Tolnai Napló, 1952. július-december (9. évfolyam, 152-305. szám)

1952-09-20 / 221. szám

1952 SZEPTEMBER 20 K Ä P L O Ä Növekvő termelési eredményekkel segítik elő Szemünk fejlődését a Furkó-pusziai kendergyár dolgozói Hatalmai jegenyékkel tűzdeli út ve­ret a Furköpusztai Kenyérgyárhoz. Amint ‘közeledünk az üzemhez, mind jobban meg lehet állapítani az üzem. épületeinek körvonalait, a kürti’, öttiik srogoskocló dolgozókat, amint kis­vasúti kocsikat raknak meg kender­re!, vagy éppen azokat ürítik ki. Mind­ezt betetőz: az a hatalmas porfelhő, mely a porszívók csövein tódul ki a levegőbe. A kuckó pusztai Kendergyár­ban, már nem .kelC a dolgozóknak ha­talmas pórban a napi 8 órát ledol­gozni. Az ötéves terv eddigi idősza­kában jelentős összeget fordítottak az iize.m átszervezésére, mellyel már el­érték azl, hogy csaknem télje-sen por­mentesek a tiló és törőtermek. Egész­séges munkaviszonyok között terme ­in ek. Még élénken emlékezetükben van a kendergyár dolgozóinak az, mikor ,a tőkés, nagybirtokosnak csak az ■volt az érdeke, hogy mennél több zsírt tudjon levenni a dolgozókról, mennél jobban növelje a profitól. Vé­get vetett ennek a Magyar Népköztár­saság rendelete, mikor ezt a kisüze­met is a többihez hasonlóan államo­sították. Azóta mind jobban változnak a munkakörülmények és a dolgozók ri-szonya is a term ekéshez. * Több százezer forintra rúg az a/z összeg, melyet a népgazdasági terv ennek a kisüzemnek a fej teszté seine .fordítót t. Az idén készült el 120 ezer fo­rintos költséggel egy új idényszál­lás az áztató és kazalozó mun­kások részére. Ma már világos, tiszta szálláshelyük van, szemben a múltéval’., amikor az 'idénymunkások a szamár és löislál- lókban töltötték az egész nyári sze­zonidőt.. A kendergvári munkások gyerme­keinek vidám kacagásától hangosak a lakóházak udvarai. Játszadozásuk közben meg-meg lóbál jak az árván ré­vedező gémeskúl vödörmerí tőjét, mely panaszos nyikorgással kíséri á gyer­mekek játszadozását. Ez a gémeskúl a régi tőkés világból maradt vissza Az üzemben dolgozók és családtag­jaik mintegy 200-an ettől az egy kvit­téi nyerték napi vízszükségleteiket, ami egészségtelen is volt, mivel a kút- tó! alig 50 méterre az áztató meden­cék helyezkedtek el, amiben 8—10 napig ázott, rothadt a kender. Ma a lakóházak mellett é-s a gyár épület mellett ötéves tervünk aján­dékaként két pompás ártéziküt- ból csörgedezik a víz. Ezeken keresztül még jobban látják a fejlődést, melyet már eddig elér­tünk. Nem beszélve arról, hogy a na­pilapok, a rádió és személyes tapasz­taltaik nyomán tudomásuk van arról is, ami megyénkben és az egész or­szág területén ép ÜL Az üzentükben ezidáig készült és a többi t/a talmas létesítményekre a kendergyá./r dolgozói jobb munkájuk­kal adják meg a méltó választ. Állan­dó, nöycjvő eredményekkel hálálják meg pártunk és kormányzatunk sze­relő gondoskodását, méllyé! a dolgozó nép, az egész, magyar munkásosztály felé főiélul. Augusztus havi tervét a kender/gyár 108 százalékra teljesítette. 100 százalékos terviszerűség mellett. A dol/gozók, olyanok, mint l’app Antalné 168, Kánhidl Mi­hály 149 százalékos eredmény ük­kel., segítették elő, h<vgy az egész űzzem kollektívája a tervelőirány­zatot maradék nélkül teljesíteni tudja. A (rminkaversenyben az üzem minden do/lgozója résztvesz. Ennek eredmé­nye az, hogy csak egyetlen egy dol­gozó teljesít 100 százalék alatt. Az ajugusztus 20. munka versenyszaka.Sk eredményeire visszanézve, meg kelC biogy állapítsuk, jól dolgoztak a ken­yérgyár dolgozói, becsülettel valóra- 'váltották Rákosi elvtársinak adott sza­vukat, kimagasló eredményeket érlek el a termelés vonalán és megszilárdult a munka fegyelem i.s. Augusztus 20-a után újabb felada­tok álltak előttük: teljesíteni kell ma­radék nélkül a harmadik negyedéves tervet részleteiben. Lázas igyekezette! foglak ehhez. Szeptember e ső dekád- já'bart, annak ellenére, hogy igen Vossz minőségű nyersanyagból állítottak elő készárut, értékes eredményeket értek el. Különösen a fiatal dolgozók közül a kommunisták, olyanok mimt Braun Mihály, értek dl szép eredményt. A fiala'okkal szorosan együtt haladnak az idősebb dolgozók és hatalmas lel­kesedéssel teljesítik az előirányzott tervet. Szocialista kötelezettségként vál­lalták, hogy a szeptember havi tervet 2 nappal a határidő előtt teljesítik. Hosszan, élesen felbúg a gyár kürt­je, jelzi, hogy végétért az ebédidő. A dolgozók odaállnak gépeik mellé, megkezdik újból a termelést, megin­dul a munka a tiColó, törő, osztályo­zó és rázó üzemrészben. Lassú von­tatással szállítják a bekészítők a meg­rakott csilléket a töröli zem helyisége elé. Újból megkezdik ennek a napnak a másik felére előirányzott mennyi­ség teljesítését, túlteljesítését. A CS4SZT Szarka János etvtáTs, Zomba község egységes pártvezetőségének füg getlenített párttitkára, mint mindig, pontosan érkezett a bonyhádi titkári értekezletre. Jóleső érzéssel nézett körül a teremben s megállapította: az elsők között érkezett. Jó érzés elsőnek lenni, hiába. Valami kis szo­rongást érzett belül... no persze a begyűjtés, de majd behozzuk. Ke nyérgabonából csak 97 százalék, de ki tehet arról, hogy rossz volt az időjárás és nem termelt elég. Elkezdődött az értekezlet. Beszámoló a soronlévő feladatokról, azután bírálat a lemaradásért. Zomba község is meg lett említve Azután szü­net. Szünetben a bonyhádi MNDSZ néhány tagja áll a, dobogóra s éne­kelnek — csasztuslcát .. . Szívesen hallgatja Szarka elvtárs is. Egyszerre Saját nevét hallja: „Zomba község párttitkám egyhelyben topog, nem megy a népnevelőmunka, meg a begyűjtés’', meg hasonlókat. Megharagu dott. Hát nem dolgozik ö eleget? Tavaly első volt a járásban a község, mindenben példát mulatott Zomba az egész megyének. Az idén lemaradtak. Ahol nincs, ott nincs, onnan nem lehel elvinni sem. Hazafelémenet már kissé lelohadt haragja. Elhatározta magában, utá­nanéz ennek a három százaléknak, ami még hiányzik a begyűjtésből. Ma gátban már szárholgatatött: Hat hét mázsa volt az átlagtermés búzából a községben, a Vörös Csillagban meg 12. „ # Ezerhatszáz hold a vetésterület, ha csak hat mázsával beszorozzuk, az ari-nyi, mint 9.600 mázsa A beadási kötelezettsége a községnek meg 6.700 mtázsa .., Hát akkor háromezer má. zsa hold van — tűnődik Szarka elvlcurs. Hol lenne dönti el magában a kérdést, — a kalákáknál, meg a tehe tösebbeknél. Meg kell nézni a tanácsnál az eredménylapokat Persze, most már késő, de azért jó volt . ez a csasZluska mégis. Tanulni sohasem késő. Nyugatnémetország lakossága röpgyüléseken követeli a népi kamara küld/otteivel való tárgyalások felvételét Ber!in (MTI): A népi kamara kül­döttségének küszöbönálló bonni útja újabb hatalmas ösztönzést adott, a Németország egységének heiyiv.'áHítá sáért folyó küzdelemnek. Nyugat Né metország lakossága sorozators nép- gyűléseken követeli, hogy 4 bonni parlament éljen a kínálkozó lehető­séggel és kezdjen komoly, építős-zán dékú tárgyalásokat a Német Demo­kratikus Köztársaság törvényhozóival, a német egység megteremtése, a sza bad össznémet választások végrehajtá­sa érdekében AZ ÁLLAMI FALUSZÍN UAZ SÁRPILISEN Már elcsendesedett, a falu népe, hazatértek a szántóföldekről, . ami­kor az Állami Faiuszinház hatalmas autóbusza vidám népdalokat játszva befutott a falu kultúrotihona elé, hogy műsorát bemutassa a sárpilfsi dolgozóknak. Egy félóra alatt kész is lett a színpad. A műszakiak szinte percek alatt formálták meg az üres színpadból a Moszkvai Zene'konzer- vatórium tanári szobáját. Szájtátó gyerekek bámulták munkájukat. De szemükben már.nem csupán az ér­deklődés, a szórakozás vágya csillo­gott ott égett., vakított a tanulni vá gyás jele is. Sárpilisen nem jelente­nek újdonságot a kultúrműsorok, hí rés tánccsoportjukhoz gyakran jön­nek vendégszerepelni mások is, de ilyent még: szovjet operettet, a falu nagy'része nem látott. Már napokkal előbb izgalomban égett az egész fa. fű, » kemény munkával igyekeztek bebizonyítani azt, ' hogy megérdemlik a művészek vendégszereplését. Már 200 holdat megszántottak, beszolgál­tatásaikat pedig csaknem minden ter­ményből 100 százalékra teljesítették. Dalos szívvel, igaz érzéssel folyik a munka Sár pilisen . .. Nyolc órára megtelt a falu kultúr- háza. Fiatalok és öregek, férfiak és nők hosszú sorai nézlek szembe a piros függönnyel. Szétnyílt a függöny és megkezdődött a mindenki álfa- ismert és szeretett csodaszép orosz film, a Szibéria rapszódia színművé! lozaía: a „Nyugtalan boldogság." Mit tanulhatunk ebből <j darabból? — és mit tanulhatnak különösen Sár. pilis lakói? — Azt, hog'./ mit jelent a zene és hogy „a zenéből, művészet bőt nem lehet úgy kijöwni. mint egy szobából.” A művész nejin önmagáért van hanem egész doktozó népéért. Bágyoni Géza elvtárs, a színház igaz­gatója nagyon is hüetci fejezte ki a művészeknek ezt az érzését, amikor azt. mondotta, hogy önnek a vidám, zenés játéknak nagyon komoly mon danivalója van: — a művész köteles sége. hogy soha nenn csüggedő harc cal szo.gálja a dolgozó nép érdekét. És mi kettőzött lítkesedéssel játsz- szuk ezt a darabot,, hiszen azt hirdet­jük vele a színpadon, amit felada tunknak vállal tűni* a z életben. Ezért tudta olyían átérzésscl ját­szani Andrej Babfisöv szerepét Cson­gor István és ezért hallottuk ki a Natasa Maliugimh t alakító Kamili Ju dit (Csornai KI/aria) hangjából az igazi művészt..-' Ezért nevettette még a közönséget a. Szenyka szerepét ját­szó Varga Zoltán és Bágyoni Géza. a7 ötéves terv 'vendéglő üzletvezetőjét alakító színész. És ezért kellett a fi nálét ötszörösen elénekelni a taps­viharban tom/boló közönség előtt. A színészek közrefogták Bogár Istvánt népköztárs-a??ági érdemrenddel kitün­tetett tanít/.) elvtársat is, aki beszé dében különös szeretettel köszönte meg a nagyszerű estét. Daloskedvüket meleg szünete tűket hozták el ide az Állami Eaáuszínház művészei, velük együtt, sírta, nevette végig az egész darabot a nézőközönség. Érezték, hogy mit jelent a zene. Különösen itt Sárpilisen. a sárközi népi hagyó mányok központjában, és erőt adott, nekik ez a darab arra. hogv gziuán még fokozottabban végezzék munka jukat a szocialista kultúra érdeké­ben. Felejthetetlen volt! Tudod, ami­kor Andrej rájött, hogy nem tud többé zongorázni, arra gondoltam, mi lenne, ha én nem tudnék többé éne­kelni — sóhajt fel egy fiatal me- nyecske. A gyerekeknek a humoros részek tetszettek különösen és meg­ígérték, hogy ez még fokozottabban fogja sarkalni őket tanulmányaik so_ rán. — A szovjet nép dalait, Ci Szibériai puszták embereinek életét mutatta be misünk ez a darab. Világossá tette a népi hagyományok iontosságát, — minden jelenetét át tudtuk érezni, hi­szen Sárpilis is a dal. az ének heC-á ja — mondotta. Schmitgel János elv- társ a községi tanács elnöke. Lassan éjfélre járt az idő, amikor hazaindult velünk a7 autó, semmi sem változott: az út mellett éppen úgy őrködtek a fák és az égbolton smn ragyogtak másképp a csillagok, én mégis úgy éreztem, hogy a dal. a muzsika, a darab szárnyán egy szebb világba: a boldog Szovjetunióba ju toltam Bookai Pét érné gyönki népnevelő jó munkával készül a megyei tanácskozásra Szeptember 2Lén. vasárnap lesz megtartva a legjobb népnevelők :r.e gyei tanácskozása, ahová minden üzem község pártszervezete a leg jobb népnevelőit küldi. Ezen a ta­nácskozáson vitatják meg népneve­lőink, hogy milyen munkát végeztek a Központi Vezetőség útmutatása nyomán és hogyan küszöbölték ki a fennálló, nehézségeket és milyen módszerekkel győzték meg a dolgo­zókat az egyes feladatok végrehajtó sának fontosságáról. Gyönk község pártszerveze.ének- vezetősége enne;< szellemében fog lafko-zik a népnevelőkkel. Ennek tud ható be az, hogv a Szovjetunió Kom­munista (bolsevik-) Pártja XIX. kon­gresszusának tiszteletére, valamint a megyei tanácskozás alkalmára szocia­lista versenyben végzik népneve'ö munkájukat és készülnek a megyei tanácskozásra. A jó népnevelő mun ka nyomán a dolgozó parasztság sze réti pártunkat és szereti a népneve löket, akik állandóaR felvilágosítják és segítik problémáik megoldásában a dolgozó parasztságot. Ezt bizonyít, ja az is. hogy Gyönk község meg­kapta a szabadpiaci forgalmat búza, árpa, rozs és a zab terményekre és tudják határidőre teljesíteni a kuka rica -s és burgonyabeadási tervüket is. Elmondják azt is, hogy ez úgy lehetséges hogy a pártszervezet moz­gósítja hadseregét, a népnevelőket, akik saját területükön jó népnevelő munkával biztosítják a begyűjtő.- po. litikai előfeltételét. Tamás Istvánné. a község függet­lenített párttitkára elmondja. hogv a népnevelőkre biztosan és bátran liehet számítani, mert szívesen vállal­ják a feladatokat és a harcot, hogy végrehajthassák a feladatokat. Felkerestük Bocskai Péíerné nép nevelőt, aki elmondotta, milyen mód­szerekkel agitál és hogyan készül a népnevelő megyei tanácskozásra. Bocskai elvtársnő elmondja hogy csak úgy lehet jó népnevelő munkát végezni, ha bátran néznek a nehéz­ségek elé és az ellenséges megnyil­vánulásokat: visszaverik, ,.t, n példá­ul ha kimegyek népnevelőmunkára, elsősorban is beszélgetek a családi körülményeiről, rátérek milyen volt a helyze.e a mu!tban és milyen ma. Bemutatom beszélgetés közben, mit kaptunk a felszabadulás után mind­annyian és mivel tartozunk mindeze­kért államunknak. Beszélgetésem köz. ben elmondom, milyen szegénv sors­ban éltem én. a kukáknál cselédked- tem a férjem szegény géplakatos volt, aki sokszor állásnélkül volt hónapo­kig. Megemlítem, hogy milyen nehéz körülményeik között neveltem fel négy csaladom és egvet elvesztettem a második világháború alatt. Megma­gyarázom . azt, mit kaptam a felsza­badulás után. Lehetőség van arra, hogy tanulhasson családom, amire nem volt lehetőség a múltban. Egyik Ham ez évben fejezd be iskoláját és mint orosz nyelvtanár tanít, a lányom pe­dig a poslaügyi minisztériumban elő­adó. Amikor mindezt felvetem, meg­mutatom azt. hogy mit kaptam én és mit kapott az a dolgozó paraszt, ahol népnevelőmunkán vagyok kint. Rávilágítok arra hogy mit jelent szá­munkra a béke megvédése, a2 ötéves terv és néphadseregünk állandó erő­sítése. Ez pedig úgy lehetséges, ha mi magunk is segítjük és eleget teszünk az állam iránti kötelezettségünknek.” Bocskai Petemé elvtársnö a népne­velő tanácskozás tiszteletére váHalta, hogy előadásokat tart a begyűjtésről és arról, hogy a vágási engedélyeket hogyan kaphatja meg dolgozó pa­rasztságunk. Munkája közben állandó­an felhasználja a béke és az ötéves terv jelentőségét és megmutatja azt, hogy a békét nem elég csak akarni, hanem meg is kell védeni az.t. Az eredmények eléréséhez hozzájárul az is, hogy nem marad el Bocskai elv­társnőnél a személyes példamutatás sem a népnevelőmunkánál, sem pe­dig a begyűjtési terv teljesítésénél. Mezőgazdaságunk fejlődését mutatja be Győnkön a kiállítás Pártunk II. kongresszusának hatá­rozata célul tűzte ki állattenyészté­sünk fokozottabb mértékben való fej­lesztését. Szocializmusunk építése so­rán nagymértékben fejlődött mezőgaz daságunk is. Ezt a fejlődést mutatják be a mezőgazdasági kiállítások is és most Gyönk ön a járásban levő ter­melőszövetkezetek, állami gazdaságok és egyéni gazdák saját tenyésztésű állataikkal, saját terményükkel vesz­nek részt. Bemutatják állattenyészté­sünk fejlődését és azt, hogyan hr dunk egyre többet termelni a Szovjet­unió agrotechnikai módszereinek el­sajátításával. A gyönki járás dolgozói nagy lel­kesedéssel készülnek a kiállításra, hogy a budapesti országos mezőgaz­dasági kiállítás tapasztalatainak fel- használásával minél értékesebbé, szín­vonalasabbá tegyék a kiállítást. A keszőhidcgkiit; Uj Elet termelőszövet­kezetben Hamrik György tehenész is készül! a kiállításra. Bemutatja, hogy a napi háromszori fejes bevezetésével mennyivel nagyobb tejtermelést tud­nak elérni, A kislormási Dózsa termelőszö­vetkezet sertéstenyésztésben már teljesítette tervét. Egy év alatt kétszer malacoztattak. If.j. Tcrc­nyei János serfésgontloző 9-es Ha­lasi átlagot crt cl. A termelőszövetkezeti csoportok egy­re jobban fejlődő állattenyésztését ma tatja be a kölesdi Haladás, a nagv- székelyi Dózsa, a szakadáti Arany­kalász, a hőgvészi Ujbarázda, ame­lyek mind a saját tenyésztésű állatai­kat viszik a kiállításra. Az állattenyésztés elengedhetett en feltétele a jó növénytermesztés. A ki­állításon a termelősző;vetkezetek és -az állami gazdaságok bemutatják .azokat az agrotechnikai módszereket, ame­lyekkel az eddiginél lényegesen na­gyobb termést tudnak elérni. Bemu­tatják növényenként, hogy a kereszt- soros vetés, a pótbeporzás segítségé­ve! hogyan emelkedett a terméshozam. Bemutatják azt is, hogyan lehet » másodvetésü növények termelésével biztosítani az állatállomány takar- mányellátását. A gyönki mezőgazda- sági kiállítás he fogja mutatni, hogv járásunk a felszabadulás óta milyen fejlődést ért cl a mezőgazdaság terén, és azl, hogy mit jelent a dolgozó pa­rasztság számára a nagyüzemi gazdál­kodás. Pólyák Sándor Gyönk. Ha ma rosa n bemuta t jó k a Felemelkedés Útja c. új doku ment filmet Rövidesen elkészül a ,,Feleméibe elés útja1' című új magyar dokúmén tumfilm, amelynek célja az. hogy az ország élenjáró termelő-szövetkezetei­nek az é'etét. munkáját bemu'assa. ,.A feladat csodálatosan szép'’ ■— mondotta B. Megyeri■ Gabriela. a film rendezője. S mi a szépsége? Az, hogy a felemelkedés útján biztosan ha­ladó termelőszövetkezetek é'etéből ragad ki egy-egy mozzanatot. Feltár­ja a nézőközönség, tehát az egész ország dolgozói e’ött azt a hatalmas arányú fejlődést és gazdagodást amit szövetkezeteink eddig már megteltek. Tiszád o bon kezdődik a film. s a pergő filmkockák nyomán e’énktárul nak az új gazdasági épületek, a gon­dos szakértők keze nyomán gyarapo dó állatállomány, ami a tiszadobi mil­liomos szövetkezet gazdagságának a forrá-a. Azután nagvot ugrik a kép. s máris a turkevei Vörös Csillag íer melöszövetkem'ben vagyunk. A te henészetben géppel fejnek, az egye di takarmányozással gondozott álla­tok napi háromszori, négyszeri fejés- sel évi 6—700 literrel több tejet ad. nak, mint eddig, A filmvevő készü­nk lencséje megörökítette a mihályt gyönyörű napköziotihont is, amely­nek világos szellős termeiben jóked­vűen játszadoznak a szövetkezet dol­gozóinak gyermekei. Nincs rá gond­juk a szülőknek képzett neveiőnő mindent ellát a gyermekek körül. Az­után rohannak tovább a filmkockák. Már az ürömi Cservenkov tsz gyü­mölcsszüretét. majd a tenge'ici Petőfi termelőszövetkezet szinte teljesen gé­pesített gazdaságát látjuk. Csak kiragadott filmkockák ezek ierem'őszövet'kezeteink életéből az élet, a való élet százszorta hűebben mutatja meg azt. hogy csupán ez az út vezet el a szocializmust építő magyar falvak igazi jóféléhez, igazi gazdagságához és iciazi boldocjsásá- hoz

Next

/
Oldalképek
Tartalom