Tolnai Napló, 1952. július-december (9. évfolyam, 152-305. szám)
1952-09-21 / 222. szám
m> 8ZEPTEMBEB *1 NAPLÓ ■W Jő munkával biztosítják az őszi csúcsforgalom sikerét a bátaszéki vasút dolgozói Népes a bátaszéki állomás. A vonatok jönnek-mennek, az uta- ; sok várják, hogy vonatük, ahogy a vasutasok mondják „bejárjon“. Nagy sürgés-forgás mindenfelé, tippen a délutáni vonatok érkéz- , nők Baja, Pécs és Szekszárd felöl. Ilyenkor a legnagyobb a forgalom, hisz a vasút is terv szerint dolgozik s itt is teljesíteni kell a tervelőirányzatot. A dolgozók vasutasai mind jobban megértik ma már. hogy a terv törvény és azt minden részletében teljesíteni kell. Ebben az időben nem lehet szót váltani egy vasutas dolgozóval sem, mind le van kötve, lázasan intézkednek, hogy mielőbb összeállítsák az induló vonatokat. ítövid félóra múlva szünetel kiesé a munka üteme. Ekkor tudunk beszélni a főnök elvtárssal és a forgalmi dolgozókkal. Tőlük tudjuk meg, hogy milyen eredményeket értek el a II. Vasutas Nap óta a bátaszéki vasútállomás forgalmi dolgozói. dolgozói teljesíteni, mert a különböző fuvaroztató vállalatok, különösen a Tatarozó Vállalat nem képes abban az ütemben elhordani a vagonban érkezett árut, mely terv szerint be van ütemezve. Ezen csak úgy lehet segíteni, a vasutas dolgozók szerint, ha a különböző vállalatok még jobban megszervezik az anyagok szállítását, biztosítják a rakteriiVetet és így* tud megvalósulni az őszi csúcsforgalom idejében a háromnapos kocsiforduló, mely nélkül nehéz lebonyolítani a vasút előtt álló hatalmas őszi feladatni. Mindezektől eltekintve jól dolgoztak eddig is a bátaszéki elvtársak. Nem vallottak szégyent a terv teljesítésében, hisz lényeges javulás tapasztalható minden munkaterületen. A következőkben vállalásuk teljesítésével be fogják bizonyítani, hogy az őszi csúcsforgalomban méltóképpen megállják helyüket. Ehhez szükséges még az is, hogy a munkafegyelmet a forgalmi dolgozók körében megszilárdítsák, különösen most az őszi szezon alatt. A munkafegyelem lazasága leginkább abban nyilvánul meg, hogy egyes dolgozók munka közben szeszesitalt fogyasztanak. A napokban bírságolt meg az állomásfőnökség bárom dolgozót; Komáromi Istvánt, Gábris Lajosnét és Virág Józsefet, akik munka közben szeszesitalt fogyasztottak. Ezek a dolgozók nem gondoltak arra. hogy — illuminált állapotukból kifolyólag — az utazóközönség és saját testi épségüket teszik ki-vc- veszélynek. Közben már csak egész kevesen maradunk. A vasutas dolgozók mennek váltásra, ki-ki a saját munkaterületére. Beáll egy tehervonat. nem tudjuk, hány perccel jöt előbb a menetrendszerintinél, de biztosak vagyunk abban, hogy egy lépéssel ez is előbbre viszi a bátaszéki állomás forgalmi dolgozóinak tervteljesítését. Példás ítéletei hozott a bíróság a társadalmi tulajdonit megkárosító szedresi plébános ügyében Augnsztns hónapban a globális teljesítés 112 százalékos volt. Visszaesés a vonatok menetrend szerinti indításánál és a kocsitartózkodási idő tervteljesítésénél mutatkozik. Mind a két munka- folyamatnál 94 százalékos eredményt értek el. A vonatok menetrendszerinti indítását leginkább az utazóközönség érzékeli, ők mondanak véleményt arról, hogyan teljesítik a menetrendszerinti indítási tervet. Ezelőtt néhány héttel igen gyakori eset volt, bogy a személyvonatok 20—40 perces késéssel érkeztek a bátaszéki állomásra. Ezek a késések a vasutas dolgozók szerint abból adódtak,hogy a személyvonatokra rosszul tervezték a darabáru szállítást, amellyel az állomásokon a lerakás hosszabb időt vett igénybe és ott a sok egy-két percből hamar meglett a 20-40 perc is. Most tervet dolgozott ki n pécsi üzlet- igazgatóság, miszerint meg fogják oldani azt a problémát az áruk ki-berakásával és nem lesz szükség arra, hogy a személyvonatokat darabáruval megterhelik. Különösen az esti munkásvonatok menetrendszerinti indítására fordítanak nagy súlyt. Tudvalevő. Szekszárdra Tolnáról és Bátaszékről többezer dolgozó jár be munkára, és ha egy vonat 5 percet is késik, az már több száz termelő órát tesz ki. Ezt akarják kiküszöbölni a bátaszéki vasutas dolgozók, meg akarják javítani a vonatok menetrend- szerűségét, hogy megelégedéssel utazhassanak a dolgozók munkahelyükre, otthonukba. A kocsi tartózkodási tervet azért; nem tudták a bátaszéki vasút Nagy érdeklődés mellett tartotta a szekszárdi megyei bíróság szeptember 17-én a tárgyalást Maricz Elemér szedresi plébános és társai bűnügyében. Az államügyészség a plébánost társadalmi tulajdon sérelmére bűnszövetkezetben elkövetett lopás bűntettével való fel bujtassál vádolta, míg u többi vádlottakat bűnszövetkezetben elkövetett lopás tetteseiként. A tárgyaláson megállapítást nyert, hogy a kajmádi állami gazdaságban dolgozó és hétszer már büntetett A’üss 1 erene felelős traktorvontató vezetőnek az volt a feladata, hogy részben a kölesdi. részben a sióagárdi téglagyárakból új téglákat, valamint az állami gazdaság pincebontási munkálataiból előkerülő bontott téglákat az állami gazdaság egyik tanyájára szállítsa építkezések céljára. Ö azonban Miké János, Feijertag József és Varga György rakodó munkásokkal 1952. évi áprilistól kezdődően több alkalommal összesen 9000 darab téglát lopott el, melyből több mint 1000-et a plébánosnak adóit el templom építés céljára, a többit pedig magánosoknak. A társadalmi tulajdon ilyen nagymérvű fosztogatása egy ember által nem követhető el, hanem csakis bűnszövetkezeteken. Tisztában volt ezzel a plébános is. de tudta a téglák lopott voltát is, mégis állandóan bátorította és buzdította a tolvajokat további lopások elkövetésére. Ezen bűnös vizeiméiben segítségére voltak még a templomépítést vezető és egyházgondnoki minőséget betöltő Mecskei Ferenc, de állandó összekötő volt a tolvajok és a pap közölt Lehőczi Istvánná szülésznő is. Amikor a falu apraja és nagyja .tisztában van azzal, hogy a templomtartó téglák jelentékeny része lopott eredetű, vájjon tudta volna-e a plébános szemlesütés nélkül a 10 parancsolatból azt tanítani, hogy „ne lopj". Jellemző a plébános magatartására az is, hogy nemcsak a társadalmi tulajdon .fosztogatására bujtolt fel másokat, hanem előszeretettel dolgozókat helyezett előtérbe, hogy a felelőssé greoonäs elől meghúzódjon. a reakció fekete palástja mögé, azon reményben, hogy foglalkozására való tekintettel felelősségre vonása elmarad, mert ellenkező esetben a reakció hírügynökei vallás üldözésről beszélhetnek majd szedresi víszonylatban. Nyilvánvaló, azonban, hogy a foglalkozásukra való tekintet nélkül mind a heten azért ültek a vádlottak padján, mert társadalmi tulajdonunkat fosztogatták és kezet emeltek a szocializmus építése terén elért v í v m á n y a i n k r a. A szekszárdi megyei bíróság Maricz Flemér plébánost kétévi és 8 hónapi börtönre és a közügyektől ötévi elfutásra, Kiss Ferenc vádlottat háromévi és négyhónapi börtönre, valamint a közügyektöl ötévi eltiltásra, Mikó János kilenchónapi, Feijertag Józsefet egyévi, Varga Györgyöt nyolchónapi, Lehőczi Ist- vánnét egyévi, Mecseki Ferencet tízhónapi börtönre ítélte egyéb mellékbüntetéseken felül. Ezen ítélet megfelelő figyelémeztetés legyen arra, hogy a társadalmi tulajdon fosztogatókra bíróságaink kemény kézzel fognak lesújtani. n ötéves népgazdasági tervünk megvalósítása folyamán a közösség érdekét szolgáló beruházásokon túlmenően, pártunk irányítása mellett számos olyan befektetést Is ■ eszközöl kormányunk, amelyek az egyes családok boldogulását, életszínvonalának emelkedését szolgálják. Ennek szemléltető példáját láthatjuk a paksj I. sz. téglagyárban. Az üzem vezetősége nem érte be annyival, hogy korszerűsítse a termelést, hogy lényegesen megkönnyítse a nehéz testi munkát igénylő munkafolyamatokat, hanem azon túlhaladva 9 üzemi dolgozó család számára két szoba-konyitás, előszobával, éléskamrával, vizvezetékes fürdőszobával el. látott parkettás lakást építtetett. A gyáriak közül már öbben be is költöztek új otthonukba. A pompás hajlékok boldog tulajdonosai közül- elsőnek Novak János- nét látogattam meg. A bájos arcú fiatal asszonyka még ügyetlenül mozog a tükörfényes parketten. — Mit érzett az elvtársnő, mikor ebbe a gyönyörű lakásba költözött? — hangzik az első kérdésem. Enyhe pir iepi el gömbölyű arcát. Zavarral küzd, nemcsak az új környezet, de saját magáról beszélni is, szokatlan számára. Zavarát leküzdve ezt mondja; — Mikor a gyár üzemi bizottsága Far hasd i párttitkár elv társsal az élen átnyújtotta nekem új lakásom kul csát.. . egyszeriben nem hittem a szemeimnek. Azt gyanítottam, hogy álmodom, amikor azonban lakásain küszöbét átléptem; ajtaját, ablakát megkopogtattam és a kopogás hang_ ját hallottam, akkor ... akkor ... — Diadalmasan felujjongot, — vágtam közbe. — Sírva fakadtam, — Örömében persze? — toldom meg. Novákné arca elkontorodik, homlokán apró redők képződnek, halkan, szinte önmagához szólva mondja:. . . elsírtam magam, mivel a szegény férjem jutott az eszembe. — Mj történt a férjével? — kérdem aggódva. Meghalt... __ hangzik f ájdalmasan. Zokog. Tenyérnyi kendőc-skéjét szeme sarkához szorítja. Mi vitte a sírba? — kérdem őszinte -együttérzéssel. — Az átkozott flórthy rendszer! — tör ki belőle izzó gyűlölettel, miután megnyutrodoti kissé, így folytatja; — Boldogtdt férjem szülei talán ICO lépésnyire innen pgy hegyoldalba vájt odúban laklak. Sötét, levegőtlen nyirkos sírbolt volt az, így tessék megírni: sírbolt. Szegény Janim ;s ott nevelődött, ő szokta -mesélni nekem, hogy nyáron a pincénél is hidegebb volt, télen pedig csurgóit « víz a fa. lakról, a mennyezetről. — Keze ökölbeszorul, szeme villámokat szór. hangja a keserűség és elszántság sajátos keveréke. így idézi a múltat. — A Horthy uruságok legkisebb gondja is nagyobb volt annál, mintsem avval törődtek volna, hogy emberek ilyen putrikban tengetik életüket, amilyenek a jó érzésű emberek szerint állatoknak sem valók. Csönd támadt a fehérre meszelt falak közölt. Sorra ’ elvonulnak előttem azok a „szociális4-' vívmányok, amelyeket a negyedszázados fasiszta uralom valósított meg a soviniszta Magyarországon. Magam előtt látom a szegénység minden kellőkével berendezett Ve- kerle.telepet, hallom a kizsákmányolt bányászok ellen megnyitott csendőr, sortűz ropogását, a filléres béremelésért harcoló csepeliek durva kard- lapozásának tompa csat tanúsait, és hallom a. ..munkás4' származású ,-zoc. dem. arisztokraták rekedt .Júdás — hangját. — Szegény Janim aranyos fiú volt. Jókedvű, vidám legény. Megszerettük Képek országunk, megyénk életéből Épül Ötéves tervünk nagy alkotása, a Budapest-pécsi mű út. Korszerű betourakó-simító gépek könnyítik meg a dolgozók munkáját A tolnainegyei parasztküldöttség tagjai csodálkozva szemlélik a* ürömi Cservenkov tsz. szépen fejlődött sertésállományát Állami vállalatok, kisipari termelőszövetkezetek, földművesszövetkezetek figyelmébe! A Pénzügyminisztérium Számviteli Osztálya folyó hó 24-én, 14 órakor számviteli ankétot rendez Szekszárdin a volt megyeháza nagytermében (Sztálin.tér I. szám). Az ankét tárgya: a számvitel szervezése ütemterv szerint. Az előadáson ismertetik a Lozinsz- kij-féle módszert, amelynek bevezetése lehetővé leszi a könyvelési határidők lerövidítését. A Megyei Tanács pénzügyi osztálya ezúton is fel. kéri az állami vállalatok igazgatóit, számviteli tervezési és műszaki dolgozóit, hogy az ankéton minél na. gyobb számban jelenjenek meg. A* előadást vita követi, melynek keretében a megjelentek feltehetik helyi vonatkozású kérdéseiket. egymást, összeházasodtunk. Két gyér. mekünk született. Kém sejthette szegény, — mondja elfátyolozott hangon, — hogy mit is hozott magával házas életünkbe. Rövid néhány éves együttélésünk után . . . ágynak dőlt. Vesetuberkulozis ... Valahol, megfázott, — mondták a doktorok. Valahol ... — Gyermekei egészségesek? — A térre nyíló ablakhoz vezet. Számos gyerek ugrál, játszik egy homokhalom körül. Mutat. — Az a kettő, « ssöszkehajú, az enyém. Percenként futnak be hozzám kenyérért, gyümölcsért. Elv társ nő milyen munkát végez a gyárban? — Égető vagyok! — vágja ki nagy büszkén. — Normámat 120—130 százalékra teljesítem,. — Hát ez valóban remek. — Szólok elragadtatottan. — Nem esik nehezére? — érdeklődöm tovább. —• Munkám közben én nem a ne. kezére gondolok. — Hanem mire? — Arra. hogy azt, amit én végzek, ki. liefe a számára csinálom, ha pedig így gondolkodom, akkor a legnehezebb munka is játék nekem. Ezt is tessék megírni. Mert akadnak ám még dörmögők. A gyárban is? — Itt is. — Miben nyilvánul ez meg* —■ Hát csak egvet említek. — Például, amikor a Tervkölesön nyeremény sorsolása volt, mivel nem mindenki jutott pénzhez, akadtak bizony eutlo- gók. — Elvtársnő, is jegyzett tervkölesönt? — Másfél havi keresetemet írattam fel. — Nyert? — Nvettem. — Mennyit? — Sokat. —• Mégis?. — V) lakást kaptam. Gyermekeim egészséges óvodába járnak. Később pedig tágas korszerű iskolába, Azon. túl pedig azt nyertem, hogy szabad ember vagyok, hogy az én részemre, is épülnek az utak. a gyárak, a kultúrotthonok. Igen, kultúr otthont is kaptunk, tessék csak ezt is megnézni, most fogják a fürdőt is meg• építeni, a gyár dolgozói számára, és mindez abból van,, hogy nemcsak munkánkká!, hanem forintjainkkal is segítjük kormány unkái, a kitűzött c élő k rn eg v al ósí t ás db an. Még hozzátehetjük azt is. hogy minden kölcsönjégyzö az általa befizetett összeget bankjegyekben is visszakapja a sorsolási tervnek megfelelően. •—- Igv is van, — fejezi be özv. N o\-;ik .Tánosnó. Elbúcsúzom tő’e. Az úttestről még visszafordulok, gyönyörködöm a vakítóan fehér épületben. A szocializmus korszerű vívmányában. Vándor Ignác
