Tolnai Napló, 1952. július-december (9. évfolyam, 152-305. szám)
1952-10-19 / 246. szám
SÄPtO 1»52 OKTÓBER 1* Eger vár 400 év előtti hős védőinek regényírója Pécsett 70 évvel ezelőtt Gárdonyi Géza pécsi kapcsolatai és emlékei A. kalendárium 1882 augusztus 30 at. mutatott. A Mecsek fehér országúján egy városi szekér döcögött a nyárvégi verőfényben. A szekéren világosszürke ruhában, barna garabonciás diákköpenyben &gy 19 éves fiatalember ült. Lábai már teljesen -elzsibbad Iák a sok üléstől. Szőlősgyörökrői, Tabról, Lengyeltótiból, öreglakról bosszú és fáradságos volt az út Pé csig... Elbúcsúzott a szekér gazdájától,, le. szállt a kocsiról és gyalog folytait, fiiját. Időnként meg-megállt és elgvö nyörködött a Mecsek természeti szép régeiben. Szedret szedett, majd leül egy odvasderelfú vadkörtefa alá é önfeledten nézte a bányatelep piros tcgéaházait. Nézte a Mecsek alján el terülő őszi várost, amelynek háza messziről úgy tűntek fel előtte, mint ha játék-kockákból állították volne össze ... — Szép, Igen szép vidék — mondot ta magában. Aztán ábrándozva, lassan leereszkedett a városba. Ziegler Géza népiskolai tanító volt Azért jött Pécsre, hogy Szerencsé próbáljon, hátha tanítónak alkalmaz zák. Végigjárta a várost, de útja ép. pen olyan eredménytelen volt, mini Lengyeltótiban, öreglakon, vagy édes anyja lakóhelyén: Szőlősgyörökön. Két dolog bántotta: elhelyezkedésé nek kilá tás ta 1 a ns ága és az, hogy Egerben szerzett tanítói oklevelében elégséges osztályzata volt történelemből (hazai alkotmányból) és természettudományból (gazdasági és kerté szed gyakorlatból). Szégyelte azt, hogy pedagógus létére, általános képesítése is „csak” elégséges. Ha már Pécsre szék ereztem és mint tanító nem tudok elhelyezkedni ebben a városban, akkor legalább meg kísérlem kijavítani oklevelemben az elégséges osztályzatot — gondolta magában, Í3 átor elhatározással nekivágott a ‘ Király, (mostani Kossuth Lajos-) utcának. Bekopogtatott a Líceum templom melletti tanítóképző intézet igazgatójához, aki beesett mellű, csu pasz arcú, nagy vöröshajú. keskeny- ajkú. feketeruhás „tekintetes úr": Schultz Imre volt. — Ziegler Géza népiskolai tanító vagyok — mutatkozott be, majd előadta kérését: — Oklevelemben elégséges van ■— mondotta, — mit szeretnék kijavítani. Hol ax oklevele? — Nincs nálam. — De hiszen önt így akárkinek, még mesterlegénynek is nézhetem — mondotta morózusan Schultz Imre igazgató. ■T— Sajnálom, hogy ilyen rossz véleménnyel van az igazgató úr irányomban, de az oklevelet pályázatra kü'dlem. — Az egész vizsgálatot kell újból kiállnia, ha javítani akar s akármi Íven jeles oklevele van is, az az érzésem, hogy itt megbukna, ha másból nem, nálam növénytanból. Ziegler Géza kissé meghökkent, de azután önérzetesen válaszolt: Ugyan kérem, a tekintetes úr növénytana is ugyanolyan elveken épül, mint Linéé, vagy másoké. — Az alapelv ugyanaz, de az osztályozás az más — felelte öntelten Schultz Imre igazgató. — Köszönöm, Nagyon örülök, hogy megismerhettem — felelte Ziegler Géza, akiről Schultz igazgató nem sejthette, hogv a magyar irodalom egyik kiváló képviselőjét, a későbbi Gár- donvi Gézát riasztotta el a vizsgától, az elégséges néptanítói oklevél ki ja_ vitásától. .Pécsről 1882 szeptember 2-án érkezett haza Gárdonyi. Olyan fáradt, összetört volt. hogy két napig egyfolytában aludt. Mire felébredt, egyezerre két helyre is kapott tanítói ál. Tétajánlatot. Szőlősgy örökre és De- vecserbe. Gárdonyi Géza ekkor elő. vette naplóját, feljegyezte pécsi útját, majd csomagolt és a veszprémmegyei Devecserbe ment tanítónak. A kalendárium 1883 április 20 át mutatott. Pécsi tartózkodása óta pontosan 8 hónap telt el. Lúdtollát bőd 7-aten.tába mártotta és elkezdte írni „Álmodozó szerelem“ című első regé nyét. Ezt a regényt, amelyet négy hónap alatt írt meg, 1836 január 1- en, kezdte el közölni a „Győri Hírlap’1 32 folytatásban. Könyvaiakban a re gény soha nem jelent meg. A 19 éves fejjel megírt regény főhőse: Pajnádi Sándor, a Bakonyból Pécsre jön. ahol beáll gyógyszerészsegédnek. A k-afendéríum 1894 et mutatott. Tizenkét év telt már el Gárdonyi Géza pécsi tartózkodása óta. Gárdonyinak ekkor jelent meg a „Lámpás” című kisregénye, amely az űri Magyarországon példátlan felháborodást vál tolt ki. A kisregény — amelyben tanítóskodásának keserveit írta meg — Pécs város nevével kezdődik és a továbbiakban is Pécsre ■ emlékezett vissza benne. Meghatóan írja le Pécs városától való .búcsúzásét: — ..Mikor telérkeztünk a Mecsek tetejére — írja regényében — ......... vi sszafordultam, hogy egy utolsó pil Jantást vessek szülővárosomra .. . Nem maradt ott ugyan senkim, de senkim, aki sírt. volna utánam, és mégis i könny helábadtak ■ szemeim. Mintlu | maga a város volt volna az anyám !s mintha azt a fonalat. mely a város hoz kötött. itt" örökre elszakítan . érezném." í A kalendárium 1897 november 17 ét mutatott. Pontosan 15 év telt mái , el Gárdonyi Géza pécsi látogatást óta. A Mecsek, a pécsi emlékek mé< mindig frissen éltek benne. Elhatároz ta, hogy kétkötetes történelmi regény ír, amely a Mecseken kezdődik,-Ege: várának ostromával végződik, főhős« pedig egy pécsi kovácsmes-ter fia lesz lágerből ezért 1897 november 13 án levelei írt Pécsre. Majorosay Jipre polgármesternek. Megírta, hogy ; Égerben regényt készül írni és en- |nek hőse Bornemissza Gergely lenne I aki — mint azt Tinódi Lantos Sebes, j tyén döcögő pennájával megírta — : Pécs város szülötte, pécsi kovács | fia. Levelében a pécsi polgármestert jarra kérte, hogy a föld -alól is (ezt la három szót levélben kétszer is alá húzta), de kerítsen neki egy olyan írást, könyvet, vagy levelet, amibő; kibötözhető valami a Gergó-gyerek múltjából. Majorossy Imre polgármester azon ban hiába kutatott Bornemissza Ger gelyrő] szóló írások után. nem talált egvist sem. Válaszlevelében csak annyit írt Gárdonyinak, hogy: ,,A Geraő-g^'erek végleg eltűnt“. Gárdonyi akkor Pécs után Bécs fe fé fordult, a császári levéltárban kutatott- tovább. Miért izgatta Gárdonyi fantáziáját éppen a pécsi kovácsmester fia: Bornemissza Gergely és miért éppen er_ ről a jobbágyimról, errő] a népi hős_ ről akarta megírni regényét? A kérdésre maga Gárdonyi adja meg a feleletet ezidöböl: származó naplójában. amelybe a következőket írta: „Egy tavaszi napon felvezettem a fiamat orz egri várba- Azt mondtam neki: — Húrtyd be egy pillanatra a sr«- medet és gondold azt, hogy az idő kereke visszafordult az 1552 -ik esztendőbe. Elénk színekkel festettem elét* m ostromot, Dobót. Mecskeyt, a hős asz. szonyokat. a bombahányó és falromboló törököt, a harmincnyolc napig tartó ostrom minden jelenetét. A gyermek napokig ezt forgatta az elméjében, de ami engem meglepett, az volt. hogy a figyelmét Bornemissza Gergelynek, a király főhadnagyának alakja ragadta, meg legjobban. Ez volt, kiért legjobban lelkesült és akinek tettein szívéből kacagott. S nekem a gyermeki lélek érzékeny tükrében kellett meglátnom, hogv csakugyan a legérdekesebb alakja az egri ostromnak. Ekkor gondoltam rá. hogy ennek a Gergely deáknak az életét meg kellene írnom regénynek. Hogv a liamat ennyire felizgatta ez az alak, magam is foglalkoztam vele. Olvasgattam a kor történelmét: Ve. rencsicsot. Hammed, Busbecquet, Dsdabzade Musilafát, Orléliust. Az én nagy kérdésem ez volt: — LeheLp olyan regényt írni. amely nem szántainak használná a múltat, hanem inkább lámpás lenne: beviló gítana az elmúlt, századok érdekes sötétségébe? Lehetne-e igaz történelmet írni regény alakjában? Két neheze volt a tel eleinek. Az egyik az, hogy Wlassich miniszter egy meggondolatlan rendeletével az összes vidéki írókat kizárta a Nemzeti Múzeum könyvtára, (a nemzet könyvtára.) használatából, s így a maqa.m cse.kéty jövedelméből kellett az összes könyveket, adatokat beszereznem. A másik nehézség maga az érdé kés hős élete Ez a vidám szép alak tragikus véget ért. Lehetetlen olyan életrajzai írnom, hogy az olvasók sír. va tegyék le a. kézül,-bőt. Ezen úgy segítettem, hogy az elejére fordítottam annak a nehéz sorsnak a képét, amely őt érte. Az olvasó a regény első leiében megismeri a magyar rabok útját és a kéttornyú börtönt, anél kül, hogy csak sejtené is, hogy mind ezt azért mondom el, hogy mikor a regény végére ér, gondolatban visz- szahelyezhesse az érdekes hőst a re Igény első telében rajzolt állapotokba. Furcsa munka úgy.é? Munkának furcsa, Olvasmánynak nem. Az olvasó csak az utolján veszi észre, mint a fasorban menő ember, aki az út végén visszafordulva, látja meg a fák egységét s visszafelé is elméláz a megtett út érdekességén'1 — fejezi be naplóját Gárdonyi. | lyen előzmények után látott hoz. zá Gárdonyi 1897 teán az „Egri csillagok” című kétkötetes történelmi regényének megírásához. A pécsi kovácsmester fia. Bornemissza Gergelyt mint regénye hősét olyannyira meg. szerette, hogy regényének legelőször nem is az ..Egri csillagok”. h.anem a -IGergő diák’1 címet adta. Később ezt a regényeimet „Holdíogyatkozás“-ra változtatta meg. Ez nem tetszett neki és ezért „Hol terem a magyar vitéz!H lett' a regény címe. Később ezt a címet „Török gyűrű’'-re változtatta. Egy hónap múlva „Hold és csillagok* címet adta regényének, amiből végre a maradandó regényeim: „Egri csilla, gok* alakult ki. A regény eredetileg nem úgy kéz,, dődött, ahogy ma olvassuk. A két gyerek nem fürdőit a patakban a Mecsek tájékán. A kis Évát sem rabolta el a törők, hanem ott kezdődött a regény, hogy Éva asszony az urának a ruháját foltozza Fejérvárott. Rátapint a ruhában az egri vár rajzára, a török gyűrűre, s ugyanakkor megjelenik a fél szemű Jumurdzsák és ed rabolja Éva gyermekét A regény nehézle esen indult és ezt Gárdonyi Géza maga is érezte, főleg 1897 december 9 én, amikor a 135 ik lapnál úgv elakadt a regény írásában, hogy egv hónapig nem tudta folytat, ni, mert negényvázlat nélkül kezdett az íráshoz, « ez megbosszulta magát. Hozzálátott a regény elejének átdolgozásához. 1899 karácsonyán a „Pesti Hírlap'* már elkezdte az „Egri csillagok“ köz. I lését úgy, ahogyan Gárdonyi Géza azt átdolgozta. Könyvalakban 1901- ben jelent meg először Budapesten. A regény itt már úgy kezdődik, hogy 1533 májusban a Mecseken a folydogáió „patakban k^t gyermek fürdik: egy fiú, meg egy lány.* — ,,Az a kis falu, ahová a két gyerek való, a Mecsek egy völgyében rejlik — írja regényében. — VoNrni harminc vályogház, meg egy nagy kőház mindössze. A kis falut erdei fák lombozzák körül s a lakók azt gondolják, hogy a török soha sem talál oda, Gergő gyereknek ax apja kovács volt Pécsett, de már meghalt Az asszony KeresztfaJvára húzódott az apjával, egy ősz. öreg paraszttal, aki harcolt még a Dózsa György lázadás_ ban. Azért is talált menedéket a falu uránál, Ceceynél. Az öreg néha lement ar erdőn át- Pécsre, hogy kolduljon. Abból éltek télen is, amit az öreg koldult Az „Egri csillagok” eleje tehát, Pé esett, illetve a Mecseken játszódik le. Itt rabolja cl a török Gergelyt és Évát, itt menti meg Évát Gergely, itt a Mecseken aknázzák alá az utat, hogy a török császárt Pécs felé veze. tő útja során a levegőbe röpítsék s ezzel megakadályozzák Buda vára elleni vonulását. Honnan ismerte Gárdonyi Géza olyan jól a Mecseket és Pécset, amelyet az „Egri csillagok" első köteté, ben olyan szépen és élethűen ír le? Még abból az időből, amikor életében először — és egyben utoljára — jár^ ebben a városban, 1882 augusztus 30. án. amikor mint 19 éves fiatalember a Mecseken leszállt a szekérről és elgyönyörködött a Mecsek természeti szépségeiben, amikor állást keresett Pécsett és amikor Schultz Imre pécsi lanüóképez-dei jg.azigató elriasztotta at. tói, hogy tanítói oklevelében az elég séges osztályzatot kijavíthassa. Nem is feledkezett meg róla Gárdonyi, Regényében Schultz Imrét megtette Mó. ré Lászlónak, a leggyűlöletesebb re- gényíigurának. A kalendárium ma már 1952-t mutat. Négyszáz év felt el azóta. ho-gv megtörtént Eger várának hősi védelme, amelyet Gárdonyi Géza olyan mesteri művészettel írt meg az „Egri csillagok“ című regényében s amit népköztársaságunk dolgozó né. ps az elmúlt napokban kegyelettel ünnepelt meg. A kalendárium ma már 1952-t. mutat. .íctven év telt el -azóta, hogy Gárdonyi Géza Pécsett járt és megismerte a Mecseket, amelyet 51 évvel ezelőtt írt örökértékü regénye kezdetének színhelyéül választott. A kalendárium ma már 1952-t mutat. Augusztus 30 án volt 30 éve annak, hogy Gárdonyi Géza Egerben örökre lehunyta a szemét. Azóta ott nyugszik az egrj várban, a Bebek. bástyán- ’$ fölötte ragyognak -az egri csillagok ... Puszim József rr Őszi mezőgazdasági munkák a Szovjetunióban A Szovjetunióban gyors ütemben folynak az őszi mezőgazdasági munkák. A kolhozok ezreiben férnek át a füves vetésforgó magasabb terméshozamot biztosító fejlettebb rendszerére. Képünkön a moldvai ^$ztáliné*~koth»« földjén N. Gylme akadémikus, a Legfelső Tanács tagja, a kolhoz agronó- musával és elnökével megtekinti a helyszínen a helyes füves vetésforgó rendszerre való áttérés tervét. A Krasznodár-határterület áruin víri kerületének ^Lesiin“-kolhozálMUi is nagy lendülettel végzik az őszi mezőgazdasági munkálatokat. Az őszi Tété* előtt gépi erővel kultiváljáx és boronolják a szántóföldeket. A Szovjetunió a villamosítás élenjáró országa A kommanlxmn* egyenlő szov- nrmyt áramot termelünk, mint 1940á-M. rr+rt ?nm nhvmv /■*t r>r9,yAn **£J- jethatalom plusz az ország vülamosHdsa .** Ezeket a nagyszerű sza vakot Lenin mondotta a szovjet hatalom hajnalán, mikor nehéz napok jártak a fiatal köztársaságra. Sokak előtt meg\'alósíthaLatlan álomnak tűnt akkor az ország villamosításának terve, amelyet Lenin és Sztálin eszméje alapján és az 6 vezetésükkel dolgoztak ki. A terv előírta, hogy 10—15 év alartt 30 erőmüvet létesítsenek, összesen egymillió ötszázezer kilowatt kapacitással, Ezt a tervet a Szovjetunió népei 1935-re csaknem háromszorosan túlteljesítették. A Szovjetunió a villamosítás területén is élenjáró hatalom lett. Már 1940-ben huszonötször annyi áramot termelt, mint a cári Oroszország. A háború előtt egyedül Ukrajna erőmüvei több áramot termeltek, mint Svéd ország és háromszor cmnyit, mint egész Dél-Amerika erőmüvei. A íasiszta megszállók súlyos károkat okozlak: 61 nagy erőművet romboltale. Ennek ellenére, az újjáépítés hatalmas iramának eredményekép 1950 ben már 87 százalékkal töbn áramot termeltek a volt megszállt területeken, mint a háború előtt. Uj erőmüveket építettek országszerte. — Különösen nagy eredményeket értek el a yizierőművek létesítésében. A negyedik öléves terv utolsó éveiben a. vízierőművek már két és félszer armvi áramot szolgáltatlak, mint 1940_ ben. 1951 ben, r szovjet erőművek már több. mint száz milliárd, kilowattóra 'elektromos energiái adtak, yagyis többet, mint Anglia és Franciagrszág erőmüvei együttvéve. A szovjc: hazafi büszkén glvasta. a Kommunista Párt XIX. kongresszusá nak irányelveit az ötéves tervre vonatkozólag. köziül: azokat, amelyek a. villamosításról szólnak. Az ö'éves tervben 80 százalékkal kell emelked nie az áramtermelésnek. A fejlődés ilyen üteme kapitalista országokban lehetetlen. 1955-ben három cs lélszer A fervidőszakban épül « kujbisevi és a sztálingrádi vizierőmű, Ez a két vizierőmű mintegy húszmilliárd kilowattóra víllamosenergiát ad majd ax Iparnak, a közlekedésnek és a mező- gazdaságnak. Gyors ütemben bontakozik ki a ka- hovkai vizierőmű építése is. A Káma iohwn, Molotov városnál épül vizierőmű. Felépül majd a Kámán, a vot- kini vizierőmű i?. Óriási jelentősége lesz ennek a 2 vizierőműnek az Ural lázas ütemben fejlődő ipara árrmi- ellátásában. A Szovjetunió további villamosításának során épül föl a gorkijf és a mingecsawri vizierőmű ts. A minge. csauri erőmű a KaukázusonJ-úl legnagyobb hidrotechnikai létesítménye lesz. Áramát már várják Azerbajdzsán l,juri üzemei. Az ötödik sztálini ötéves terv alko_ fásai közé tartoznak az Irtis és az Angara-folyón épülő vízierőművek. Óriási hatása lesz a vidék bányaiparának fejlődésére, egész kulturális életének fellendülésére az Irlis-íolyón felépülő uszty kamenogorszki erőműnek Ugyancsak az Irlisen épül a buh- tarminszki vizierőmű. A késiény fo lyóvölgy itt lehetővé teszi, hogy magas gátat építsenek és mintegy 30 milliárd köbméter térfogatú víztárolói hozzanak létre. Hatalmas vizierőmű épül az Angara-folyón is. Lehetővé válik majd ezáltal a szibériai föld mellében rejtőzködő kincsek egyre na.. gyobb mérvű, kitermelése. ly it« ’-érre nagyobb lesz a W.l*-J fanyaram szerepe a. dolgozók jólétének megteremtésében. Tizével és százával épülnek a kisebb erőmüvek, sokezer kilométer hosszúságú új vez- tékekel szerelnek fel. villamosítják a közlekedést és a mezőgazdaságot. Az erőmüvek építésében egész országunk résztvesz, A nagyszabású villamosítási tervek is pártunk böl- c.seségét. a szovjet emberek millióinak hősiességét mulatják.
