Tolnai Napló, 1952. július-december (9. évfolyam, 152-305. szám)

1952-08-17 / 193. szám

ns no I .lia fc’A PÄÚTÉPÍTÉS « Hogyan segíti a propagandisták kiválasztását a dombóvári járási pártbizottság Pártunk Politikai Bizottságának hű­séges helyeken a pártbizottság tagjai! az alapszervi vezetőségekre támasz­kodva, választja ki azokat az elvtár sakat, akik az :■ ••képzettségű politi­kai iskola vezetésére alkalmasak. Ezeknek a követelményeknek biztosí­tása érdekében a kiválogatott kádere­ket esti propaganda vagy bentlakásos kéthetes iskolára osztotta be. Az esti elöadöképzö iskola meneténél tapasz­talható, hogy a kiválasztott elvtársa.k közül az esti iskolára több pro­pagandista rendszertelenül vagy egy­általán nem jár. Ennek a hiányossága nak megszüntetése érdekében az alap- szervi titkárainkat értekezletre hívtuk össze, ahol a politikai bizottság ha­tározataira hivatkozva, vetettük fel a p rop a go nd ist á k továbbképzésének fon­tosságát. Azokat az elvtársakat, akik elmaradtak az esti előadóképző isko­láról, a pártbizottság behívta és új­ból személyes beszélgetést folytatunk velük. Ezek a módszerek beváltak és LEVELEZŐINK JELENTIK A kenyérgabona beszolgáltatást a mairtiinoai gazdák 100 szózatékig tel jesítették. Tojásból és baromfiból csak 50 százalékban tettek eleget be- szoigáltatáfii kötelezefcteégedkiniqk. A hízottsertiés még most van folyama­tos Mzlajás előtt. A burgonyabeadás­sal szintén 50 százalékban tettek eleget, a takarmány beadást pedig 100 százalékig teljesítették. A tarló- hántást 60 százalékban végezték el (Hauzmann János Martinca), * Csoportunk ugyan még esénel, de ennek ellenére a kenyérgabo­na beadási kötelezettségét 100 százalékig teljesítette. A csoport tagságának szép jövedelemre van kilátása- ~ írja Bálint Lajos n hátai Vörös Zászló tszcs-bó'J. Ma- fi£mnak mintegy 16 mázsa búza jut munkaegységem után, mely az év végére meghaladja a 400 at, de nemcsak búzából, hanem árpá­ból és más terményből is. mely a csoporton belül terein. Az állatte­nyésztés, valamint a fejlesztés te­rén is szép eredményeket értünk el. Ahol a pártszervezet segíti a tanács munkáját, ott eredményesen halad a begyűjtés Július 25-én. a felső nyéki párttit- kár elvtárssal és a vezet ős éggel egyiit tározata az elmúlt oktatási évad ta­pasztalatairól és az . 1952—53-as évi pár tok tatás feladatairól világosan ha­tározza meg teendőinket. A határozat hozzásegít minket ahhoz, hogy a ta­valyi hibákon okulva ezévben ered­ményesebben végezhessük az oktatási munkát. A legdöntőbb hiba az elmúlt évben a propagandisták kiválogatásá­nál mutatkozott meg. Nem fordítot­tunk kellő figyelmet arra, hogy bevon­juk a propagandista munkába a poli­tikailag fejlett párttagjainkat. A pro. pagandisták kiválasztásához párlszer- vezteinknek nem adtunk elég segítsé­get, s ezért nem egy esetben fordult I elő. hogy a propaganda munkára az utolsó pillanatokban jelöltünk lel elv­társakat, aminek a következménye az lett, hogy olyan eCvtársak is vezettek olyan propagandista iskolát, akiknek nem volt meg a kellő politikai alap- képzettségük, nem ismerték eléggé páriunk politikáját. Több esetben tapasztalható volt, hogy az alapvető elméleti kérdéseket sem tudták tisztázni propagandistáink, mert Iájéikoz.atlanok voltak ezen a té­ren maguk is. Másik hiányosság volt, hogy nem voltak tartalékaink az ok­tatási munkára és nagyon sokszor előfordult az, hogy áthelyezett vagy megbetegedett és nem tudott megje­lenni a politikai oktatáson a propa­gandista és helyére nem tudtunk meg­felelő helyettest állítani. Voltak olyan politikai iskoláink, ahol egész évben nem voltak kin! ellenőre int. A Politikai Bizottság határozata feltárta ezeket a hibákat és a járási pártbizottság ennek segít­ségéve! a határozat maradéktalan vég­hajtásával, a propagandisták megfe­lelő kiválogatásával küszöböli ki azo­kat a hibákat az 1952—-53-as oktatási évben, melyeik az elmúlt évben meg­mutatkoztak. A járási pártbizottság a politikai bizottság határozatát július hónapban az alapszervi titkári érte­kezleten tárgyalta és határozatokat hozott a feladatok elvégzésére. Ennek a határozatnak értelmiében minden pártbizottsági tag résztves.z a politikai bizottság határozatának szellemében az oktatási év előkészítési munkájá­nak végrehajtásában. A politikai bi­zottság határozata megjelöld, hogy elsősorban azokat a propagandista ve­zetőket kell beállítani, akik a tavalyi oktatási évadban eredményes munkát végeztek és kitűntek munkájukban. Ezeket a propagandistákat a járási pártbizottság arra a fokra osztotta be, amelyben eddig is dolgoztak, hogy tapasztalataikat felhasználva ezzél is biztosíthassuk a jövőévi oktatás sike­rét. További fejlődésük elősegítése cél­jából ezeket a propagandistáikat is be­osztottuk az esti előadóképző, vagy a kéthetes bentlakásos iskolára. Az elmúlt évben beváft oktató káde­rek száma azonban nem fedezi azt a szükségletet, amely az 1952—53-.as ok­tatási évre szükséges. Ezért szüksé­gessé vált, hogy az elmúlt évben kö­zépfokú politikai iskolán jó ered­ménnyé] végzett elvtársakat, valamint a közép- és feCsökáderoktatásban vég­zett elvtársakat ebben az évben be­vonjuk a propaganda munkába. Ezek­nek a kiválasztásával. az alapszervi vezetőségek javaslata alapján a járási pártbizottság munkilársai foglalkoztak. A propagandamunkára megválasztott elvtársakat részbea behívtuk a járási pártbizottságra, de nem egv esetben magunk kerestük fel őket, hogy egyéni beszélgetések során érzékeltes­sük velük a propaganda munka fon­tosságát és azt a felelősséget, mely ennek a megtisztelő feladatnak végzé­sénél rájuk hárul. A tapasztalat azt mutatja, hogy az alapswvezeii vezetők által javasolt propagandisták nagyrésze alkalmas a fel hatok elvégzésére éa szívesen vállalják a propaganda­munkát, mivel érzik ennek jelentősé­gét és fontosságát. A propagandisták kiválasztásánál előfordult azonban, hogy egyes alap- szervezeti vezetők olyan elvtársikul javasoltak propaganda munkára, akik­nél az egyéni beszélgetések során ki­derült, hogy nem tudják ellátni ezeket a feladatokat. Ennek pótlására a szük­tosen megbeszéltük é-s tisztáztuk azo­kat a kérdéseket, hogy miért sántít a községben a begyűjtés. Azelőtt már előzőleg érdeklődtem Zámbó József elvtárstól a helyi tanács elnökétől, hogy a pártszervezet milyen segítsé­get ad a tanácsnak a begyűjtési mun­káknál. Zámbó József elvtárson meg­látszott az, bogy nem merte azt min- dani, hogy kevés támogatási kap a pártszervezettől, hanem azt felelte se­gítenek, főleg a titkár elvtárs, mert azzal mindig megbeszéljük a felada­tokat. Amikor tisztázódott a kérdés Ta. kacs elvtárssal és a többi vezetőség, valamint a pártc-soport bizalmiakkal a begyűjtés terén fennálló hiányos­ságokról és megbeszéltük ezzel kap­csolatosan a feladatokat, azóta meg­javult a begyűjtés menete Felsőnyé­ken is. A községben igen szép ered­ményeket érnek el az elvtársak. Az elszámoltató bizottság munkáját a, párt felvilágosító munkája előzi meg és így még nem akadt olyan dolgozó paraszt Felsőnyéken, akihez karhata­lommal kellett volna kimenni, hogy eleget tegyen kötelezettségének. A pártszervezet jó fölvilágosító mun­kájának és a tanács munkájának tud. ható az be, hogy a csépléssel párhu­zamosan halad a begyűjtés is. Még vissza van 5 napi cséplésiink és be­gyűjtésünk. A községben annak ellenére, hogy még 5 nap nap van vissza a rsSÓplés­ből és begyűjtésből búzából 86.5, rozs­ból 91.2, árpából 95.6, zabból 87.4 szál zalékban teljesítette beadási kötele­zettségét, A begyűjtéssel kapcsolato­san igen jól alakult ki a legjobb dói. gozó paraszt címéért folyó mozgalom Ebben a mozgalomban Pintér József 5 holdas dolgozó paraszt volt az első, aki beadását 178 százalékban lelj esi­így sikerült a hibák magyrészét meg­szüntetni, amit a legutóbb megtartott esti előadóképző iskola is bizonyít. Jó módszert aiilka-lmazJott a. lemara­dókkal} szemben Dömötör elvtársinő, a dombóvári I. kerület alapszervi tit­kára. Dömötör elvtársnő vezetőségi ülésen minden, vezetőségi tag részére feladatul tűzte ki két propagandista ellenőrzését és instruállását az esti iskolák időtartalmára. Ezek a vezető­ségi tagok a hozzájuk beosztott pro­pagandistákkal rendszeresen beszélget­nek és a felmerülő problémáikban se­gítik őket. A járási pártbizottság az oktatás kérdését a soronlévő legfonto­sabb feladatnak tekinti, állandóan szem előtt tartja, igyekszik menet közben a felmerülő hibákat kiküszö­bölni, hogy ezzel a következő pártok­tatási év sikerét biztosítsa. Molnár György dombóvári jb. ágit. prop, titkára. A paksi járás továbbra is a be­gyűjtés élén halad. Ez a párt, a ta­nács és a népnevelők jó összefogó munkájának az érdeme. Fehr Jánosné beadását 328 százalékban teljesítette. Prantner Jónás és Kovács Mihály dolgozó parasztok másodvetése és a kapásnövények ápolása is jól halad, — mint mondják, azért teszik, meri tudják hogy a kapásnövények ide­jében végzett munkája alapja a jó termésnek. (Lövi Mihály) * Hogy a fiatailok méltóan tudják megünnepelni alkotmányunk ünnepét, vállalták, hogy a Szabadságkeret meg­tisztítják és k ip arkí rozzák. Ezt a fel­adatot Sebők András vezetésevéi fogják végrehajtaná. Továbbá a kultúr csoport színdarabbal, verssel és csasiZ’tuskiávaJl készül- az ünnepet még ezzel is színesebbé tenni Péterfi Lászlóné és Molnár Erzsébet vezeté­sével. (Molnár Erzsébet Nagyszékely). tette. Ezt a helyezést azonban csak egy hétig tudta tartani, mert Besze István dolgozó paraszt legyőzte, ő 182 százalékra teljesítette 5 hold utá­ni beadási kötelezettségét. Ez sem tartott tovább 3 napnál, mert G. Nagy István 5 holdas dolgozó paraszt be­adási kötelezettségét 600 százalékra teljesítette és így ő tartja Felsőnyék községben a legjobb dolgozó paraszt címet . A járásunk területén a többi párt- szervezeteink vegyenek példát Felső­nyék község párt-szervezetétől', szá­molják fel az opportunizmust és ha­csak a törvényekre támaszkodjanak, hanem állandóan tartózkodjanak a dolgozó parasztság között, végezzenek szívós, türelmes felvilágosító munkát, hogy ugyanúgy, mint Felsőnyék köz­ség pártszervezet-e a. begyűjtési terv teljesítséét segítsék elő. Ahogy Fel~ sőrtyék' dolgozó parasztjai tudják tel­jesíteni az állammal szembeni kötele, zettségükef, ágy teljesíthetik a többi községetc is a járásban, ha a községi pártszervezetek jó népnevelő munká­val elősegítik azt. Felsőnyék községben sem alusznak a kulákok és különböző rémhírekkel igyekeznek félrevezetni a dolgozó pa­rasztságot. A felsőnyéki dolgozó paA rasztok azonban tudják azt, hogy a kulákság, mint a dolgozó nép ellen­sége félreakarja vezetni és szembeállí. tanj .dolgozó parasztságunkat a dol­gozó nép államává,-]. Ezt. az ellenséges megnyilvánulást azonban a Felsőnyé- ki pártszervezet segítségével a dol­gozók idejében leleplezték ős a jó fel­világosító .'munka eredményeképpen kiküszöbölték ezeket a helytelen né­zeteket. Kovács Dezső Tamási JB ágit prop. ti tikár. 1952 AUGUSZTUS tr KÜLPOLITIKAI JEGYZETEK Farizeusi üzenet Július 24-én a Vatikán lapja, az „Osservatore Romano“ közölte XII. Plus pápa üzenetét „Oroszország né­peihez“. Az üzenet Cyril és Method napja alkalmával íródott. Mint isme­retes, ezeket az ókori szláv (nevelő­ket hz egyház a szentek sorába iktatta. Az üzenet tartalmának és főkép cél­kitűzésének azonban semmi köze sincs sem a szláv kultúrához, sem Cyrill és Method emlékéhez. Az üzenet félrets- merhetctlenül politikai jellegű és cél­ja egyrészt álcázni a Vatikán ellensé­ges magatartását a szláv népekkel szemben, másrészt úgy feltüntetni a pápát, mintha a fasizmus és a háború ellenfele volna. A pápa üzenetében kijelenti, hosry a római egyház őszintén „jóindulatú“ a szláv népekkel szemben. Ennek bizo- iivitására azonban nyilván nem mert a történelem tapasztalataihoz folya­modni. Akkor emlékeznie kellett vol­na ugyanis arra, hogy a középkor szá. zadaiban a római egyházi fejedelmek buzdítására a német lovagok tűzzel és vassal szereztek maguknak „életteret“ Kelet-Európa szlávlakta vidékein. A pápa jobbnak tartotta a közelmúlt történelemhez fordulni. Szavai szerint a szlávok irányában táplált pápai „fő- indulatot“ bizonyítja az, hogy meg­tagadta az utolsó háború „helyeslé­sét“. Amikor XII. Pius ilyesféle kijelen­tést tesz, minden bizonnyal a szláv népek rövid emlékezőtehetségére szá­mit. Ez azonban hibás számítás. A szláv népek nem felejtették el, hogy XII. Plus a fasiszták láncos kutyája volt, akik újabb keresztes hadjáratot terveztek a szláv népek ellen, ezúttal a kommunizmus elleni harc zászlaja alatt. Még a „.Foreign Policy Reports** című amerikai reakciós lap is kény­telen volt 1944-ben beismerni, hryv a Vatikán „a fasiszta kormányok olda­lára hajlott“, mivel arra számított, hogy „támaszai lehetnek a bolscviz- mussa) szemben.“ Nemhiába hullatott könnyeket nyil­vánosan XII. Pius a szétzúzott Hitler- Németországért. 1946. évi karácsonyi üzenetében egyenesen megírta, hogy a győzelem gyümölcsei és következmé­nyei ... keserűeknek bizonyultak“. Amikor a pápa a fasisztákkal szemben tanúsított „jóindulatát“ tagadja, csu­pán azt bizonyítja be, hogy nem le­het öt azok közé sorolni, akik, az üze. net szavaival élve, ,,nem a hazugságot, hanem az igazságot keresik.“ Nem, az elmúlt háború évkönyvei­ben nehéz volna olyan érveket találni, amelyek a pápa „kegyesszívűségét“ bi­zonyítanák a szláv népek iránt Hol volt a pápa „kegyesszívüségével“, ami­kor a fasiszta barbárok kíméletlenül rombolták Lcningrádot, Kievet, Mimsz- ket, Varsót, Prágát és a többi szláv várost Elítélte-e akár egy szóval is a hitlerista barbárokat? Nem, ezt nem tette meg, mert az agresszorok, a há­borús gyújtogatók oldalán állt Milliomosok alamizsnáján Az Egyesült Államokban folyó vá­lasztási hadjárat újból és újból fel­fedi a szakszervezeti vezetőség és a nagytőke szoros kapcsolatait. A szak- szervezeti bürokrácia különösen te­vékenyen vett részt a demokrata párt manővereiben, amely a választások előtt igyekszik azt a benyomást kel­teni, mintha az „egyszerű emberek“ érdekeit véd né. Egyes szakszervezeti vezérek már a demokrata párt chikagoi kongresszusa előtt alkudozásba kezdtek a külön­böző jelöltekkel. Harrison, a vasúti alkalmazottak szakszervezetének el­nöke, az Amerikai Munkásszövetség (AFL) aleínöke például Harriman ban- kárral és vasútmágnással szűrte össze a levet és a televíziós adásokban nagy odaadással reklámozta őt. A lapok közöltek olyan fényképeket, amelyeket ugyanez a Harriman a 1ex_ tili pari szakszerv ezet elnökével cim­borái így mutatta be Harriman, mi­lyen közel áll a „dolgozókhoz“... Amikor a demokraták kongresszusa Stcvensont jelölte elnöknek, a Chi­cagóban jelenlévő szakszervezeti bü­rokraták nyomban támogatásukról bíztusították őt Bár a szakszervezeti vezérek tekintélyes csoportot alkottak a kongresszuson (helyetteseikkel együtt 200-an voltak!), ajánló szavaik­ban nem is gondoltak arra, hogy meg­említsék az amerikai dolgozók leg­főbb követeléseit. A demokraták vá­lasztási programjához fűzött javasla­tok, amelyeket a szakszervezeti „tizes- bizottság“ dolgozott ki, teljes mérték­ben helyeslik Washington jelenlegi politikáját. Szó sincs bennük arról, hogy meg kellene szüntetni a koreai vérengzést, vagy hatályon kívül kel­lene helyezni a Smith- és McCarren- fcle reakciós törvényekei. Az Ipari Szakszervezetek Kongresszusának (CIO) vezérei megelégedtek azzal, hogy a választási programba felveszik a Taft-Hartley munkásellenes törvény hatálytalanításának követelését és még néhány, jelentéktelen javaslatot. Nem zavarta őket, hogy * demokrata párt vezetői 1948-ban tettek már egy ugyanilyen ígéretet, de még csak nem Ls gondoltak teljesítésére. A demokrata párt chicagói kon­gresszusán kialakult a szakszervezeti bürokraták és a Wall Street monopo­listáinak sajátos „egységfrontja“. Erre még a reakciós „Christian Science Monitor“ is felfigyelt, „valóban meg­lepő paradoxnak“ nevezte azt a tényt, hogy a jelöléshez jutott milliomosok „a szakszervezeti vezetők általános támogatását“ élvezték. Nem ez az egyetlen vonása az ame­rikai szakszervezeti vezérek áruló „ősztályegyüttmfiköd ési“ politikéján ak. A köztársaságpártiak kongresszusa, mint ismeretes, a két szakszervezeti központnak még a legjclentéktelenebb ajánlatait is visszautasította. Meaney, az ALF pénztárosa egy Indalatos pil­lanatában úgy jellemezte a köztársa­ságpártiak programját, mint „megsér­tett“ alelnökét, Hutchinsont, az áes- szakszervezet elnökét annak kijelent- lésében, hogy ő mégis csak Eisenho- wert támogatja. Ugyanaz a Meaney, előkészítve a talajt újabb manőve­rekre, mindent megtett, hogy elha­tárolja Eisenhowert a iközitársaságpár- tiak programjától Ilymódon újból beigazolódott, hogy az Egyesült Államokban a reakciós szakszervezeti vezetőség képviselői hűek maradnak megszokott szerepük­höz —• monopolisták alamizsnáján élő képmutatók szerepéhez. A pártélet hírei A Politikai Bizottság az 1951 1952 valamint 195(2—53-as oktatási év beindulására megszabta föladatainkat. Az 1951—52. oktatási év már bezárult községünkben .Éppen ezért, must már irányt kell venni arra, hogy az okta­tás vonalán az elért eredményeinket tovább fokozzuk. Nem engedheti meg egy becsületes párttag sem magának azt a kényelmességet, hogy nem jele. nik meg az esti propagandista-képző iskolán. Minden párttagnak kötelessége, hogy az oktatás fontosságával tisztában le­gyen, ennek megfelelően gondolkoz­zon és dolgozzon. Ezt megköveteli pártunk, de megköveteli a dolgozó nép érdeke, a béke megvédése és meg- követli ötéves népgazdasági tervünk teljesítése is. Van olyan párttag, aki elmarad a propagandistaképzö szemi­náriumról nem látja és nem értékeli ennek jelentőségét, vagy megalkuszik az opportunista nézetekkel, hogy „nekem sok a dolgom, nem érek rá“, stb. Tamásiban Kun András, Gábor Teréz. 'Kiss István PS ót ás Tslván, Kadar i Julianna, Süveg jártó Ferenc, Andrási Rezső, Magocs László, Vidó- ezi László Sápszki. László is így gon­dolkozónak, akik nem jelennek meg rendszeresen az esti propagand.aképző szemináriumokon. Mi, a szeminárium hallgatói ezért a Tolnai Naplón keresztül is felhívjuk az elvtársak figyelmét, hogy mind­annyian tartsák szívügyüknek az ok­tatás kérdését, mert úgy tudnak ta­nítani és jó munkát végezni, ha ma­guk is tanulnak. Ezt szükségessé te­szi még az is, hogy az ellenség , el­leni harcot sikeresebben tudják meg­vívni. Azok, akik nem így gondol­koznak és nem tekintik szívügyüknek az oktatást, azok az ellenség malmára hajtják a vizet, gátolják eredményé: ink fokozását. Már pedig nekünk kom munistáknak az eredményeket fokoz­ni kell és be keli bizonyítanunk , azt- hogy a béketábor ránk eső szakaszán nőm rés, hanem erős bástya lesnünk. A tamási propagandista iskola, hall­gatói nevében: Horváth Pál (

Next

/
Oldalképek
Tartalom