Tolnai Napló, 1952. július-december (9. évfolyam, 152-305. szám)

1952-09-21 / 222. szám

N R P L O t9D2 SZEPTEMBER W A babon* a haladó tudományok leg­veszedelmesebb kerékkötője. Mi szülte a babonát? Az ősember lelkében (és a m& élő, alacsonyabb társad alom - fejlődési fokon lévő népek képzelet- világában) a megmagyarázhatatlan erőktől való félelem. Később az egy­mást váltó korszakokban, egymást követő társadalmi rendszerekben, a mindennemű tanulási lehetőségtől el­járt alacsonyabb társadalmi osztályok továbbra is & babona sötétségében élték rabszolga és jobbágyéletüket. A babona ellen elsősorban tanulással ▼ehetjük fel a küzdőimet. Az oktatás irányítása azonban a múltban soha­sem kerülhetett a dolgozók kezébe. Akik pedig az uralkodó felső osztályok körében hivatottnak érezték magukat a kultúra ápolására, azok nem igye­keztek. kiemelni a népet a tévhie- delmek hínárjából, hanem még terjesz­tették is art, nem egyszer természet­felettinek tlátszó jelenségek mestersé­ges előidézésével. Ezért találkozunk még a népek nagy ébredésének idején: « XX. században is lépten-nyomon a babona sötét árnyékával és akadunk rá itrt. is, ott is a babona pusztításá­ig ak nyomaira. Ez a pusztítás sok eset­ben a tudományos kutatások, nem utolsó sorban a régészettudománynak is gáncsot vetett, Itt-ott még ma is szemlélhetjük a fel nem világosodott ember babonára hajtását, tapasztalhatjuk a képzelt kincsek létezésében való makacs hi­tét. Kronológiai alapot választva, ve­gyük fel vizsgálódásunk fonalát mind­járt az őskori elemeknél. Az őskor­ból származó régészeti lelőhelyek és leletek korhatára Dunántúlon egészen * paieolitikumba nyúlik vissza. A leg­gyakrabban előforduló újabb kőkor­ból származó leletek közül a dolgozó nép itt elsősorban két tárgyra figyelt fel. Az egyik a tűzkő, vagy a kova, a másik a csiszolt kőeszköz. A két kü­lönböző anyagú és rendeltetésű szer­számelemmel szemben a nép magatar­tása is eltérő. Mindenekelőtt felhasz­nálta, de más-más célból. A kova a pásztorember tarisznyájában éltévé ma is gyújtószerszám He bepillan­tunk a csiszolókészlet darabjaiba, nem ritka eset, hogy csinos pattintott kő- szerszámoíkra, kaparókra, kövekre akadunk közöttük. A nép kezébe ke­rült csiszolt kőszerszám azonban a múltban egészen más célokat szolgált. A görög-római rab szóig a tartó világ népei épp úgy,, mimt a sötét közép­kor, némi különben az újkor népei is I „égből“’, felhőkből lecsapódó kőnek, j „menykőnek“ tartotta a kőbaltát, kő­vésőt és éket. Nálunk azonban legin­kább a kő átfúrása által keletkezett furatmagot, kődugaszt, sőt egyes he­lyeken mint Veszprém és Zala megye egyes vidékem csak ezt a formát hit­ték niennykőnek, A kőbaltában, véső­ben már felismerték az eszközt. A hiedelem szerint a lecsapódó mennykő hét más verzió szerint kilenc évig fú­ródik lefelé a földben. Hogy mégis Bemerjük meg a vaió^ágotI] A babona a haladó tudományok ellensége található a felszínen., erre is meg volt a magyarázat: Amennyit megy a. kő lefelé, ugyanannyit jön visszafelé. — Tehát újabb hét, vagy kilenc esztendő múltán a felszínre kerül. Az ilyen rej­telmes utakat megjárt kőnek megörült a szerencsés halandó, ha véletlenül rábukkant. Ugyanis a babona szerint a „mennykő" jól bevált rontás-elleni és boszorkányűző szer. „Ha a tehén véres tejet ad, csak be kelő dörzsölni a tőgyét mennvkővel‘‘„ „Jó istállóab" Iákban tartani a nienykövet, így a ron iás ereje megtörik.“ A fémkorba lépve, a babonás és aranyláz révén már súlyosabb károso­dás éri a tudományt. A bronz- és vas­korszak nagyszerű produktuma a tör. ténettudolmányra nézve sokszor felbe, csülhetetlen káros népbetegségeket hoztak létre, évezredeken keresztül, napjainkig. Ez a betegség az arany- kincsek után való fanatikus kutatás rögeszméje, a rejlett kincsek u'lán való futás, azok létezésében való hit. Ez a betegség bizony sokszor társadal­mi osztályokra való tekintet nélkül pusztított. Az aranyláz veszedelmének azonban nemcsak a fémtárgyak, ha" nem igen gyakran építészeti, szobrá­szati, kerámiai emlékek, azonkívül! főleg sírok estek áldozatul. Gondol­junk csak számtalan őskori féldúlt sírra, azután a kirabolt egyiptomi ki­rálysírokra, vagy a rengeteg római- kori emlék pusztulására. Nemzetünk történelmének is nem egy tárgyi em­léke, építészeti maradványa sínylette meg az arany után kutató csákányok diüliös, elvakult pusztítását. A kincsvágy és a babona mindig rombolt. Sokszor korszakokon át iz­gatta a fél nem világosított emberi­ség fantáziáját. A romokhoz, temetők­höz, régi kutakhoz és egyéb sejtel­mes helyekhez fűződő hagyományokat nem annyira azok történelmi múltja, mint inkább az oda rejtett kincsben való hit és a vele kapcsolatban élő babona őrizte meg. Lássuk most már, mit művelt a kö­zelmúltban népünk léikében a babona és az aranyláz és milyen kapcsolat­ban, összefüggésben áll egymással ez a két momentum? Jó néhány évvel ezelőtt egyik dunántúli község mel­lett bronzkori urnasírt fedeztek fed a szőlő alá forgató munkások. Az egymásba helyezett, formás agyagedé­nyek és talán egy-két bronztárgy kincs reményével kecsegtetett .Egy csákány csapásra széthullt az urma. De hiába csurgatták a földet, hamut tenyértől- tenyérbe, aranypénznek nyoma sem volt. A reményükben csalódott embe­rek csizmái széttaposták a cserépdara­bokat az épen maradt kié bögrét pe­dig a földhöz vágták. (Ez az arány­lag vastag falú edényke, bár szántén darabokra tört, szerencsére megmene­kült és bekerült a veszprémi múze­umba.) Ennél az esetnél, a lelet pusztulá­sával kapcsolatban két tényező is köz­rejátszhatott: Az egyik a már emlí­tett aranyláz, a másik a babona. A néphit ugyanis a múltban az tartotta: „Ha valaki hamuval tele bögrét, fa­zekat talál, haza ne vigye, mert sze­rencsétlenséget visz a házhoz, hanem csapja a földhöz“. A babonás félelem és az aranyláz harcát mutatja a kö­vetkező eset: 1937 őszén, egyik bala- tonvidéki tanyán, szá’kadékos löszpar­tok alatt egy különös mélyzetü, szo­katlan fekvésű újkori sír került nap­világra, A lelet feltárása után a kö­zeli községbe kellett mennünk, meg­felelő csomagoló és szállító eszközért. Megbíztuk a szomszédos gazdát, ügyel jen visszaérkezésünkig a lelőhelyre, nehogy valaki megbolygassa azt. Az az ember, aki az egész feltárási műveletet babonás irtózattal szemlél­te, (szerinte ugyanis a mellső olda­lán fekvő lábait fölfelé nyújtó holt­testet elevenen temették el és az sír­jában megfordult), ez az ember, miig mi távol voltunk, erőt véve irtózatán, Súlyos büntetést szabtak ki a román szövetkezetekbe befurakodott ellenséges elemekre Bukarest: A „Scanteia” közli: A bukaresti törvényszék büntető­tanácsa ítéletet hozott egy szabotő | rökből, üzérekből és sikkasztókból ál­ló csoport ügyében. A vádlottak a Román Kisipari Termelőszövetkezetek Központi Szövetségének voltak tag­jai és a pénzügyminisztérium vala­mint az állami bank néhány korrupt tisztviselőjével együttműködve jelen tős összegekkel károsították meg a szövetkezeteket és a nép államát. A bíróság Bruno Fuchs fővádlottat, tizennégy évi kényszermunkára, a többi vádlottat pedig egytől 10 évig terjedő börtönbüntetéssel sújtotta. Mi lesz a körzeti bajnokságban vasárnap? ATLÉTIKA — Nagy a készülődés atlétaberkekben a péntek-szombaton megrendezésre’ kerülő „Béke Postaverseny* harmadik fordulójára. A hírek szerint 250—300 indulót toboroztak a versenyre. SzeksZárd város jelenleg a 18. és a szekszárdi atléták ebben a har­madik fordulóban szeretnének javítani ed. dirgi helyezésükön. * — A Budapesti Bástya atlétái a vasárnap délután 2 órai kezdettel a városi sportte­lepen megrendezésre kerülő versenyen ven­dégszerepelnek. A hírek szerint részévesz a versenyen többek között Kozik, az ifj. női távolugrás csúcstartója (561 cm). LABDARÚGÁS — Decs gyengébb szereplésének, az az oka, hogy a csapat több játékosát nélkü­lözni kénytelen. • — Elutasította a Szakszövetség a Bony­hádi Vasas Dunaföldvár ellen és a Báta- széki Lokomotívnak Hőgyész ellen benyúj­tott óvását. * — Az OTSB fellebbviteli bizottsága hely­benhagyta a MTSB-nek a Jerabek üggyel kapcsolatos II. fokú határozatát és a Pos­tás—Simontornya, valamint a Postás—Bá- taszék mérkőzéseket a pályán elért ered­ménnyel igazolta. HÍREK NÉHÁNY SORBAN. KOSÁRLABDA — Vasárnap az Építők B csapata 5 pon. tos győzelmet aratott a paksiak felett. A paksi együttes azonban játékvezetői mű­hiba miatt a mérkőzést megóvta és a hí­rek szerint a mérkőzés újrajátszásra ke­rül. — Szerdán este játszotta le az Építők A és B csapata egymás ellen esedékes baj­noki mérkőzését. A mérkőzést az A csapat nyerte meg. — A Bástya A és B csapata pénteken játszotta le soron következő bajnoki mérkő­zését. A mérkőzés eredménye még nem is­meretes. Oslóből érkező jelentés szerint a norvé­gek kitűnő kalapácsvetőfe a Magyarorszá­f ;on is jól ismert Strandli a vasárnap Os- ób3n megrendezett Norvégia—Finnország B nemzetekközötti atlétikai viadalon 61.21 m-es dobásával majdnem agyméterrel javí­totta meg Csermák Józsefnek az Olimpián felállított 60.34-es világcsúcsát. így Cser­mák és Német után a Norvég Srandli a világ harmadik kalapács vetője, aki 60 men felüli eredményt ért el. NAGYDOROGI TRAKTOR SK—- PALÁNK 4:0 (1.0) Palánk, 200 néző. Vezette: Révész. — Az első félidőben a játék kiegyensúlyozott, említésre méltó esemény Kiss 25 méteres szabadrúgása, mely védhetetlenül vágódik a kapuba, 1:0. A II. félidőben a vendég­csapat kerül fölénybe. A 10. percben Kis- györgy lő gólt, 2:0. A helyiek is formás tá­madásokat vezetnek, de a védelem mindent rombol. A 26. percben Kántor a védők közűi kiugrik, máris újabb gól terheli az ellenfél hálóját, 3:0. A 32. percben Kollár a bal­szélen a labdával lefut és a beívelt labdá­ját az egyik védő kézzel üti le, a meg­ítélt 11-est Nagy értékesíti, 4:0. A vendég­csapat támadásával ér véget a félidő. RÁDlÓ-ITltSOR ÁLLANDÓ MÜSORSZÁMOKi Kossuthjrádió 5.30: Hírek. Lapszemle. — 5.45—8.30: Reg­gel^ zenes műsor. — 6.45; A Szabad Nép vezércikkéből. — 7.40: Naptár. — 7.45: (Hétfő kivételével) Levelezőink jelentik. — 7.55: Műsorismertetés. — 8.30: Mű­sorzárás, — 12.00: Hírek Hangos Újság. 14.00: Időjárás- és vízállásjelentés ■— 15.15: Hírek szerbül. — 17.00: Hírek. Külpolitika. — 18.40: Hírek németül. — 10. >,•: llnek szerbül - 20.00: Hangos L'j *ág.----22.00- Hírek, sport. — 24.00: Hírek. •í ci i>n-.r»u»>: 1..0U: ipentek kivételével) Hanglemezek. — 6.45: Jó reggelt, gyerekek! — 7.15: Hírek szlovénül. — 10.00: Hírek. — 11.30: Műsorzárás. — 17.30: Hírek. — 18.25: Hírek szlovénül. — 19.15: Sportnegyedóru. — 21.00: Hírek franciául. — 21.30: Hírek, németül. SZEPTEMBER 22., HÉTFŐ Kossuth-rádió TOO. falurádió. 1. Gazdakalendárium 2. 'Lejárt a napraforgó, burgonyaszedes, kuko- orieátörés ideje. 3. A szovjet koiliozparusz- tok ' jövedelme. — 11.30: bzükött katona. Re­gényrészlet — 11.30: Népi zene. — 13.15: Ä Rádió kisegyüttese jáIszik. — 14 15: Heti zenés kalendárium. — 15.00: Uttii rőhíradó. — 15.30: Orosz románcok. — 15.50: Mozgalmi Halók. — 16.20: ifjúsági fejtörő 16.45; Műsor *z Úttörők zenei szakköréinek. — 17.15: ifjú­ság Hangja. — (7.35: Dalolj velünk! 17.50: Jó munkáért szép muzsikát. — 19.00: Tánc­zene. — 20.40: A begyűjtési verseny hírei. •— 20.45: A tábornok úr könyvet ír Rádió­játék. — 22.23: Zenekari hangverseny. Pefőfi-rádió 7.00: Cimbalom- és furiil vnkettősók. — 7.55: Filmdalok. _ 8.15: láncok -- 9.00: H an gszerszólók. — 9.20; A Gyermekrádió műsora. — 9.40: Orosz nyelvlecke. — 10.10: Operettzene. — ti 00: Óvodások műsora. — 15.00: Mesehnngverseuy gyermekeknek — 16.00: Sziklát feliek, vájom a szén eret . . . összeállítás. — 16 30: Magyar népdalok és táncok'. — 17.40; A Rádió Népművelési Hír­adója. — 18.00: Widennann: f-moll toeealíi és fuga. — 18 10: Beszélő allasz. _ '8.40: Filmzene. — 19 35; Szív küldi sz'vnck 20.00: Fíivósegyiilles. — 22.00: Hangverseny. — 22 40; Közvetítés a Zeneművészeti Főis­kola nagyterméből SZEPTEMBER 23. KEDD Kossnth-radui 5.00: Falurádió. 1. Gazdakaléndármm. 2. Időben vessük el az ősziárpát, lucernát! 3. így él a kínai falu. — 11.30: Rádió asszony- rovata. — 11.50: Skroup: A drótos — nyi­tány. — 12.50: MTH központi Énekkara énekel. 13.00: Horváth Elemér és zenekara játszik. — 13.30: A Lengyel Rádió műsorá­ból. — 14.15: Dunajevszkij műveiből. — 15.30: Hanglemezek. — 15.50: Hanglemezek. — 16.20: A Gyermekrádió műsora. — 16.40: Orosz nyelvlecke. — 17.15: Hanglemezek. — 17.45: Termelési Híradó. — 18.00: Zenés iro­dalmi műsor. — 19.00: Egy falu — egy nóta. 20.40: A begyűjtési verseny hírei. — 20.45: Ozorai példa. Közvetítés a Nemzeti Színház­ból. — 23.55: Hanglemezek. Pefőfi-rádió 7.00: Híres szólisták hangversenye. — 7.35: Magvar és szlovák népzene. — 8 30; Opera- részietek. — 9.20: A Gyermekrádió műsora. — 10.10: A zárlati határidők lerövidítése az­az Acélöntődé és Csőgyárban. Előadás. — 10.25: Mozart: DuiHirt-variációk. — 10 40. Magyar zenekari muzsika., — 15 00: Magyar kórusművek. — 15.15: A Rádió kisegyüttese játszik. — 16.00: Móricz Zsigmond élete és művei. — 16.30: Zenekari hangverseny. — 17.40; Magyar népdalok. — 17.55; Muzsika gyermekeknek. 18.40: Szív küldi szívnek. — 19.00: A Magyar Rádió tudományos híradója. — 19.-55: A MÁV szimfonikus zenekara ját­szik. — 22.00: Klasszikus művek — 22 45: Szimfonikus táncok SZEPTEMBER 24.. SZERDA Kossuth-rádió 5.00: Falurádió, i. Gazdakaléndármm. 2, Mindent silózzunk be, ami alkalmas. 3. Get geiy bácsi megmagyarázza. --- 11.30: Francia Küllők forradalmi versei. — fi 45: Szláv rap­szódia. — 12.30: ífj. Veres Károly és zene kara játszik, — 13.15: Rádió kisegyüttese iútszik. — 14.15: Hanglemezek. — 14.30: Részletek meseopenikbol. — 15.00; Úttörő- híradó. -- 15.30: A Dolgozók óvónőképző Intézetének énekkara énekel. — 15.50; Alexandr llagvisescv, az első orosz forradal­már író. 16.20: A Gyermekrádió műsora. — 17.15: Diákok éneke. -- 17.30: A dollar álarc nélkül. Előadás. — 17 45; Dalok a ter­mészetről. — (8.15; Szív küldi szívnek. 19.00: Építőipari félóra. — 20.40: Basilides Mária énekel. — 20.50: Lillafüred — mun­kásüdülő. Vers. — 21.00: Hangverseny Mo­zart műveiből. — 22.25: Operettrészletek. -— 23.22: Beethoven vonósnégyesei. Petőfi-rádió 7.00: Szimfonikus táncok. — 7.35: Opera­részlet. — 8.00: Szórakoztató muzsika. — 9.00: Beethoven műveiből. — 9.20: Uttörő- sporthíradó. — 9.45: A Gyermekrádió mű­sora. — 10.10: Filmzene. — 11.00: Óvodások műsora. — 15.00; Bartók Béla müveiből. — 15.50: Szovjet és népi demokratikus híradó. — 15.45: Strauss hangverseny. — 16.45: Mahler: A vándorlegény dalai. — 17.10: juszti néni utazik. Elbeszélés. — 17.50: Ko­dály zongoraműveiből. — 17.40: Állami gaz­daságok híradója. — 18.00: Népi énekesek műsorából. — 18.40: Tánczene. — 19.10: (szov­jet népek dalai. — 20.10: A politikai iro­dalom áj könyveiről. — 22.00: Hanglemezek. SZEPTEMBER 25., CSÜTÖRTÖK Kossuth-rádió 5.00:FaIurádió. 1. Gazdakalendárium. 2. Ne késlekedjünk az istállólrágya kihordásával. 3. Az egységes Németországért — a béké­ért. — 1 i.30: ,,lgy döntöttünk mi, bolsevi­kok.. .“ összeállítás. — 12.30: Hangleme­zek. — 13.15; Magyar dalok, hangszerszólók. — 14.15: Rádió Gyermckájság műsora. — 14.50: Körösi Dudus Zoltán és zenekara játszik. — 15.30: Móricz Zsigmond élete és művei. 16.00: Operarészletek — 16.30: A inagvar nép történetéből. — 16.4*5: Kantáta Sztálinról. — 17.C0: Külpolitikai kérdésekre válaszolunk. — 17.15: Ifjúság Hangja. — 17.35: Jó munkáért szép muzsikát. — 18.00: Néphadsereg Híradója. — 19.00: Egy falu — egy nóta — 20.40: A begyűjtési verseny hí­rei. — 20.45: Hanglemez. — 21 00: Bartők- est. 1. Fából faragott királyfi. H. A kéksza­kállú herceg vára. — 22.15: Operaközvetí­tés folyt. 25 12: Népek- vidám táncai. Petőfi-rádió 7.00: Kórusok. — 7.35; Színes muzsika. — 8.30: Az épülő kommunizmus országában. — 8.40' Opercilz.cne. — 9,20: A Ovcrtnekrá'Üó műsora — 10.10: Magyar muzsika. — 10.50: Verbunkosok, népdalok, csárdások — 15.0A: A Gvermékrádió műsora. — 15 20- Ba-lók műveiből. — 15.40: A Mmvnr Rádió ajín- dékinűsora. — 16.10: A Rádió kisegyüttese játszik. — 16.40: Petrarcától ■— Majakov­szijig — 17 00: Szórakoztató mnzs'ka. — 17.40: \ Falurádió előadása. — 17 55; Zene­kari muzsika. — 18.40: Szív kübli szív n- k - 19.00: Az öléves terv nyomában! — 19.33: Tánczene. — 22.00: Kórushangverseny. — 22.35: Brahms: Esz-dur szonáta. SZEPTEMBER 26., PÉNTEK Kossnth-rádió 5.00: Falurádió. 1. Gazdakalendárium. ,2. Mennyivel kerül többe a keresztszoros ve­tés, mennyivel fizet többet. — 5. Célszerű marhaistüliókat építsenek termelőszövetke­zeteink. 4. A begyűjtés eredményei és hiányosságai. — 5.45: A Rádió asszonyrova- ta. — 11.50: Elbeszélés. — 15.15: Bura ban- dor cs zenekara játszik. — 14.15: Szórakoz­tató muzsika — 15.00: Úttörő-híradó. — 15.30: Basilides Mária énekel, zongorán kí­séri Bartók Béla. Hangi. — 15.50: Filmzene. — 16.20: A Gyermekrádió műsora. — 15.40: Orosz nyelvlecke. — 17.15: A magyar opera íörlénete. — 17.55: Nemzetközi kérdések. — 18.10: Magyar dalok. — 19.00: Kossuth-díjasok a mikrofon előtt. — 19.15: Hanglemezek. — 20.40: A, begyűjtési verseny hírei. — 20.45: Sosztakovics műveiből. — 21.00: Bariók-est. — 22.25: A Rádió népi ze­nekara játszik. — 23.10: Hanglemezek. Pefőfi-rádió 6.00: Falurádió mezőgazdasági híradója. — 6.15: Operarészletek. — 7.35: Hanglemezek. — 9.20: A Gyermekrádió műsora. — 9.45: Piflnir-dalok. — 10.10: Fúvós indulók. — 10.40; Schubert: a-moll zongoraszonáta. — 11.00: Óvodások — műsora. -— 11.20: A Gyermekrádió műsora. — 15.00: Kuruc da­lok. — 15.43: Szervanszkv: Honvédkantáta. — 16.00; Arcképek a tűzálló téglagyárból. Sztálinvárosi jegyzetek. — 16 20; Részlet Kacsóh János vitéz c. daljátékéból. •— 17.00: Szív küldi szívnek. — 17.40: Az Ifjúság Rá­dió műsora. — 18.10: A pákozdi ütközet. 1848 szeptember 29. — 18.40: Bartók művek. '— 19.00: Egy falu — egy nóta. — 19 35: Jó munkáért szép muzsikát. — 20.00; Tánczene. — 22.00: Vidám zenés farka est. SZEPTEMBER 27., SZOMBAT Kossuth-rádió 5.00: Falurádió. 1. Gazdakaléndármm. 2, Konyhakerti növények uralása. 3. A mező- gazdaság termelése 1935-re pléri az 19n0. évi másfé’sziv'sét. — lt.30: Irodalmi zenés mű­sor. -- 12.50: Toki Horváth Gvuln és zene­kara játszik. — 13.00: Szórakoztató muzsika.. 13 50: Néphadseregünk dalaiból. — (1.15: Ooeretl- és filmdn'ok. - 14 30; Móricz Zsigmond élele és művei. — 15.00: Hangle­mezek - 15 30: Beszélő atlasz. — 15.50: A Rádió Művészeti Híradója. - 16.10- Szovjet napok — szovjef emberek. — 16 20: Hangle­mezek. — 16.30: A világirodalom nagyjai: Zola. 1- (7.15: Részletek Kovalj Pugacsov c. zsebkésével addig döfködte, piszkált*. a csontváz térdei- közé állított bögre tartalmát (a kitöltő földanyagot), míg az edény ossz érepede zeit t és szétesett. A tartalom láttán csalódott ember l>c- ' vallotta,hogy nem tudott ellent-áiLni a kísértésnek. Meg volt győződve, hogy a fazékban csak arany lehet. Szájhagyomány tud róla, hogy „élt egyszer egyik haiatonyidékj faluban, egy nagyon öreg asszony. Ez úgy hal­lotta a régiektől, hogy a Berkikútnái — bizonyos helytől bizonyos . távol­ságra — az adatokra már nem emlék­szik az utókor — ha teásnak a domb­oldalban, egy nagy faragott kőire ■ta­lálnak, Ezen a kövön írás olvasható: V. Z. Van Zalatta. A nagy kő alatt arany hintó van elásva. A környék­belieknek sokat furdalta az oldalát az a ran yh in ló, a rengeteg kincs gon­dolata. Egyszer aztán összebeszélt néhány bátrabb legény, s a késő őszi éjjeleken döngették, csákányozták a domboldalt. Végre megakadt a csá­kány valamiben Egy hatalmas, sima felületű szikla sarka volt. A kő vá­ratlanul oly nagynak bizonyult, hogy nem érték annak végét. Tágasabb göd­röt pedig nem mertek ásni, hogy min­dig legyen idejük visszatakarni. — Ugyanis omit kiástak egy éjszaka, mindig újra betemették, nehogy va­laki napvilágnál felfedezze titkukat. Egyszer aztán, valami bagolyféle éji madár átsuhant a gödörben, izzadok feje felett: 6 a derék kincskeresők egyszeriben kereket oldottak, nagyot hallgatva kincses kudarcukról. A csákányok nyomát rég betemette' az idő, de az aranyihintáról hosszú téli estéken, tollfosztáskor, rokkaszó­nál (alán még ma is esik egy-két szó. A babonás félelem és meggyökere- sedett hiedelem egy kirívó példájával találkozunk a következő esetnél: 1937 nyarának egy késő délutánján egyik zalamegvei község felszántott földjeit jártam, az ott nemrég felfedezett új- kőkori telep kiterjedésének foltjait megáld aipíiiani, Észre ve Item, hogy a szemközti domboldalon kapargáló asz- szony egyre gyakrabban áll meg mun­kájában és ernyőzik felém szeme fölé tartott tenyerével. A jó asszony azon­ban észrevéve közeledésemet, úgy megiramodott a közeli falai fedé, hogy talán el sem értem vo'lna. Különös vi­selkedésének csak másnap leltem ma­gyarázatait: Alkonyat utáni szürkeségben, világom vászonrahámmal és furcsa hajladozó mozdulataimmal nagyon ráijesztettem szegény nénire, mint ahogy el is mond ta, hogy ö bizony „kísértetnek“ né­zett. Mikor megindultam feléje, tén még a szokásos varázsszavakat: „Min­den jótét lélek az Urat dicséri“ — sem mondta ©1, hazaszaladt. Ilyen babonás és babonaságban eny- nyire magára hagyott volt a múltban elnyomott, alacsony kulturális színvo­nalon élt dolgozó népünk. Mészáros Gyula, múzeum igazgató. oratóriumából. — 18.00: Szövetkezeti Hír­adó. — 18.30: Szív küldi szívnek. — 19.59: Egy falu — egy nóta. — 20.40: A begyűjtési verseny hírei. — 25.45: Ki mit szeret. , Pefőfi-rádió 7.00: Könnyű hangszerszólók. — 7.35: Ope­rettrészlctek. — 8.00: Színes muzsika. — 8.40: Operarészletek. 9.45: Görög gyermekek műsora. — 10.10; Hangverseny. — 1Ö.50: Bar- cza Horváth József és zenekara játszik. — 15.00: Kórushangverseny. — 15.25: Lompár bácsi beszédet tart. Regényrészlet. — 15.45: Magyar népdalok. — 16.00: Zenei Ujságv — 16.35: Közgazdasági negyedóra. — 16.50: Szív küldi szívnek. — 17.10: Tanuljunk énekszóra oroszul! — 17.40: A Rádió postája. — 18.00: Népdalok. — 18.40: Tánczene. — 19.35: Min­denki operája. — 22.00: Lehár operettjeiből. — 22.30: Smetana és Dvorzsák műveiből SZEPTEMBER 28., VASÁRNAP Kossufh-rádió 6.00—9.00-ig: Zenés vasárnap reggel. — 9.00: Egy falu — egy nóta. — 9.30: Könnyű út a komoly zenéhez. — 10.00: Egy kis nóta — egy kis móka. — 11.00: A Magyar Rádió békeműsora. — 11.30: ünnepi hangverseny. — 13.00: Részletek máltszázadbeli népszín­művekből. — 14.15: Táncdalok. — 14 43: A Rádió népi zenekara játszik. — 15.30: Szov. jel népek dalai. — 16.(X): A Szovjetunió szo- cialisla mezőgazdasága. — 16.30: Tánczetie. — 17.00: Egy hét a kiilpo'itikában. — |7.20; Operettréezlet. _ 17.40: Kincses Kalendá­riu m. — 19.00: Tánczene. — 20.20: Hangver­seny Néphadseregünk tiszteleiére. — 21.20: llangképek a vasárnap sportjáról. — 21.50: Igor Ojsztrah hegedül. — 22 10; Tánczene. — 23.10: Csajkovszkij: V. szimfónia. Petőfi rádió 8.00: Magyar dalok. — 8.30: Falurádió. 1 A Falurádió levelesládája. 2. Mit tartsunk észben? — 9.00: Református vallásos félóra a stúdióból. — 9.30: Evangélikus istentiszte­let. — 10.15; Hanglemezek. — 11 00: M ska bácsi leniezesládá ja. — ti."5: Bnnyásziuu­sor. _ 12.03: Verses, zenés o-szeál 1 ítás l)'l­Am erikáról, — 12.50: Életünkről ... — 13.00: Opera rész'ef. — 14.00; Hangszer1 zólók. — 15.00; Tudományos fejtörő negyedóra. — !5.20; Verbunkosok, népdalok, csárdások. .— 15.45: A Tartós békéért, népi dóm ikrációért e. lap ismertetése. — 16.00: A Rádió Gver- mekszíntiúzának műsora. ■- 17 00; Zenés iro. dnlmi műsor. — 17.40: Tánozene. — (8 05: Szív küldi szívnek. — 18.40; ütközet béke­ben. Rádiójáték - 10 5(1; Nóndahik és csár. dósok ... 29r.n- Batin' )i>"a énekel. — '22.25' Operettkettősök.

Next

/
Oldalképek
Tartalom