Tolnai Napló, 1952. július-december (9. évfolyam, 152-305. szám)

1952-12-10 / 289. szám

" H r íj w f»w DECEMBER 11 Előkészületek a népek békekongressznsíira MOSZKVA El, Toílttiinoy, * „Pravda'1. szcmte- fröja a népeik békék ongress zu só maik küszöbönálló megnyitásával! kapcsolat bao rámoltat: a diecemiber 12-én Becs­be« mégnyrló bökcikangresssjiusihO'Z a népek: nagy reményeket fűznek, meri ez * kongresszus arra hivatott, hogy még jobban megszilárdítsa a béke híreinek nemzetközi arcvonalát.­A népi demokratikus ország ók ha ti nagy' előkészületeik folynak a' bécsi kongresszussal kapcsolatban — hang- sül yozsa a szem,leíró, A békesmozigtaiom fclíliencLükése a né­pi demokratikus országokban ismétel­ten bizonyítja, hogy ezek az orszá­gok aktív szerepet töltenek be abban a harcban, amelyet az egyetemes bé- keíáboír folytat az új világháború ve- >5űr.é:l ve ellen . PARIS A fd/Humamité“ számos hírt közöl * népek bákékongresszusa franciaor­szági előkés ziiteteirők Franciiaország­ban csaknem valamentnyi megyében mo-gváHasztották már a küldötteket a népek békékon>g,resszusóra. A küilkjlpt- tek között jelöntés számiban v-anmak szocialistáik, radikális ok, ka totók us-ok. protestánsok és különböző máis poli­tikai pá-rt állású és v.illájginiéziétü szemé­lyiségek. Az elöötész-ufelglk során egyre szoro­sabbra fonódik a francia dolgozók egysége. Kommunistáik és szocialisták sok helyen alaki tarnak közős alkció- bizottsáigot a béke védelmére. Belpolitikai téren demokratikus kor mány micigiala'k fiúsát követelik.,- mert egyedül ilyen kormány tudja megvé- (telmcziin a békét és a francia mép n eiűzet i függel fenségét, RÓMA Emüáo Seren!, a Béke Világiasn ács­nak és az olasz békebarcos mozgalom országos bizottságának tagja nyiOat- koztatot adott az „Unita^-niaík a utépek békék »regre ss’zus® elökész ölet étről és rtz olasz kormánvntnk arról a batáro­zatáircA, hogy bevonják az Ausztriá­ba szóló útleveleket, „A De G.asperi kormány hatAroziata elleniére — mondta Serein! — az oltasz nép mégis ballatja bantuját a népeik béíkekongresszusóiu. A békebárcósioik új, erős kapcsola­tokat létesítettek- a katolikus és a ki - berálisok, a szociálldiam.oikratáik, a köz- iá rsu ságiak és a királypáirtiak sorai­ba u Levő új. beikéiért küzdő erőikké’. Efz a népi mozgalom sízem befordul >az olasz ■ kormány hatlatla.n aőkói­méin yelltemes i n t é » k ip elései v el, HELSINKI A. béke finnországi hívei a helsinki Messuíha-bibán niagygyütést tartottak, amelyen átadttáöc a népek békék on- , grefsisizusána induló küldöttségnek a három hónapig készített „békélámöot". A nagygyűlésen Melt ti, a Béke Viliág- tanács tagija, a finn beik e'armes el­nök-e bej étereire the, hhgy Finnország­ban SiO.OOO aláírási gyűjtöttek az öt nagyhalaiban béíkegyezaményét követe­lő íelhívátsrra. Éleződnek az ellentétek Amerika és a többi tőkés ország között A „Ncw-Yerfe Times“ « L»«n­«nerikai országokban uralkodó amerfkacllones hangulatról Newyork (TASZSZ) A „Nevr-Yo,rk Timas'1 tudósítój-a santiagói .jelenté­sében beismeri, hogy a lalifniamer-ika: országokban fok oz úa'ilk az am er fka ­ellenes hangulat. Megnyilvánul ez o többi körött abban is, hogy több ilia- t.iném'erikai országban olyan elnököt választottak, aki ellenzi az Egyesült í’tamoik latina««sriíkai beavatkozását A tudósító igyekszik megmfagynráz- uá az Egyesült Államok iramlfi fVel- ’rdogüliést“ és beismeri, hogy az É'gyesüOt ÁTtam-ok Latin Amerikában .-missivelés tárgya.“ Fokozódik az a« goi-«meri kai ma­rakodás az iráni olajért London (MTI) Az Egyesült ÄllareWk közölte Eden angol külügyminiszter­rel, hogy kén vielen fesz az iránti an­gol oíajbfókád-ot „figv-eTmen kívül Hagyni”. További lépésként az ame­rikai kormány szombaton bejelentette, hogy ^az amerikai kormány néni kí- váí) azoknak az amerikai o-Lajtársnsá- ■yfe-nafr útjába álltad, amelyek óla rat akarnak dSzSLítantí Irániból.“ — Az amerikai külügymamisriériujn által kőazjétett bejelentése ugyanakkor — az angol érdekclt-ségekrók címzett na- gyonie viszonylagos megnyugtatástként — hangoztatja, hogy amennyiben az angol kormány bírói eljárást indít az amerikai vásárlók elHen, úgy ezek a cégek ne várják *z amerikai koranáuy támogatását A fen; ti bejelentés híre nagy -izgal­mat váltott ki Londotóban és ezt a-z izgalmat a bejelentés másodlilk rész* sem csökkentette, Londoniban attól félnek — hangoztatja a ,,B&iiter‘‘ lon­doni tudósítása — ez a washingtoni bejelentés azt a szándékot tükrözi hogy „szabad kezet ädljauak az angol záriul megtörését..megkísérlő amerikai c-' a jválla’a vokna k, “ Az Egyesült Államok monopolistát egyre jobban kiszorítják holland és angol veiéiytársaikat Indoné­ziából Varsó. A „Tryburéa Láda“ iwtóae!- köri rovat áib-an Ind orte záávtal tVsglaük o- zó cikket közöl. Indonézia természeti .kincsekben bő­velkedő ország — írja a lap. —: A dolgozó lökosságoit azonban -nemcsak a haza! burzsoázia, hanem a gyarma­tosítók is k'i-Zisáikmáinyoltják. A reál­bérek 1 tfél-ben öt ven s-zázialéHíjkial ate- c?oityabl)ak voltak, midit a háború előtt. Az amerikai raigadoaók fokozato- s>an szorítják ki ho’land és angol ve­tél y társaikat Indonézi pbcá. Az Indo­néziába exportált külifölid'-i tölkémcik több, midet negyven száza-lólk« ameri­kai töke. Az Egyesült Á'íiam-ofk mono­polist áá Hfé!-ben ötször amuri árui vittek- ki Indonéziái JÓ;-, mint. a háború előtt. íiláír^áV a Maqvar Bép^z’ársasáo és a Román 8éo? özíámsag H?ötí az árucsereíoroalmi és íizetési megálmodást 1952. december 4-én aláírták Buda- pesten á Magyar Népköztársaság és a Román Népköztársaság között lét­rejött, az 1953, évre szóló árucsere- forgakni és fizetési megállapodást. A megállapodás, ami az áru-cserefor- g>aloim további jelentős emelkedését •'rányozza elő és a két baráti nép- köztársáság állandóan mélyülő graz- iasági kapcsolatát juttatja kifejezés-, re, jelentős mértékben segíti elő mindkét országban a .szocializmos építését', A Magyar Népköztársaság kormá. nya nevében a megállapodást Csá­szár János miniszterhelyettes, a Ro­mán Népköztársaság nevében pedig M. Novae mSntezte rhelyettes írta alá. Harminckét halálos áldozata van a bermudai repülőszerencsétlenségnek (MTI) A Bermuda-í?zigőtéknél le­zuhant egy ivégyrnotoros amerikai re­pülőgép. Az AFP jelentése szerint a repülőszeren-csétiens'égínek 37 halálos áldom,ta van. A kapitalizmus alopförvenye nek hatása Francíaorszcgra ^.France Nouvelte'", a Francia Kommunista Párt központi heti« liapjia Grossin tollából hosszabb tanulmányt közöl, amely kimu­tatja. hogyan nyilvánul meg Francia országban a 'kapitalizmusnak J, V. Sztálin, által meghatározott alaptörvénye: „a maximális tőkés profit biz­tosítása, az adott ország Lakossága többségének kizsákmányolása, tönk. re tétele' és .nyomorba döntésé útján, más országok, — különösen az el­maradott országok — népeinek lóig ázása és rendszeres kifosztása útján, végül a legmagasabb profit biztosi tása, háborúk és a nemzetgazdaság miíjtarizá’.ása útján.“ Mindaz, ami Franciaországiban jelenleg történik, -- hangsúlyozza a cikk, — fényesen igazolja Sztálin történelmi jelentő­ségű tételét, A „France Nouvelie“ cikke bevezetésében azt a sztálini megállapl. tast fejti ki, . hogy a modem mono p o lka p it a 1 izmus npm átlagprofitot, ha nem maximális profitot követel, Franciaországban a tőkekoncentráció kö vetkeztében — szögezi le a jap, — az összes kapitalista részvény társasé ■ gok nem egészen egy százaléka e társaságok összes profitjának több, mint a fel ét zsebeli be. Ez a haszon évről-évre növekszik. 1951-ben 4; nagy kapitalista részvénytársaság 7 milliárd 761 millió frank hasznot sze: zett az előző év 5 milliard 342 milliójával szemben.'E részvénytársaságok haszna tehát egy év alatt körülbelül 45 százalékkal emelkedett. A maximális profit biztosításának másik módja az adóterhek minő- nagyobb arányú áthárítása a lakosság többségére. Az adók legnagyobb részét persze fegyverkezésre fordítj ák, ami végeredményben szintén a tr&ztök haeanának emelkedésére re zet Az adó^ emelése természetesen egyre súlyosabban érinti a lakosság legscegénvebb rétegeit, A dolgozók által vásárlásra fordított minden 100 frankból jelenleg 10—25 frankot az adóhivatal zsebel be. A kenyérre 10 százalék, a húsra 16 százalék, a cu­korra 25 száza:ék, a cipóre 20 száza lék közvetett adó esik, stb. Ezeken kívül] &z állandó infláció is komoly tényező a maximális tő­kés profit biztosítására és a -IbíkaBSág többségének nyomorba döntésére. 1947 áprilisába® — a Mansihálíl-terv éliertbeLépíie eflűtt — Franciaország bankje gyforgakna 7S5 milliárd frank vo0t. 1955 októberében a, bankjógy- forgalom ©lérte a 2Ü40 máíliTíárd frankot­A „Francé Ncnirélíe*' ezután számokat közöl a francia gyarmat­birodalom efonanadobt országai leigázásáról és annak rendszeres kifosztá- \ sárét, nyomoráról. Ezen álfamotobain az iparosodást valósággal „meg- : fojtják“ és úgyszólván minden nyersanyagot exportálnak. A gazdag 1 ószak-afirikiai foszfát-bányák termelését például csaknem teljes egészében 1 exportálják. Algírban 77G ezer tonna foszfátból 095.00z, Marokkóban 1 4*300.000 tormából! 4,408.OOO-et „exportáraik 1951-ben. A gyarmatok ezen- j kívül még munkásokat is „exportálnak11 Franciaországba: a legutóbbi há- | rosa ós M év sítátt 115.000 északa-íri ka: munkást „importáltak'* & francia J munikaadök, akiket még a francia munkásságnál is soMcail k egy ette neb- | b® kizsákmányolnak. A maximálás tőkés profit biztosításának útja végül a háború és a j notnzetg.azdoság militarizá’áaa. A „France Nouvelte“ e cikkében csak | Franciaország gyarmati háborújával., az indokínai háborúval foglalkozik 3 náeíáötesebbeti, melyet a francia mo nopolikapátaiiizimus azért visel, hogy i bi»tosí.t«i előjogait Indokínában. Az indokínai háború ugyanakkor hatói- 4 ma« jövedolmct fi biztosít a francia trösztök számára: huszonöt nagy, í Indokínában érdekeit válBaltat 1946-ban 332 milütó frank profitot szerzett. j Ugyanennek a, 25 nagyv’átlaiíataaík 1950-ben 6 milliárd 104 millió frank \ rísz})» hasswa volt, vagyis profitjuk az 1946 évhiék 18-szorosára «melke- j deft. A gyarmati népek, azonban — hangsúlyozza a „France Nouveslle*1 — egyre keményebben harcolnak a fokozott kizsákmányolás és as ember I töten impe-rtefete leigázás eiten. ismerkedjünk meg a föld országaival Csehszlovákia 1318-ban széthullott az Osztrák- Magyar Monarchia. A cseh és szlo­vák nép harcának eredményeképpen megalakult a Csehszlovák Köztársa sag. A hatalmat a burzsoázia szerez­te meg. Az első Csehszlovák Köztársaság örökölte a monarchia iparának há­romnegyed részét, míg lakossága csak egynegyed részét tette ki. A Cseh Kommunista Párt 1921-ben a’.a. felt, — A burzsoázia n ieíartóztatá- sbfr sorozatával kísérletet tett a kommunista párt megsemmisítésére, majd amikor- látta, hogy nem sikerül akkor beküldte a munkásmozgalom­ba ügynökeit. A Cseh Kommunista Pártban azonban Gottwald elvtárs te­vékeny részvéte lévői nehéz harcok után, a húszas évek második felében a trockistákat leleplezték és kizárták a pártból. Csehszlovákiában 1938-ig polgári demokrácia uralkodott. A reakció különösen azóta, hogy dolgozóink ki. ismerték már az nmeri,kai „demokiá- ciáfi”, szívesen állítja az igazi de­mokrácia példaképéül a burzsoá Cseh Szlovákiát. Az v. demokrácia azonban ami Csehszlovákiában uralkodott, sok tekintetben hasonló volt a mai ame­rikai „demokráciához”: hivatalosan engedélyezték a kommunista pár! működését, a valóságban azonban so. rozatos letartóztatásokkal és egyéri erőszakos eszközökkel terrorizálták a TO/unkásmozg:ai'.mat. Ami a szabad­ságot illeti, az egyenlő volt a tőké­sek nyerészkedési, a munkások éhen. balási szabadságával. Különösen a szlovák nép nvoinora volt e-Iképe-s.z­t.í>. Szlovákia iparilag elmaradott, or_ srág volt, de Szlovákiát nem fejlesz­tették a, cseh burzsoáílc, mert előnyö­sebb. volt nekik az, ha Szlovákiát: nyersanyagszáll í tónak tartalékolják. \ cseh burzsoázia egy másik célja ezzel az volt, hogy szslhbeáiííteák egymással a cseh és szlovák népet, •megosszák erőiket, az „oszd és írbalkodj” elve alapján. De Szlovákia gyarmati színvonalon való tartásává- gátolni igyekeztek a fejlett öntuda­tos proletariátus kialakulását, amely szövetségese lett volna a cseh. -pro­letariátusnak és megrövidítette vol­na a csehszlovák burzsoázia elleni harcot. Milyen vol*t a nyugati imperialista hatalmak „védelme“ Csehszlovákia felett? Az imperialisták Csehszlo- kiát szoyjetol'lenes hídfőnek ..tekintet, ték. Hitler uralazprajutása . után azonban még koncnak is: melyet al­kalmas pillanatban odavetnek a fa­siszta vadállatnak, hogy ' azután $ Szovjetunióra uszíthassák-' Ezt tét ték ' meg az angoi-fraheia diplomaták a hírhedt müncheni egyezményben. Hitler és Halifax akkori angol kül­ügyminiszter már 1937-ben megbeszé­lést tartott, ahol Halifax.^az angol kormány nevében helyeselte Hifíer Danzig, Ausztria és Csehszlovákia el­foglalására irányuló tervét. Halifax azt mondotta: ........Az összes többi ké rdéseket olyan értelemben lehetne. jellemezni, hogy azok miud az euró­pai rend megváltoztatására vonalköz tiak. ami előbb vagy utóbb valószí­nűleg bekövetkezik. Ezekhez a kér­désekhez tartozik Danzig, Ausztria és Csehszlovákia, Anglia csak ab­ban van érdekelve, hogy ezek a váí. tozások békés fejlődés útján jöjje­nek létre és hogy el Lehessen, kerül­ni azokat a módszereket, amelyek messzemenő megrázkódtatásokat okozhatnának, amit sem á Führer, sem a többi ország nem kíván.“ Ezt pecsételte meg a müncheni négyha­talmi konferencián Chamberlain. Da- ladier, Hitler és Mussolini. Az. angol., és francia imperialist^ megbízottja itt beleegyezését adta Csehszlovákia bekebelezésére. A Szovjetunió a. csehszlovák kor­mánynak felajánlotta fogy veres - se­gítségét és javasolta a nyugati ha­talmak és Csehszlovákia kormányai­nak Lépjenek fel együtt, a német fa­siszták ellen, ha azok támadni me­részelnek. Ez a közös fellépés meg ‘adta volna semmisíteni a német fa sizmust, megmentette volna a népe­ket a II. világháborútól. A Szovjet­unió javaslata és felajánlott segít-' ?ége azonban süket fülekre, vissza­utasításra talált. Az angol-francia imperialisták .nem megsemanisí terei akarták a német fasizmust, hanem ráuszítani a Szovjetunióra. Az áruló csehszlovák burzsoázia vísszautasítot fa a Szovjetunió ségitségét, de elfo­gadta a müncheni szerződést. Pedig Csehszlovákiának erős, modern had­serege, korszerű hadiipar^ volt, a csehszlovák nép erélyesín követelte hogy szálljana^ szembe a németek­kel. A csehszlovák burzsoázia azon­ban, a nyugat] imperialista hatalmak parancsát követve, elárulta a népe1, Csehszlovákia modern. nehéziparát, természeti kincseit pedig odadobta á háborúra készülődő német fasiszták kezébe, A csehszlovák burzsoázia a meg­szállás után két részr.e szakadt. Egy részük a helyén maradt, kiszolgálta a németeket, egekig magasztalta Hit­lert, A másik részük Londoniba és ,a nyugati kapitalista országokba érni grált. A 'londoni emigráns kormány semmilyen kapcsolatot nem tartott a néppel. Míg a Szovjet, Hadsereg és a‘ csehszlovák partizánok Csehszlo­vákba felszabadit ágáért Véreztek, ad­dig a londoni emigráns kormánv leg­főbb gondja az volt, hogy kémked­jen a nyugati imperialista hatalmak, nak, árulással gyengítse a „túknesz száré menő1’ partizánmozgalmat,- po­zíciókat. nyerjen és továbbra is megtartsd kiváltságos helyzetét. Csehszlovákia népe, a Cseh és Szlovák Kommunista PáTt vezetésé­vel harcolt a fasiszta megszállók el­len. A harcot központilag Gottwald elvtárs, irányította Moszkváiról. + A csehszlovák nép harcának pét nagy történelmi eseménye, a szlovákiai és prágai felkelés, a két nép hősies harcainak örök, dicsőséges eseménye 'esz, A szlovák felkelés 1944 augresz- üisában a nagy német túlerő ellen harcolva jelentős német erőket vont Jt több német, szovjet froútszakasz­éi a 25 ezer hős partizán nem hiá­ba áldozta fel életét. A prágai fel­kelés 1945 május negyedikén töri ki akkor' amikor Berlinben már el­hallgattak az ágyuk, de Prágában és környékén még nagy német hadse­reg állomásozott, A prágai nép fel­kelése, jelentős i^ezideti sikereiket ért el, de később szorongatott helyzetbe kerültek a prágaiak, a fasiszták nagy technikai és számbeli fölénye miatt. Sztálin elvtár« parancsára Konyev marsall csapatai ée Ribalko marsall páncélosfeadserege egyetlen napi pi­henő nélkül Prága segítségére in­dult. A szovjet páncélosok végig- szúguüdottak Németországon, áttör­jék magukat az elkeseredetten vé­dekező német fasisztákon és május 9-én felszabadították Prágát. A prá­gai nép ujjongott az utcákon és a tereken egvütt táncolt a Szovjet Hadsereg katonáival. A í'B'tszábadülás után mindkét kor­mány lka Zeitért. Moszkvából is. lóridon bó! i«5. Ki alakúié on kormányt? — vetődött fel a kérdés A burzsoázia folytatni akarta ott, ahol abbahagyta meg- akarta rimétólm az IÖISkj^ pél­dát: -a mumkásosztály előtt meg akar­ta bapariinitaui a hatalmat és az or­szágot áfcakarta jiibszaai az inoperia- 'iipták közére. Azonban, ha iszíni’élés. lx>l is. de nem téheteét m'ást, mint­hogy kénytelen voltt elifogadni a pá.rt hírős kosácef pi-ograinnmját, amelynek lényege a következő volt: a nemzeti biaothságok k'ezébe a hatállmat, ki­telepít on i a híi'tlerleta német lálkossá- got, a bainkőlíSbt áldjamositarei, ren de zni a cseh és szlovák viszonyt az eg y e n 1 őség alap j-án. A reákciónak azonban esze ágában *om volt a. kötelezettségökot. teljesí­teni. Az j947-os katasztrófái!is száraz­ságot álltam csínyre akarta felhasz­nálni. Egyet aizonban elifö’e.jtott. Azt hogy a nép már nem volt egyedid mint lÖl'S-ban, mert volt már vezető kommun'ista pártja. A csehszlovák dolgozók 1948 márciusiáJbau íegyver- rel a kezűikben kivonultak az utcára, a burzsoázia kénytelen vot'd a hatal­mat átadni. A hatánm. először a tör­ténelemben a. csehszlovák nép kezébe kerüli. A csehszlovák dolgozók már harc közben, 194Ő-ban mogkezdtcác a két­éves terv tőljcSilésóL A kétéves terv céliija az újjáépítés ék az 1937-ee ter- meiés 57 százalékkal emelkedik, ob- meghaladásia voll. A tervet a nagy szárazság ellenére lényegében telje­sítették. A kétéves terv teljesítése után mog kezditek az ötéves tervek A _cseh- szl'oivák ötéves tervben az ipar; ter­melés 57 százalékkal emelkedik, _ eb­ből a nehézipar, ilhetve a nehézipar szíve, a. fésű óö gépgyártás, 96 s.zá­zaliéklkwí. Az ötéves terv igán lénye- I ges vonása az ipar, a könnyítíp&r át- ópítée.e, & fejlett nehéripair létrehozá­sa. Ez az átépítés nem jeleníti a nép­gazdaság egyetlen ágának háttérbe, j szorítását sem, hanem egyes, fonto- j sabb ágainak gyorsabbü-temű fejlesz 3 fősét, A csehszlovák ötéves terv má | sodik lényeges vonása Szlovákia fo- I ko-zott ütemű iparosítása. A marxiz- i musrinn in izmus azt tanítja., hogy csaik j akkor lehet igazán egyenlő a két or- j szög, Ita megszüntetik a két ország- 1 közötti, fejlett ipari ország és elírna- \ radott gyarmati ország elleniétet- ] Szlliováikia iparát ezért szinte ké-fcsze- ] rés ütemben fejlesztik. Kassa mellett i ópii! a szlovák Sztálin váróé, a Husi- ; ce] Kombinát, a .J1UK0“. Az ötéves terv kitűzte a rnozőgaz- ] áaság sz-ooiaiisiha átezorvozősét, mint nálunk, az élotsz.ín vonal fejlesztését t a kultúra fejlesztését. Csehszlovákjá­ban is, gyökeresen átalakul az egész , életű épül a virágzó szocializmus 1 De az ellenség Cftehszlovákiában is, mint nálunk is és o többi nép' demokratikus országban is, igyekszik moggátolini a fejlődést. Csehszlovákiá­ban is ranipak léliepíiezett Mindszen- ty-k, Gröszöiv, Kajkok. Slámsiky és bandája, a ti to fasiszták és az angoí- amerikai iJUiperiialdsták segítségéved, - Csehszlováikáát át akarta állítani . az imperialista tábor oldalára, úgjn mlnu Tito Jugoszláviát, úgy mint ahogy Rajk akarta basánkká1! - tenni. De hiúiba próbálkoznak, mert nincs olyán erő, ami képes volna inog dönteni a népi hatalmakat. Áruló és kártolkozó tevékenységükre pedig itt is. Csen - szlováteiiúbaai is és minden uépi de­mokratikus országban lesújt a népi igazságszo lgálltortás ökte. Az ellenség évszázadakor] át szí­totta a. esek, s-zilovák és a magyar nép között asz ellentéteket. D-e az el­lenséges osztályok megsetrem isii iHék és megsommisüln-ek, lejárt már M na- cionaliizimiis ideje. .1 Slánsky-'ba.nda például liláiba akárha az egyik_ ma- gyár megrendeliést elszabot.áiini: a oBidi trvsir dolgozói erélyes fellépésére kénytolcréedc \ 0ltak a " megrendelést teilyesíteivi. Ez az egy esőt is péidáz- zcv. hiOgy az olLenség pusztul, a «ao- oiáliznius pedig felépül itt is és ott is és erősödik a csplisziovák * os ma gya I- barátság. HMM

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom