Tolnai Napló, 1952. július-december (9. évfolyam, 152-305. szám)

1952-12-10 / 289. szám

195} DETEtfflRtfER 10 WBPIÓ a PÁR! ÉS PÁRT ÉP II ÉS * Népnevelőink használják fel a lél» hónapokat a politikai munka megjavítására As 195Í—1952-es gazdasági évben ■ járásunk népnevelői nagyban hozzá : járultak a gyöniki járás gazdasági eredményének eléréséhez. Népneve­lőink között számos olyan elvtárs van, akinél a személyes példamuta­tás párosulva a szívós . felvilágosító munkával, komoly eredményeket lio_ zott. Ilyen népnevelő Kalaznón Bé­rét j Imre és Nagy Lajos elvtúrs, ; akiknek fáradhatatlan munkája ered menyeként Kalüznó község mint a mezőgazdasági munkák elvégzésében, mind moSf az őszi vetés idején ál­landóan élenjár, vagy Simon tornyán Gróf István elvtárs, aki szintén fá­radhatatlan népnév élőmunkát vég­zett, különösen az ösD'begyüjtési, ve­tési munkák elvégzésénél. Ezek az elv társak nem ijedtek meg a nehéz­ségektől, nem ültek fel a siránko­zásnak, ha egyszerre nem sikerült megismertetni pártunk célkitűzéseit a dolgozó parasztsággal, újra felke­resték őket és sikerült is a dolgozó parasztokat a helyes útra vezetni — Ezek a dolgozó parasztok a jövő gazdasági évben örömmel fognak visszagondolni Béréti. Nagy és Gróf elv társra, mert a. párt útmutatását ők vitték le'"hozzájuk és ezen ké­résziül hozzásegítették őket ahhoz, hogy a következő gazdaság: évben jó terméseredményeket érthessenek el. Azonban ahhoz, hogy az 1952—53- as évben meg tudjuk valósíatni az előttünk álló feladatokat, nem elég­séges az, hogy csak akkor keressük fel a dolgozó parasztokat, amikor el_ érkezett a feladatok megoldásának ideje. Sikeres népnevelő munkánk alapjait most a téli hónapokban kell leraknunk. A téli hónapok alatt népnevelőink­nek eggyé kell forrni a dolgozó pa­rasztsággal, ki fedi alakítani olyan légkört, hogy dolgozó parasztságunk érezte: a párt népnevelői, a dolgozó parasztság legjobb barátai, akiknek minden szava, tette a dolgozó pa­rasztság életszínvonalát, művelődését és felemelését van hivatva előmozdí­tani. Ennek a légkörnek a kialakí­tóéhoz most a téli hónapok alatt megvan adva minden lehetőség, — Mindnyájan tudjuk, hogy a múltban a falusi esték, hogyan szoktak le­zajlani, eltelni Feladatunk. hogy eiseket • az unalmas tél-i estéket ál­lítsák népnevelőink pártunk célkitű­zéseinek szolgálatába, pártszerveze­teink ségítségiéro. Egv-egy községen belül meg kell szervezni ezeket az estéket, hogy át tudjuk fogni egész dolgozó parasztságunkat. Itt vannak például a Szabad Föld Téli Esték, melyek arra vannak hivatva, hogy emeljék dolgozó parasztságunk szak­mai, politikai, műveltségi színvona­lát. Népnevelőinknek azt kell elérni, hogy dolgozó parasztságunk értse még" ezeknek a jelentőségét és láto­gassa minél nagyobb számban eze­ket az előadásokat Nem ez az egyedüli- módja csupán a téli agitációs munkának. igen nagy jelentősége van az olvasókörök szervezésének, a dolgozó parasztság körében, ahol újságfelolvasás, szocialista szépirodal­mi könyveket olvasnak fel. majd rneg_ Vitatják, azoknak a tartalmát. Szé­pen fejlődik az olvasómozgalom já­rásunkban és Gyönkön. Itt Bocskai Péterné és Győré Vincémé elvtársnők egymással versenyezve vezetik ol ásóköreiket, ahol most a Szovjet­unió Kommunista Pártjának XIX. kongresszusát tanulmányozzák. felol­vasás, vita formájában. Az olvasó­körök igen nagy népszerűségnek őr. vándenek. Olyan dolgozók is meg­jelennek gyakran, aki}, egyébként nincsenek bevonva ebbe a munkába. Hogy' mennyire termékeny ez a mun­ka, nem az élettől elszakítva folyik a foglalkozás, mutatja az a tény is. bogy a Malom-utcában Gvöre Vin- céné olvasókörének hallgatói elhatá­rozták, hogy a Malom-utcát Béke- utcának nevezik el. Az olvasókör tagjai felvilágosító munkájára, az utca lakói szocialista kötelezettség vállalást tesznek, melyet szerződés­szerűen is rögzítenek, hogy a jövő gazdasági évben mind a mezőgazda- sági munkában, mind az állam iránti kötelezettség teljesítésében élen fog nak járni és azt túlteljesítik minden terményből. Hasonlóan jól kezd ki­alakulni az oivasómozgalom Tolna- némedin, Belecskán a pártszervezet ,]ó- szervező munkája nyomán. Ezeknek az olvasóköröknek rend­kívül nagy jelentőségük van a doi- yozó parasztság körében végzett fel. világosító, népnevelő munka terén. Azok a dolgozó parasztok, akik egész télen át rendszeresen eljárnak ezekre az olvasókörökre, tavaszi m-o- zógazdesági munkákat már mint ön- uiőtatos emberek fogják végezni, s ez meg fog mutatkozni a termelés­ben is. Népnevelőink dőlt a párt- szervezetek segítségévei most az a leiadat áll. hogy egész járásunk te rúletén tömegmozgalommá fejlesszék o-A olvasómozgalmat. Minden népne­velő a saját körzetében alakítsa ki •J maga olvasókörét és a hatáskörébe tartozó dolgozóknak szocialista át- neveléséről gondoskodjon. Ez előfel­tétele a jövő évi sikeres politikai felvilágosító munkának, melyet majd a jó gazdasági eredmények fognak igazolni. Természetesen ezzel még nincs' kimerítve a téli agitációs le­hetőségek minden oldala Mindenek­előtt fel kell használni a Uultúrottho- nokon belül az agitációs lehetősége­ket, a különböző ku!túregyütteseket. Tánc, ének és színjátszó csoportot kei] Létrehozni és ezeket kell fel használni a szocialista kultúra fejlesz tésére. Télen is nagyszerűen" lehet és kell is alkalmazni a szemléltető agitáció jól bevált formáit a cs-asztu? ka-brigádokat, Szoc alista szefforrinfetais még sokkal u-agyobb jelentősége van a téli hónapokban végzett népne­velő agitációs munkának. Ismert az, hogy a tszcs-ben van a legnagyobb lemaradás a politikai munka terén. Jelentős számú olyan népnevelőnk van, aki a tsz-en kívül jó népnevelő munkát végez, a tsz-en belül' viszont ríom folyik szervezett népnevelő mun ka, Meg kell állapítani/ hogy ä le­hetőségek nagyobbak a tszcs-n be­lül a népnevelő munkára, mert ott már kollektív a termelés,, a tszcs tag_ jaj. brigádokban, munkacsiapato'kbán dolgoznak. Most a téli hónapokat ok vetlen ki kel] használni annak ér­dekében, hogy minden III. típusú tszcs-ben rendbehozzuk a■ népnevelő hálózatot, brigádok, munkacsapatok szerint. A brigádokon, munkacsapa­tokon belül a népnevelő elvtársak a téli hónapokban igen jó munkát tud nak végezni. Heti rendszeres érte kéz leteket /árthatnak, aho] hasonlóan a falusi olvasókörökhöz a népnevelő elvtársak gondoskodhatnak a brigá­dok, munkacsapatok tagjainak fej­lődéséről. Igen. jó munkát folvtaf a kis tor­mási tsz-ben Nagy Mihály. A tsz-en belül az ifjúsági brigád nevelését kezdte cl és ennek érdekében sok­oldalú tevékenysége t fejt ki. Min­denekelőtt ő vette át a DISZ poli­tikai iskola vezetését, hogy politi­kailag is figyelemmel kísérhesse . a fiatalok fejlődését. Emellett az ifjú­sági brigádból állandó színjátszó együttest szervezett, melynek szin­tén ő a vezetője. Résztvesz az ifjú­ság összejövQtelcün., sőt maga is összehívja őket. Minden - alkalmat megragad arra, hogy politikailag, er kölcsilog nevelje a fiatalokat. Ez a brigád már az idei gazdasági évben is jó munkát végzett A téli hóna­pokban így megerősödve a kővet­kező gazdasági évben bizonyéra még jobb munkát fog végezni. De a tszcs-n belül is számtalan agitációs lehetőség van, amit ki kell használ­ni a politikai munka megjavítására. Népnevelőinknek r.cun szabad azon­ban elfelejteni, hogy a jó agitáció« munka előfeltétele az, ha nieguk is szakadatlanul fejlesztik politikai '**_ dósukat. Most, tehát az idei politi­kai oktatási évben népneve ó nk járana^ éles, mind a tanú ástad, mind a politikai iskolákon való meg ' Menésben. Emellett* [egyenek fárad­hatatlan szervezői is a politikai is­koláknak. világosítsák fel a kevésfo- bé öntudatos hallgatókat a tanulás fontosságáról. Dolgozó népünk kemény harcot vív az évi terv teljesítéséért, /últeljesíté­séért ás készül a következő év még nagyobb feladataira. Az idei rossz tormás káros hatásának leküzdése igen nagy feladatot ró mezőgazdaság güsnitra, dolgozó parasztságunkra. — Van- még mit ten**! a begyűjtés vo­nalán és fokozná kell a harcot a jö­vő évi jó" termésért. At Idén ugyan elsősorban a roses időjárás rontotta !o a terméseredményt, de kőarc ját­szóit ebben a mezőgazdasági mun­ka szervezetlensége is. A téli hó­napokba« végzett agitációs politikai miunka nagyban hozzájárulhat ennek kiküszöböléséhez.. Pártszervezet éinfe hassanak oda, hogy a téli hónapok sikeres felhasználásával, jó agitációs politikai munkával vessük meg jö­vő évi sikereink alapjait, Gyurit-vm ]«t\ ám JB ágit. prop.• titkár, Gyö-nk, A Szekszárdi Tatarozó dolgozóinak felajánlása december 21-re A Tolnarnogyci Tatarozó és Építő Vállalat szekszárdi építésvezeiőségc- neh dolgozó] js hatalmas lelkesedés­sel készülnek december 21-re, Sztá lin elvtárs 73, születésnapjának mél­tó megünneplésére. Ennek érdeké­ben felajánlást tettek a dolgozók, hogy ezzel is bizonyítsák forró sze­re tot ükét és hálájukat a magyar nép legjobb barátja: Sztálin elvtárs iránt. Pirgi József csoportvezető brigádja (Haász. Nicki. Tar, Baka kőművesek) felajánlották, hogy a közkórház kultúrterem mun­kálatait, — amennyiben a munkahe­lyet e hó 7-ig megkapják — decorn bor 21-re befejezik. Orbán István kőműves brigádja vállalta, hogy a szekszárdi bölcsőde melléképületei - munkálatait december 30-ig be­fejezik. Ernellette még felajánlották, — amennyiben ez Ecetgyár munka­helyét átadják —, hogy 70 négyzet- méter éltégla burkolat felszedését, 50 négyzetméter cserépbontást, 36 négy aetenéter födémbontást, 35 négyzet- méter föklsüJ] yesztést december vé­géig elvégzik. Schal li An*al főmunkavezető felajánlotta hogy a műszaki feltételeket a tőle telhetá- leg 100 százalékig biztosl-tja a dol­gozóknak, hogy azo-k a tett váíiaiá- sdteat becsülettel meg tudják való-' ütaari. Kun József szállítási felelős vállalta, hogy december hónapban a tervbe vett munkák anyagszük- ségiletév úgy irányítja a fuvarozással hogy a munkákban emiatt fenünk fi­dás ne legyen. Jani József segédmunkás brigádja vállalta, hogy a szekszárdi textilépület alapjait'— amennyiben az időjárás engedi december 21-ig kiássák, n-api 11 köb méter teljesítménnyel. Erdélyi Gyu­la ifjúmunkás brigádja felajánlotta, hogy a T'EFU munkálatoknál az alap árkot kiássák, s a kőműveseket' úgy szolgálják ki anyaggal, hogy munká­jukban fennakadás ne legyen. Deli János kőműves brigádja felajánlotta, hogv a Vízművek csatornázási, burkolási munkálatait, valamint megfelelő idő esetén a tetőszigetelést elvégzik, a bölcsőde kerítését és kapuit elücészi. tik. Fodor Ferenc főmunkavezető vá; lalta, hogy a bölcsőde nieliéképületek munkálatait december 31-ig befeje­zik. A teherfuvarozásnál az alapfa- lazafot 100 százalékban, a felmenő falazatot pedig 50 százalékban el végzik. A vállalásokból kitűnik, hogy a szekszárdi építésvezetőség dolgozói megértették a verseny-mozgalom fon­tosságát és tudják, hogy a tervet csőik úgy lehet sikeresen végrehajta_ n», ha vállalásokat tesznek, s azo­kat sikeresen végre is hajtják. Most azon vannak, hogy' a vállalásokat ne csak teljesítsék a kitűzött határidő­re, Iránom túl .is szárnyalják. Ezt pe_ dig csak úgy lehet elérni, ha jól dolgoznak, becsületesen végzik raun, ' kájukat. Szántó földeket koboznak el japánban katonai támaszpontok céljaira Sangháj (TASZSZ): Japánból ér­kezett jelentések szerint az utóbbi dobén mind gyakrabban koboznak el e/ántóföldet az amerikai csapatok és az úgynevezett nemzeti biztonsági hadtest katonai támaszpontjainak épi tésére. Amint a Tokio Times közöl­te, a japán kormány nemrég elhatá­rozta. hogy 2733 hektár földet kohó? d a parasztoktól.- hogy gyakorlóte­reket építsenek az amerikai csapatok és a nemzet biztonsági hadtest” szá. mára. ^ A földe.kobzások cs^íyes ellen«-!- last váltottak pi a japán parasztság részéről. Nemrégen összetűzés . tá­mad t a japán rendőrség és Utáüada falu parasztsága között,, mivel, a falu mellet; tüizérségi gyakorlóterei léte­sítenek. l Szedres! Sertéstenyésztő Vállal at követendő és a dombóvári Sertéstenyésztő Vállalat elrettentő példája Egész M&gy&nk u Vasgyüjtö Napok vasgyüjtő lázában ég. UKőről: lelkesedéssel vetették bele magukat a vas-gyüjtésbe. Üstemeinltben és gyá- ■ramkban g górt akarííá sokat végeznek. DISZ if jóink mindent megmozgat­nak. hogy minél több vasat tudjanak kohóink számára feikuUttm. Igen so­kam értik meg énnek a jelentőségéi. így a szodresi Sertéstenyésztő és Hizlaló Vállalat vesetősége is teljes lelkesedéssel igyekszik azon lógni, hogy a begyűjtési mimsztérimn által kapott mtsgyüjlési tervszémot fűltél- fedi se. Már eddig is száttít-att vashulladékai a begyűjtő MÉH Vállalói ffal: és most a Vasgyüjtö Napok társít m indent ékkövet ter vének túlteljesítésé­re. Nem így <Mt a -helys&t a dombóvári Sertéshizlaló Vállalatnál, amely szántén a begyűjtési mimsztéritmi állal kiadott tervszámútól rendelkezik- Mikor a MÉll Vállaltai begyűjtő szer vei felkeresték a váUalalot, Miklós Dezső főelőadó szeU&imssőgét csillog t-a&pa kijelentette, hogy ők nem vasod, hanem sertést termelnek. Nem a vas gyűjtés népgazdasági szempontba; döntő jelentőségű komolysággal, hanem sületlen tréfálkozással fogadták u Vasgyüjtő Napokéi, Akkor, amikor a sertéstenyésztő telepén és üzem­egységein ragon-száruea hever « felhő ssznóiathamv.l értékes ócskavas. Lelki- Ismeretiemül k&Uk egymáshoz a begy űjtő szerv dolgozóit, mintegy bohócot csinálva abból. Feltesszük a kérdést: vaj jón a dombóvári Sertéstenyésztő és Hiskdó Vállalat nem 'akarja, hogy országunk a vers- és acél országává véljék? Nem szívügyé a szocializmus építése minden téren? Nincs tudo­mása arról, hogy orsgátfim-kban nap, mint nup új gyárak, hidak-, -vasátvo- ttotok születnék, melyhez mindhez vasra van szülerég? — A begyűjtési mi­nisztérium nem hiába-- szabta meg a dombi!vári Sertéstenyésztő és Hizlaló Vállalat tervszámút, 'ment tudta, a 'vállalat- adottságait, amiről különben a MÉH Vállalat szervezője maga. is személyesen meggyőződött. A műgyűj­tésnek- ilyen-mérvű lebecsülése szinte- határos a szocializmus építésének akcxlályosásúval. .Álkor, amikor heroikus harc folyik a szocializmus épí­téséért ■ és -feszített tervvel dolgozunk ónnal: megvalósításért, még éz a vállalat sem vonhatja ki magát u- vas gyűjtésből, különösen akkor, amiket erre minden adottsága trtegwm, még ez a -»dilated sem űzhet gúnyt a vas- gyűjtés népgazdasági jelentőségéből. Nem becsülheti Ír ‘partunk és kor- ru/mysatttiúc katározaUhlt', amelyek ndndannyiunkra nézr.p kötelezők. ^xliiháiiwviüila Fln-nndla: LUDMILLA as „L'7 Ivanovoi“ Textilgyár szövőnője A -szovjet emberek igénye évről- évre < moJkedik a közszükségleti cik­kek iránt. Egyre szélesedik a -szö­vőt femi-. a ruha- és (’•ipőkereskedé- svk hálózata a Szovjetunióban. Ne­künk, a könnyűipar dolgozóinak helyt ken álad. hoga inaradékfa'kr- nul kielégíthessük a lakosság egvre n öv-ok vei igényeit. Erre so-k tehetősé- günk van és uii igyekszünk ;> eze­ket káhaszn áóm. A Háború előtti 1940-es évhez vi­szonyítva gyúrunk, több, mint 22.000 uréterrel növelte a szövötíáruk nap* tenne; csőt. De ez még rum „ felső, határ. A berendezések jobb kiba-sz- unLasával, a. jobb, ha-:auo.tfcd>i) .mtiti- ko módszerek beve/axéséve! még to­vább emeljük a terméked. Ivgyidétben a gyárunkban, de né­hány más textiigy4rb-.au' iá ól vau hangokat Inti 1 óétuúk, hogy a textil­ipar — „öreg ipar“ s hogy „abbén az iparban min-ckit út és módszer, amely a termelést emelné, már is- mvroles.'" .1 dolgozók . azonban belnzonyitot- i'Lk, hogy ez nincs így. A fiermg'/to-vi 2. számú gyár fiatal szövőnője, Li­dii’ T yigaloniszkuja a láncfonal [ nyiistbe ás szövőbordába történő be­vezet ásó ved nteghosszabbíloU fi-yüst- i aims z-ndkrel ét ja vétsed fa. Amikor hallo-t-tam Lidin Tyigaiom- s zk-a j a módszer érő:, el h at ároz Pun, hogy én i-s a-kahnazom gépohíR-a a tueghesszabbküit nymé-tüt. Ezt a inóckzor-t tcrmészvik-sun a mi gépeink­re á kaóm-aztiam. T yign loiusz-k-aja ngyairi-s durva vúswna-t sző -gépein, én ped-g szatént. Az új móAzyrrv.! gyeneaWKLii H»wt a munka. PéidáuiM. a többi szövőnő i-s követni k-ez-dtó. A XIX. pártkongresszus tiszteleté­re indítóit szürhílno vista műszak nap- faiban a. kommunista Moszsuhina ve­zetőit a versenyben. A sztcduínovisía szövőnő mér több, mint 25 esztendeje dolgozik a textiliparban. Mégis nem szégyell li’czzáin. fiatal szövőnőhöz for dúlni, hogy ákal-am m-eg-ism-érj-e Li­dia Tyiga,k.tnszik-ajd, muákamódszéret.-’ M-ozzsuiüna az új , módszerrel most további 15—AI százalékkal teljesít: túl normáját. Nemrégiben Szido-rov elv társ mű- vcz-etőheiyottés .javasolta a gépek át­rendezését a müholyOf.-u. A gépek ce - szurík-km - mi.tL ugyan-s nehéz wit a gépek -k-ezelé-Fo. Sz-ido- rov ervtár-s javaslatát megvalósítot­tuk. A gépá.'éc'ml idő azóta. jv>ntű- kényt® osökk*®.»., x termeiéác«ny«ég pedig tovább emoilkt'-deiiit. Gyártsak kollektívája áUoUuu szo­ros kapcsolatot tart az lm novai Pa- Miftipari Tudományos Kutató Intézőt munkatársaival. A kikészítő részlé­gén felszereltük' a vetülök automa­tikus kisimításra szolgáló készüléket, amelyet az intézel Sztálin-díjets- dol­gozói: Pvzirev és Avmocskin elvtár­siak terveztek. A bol yhnvi tógépek munkáját szintén áu-tonnaitáz-áiiiufe.­A XIX. pártkongresszus ifánj-clvoi előírják, hogy az új ötéves terv idő­szakában az összes könnyűi pari üze­mek ben g*é;«^körűen automatszáró: én gépesíteni kell a termelési fo-ya íúabskiaí. ézövönőinik hanalimes MiMfn- kaJendfi'leti-cl dolgoznak. Gyáritok-1 a negyedik' évnegyedben naponta' több mint 2000 méter ezövötlánn ;\; lé-r- noed többéit xn alőlrányzatna.L

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom