Tolnai Napló, 1952. július-december (9. évfolyam, 152-305. szám)
1952-09-20 / 221. szám
1952 SZEPTEMBER 20 K Ä P L O Ä Növekvő termelési eredményekkel segítik elő Szemünk fejlődését a Furkó-pusziai kendergyár dolgozói Hatalmai jegenyékkel tűzdeli út veret a Furköpusztai Kenyérgyárhoz. Amint ‘közeledünk az üzemhez, mind jobban meg lehet állapítani az üzem. épületeinek körvonalait, a kürti’, öttiik srogoskocló dolgozókat, amint kisvasúti kocsikat raknak meg kenderre!, vagy éppen azokat ürítik ki. Mindezt betetőz: az a hatalmas porfelhő, mely a porszívók csövein tódul ki a levegőbe. A kuckó pusztai Kendergyárban, már nem .kelC a dolgozóknak hatalmas pórban a napi 8 órát ledolgozni. Az ötéves terv eddigi időszakában jelentős összeget fordítottak az iize.m átszervezésére, mellyel már elérték azl, hogy csaknem télje-sen pormentesek a tiló és törőtermek. Egészséges munkaviszonyok között terme in ek. Még élénken emlékezetükben van a kendergyár dolgozóinak az, mikor ,a tőkés, nagybirtokosnak csak az ■volt az érdeke, hogy mennél több zsírt tudjon levenni a dolgozókról, mennél jobban növelje a profitól. Véget vetett ennek a Magyar Népköztársaság rendelete, mikor ezt a kisüzemet is a többihez hasonlóan államosították. Azóta mind jobban változnak a munkakörülmények és a dolgozók ri-szonya is a term ekéshez. * Több százezer forintra rúg az a/z összeg, melyet a népgazdasági terv ennek a kisüzemnek a fej teszté seine .fordítót t. Az idén készült el 120 ezer forintos költséggel egy új idényszállás az áztató és kazalozó munkások részére. Ma már világos, tiszta szálláshelyük van, szemben a múltéval’., amikor az 'idénymunkások a szamár és löislál- lókban töltötték az egész nyári szezonidőt.. A kendergvári munkások gyermekeinek vidám kacagásától hangosak a lakóházak udvarai. Játszadozásuk közben meg-meg lóbál jak az árván révedező gémeskúl vödörmerí tőjét, mely panaszos nyikorgással kíséri á gyermekek játszadozását. Ez a gémeskúl a régi tőkés világból maradt vissza Az üzemben dolgozók és családtagjaik mintegy 200-an ettől az egy kvittéi nyerték napi vízszükségleteiket, ami egészségtelen is volt, mivel a kút- tó! alig 50 méterre az áztató medencék helyezkedtek el, amiben 8—10 napig ázott, rothadt a kender. Ma a lakóházak mellett é-s a gyár épület mellett ötéves tervünk ajándékaként két pompás ártéziküt- ból csörgedezik a víz. Ezeken keresztül még jobban látják a fejlődést, melyet már eddig elértünk. Nem beszélve arról, hogy a napilapok, a rádió és személyes tapasztaltaik nyomán tudomásuk van arról is, ami megyénkben és az egész ország területén ép ÜL Az üzentükben ezidáig készült és a többi t/a talmas létesítményekre a kendergyá./r dolgozói jobb munkájukkal adják meg a méltó választ. Állandó, nöycjvő eredményekkel hálálják meg pártunk és kormányzatunk szerelő gondoskodását, méllyé! a dolgozó nép, az egész, magyar munkásosztály felé főiélul. Augusztus havi tervét a kender/gyár 108 százalékra teljesítette. 100 százalékos terviszerűség mellett. A dol/gozók, olyanok, mint l’app Antalné 168, Kánhidl Mihály 149 százalékos eredmény ükkel., segítették elő, h<vgy az egész űzzem kollektívája a tervelőirányzatot maradék nélkül teljesíteni tudja. A (rminkaversenyben az üzem minden do/lgozója résztvesz. Ennek eredménye az, hogy csak egyetlen egy dolgozó teljesít 100 százalék alatt. Az ajugusztus 20. munka versenyszaka.Sk eredményeire visszanézve, meg kelC biogy állapítsuk, jól dolgoztak a kenyérgyár dolgozói, becsülettel valóra- 'váltották Rákosi elvtársinak adott szavukat, kimagasló eredményeket érlek el a termelés vonalán és megszilárdult a munka fegyelem i.s. Augusztus 20-a után újabb feladatok álltak előttük: teljesíteni kell maradék nélkül a harmadik negyedéves tervet részleteiben. Lázas igyekezette! foglak ehhez. Szeptember e ső dekád- já'bart, annak ellenére, hogy igen Vossz minőségű nyersanyagból állítottak elő készárut, értékes eredményeket értek el. Különösen a fiatal dolgozók közül a kommunisták, olyanok mimt Braun Mihály, értek dl szép eredményt. A fiala'okkal szorosan együtt haladnak az idősebb dolgozók és hatalmas lelkesedéssel teljesítik az előirányzott tervet. Szocialista kötelezettségként vállalták, hogy a szeptember havi tervet 2 nappal a határidő előtt teljesítik. Hosszan, élesen felbúg a gyár kürtje, jelzi, hogy végétért az ebédidő. A dolgozók odaállnak gépeik mellé, megkezdik újból a termelést, megindul a munka a tiColó, törő, osztályozó és rázó üzemrészben. Lassú vontatással szállítják a bekészítők a megrakott csilléket a töröli zem helyisége elé. Újból megkezdik ennek a napnak a másik felére előirányzott mennyiség teljesítését, túlteljesítését. A CS4SZT Szarka János etvtáTs, Zomba község egységes pártvezetőségének füg getlenített párttitkára, mint mindig, pontosan érkezett a bonyhádi titkári értekezletre. Jóleső érzéssel nézett körül a teremben s megállapította: az elsők között érkezett. Jó érzés elsőnek lenni, hiába. Valami kis szorongást érzett belül... no persze a begyűjtés, de majd behozzuk. Ke nyérgabonából csak 97 százalék, de ki tehet arról, hogy rossz volt az időjárás és nem termelt elég. Elkezdődött az értekezlet. Beszámoló a soronlévő feladatokról, azután bírálat a lemaradásért. Zomba község is meg lett említve Azután szünet. Szünetben a bonyhádi MNDSZ néhány tagja áll a, dobogóra s énekelnek — csasztuslcát .. . Szívesen hallgatja Szarka elvtárs is. Egyszerre Saját nevét hallja: „Zomba község párttitkám egyhelyben topog, nem megy a népnevelőmunka, meg a begyűjtés’', meg hasonlókat. Megharagu dott. Hát nem dolgozik ö eleget? Tavaly első volt a járásban a község, mindenben példát mulatott Zomba az egész megyének. Az idén lemaradtak. Ahol nincs, ott nincs, onnan nem lehel elvinni sem. Hazafelémenet már kissé lelohadt haragja. Elhatározta magában, utánanéz ennek a három százaléknak, ami még hiányzik a begyűjtésből. Ma gátban már szárholgatatött: Hat hét mázsa volt az átlagtermés búzából a községben, a Vörös Csillagban meg 12. „ # Ezerhatszáz hold a vetésterület, ha csak hat mázsával beszorozzuk, az ari-nyi, mint 9.600 mázsa A beadási kötelezettsége a községnek meg 6.700 mtázsa .., Hát akkor háromezer má. zsa hold van — tűnődik Szarka elvlcurs. Hol lenne dönti el magában a kérdést, — a kalákáknál, meg a tehe tösebbeknél. Meg kell nézni a tanácsnál az eredménylapokat Persze, most már késő, de azért jó volt . ez a csasZluska mégis. Tanulni sohasem késő. Nyugatnémetország lakossága röpgyüléseken követeli a népi kamara küld/otteivel való tárgyalások felvételét Ber!in (MTI): A népi kamara küldöttségének küszöbönálló bonni útja újabb hatalmas ösztönzést adott, a Németország egységének heiyiv.'áHítá sáért folyó küzdelemnek. Nyugat Né metország lakossága sorozators nép- gyűléseken követeli, hogy 4 bonni parlament éljen a kínálkozó lehetőséggel és kezdjen komoly, építős-zán dékú tárgyalásokat a Német Demokratikus Köztársaság törvényhozóival, a német egység megteremtése, a sza bad össznémet választások végrehajtása érdekében AZ ÁLLAMI FALUSZÍN UAZ SÁRPILISEN Már elcsendesedett, a falu népe, hazatértek a szántóföldekről, . amikor az Állami Faiuszinház hatalmas autóbusza vidám népdalokat játszva befutott a falu kultúrotihona elé, hogy műsorát bemutassa a sárpilfsi dolgozóknak. Egy félóra alatt kész is lett a színpad. A műszakiak szinte percek alatt formálták meg az üres színpadból a Moszkvai Zene'konzer- vatórium tanári szobáját. Szájtátó gyerekek bámulták munkájukat. De szemükben már.nem csupán az érdeklődés, a szórakozás vágya csillogott ott égett., vakított a tanulni vá gyás jele is. Sárpilisen nem jelentenek újdonságot a kultúrműsorok, hí rés tánccsoportjukhoz gyakran jönnek vendégszerepelni mások is, de ilyent még: szovjet operettet, a falu nagy'része nem látott. Már napokkal előbb izgalomban égett az egész fa. fű, » kemény munkával igyekeztek bebizonyítani azt, ' hogy megérdemlik a művészek vendégszereplését. Már 200 holdat megszántottak, beszolgáltatásaikat pedig csaknem minden terményből 100 százalékra teljesítették. Dalos szívvel, igaz érzéssel folyik a munka Sár pilisen . .. Nyolc órára megtelt a falu kultúr- háza. Fiatalok és öregek, férfiak és nők hosszú sorai nézlek szembe a piros függönnyel. Szétnyílt a függöny és megkezdődött a mindenki álfa- ismert és szeretett csodaszép orosz film, a Szibéria rapszódia színművé! lozaía: a „Nyugtalan boldogság." Mit tanulhatunk ebből <j darabból? — és mit tanulhatnak különösen Sár. pilis lakói? — Azt, hog'./ mit jelent a zene és hogy „a zenéből, művészet bőt nem lehet úgy kijöwni. mint egy szobából.” A művész nejin önmagáért van hanem egész doktozó népéért. Bágyoni Géza elvtárs, a színház igazgatója nagyon is hüetci fejezte ki a művészeknek ezt az érzését, amikor azt. mondotta, hogy önnek a vidám, zenés játéknak nagyon komoly mon danivalója van: — a művész köteles sége. hogy soha nenn csüggedő harc cal szo.gálja a dolgozó nép érdekét. És mi kettőzött lítkesedéssel játsz- szuk ezt a darabot,, hiszen azt hirdetjük vele a színpadon, amit felada tunknak vállal tűni* a z életben. Ezért tudta olyían átérzésscl játszani Andrej Babfisöv szerepét Csongor István és ezért hallottuk ki a Natasa Maliugimh t alakító Kamili Ju dit (Csornai KI/aria) hangjából az igazi művészt..-' Ezért nevettette még a közönséget a. Szenyka szerepét játszó Varga Zoltán és Bágyoni Géza. a7 ötéves terv 'vendéglő üzletvezetőjét alakító színész. És ezért kellett a fi nálét ötszörösen elénekelni a tapsviharban tom/boló közönség előtt. A színészek közrefogták Bogár Istvánt népköztárs-a??ági érdemrenddel kitüntetett tanít/.) elvtársat is, aki beszé dében különös szeretettel köszönte meg a nagyszerű estét. Daloskedvüket meleg szünete tűket hozták el ide az Állami Eaáuszínház művészei, velük együtt, sírta, nevette végig az egész darabot a nézőközönség. Érezték, hogy mit jelent a zene. Különösen itt Sárpilisen. a sárközi népi hagyó mányok központjában, és erőt adott, nekik ez a darab arra. hogv gziuán még fokozottabban végezzék munka jukat a szocialista kultúra érdekében. Felejthetetlen volt! Tudod, amikor Andrej rájött, hogy nem tud többé zongorázni, arra gondoltam, mi lenne, ha én nem tudnék többé énekelni — sóhajt fel egy fiatal me- nyecske. A gyerekeknek a humoros részek tetszettek különösen és megígérték, hogy ez még fokozottabban fogja sarkalni őket tanulmányaik so_ rán. — A szovjet nép dalait, Ci Szibériai puszták embereinek életét mutatta be misünk ez a darab. Világossá tette a népi hagyományok iontosságát, — minden jelenetét át tudtuk érezni, hiszen Sárpilis is a dal. az ének heC-á ja — mondotta. Schmitgel János elv- társ a községi tanács elnöke. Lassan éjfélre járt az idő, amikor hazaindult velünk a7 autó, semmi sem változott: az út mellett éppen úgy őrködtek a fák és az égbolton smn ragyogtak másképp a csillagok, én mégis úgy éreztem, hogy a dal. a muzsika, a darab szárnyán egy szebb világba: a boldog Szovjetunióba ju toltam Bookai Pét érné gyönki népnevelő jó munkával készül a megyei tanácskozásra Szeptember 2Lén. vasárnap lesz megtartva a legjobb népnevelők :r.e gyei tanácskozása, ahová minden üzem község pártszervezete a leg jobb népnevelőit küldi. Ezen a tanácskozáson vitatják meg népnevelőink, hogy milyen munkát végeztek a Központi Vezetőség útmutatása nyomán és hogyan küszöbölték ki a fennálló, nehézségeket és milyen módszerekkel győzték meg a dolgozókat az egyes feladatok végrehajtó sának fontosságáról. Gyönk község pártszerveze.ének- vezetősége enne;< szellemében fog lafko-zik a népnevelőkkel. Ennek tud ható be az, hogv a Szovjetunió Kommunista (bolsevik-) Pártja XIX. kongresszusának tiszteletére, valamint a megyei tanácskozás alkalmára szocialista versenyben végzik népneve'ö munkájukat és készülnek a megyei tanácskozásra. A jó népnevelő mun ka nyomán a dolgozó parasztság sze réti pártunkat és szereti a népneve löket, akik állandóaR felvilágosítják és segítik problémáik megoldásában a dolgozó parasztságot. Ezt bizonyít, ja az is. hogy Gyönk község megkapta a szabadpiaci forgalmat búza, árpa, rozs és a zab terményekre és tudják határidőre teljesíteni a kuka rica -s és burgonyabeadási tervüket is. Elmondják azt is, hogy ez úgy lehetséges hogy a pártszervezet mozgósítja hadseregét, a népnevelőket, akik saját területükön jó népnevelő munkával biztosítják a begyűjtő.- po. litikai előfeltételét. Tamás Istvánné. a község függetlenített párttitkára elmondja. hogv a népnevelőkre biztosan és bátran liehet számítani, mert szívesen vállalják a feladatokat és a harcot, hogy végrehajthassák a feladatokat. Felkerestük Bocskai Péíerné nép nevelőt, aki elmondotta, milyen módszerekkel agitál és hogyan készül a népnevelő megyei tanácskozásra. Bocskai elvtársnő elmondja hogy csak úgy lehet jó népnevelő munkát végezni, ha bátran néznek a nehézségek elé és az ellenséges megnyilvánulásokat: visszaverik, ,.t, n például ha kimegyek népnevelőmunkára, elsősorban is beszélgetek a családi körülményeiről, rátérek milyen volt a helyze.e a mu!tban és milyen ma. Bemutatom beszélgetés közben, mit kaptunk a felszabadulás után mindannyian és mivel tartozunk mindezekért államunknak. Beszélgetésem köz. ben elmondom, milyen szegénv sorsban éltem én. a kukáknál cselédked- tem a férjem szegény géplakatos volt, aki sokszor állásnélkül volt hónapokig. Megemlítem, hogy milyen nehéz körülményeik között neveltem fel négy csaladom és egvet elvesztettem a második világháború alatt. Megmagyarázom . azt, mit kaptam a felszabadulás után. Lehetőség van arra, hogy tanulhasson családom, amire nem volt lehetőség a múltban. Egyik Ham ez évben fejezd be iskoláját és mint orosz nyelvtanár tanít, a lányom pedig a poslaügyi minisztériumban előadó. Amikor mindezt felvetem, megmutatom azt. hogy mit kaptam én és mit kapott az a dolgozó paraszt, ahol népnevelőmunkán vagyok kint. Rávilágítok arra hogy mit jelent számunkra a béke megvédése, a2 ötéves terv és néphadseregünk állandó erősítése. Ez pedig úgy lehetséges, ha mi magunk is segítjük és eleget teszünk az állam iránti kötelezettségünknek.” Bocskai Petemé elvtársnö a népnevelő tanácskozás tiszteletére váHalta, hogy előadásokat tart a begyűjtésről és arról, hogy a vágási engedélyeket hogyan kaphatja meg dolgozó parasztságunk. Munkája közben állandóan felhasználja a béke és az ötéves terv jelentőségét és megmutatja azt, hogy a békét nem elég csak akarni, hanem meg is kell védeni az.t. Az eredmények eléréséhez hozzájárul az is, hogy nem marad el Bocskai elvtársnőnél a személyes példamutatás sem a népnevelőmunkánál, sem pedig a begyűjtési terv teljesítésénél. Mezőgazdaságunk fejlődését mutatja be Győnkön a kiállítás Pártunk II. kongresszusának határozata célul tűzte ki állattenyésztésünk fokozottabb mértékben való fejlesztését. Szocializmusunk építése során nagymértékben fejlődött mezőgaz daságunk is. Ezt a fejlődést mutatják be a mezőgazdasági kiállítások is és most Gyönk ön a járásban levő termelőszövetkezetek, állami gazdaságok és egyéni gazdák saját tenyésztésű állataikkal, saját terményükkel vesznek részt. Bemutatják állattenyésztésünk fejlődését és azt, hogyan hr dunk egyre többet termelni a Szovjetunió agrotechnikai módszereinek elsajátításával. A gyönki járás dolgozói nagy lelkesedéssel készülnek a kiállításra, hogy a budapesti országos mezőgazdasági kiállítás tapasztalatainak fel- használásával minél értékesebbé, színvonalasabbá tegyék a kiállítást. A keszőhidcgkiit; Uj Elet termelőszövetkezetben Hamrik György tehenész is készül! a kiállításra. Bemutatja, hogy a napi háromszori fejes bevezetésével mennyivel nagyobb tejtermelést tudnak elérni, A kislormási Dózsa termelőszövetkezet sertéstenyésztésben már teljesítette tervét. Egy év alatt kétszer malacoztattak. If.j. Tcrcnyei János serfésgontloző 9-es Halasi átlagot crt cl. A termelőszövetkezeti csoportok egyre jobban fejlődő állattenyésztését ma tatja be a kölesdi Haladás, a nagv- székelyi Dózsa, a szakadáti Aranykalász, a hőgvészi Ujbarázda, amelyek mind a saját tenyésztésű állataikat viszik a kiállításra. Az állattenyésztés elengedhetett en feltétele a jó növénytermesztés. A kiállításon a termelősző;vetkezetek és -az állami gazdaságok bemutatják .azokat az agrotechnikai módszereket, amelyekkel az eddiginél lényegesen nagyobb termést tudnak elérni. Bemutatják növényenként, hogy a kereszt- soros vetés, a pótbeporzás segítségéve! hogyan emelkedett a terméshozam. Bemutatják azt is, hogyan lehet » másodvetésü növények termelésével biztosítani az állatállomány takar- mányellátását. A gyönki mezőgazda- sági kiállítás he fogja mutatni, hogv járásunk a felszabadulás óta milyen fejlődést ért cl a mezőgazdaság terén, és azl, hogy mit jelent a dolgozó parasztság számára a nagyüzemi gazdálkodás. Pólyák Sándor Gyönk. Ha ma rosa n bemuta t jó k a Felemelkedés Útja c. új doku ment filmet Rövidesen elkészül a ,,Feleméibe elés útja1' című új magyar dokúmén tumfilm, amelynek célja az. hogy az ország élenjáró termelő-szövetkezeteinek az é'etét. munkáját bemu'assa. ,.A feladat csodálatosan szép'’ ■— mondotta B. Megyeri■ Gabriela. a film rendezője. S mi a szépsége? Az, hogy a felemelkedés útján biztosan haladó termelőszövetkezetek é'etéből ragad ki egy-egy mozzanatot. Feltárja a nézőközönség, tehát az egész ország dolgozói e’ött azt a hatalmas arányú fejlődést és gazdagodást amit szövetkezeteink eddig már megteltek. Tiszád o bon kezdődik a film. s a pergő filmkockák nyomán e’énktárul nak az új gazdasági épületek, a gondos szakértők keze nyomán gyarapo dó állatállomány, ami a tiszadobi milliomos szövetkezet gazdagságának a forrá-a. Azután nagvot ugrik a kép. s máris a turkevei Vörös Csillag íer melöszövetkem'ben vagyunk. A te henészetben géppel fejnek, az egye di takarmányozással gondozott állatok napi háromszori, négyszeri fejés- sel évi 6—700 literrel több tejet ad. nak, mint eddig, A filmvevő készünk lencséje megörökítette a mihályt gyönyörű napköziotihont is, amelynek világos szellős termeiben jókedvűen játszadoznak a szövetkezet dolgozóinak gyermekei. Nincs rá gondjuk a szülőknek képzett neveiőnő mindent ellát a gyermekek körül. Azután rohannak tovább a filmkockák. Már az ürömi Cservenkov tsz gyümölcsszüretét. majd a tenge'ici Petőfi termelőszövetkezet szinte teljesen gépesített gazdaságát látjuk. Csak kiragadott filmkockák ezek ierem'őszövet'kezeteink életéből az élet, a való élet százszorta hűebben mutatja meg azt. hogy csupán ez az út vezet el a szocializmust építő magyar falvak igazi jóféléhez, igazi gazdagságához és iciazi boldocjsásá- hoz