Tolnai Napló, 1952. július-december (9. évfolyam, 152-305. szám)

1952-10-19 / 246. szám

mJ OKTÓBEB 1« NAPLÓ 5 Miért ma radt le Dombóvár község » gabonavetésben MeöNgázda&águD.k légi onto sabb / fel­adata most, az őszi munkák, a tj eta kari tás, a vetés mielőbbi elvégzése Ezek a munkák harci feladatként ál nak parasztságunk előtt, hiszen már most ei kell dőlni a jövő évi kzt :iyér_ ért folytatott harc egyik leg.föb/ p sza kassának. Jó termést csak akkcj’ vár­hatunk, ha időben elvégezzük a uetést Tanácsdbnknak, községi pártszi?irveze telüknek nagy feladatot kell ; tiegva. láaítand. hogy az őszi munkák* a mi. oi sóder tanács által kitűzött hó láridőre befejeződjenek. Megyénkben ezen téren még sok és sürgős it ennivaló van. A rozs, az őszi árpa és a takar mány keverékek vetési batárideje már régen lejárt és még nem tudunk említésre méltó eredményt, felmutat­ni. A hűm vetési határideje is hama roaan tejár. Tanácsajuknak, tehát ar_ r* kein mozgósítani, hogy /* vetés ha. téridőre befejeződjön. Mej/yénk a ta­vasai munká,kbaTl áUar>dé jan az elsők {főzött volt. Joggal kérdezhetjük, te­hát ml az oka annak, by így most az Ősva munkákban az utob/ó helyen ál­lünk. A lemaradás legfőbb oto a tanácsok opportonlzRirisa. A tavasszal elért Ip eredmények után megpihentek babérjaikon, azt gondolták, itt most már megy ra.i.nden magától. A dicsőség i,tanácsainknak a (éjébe szállít. Megfő/edkeztek arról, hogy jó eredményeket csak állandó politikai felvilágosító/ munkával lehet elérni. Emiatt került,'el megyénk az élenjárók közül az aratásban, a be. gyűjtésben és enngfk a megindulásnak eredményeként, esett vissza most az utolsó hely ne. Megyénk legnagyobb, (}öntő 'községéiben sem foglalkozott a tanács az őszi irr/inkákkal úgy, mint kellett volna. Magára hagyták a dől. gozó parasztságot azzal, hogy „tudja u mi parasztságiunk, mit kall csinálni, csák hagyni kell, majd elvég7-\ a mun­kákat amikorra kellM Megfeledkez­tek azonban a legfontosabbról, a7- osiftályharcróí, mert az ellenség nem ük ölhetett kézzel, lianem mindentől- követett, hogy a vetést hátráltassa. Ez a helyzet uralkodott Dombóvá­ron is. Eddig mindössze 25 hold búzát, 8 hold rozsot, 35 hold ősziárpát és 56 hold őszi takarmánykeveréket vetet­tek el a községben. Miért van ez a lemaradás? Azért, mert. sok a ..zöld” kukorica a halárban, nem lehet még szedni, így nem 'ehet vetni sem. Ez nemcsak a parasztok véleménye, ezt halljuk a tanácsnál is, amikor a le maradás okát keresik. Nem hisszük el azonban azt. hogy a búza legna­gyobb részét kukorica után akaiják vetni, annál is inkább, mert a kuko rica után vetett búza gyengébb ter­mést. a<i és mezőgazdaságunknak ál landóan fokozni keli a termő-eredmé­nyeket. A lemaradást itt is, mint másutt, a vetőmag .kérdés? okozza. A tanács helytelenül értelmezte az operatív bi­zottság határozatát és azzal mozgósí fotta a begyűjtésre a dolgozó parasz. tokát, hogy „csak adjátok be a gabo­nát, az állam, majd gondoskoclik vető magról." így aztán a dolgozó paraszt­ság arra várt, hogy majd az állam ad vetőmagot. Még Bertus Pál tanácséi nökhelyettes is kijelentette, addig nem fog vetni, mig az állam nem ad vetőmagot. A határozat pedig világ* . sori kimondta, hogy vetőmagról min deokinek magának leéli gondoskodni. A parasztság még azt az érvet hasz­nálja fel, hogy nincs vetőmag, mert kell a fejadagra. A begyűjtés eredmé nyei lehetővé tették, hogy megszán, fessük a jegyrendszert. Élelmiszer, szükségletét mindenki szabadon meg, vásárolhatja, tehát nem kell külön fej adagról, gondoskodni. Az idei aszú lyos év miatt aránylag gyengébb volt a. termés, ' azonban annyi termett, hogy mindenkinek biztosítva van az ellátása és biztosítani lehet a vető mag szükségletét is. A község azért maradt el a vetés­sel, mert a tanács elsiklott ezek fe­lett a kérdésiek felett, magára uagy-tá a dolgozó parasztságot, —- végezz« a munkáját úgy. ahogy tudja, Ela'udt az állandóbizottság is, nem motgósí tóttá a dolgozó parasztságot és -."dk azon vették észre magukat, hogy a község . alaposan lemaradt a .'ve'és sei. Helyt adott, a tanács annak a? «1 lenségiea érvelésnek is, h,gy ntnrs vetőmag a községben. A beadási kö eSezet sés teljesítése után még 30 vagon gaoona maradt a községben és ebből fedezni tudják a vetőmag szükségletet. A tanács íeg/fontosabb feladata most az. hogy a még hátra­lévő időben mozgósítsa a község dől. giozó parasztságát a vetések elvégzé­sére. Mozgósítani keli az állandó bi­zottsági tagokat, meg keil magyarázni a. dolgozó parasztságnak, hogy jövő­re nagyobb termést kell biztosítani, s ezt csak akkor tudják elérni, ha mielőbb elvégzik az őszi vetést. Egy-két dolgozó paraszt vetett csak ezideig, akik tudják azt, hogy na­gyobb termést csak úgy tudnak elér­ni, ha -időben elvetnek. Ezek között van Szemes János 5 holdas, aki ugyan elvetett, de nem tartotta kö:élességé­nek, hogy a tanácsnál be is jejsntse. Füstös János új-dombóvári dolgozó pa reszt is elvetette már a búzáját. A beadási kötelezettség teljesítésé utá^ megerőltette gabonáját, de o vető­mag nem lett elég és lisztért cseréit, hogy az előirányzott területet elvesse, A tanács megláss! bezzeg íeibasználták a JunMú és igyekeztek elszabotálni a vetést.. Brulevics Lajos kulák például azzal akart kibújni a vetés alól. 'hogy ö le., adta földjét a legeltetési bizottságnak, holott a legeltetési bizottság a kuiá- koktól nem vehet át föld/iket. Briúe- vics Lajosnak 6—8 éves trágya is van az udvarában, amelyet nem hord ki a földre, hogy nagyobb legyen a ter­mése, így módja van arra hivatkoz.1 ni, hogy nem termett, 7 tincs mit be. adni. Her ke Antal v-c>lt kereskedő korcs-raáros kuiáknak C sikostöttöshöz tartozó területen van 9 hold földje és ezt használja fel a vetés szabotálásá ra. Szabotálja a vetést Vcmcsci Sán dór kulák is. aki a tavasszal zölden levágta árpáját. Igv aztán könnyű vetőmaghiányra hivatkozni. A lemaradásért fele'ős a községi pártszervezet is. Magára hagyta a tanácsot, nem adott neki segítséget azzak hogy ezt a feladatot, majd el­végzi a tanács és megfeledkezett az ellenőrzésről is. A dolgozó paraszt, ság között így. mivel sem a tanács, sem a pártszervezet nem törődött ve le, talajra találtak az ellenséges, op­portunista nézetek, főként az, hogy az állam majd ag vetőmagot Hiány zott a politikai felvilágosító munka, a meggyőzés, a párttagok példamuta. tatása és ezért maradt le Dombóvár község az őszi vetések elvégzésében. Október 20ig már csak egy két nap van hátra. Az eredményeken a még hátralévő időben is lehet javítani. A tanácsnak, a pártszervezetnek meg kelil találni a módot, hogy pótolja az elmulasztottakat. Azt a módszert, ami­lyent most bevezetett a tanács, hogy meggyorsítsa a munkákat, már előbb kellett volna alkalmazni, akkor nem lennének most lemaradva a vetéssel. Azoknak a dolgozó parasztoknak, akik vetőmag felesleggel r.endelkez n-ok. segíteni kell megszorult gazda­társaikon. Akár csere, akár kölcsön útján segítsék ki őket vetőmaggal, hogy a vetés a határidőre befejeződ jön. Dombóvár község tanácsának és pártszervezetének tanulnia kell ebből a lemaradásból. (-]e tanulni kell belő. le minden községnek. Nem lehet sem­miféle feladatot a véletlenre bízni, mert egy pillanatnyi megingás, laz-a ság elég ahhoz, hogy ötéves tervünk megvalósítása hátráltatva legyen. Ta nácsainknak egy pilanatra sem sza­bad megfeledkezni arról, hogy orszá­gunkban harc folyik, harc Ötéves tér vünk mielőbbi megvalósításáért, a szocializmus felépítéséért. Ezt a har­cot csak akkor vívhatjuk meg siker­rel, ha állandóan készen vagyunk az ellenséges érvelések visszaverésére, ha szívós politikai felvilágosító mun­kát vég-z-ünk a dolgozó p araszt? ág“kő- zott, mert így tudjuk csak sikerre vim ni orszárrénítő föladatainkat. A Vorosin-mozgalom eredményei a Tatarozó Vállalatnál A Tolna-megyei Ta/arozó. és Építő, vállalatnál 1952. áprú' i5 22 én indítot­ták be a Vorosin-rao! galmat, melynek ceuja az, hogy a munkahelyet, manna, eszközöket példás rendben és tisztán, tartsák. A Tatarozó Vállalat: központ­ja a napokban értél reite építésvezető ségenként, hogy nvclylk brigád érte el ebben a legjobb Eredményt. A tolnai építés-q i'Ze.tőségen Klein József sztahánovisga brigádja minden­kor selejtmentesen dolgozott. A bri­gád tagjai a műnk ^szerszámokat min. taszerűsn kezelte j rs használta, azokat mindig kifogástalim, használható és tiszta oL.apot-ban Itartotta. A szerszá­mokat a munkahrlyre előkészítették, a törme.éktől és egyéb hulladéktól munkaterületét megtisztította. A szekszárdi g pítésvezetőségen a Vorosin mozgalom ban legjobb ered menyi a Fehér, jBöhne, Csaba brigá­dok érték el, 133 százalékos átlagtel­jesítménnyel cli tlgoztak. Minőségi munkájuk ell.cn kifogás nem volt. ők is selejtnientesq-i dolgoztak. A szer­számhasználatul/- jó, és mikor a műn­ka megengedi, svtahanov módszerrel dolgoznak. A törmelék hulladékot minden esetben bedolgozták a falazás ha. A paksi kirendeltségnél Heizler kő. műves brigádja, valamin,t Lampek Mihály segédmunkás brigádja ért el szép eredményt. A Simontornyai építésvezetőségen szép eredményt éri el a mozgalom ke. rétén beiül a Hohner brigád, amely elsőrendű munkát végzett, a munka­helyét tisztán tartotta, a brigád tagjai szakmai tudásukat szakoktatáson to­vább fejlesztették. A dombóvári kirendeltségnél a mi nőségi munkában első a Dózsa bri­gád, amely a legjobb eredményt érte el a Vorosin-inozgatmon belül. Az ér­tékelés szerint a legjobb eredmény a tolnai építésvezetőségen született, ahol legjobban megszívlelték a moz galom jelentőségét és elkövettek min. dent, hogy az széles teret tudjon ma. gának hódítani, és kellően tudja elő segíteni a termelést. Sajtóankét ma est** 7 órakor a Pártok tatás Házában Ma este 7 órakor összeülnek n párt és állami szervek funkcioná. riusiji. az üzemek és válla’atok leg­jobb dolgozói, Szekszárd város leg- ' jobb népnevelői, hogy megvitassák a sajtó olvasásával és terjesztésé­ül kapcsolatos feladatokat. Nagy je’entősége van ennek a ma esti ankétünk. Olyan fontos kérdés­sel foglalkozik, mint a sajtó, nme. Ivet Sztá in elvtárs az épülő ház állványzatához hasonlított és me'y. ről Lenin elvtárs azt tanítja, hogy nemcsak kollektív propagandista és kollektív agitátor, hanem ko lektív szervező is. Kii'önösen napjainkban van nagy- jelen tősége a kommunista sajtónak, amikor a nemzetközi helyzet és a belső osztályba re is egyre jobban éleződik, a netr zetközi reakció, bel. ső szövetségeseire támaszkodva új háborút akar kirobbantani a népek szabadságának és független­ségének megsemmisítésére. De nagy jelentősége van a sajtónak építő munkánk fokozása szempont­jából is. A sajtó, mint kollektív szervező mozgósítja a do’gozókat a célkitűzések megvalósítására, az eredmények fokozására. És mint kollektív agitátor, felvilágosítja n dolgozókat a feladatok végrehajtá­sának jelentőségéről. Számos pártszervezetben, állami és tömegszervezetben még nem is. merték fel a sajtó hatalmas jelen, tőségét országépítő munkánkban. Napjainkban is tapasztalhatók olyan jelenségek, amelyek arra mutatnak, hogy vezető párt. és ál 'ami funkcionáriusok lebecsülik a pártsajtót, nem olvassák és nem is segítik annak szervezését. A mai ankéton vezető funkcio­náriusok és népnevelők beszélik meg a sajtó olvasásával és terjesz­tésével kapcsolatos feladatokat. Ép. pen ezért úgy készüljenek fel er. re az ankétra, hogy ennek tnpnsx. tudatai a apján járásukban, üzemük, ben és községükben munkájuk szerves részévé tegyék a sajtó ter­jesztését. A sajtóankéton Vadász. Ferenc elvtárs, a Magyar Újságírók Orszá­gos Szövetsége főtitkára méltatja a sajtó jelentőségét, majd utána kultúrműsor szórakoztatja a megje. ler.teket. A párttagok -és tagjelöltek ös-szeírá, sa rendkívül gondos munkát kíván minden pártszervezettől, minden párt- bizalmitól. Politikai és harci kérdés, hogy egyetlen érvényes könyvvel rendelkező párttag és tagjelölt se rna, radjon ki az összeírásnál. Különös gondot, kell fordítani az adatok való­diságára, mert akaratlanul i5 félreve­zethetjük a pártot. Nagy körültekin_ léssel, kommunista alapossággal fog­tak hozzá ehhez a munkához a tolnai Selyemfonógyárban. A pártszervezet vezetősége, a pártbizalmiak minden elvtársat felkerestek az összeírás al­kalmával. A technikai feladatok el­végzése mellett, jó politikai munkát végeztek, melynek eredményeként számos elmaradt tagdíjfizetés rende­A párttagsági könyvcsere sikeres lebonyolításának előfeltétele, hogy minden párttagunkat al-apszervezeié- ben szabályszerűen nyilvántartsanak- A Központi Vezetőség határozata sze­rint csak azokat a tagokat, illetve tag­jelölteket szabad összeírrn, akik az alapszervezet nyilvántartásában sze­repelnek. Ennek dien,érc vitát képe­zett a belvárosi alapszer éviéinél az, mit tegyenek azokkal az elv társakkal, okik az 1949? felülvizsgálás alkalmá­val tagjelöltnek lettek visszaminősít ve. Ha az illető elvtársak tagjelölt könyvvel rendelkeznek, az alapszer_ vezet nyilvántartásában szerepelnek és szabályszerűen átjelentkeztek, fel­tétlenül összt kell öltét HrH. Ezért fon,, t-os, hogy az összeírást végző e'vlAr- sak alaposan tanulmányozzák <j Szer­vező Bizottság levelét, kioktassák en_ nek megfelelően a bizalmiakat, hogy az összeírás zökkenőmentes, pontos, alapos leg^’en. Kommunista lelkiisme­retességgel, gyorsan, pontosan intéz­zék ej a belvárosi alapszervezelben is a függőben lévő átigazolási ügye­ket, hajtsák végre a Központi Veze­tőség határozatát, amely kimondja: rendet kell, teremteni a párt-okmányok kezdésében és lel kell számolni a lazaságokat, a párttagok és tagjelöltek nyilvántartásában. A taskönvvesere nem adminisztratív feladat, c? J hanem fontos politikai munka Ofmufotást nyújt a mindennapi pártmunkába» Miért nemi biztosítják a termelés előfeltételeit a Paksi Téglagyárban Ötéves tervünk harmadik döntő évének utol/ fő negyedének megva­lósításún dolgoznak üzemeink dol­gozói. Ennek maradéktalan végre­hajtására íf ttek szocialista fogadul, mat a paly sí téglagyár dolgozói is, csakúgy, ni jut megyénk valamennyi téglagyáréiban, ahol téli nyersgyár. (ás is folyik. Elhatározták, hogy a rosszabb f.rlő beálltával is teljesítik az előirányzott tervet. Azonbo n a vállalás teljesítéséhez nincsen biztosítva minden szüksé­ges előfeltétel. A téglagyár műszaki vezetői nem készültek fel kellően arra. hogy biztosítsák a zavartalan anyagú llátást. Ez a hiányosság a termel/ésben már a harmadik ne­gyedé« ben is megmutatkozott, amit bizonyát az, hogy csak 91 százalé­kos nyersgyártási teryteljesítcst. tudtak elérni a dolgozók. Az ége­tésnél már örvendetes tény tapasz­talható: az itt dolgozók teljesíteni tudják az előirányzatot, mert ennél a munkaterületnél biztosítva van­nak a szükséges előfeltételek. A negyedéves égetési tervet 105.6 szá­zalékra teljesítette a téglagyár. A munka további megjavításához és a terv maradéktalan teljesítésé­hez elengedhetetlen föltétel az, hegy a téglagyár vezetősége a leg­sürgősebben keresse meg a helyes megoldást, melynek bevezetésével biztosítani tudják a szükséges elő­feltételeket a terv teljesítéséhez és a dolgozók vállalásának maradékta. lan végrehajtásához. Jasinka György levelező. A gyapai állami gazdaság pártszer­vezete súlyos hibát követett el az ősz szeírás eddigi munkájában. Nem tanul­mányozta a Szervező Bizottság leve­lét, nem bízta meg feladattal a párt bizalmiakat. Munkája ezáltal kapkodó s nem elég alapos. Az összeírást nem fontos politikai munkaként kezelték, s számos tag még nem rendezte hat raléká1. A tagság adatait papírra ír. ták, s úgy került az a kartonra, így * — M.ÖZS községbcn kom,muris!a fe. lelöséggel, alapossággal végez ek az összeírás munkáját, s a mai napon be is fejezték. A páriveze!őség és a bi zalmiak jó munkáját bizonyítja, hogy l fosak. előfordult, hogy helytelen adatok ke­rültek be az összeírás során, mellyel a pártot félrevezetik. Ismerjék fel vég­re a pártszervezet vezetőségének tag­jai, hogy a tagsági könyvek kicserélé­se párttagságunkat közvetlenül sze­mélyében érinti, éppen ezért a feladat megoldása komoly politikai és szerve zésí munkát igényel. Nem adminisztra tív feladat, hanem fontos politikai munka, az egész párttagság ügye, szabályszerűen folyt fe az összeírás é* minden tago1'*, tagjelölte)1:, aki érvényes könyvvel rendelkezel)., összcíra.k, adatai a valóságnak megfelelően, peur Egyre népszerűi lesz dolgozóin!! körében s nyereménybetélkönyv A kapitalista országokban a mun ka nélkül élő tőkések a kizsákmá­nyolásból szerzett tőkéiket kama­tozó takarékbetétekben helyezik el. A szocializmust építő országok, ban a dolgozók keresetüknek meg­takarított részét szívesen helyezik el nyereménybetét könyvekben. A nyeremény-betétkönyv abban különbözik a kamatozó takarékbe­tétkönyvtől. hogy a betétek után negyed é venként n agy obb üssz eg á nyereményeket sorsolnak ki a be­tétkönyv tulajdonosok között. A Szovjetunióban egyik legnép­szerűbb takarékbetétfonna a nvere- laáaybetétkonyv és szovjet példára vezették be nálunk, Magyarorszá­gon is 1951. február t ón a nyere­mény-betétkönyveket, ^melyek nem­csak az Országos Takarékpénztár, mii, illetve fiókjainál, hanem az ország összes postahivatalaiban is válthatók. A magyar dolgozók is hamar megszerették ezt az előnyös taka­rékossági formát. Az eddigi sorso­lásokon már sokan jutottak jelen­tős összegű nyereményhez. A nve­remén «betétkönyvek sorsolása ok­tóber 13-án Egerben, 15-én Hódme­zővásárhelyen, 17-én Szekszárdon zódött. A munka megkezdése előtt-,* pártszervezet vezetősége a bizalmiak, kai együtt tanulmányozta a Központi Vezetőség erre vonatkozó határoza­tát, s ennek megefedelően készültek fel az összeírás gyors és zökkenőmén, tes végrehajtására. Munka közben is gyakran elolvasták a Szervező Bi- zetiság -levelét, s ennek köszönhető, hogy az eddig végzett munka során egyetlen örvényes tagsági könyvvel rendelkező párttag és tagjelölt sem maradt ki az összeírásból. A Selyem- fonó pártszervezetének gondos mun­kája biztosíték arra, hogy az össze­író lapok pontosan kitöltve, hiányt«, tanul jussanak etj a felsőbb pártszer­viekhez. A szekszárdi belvárosi alapszervezeí is tanulmá­nyozza a Szervező Bizottság levelét, oktassa ki a pártbizalmiakat PÁ R T É L E T If IR EJ Alapos, gondos munkát a párttagok és tagjelöltek összeírásánál

Next

/
Oldalképek
Tartalom