Tolnai Napló, 1952. július-december (9. évfolyam, 152-305. szám)

1952-08-17 / 193. szám

. 1952 AUGUSZTUS 17 NAPLÓ A szovjet kormány jegyzéke fiz Egyesült Államok, Nagybrilannia és Franciaország kormányához az osztrák államszerződés kérdésével kapcsolatban Moodkva (TASZSZ): A Szovjetunió külügyminisztériuma március 13 án jegyzéket kapott az Egyesült Álla­moktól, Nagy bri1 tarm i ától és Francia, országtól az osztrák áulamszerződés kérdésével kapcsold‘.'ban. E jegyvé kökben az említett kormányok ja­vaslatot terjesztetlek e‘.ő. az osztrák úgynevezett ..rövidített szerződés“ ál­taluk összeáll! ikrát új tervezetének megvitatására, Ausztriára vonatkozó úgynevezett ,,rövidített szerződés" rő; a Szovjet- únió, az Egyesült Államok, Nagybri. lannia és Franciaország kormányá­nak képviselői korábban nem tárgyal­tak. A szó ban forgó tervezet nem foglal­ja magában a független és demokrati kus osztrák állam helyreálilításavai kapcsolatos hgfontosabb rendelkező seköt. sőt. az osztrák államszerződés, tervezet olyan más. fontosabb cikke lyeit sem, amelyekre vonatkozóan a7 említett négy hatalom képviselői már korábban megegyeztek. Augusztus 14 én a Szovjetunió külügyminiszté­riuma megküldte az Egyesült Álla­mok. Nagybritannia és Franciaország moszkvai nagykövetségének a szov­jet kormán v válasz jegyzékét az Egyesült Államok. Nagybritannia és Franciaország kormányának említett jegyzékére vonatkozóan. A szovjet kormánv 1952 augusztus 14-én az Egyesült Államok kormá­nyéhoz intézett jegyzéke a többi kő 7ött rámutat arra, hogy a Szovjet­unió az Egyesült Államok, Nagy- britaonia és Franciaország 1946 de­cemberében Newyorkban tartott kük ügy miniszteri tanácskozásán, az em­lített négyhatalmi határozatoknak megfelelően, határozatot hoztak az osztrák áJlamszerződés tervezetének, előkészítéséről, a négv hatalom 1949 júniusában Párásban tartott külügy­miniszteri tanácskozásán pádig Ausz triára vonatkozóan mind politikai, mind gazdasági tekintetben fontos határozatokat fogadtak el. Az emlí­tett határozatok alánján a Szovjet­unió, az Egyesült Államok. Na-gybri- tannia és Franciaország képviselői kö­zött, néhány cikkely kivételével, meg. egyezés jött léire az osztrák állam- szerződés tervezetéről. ­A szovjet, kormány többízben java •’'Hla a, osztrák á lla maz e rz ő dé s terve zet függőben maradt .cikkelyeinek megtárgyölásáí, Indítványozta azt is hogy Ausztria minden övezetében j egyidejűleg négyhatalmi lag ellenőriz­zék, hogyan hajija végre az osztrák kormán.v az Ausztria dem-iVtarizá/áaá- ról és nácillanításáról szóló négy­hatalmi határozatokat, Az Egyesült Államok. Nagybri tan. nia és Franciaország kormánya rend­szeresen elutasította az osztrák ál' liamszerzödés előkészítésének befeje zésére irányuló szovjet javaslatokat. Ilymódon az osztrák államszerződés. tervezet előkészítésével kapcsolatban kialakult helyzetért a felelősséget tel­jes mértékben az Egyesüli Államok, Nagybritarmda és Franciaország kor­mánya viseli. • Az Egyesült Államok kormánya, valamint Nagybritannia és Francia- ország kormánya — miközben kitér az osztrák államszerződésnek a négy hatalom kormánya által korábban el­fogadott elvek alapján történő meg kötése elől — most javasolja a há­rom hatalom által előkészített úgy^ nevezett rövidített szerződés" terve zetének megtárgyalását, amely terve, zetröl a négy hatalom képviselői ed. dig nem tárgyaltak és amely nem fele! meg a potsdami egyezménynek., Ilymódon az osztrák államszerző­dést, amelynek célja a fen temlített nemzetközi egyezmények teljesítésé nek biztosítása és a független és de­mokratikus Ausztria helvreállitása, fel akarják cserélni az említett, úgy. nevezett osztrák ..rövidített szerző­dés“ sei. bár ez a ,,rövidített szerző dés" nem tartalmaz olyan tételeket, amelyek elő-ngíthetlk a valóban füg­getlen és demokratikus osztrák ál­lam helyreállítását. így az osztrák ..rövidített szerző­dés“ javasolt tervezete nem. biztosít ja az osztrák népnek a demokratikus szabadságjogokat. így nem szögezi le az osztrák népnek azt a jogát, hogy szabadon válassza kormányát általá­nos, egyenlő, titkos választás sah míg ezt a jogot teges mértékben bizto­sítja az -osztrák állam-szerződés terve­zete, amint ez látható annak a ter­vezetnek 8. cikkelyéből, amelyben e Szovjetunió, az Egyesült Államok', Nagybritannia és Franciaország már egyszer megegyezett és amely így hangzik: ..Ausztriának demokratikus kormánya 1-e-sz. amelyet titkos szava, zással. minde-p állampolgár számára biztosított általános, egyenlő válasz­tójog a'-apján. valamint ama jog alap ján választanak meg. hog„, faira, nemre, nyelvre vallási vagy politi­kai meggyőződésre való különbség nélkül mindenkit meg lehet válasz- faira állami tisztségre." Az Egyesült Államok kormánya, valamint Nagy­britannia és Franciaország kormánya által javasolt osztrák ..rövidített szer. zödés“ tervezete nem ír e-ő olyan intézkedéseket sem, amelvelc bizto­sítanák a demokratikus pártok és szervezetek szabad tevékinységét és megakadályóznák Ausztriában a de­mokráciával és a béke ügyével szem ben ellenséges szervezetek létezését. Ilymódon az Egyesült Államok, Nagybritannia és Franciaország kor­mánya által javasolt obztrák ..rövi­dített szerződés" egyáltalán nem fe tej meg a szabad, független és dia- mokratikus Ausztria helyreállítására irányuló ama fék d-atoknak, eme!ve­ket a négy hatalom Ausztriáról szóló említett nyilatkozata kimondott és amelyek a potsdami határozatokban és a négy hatalom Ausztriára vo­natkozó többi egyezményében egy­aránt kifejezésre!; jutottak. A Szovjet kormány, szigorúan ra­gaszkodva azokhoz S nemzetközi kö­telezettségűkhez. amelyeket Ausztria irányában vállalt és megerősítve ja­nuár 18-i. az osztrák szerződé« to­vábbi megvizsgálására vonatkozó jegyzékének tartalmát, készségét fe jezi ki e szerződés előkészítésének befejezésére. A szovjet kormány egyúttal szűk ség-esn-ek tartja előzetesen mmg állapi tani, kész-e az Egyesült Államok k o rmányá. va lámint N agyb ri'ianni a és Franciao-rstzjäg kormánya vissza­vonni az úgynevezett osztrák „rö­vidített szerződésire. vonatkozó ja­vaslatát, amely nem segítheti elő a valóban független és demokratikus osztrák áilliam. helyreállításé^ A szovjet, kormány jelenleg annál is szükségesebbnek tartja, hogy az Egyesült Államok kormánya bele egyezzék az úgynevezett „rövidített szerződésire vonatkozó javaslat visszavonásába és megerősítse, hogy kész befejezni az. osztrák államszer­ződés megvitatását, mert az ismere Ö3S július 31 -i oeztrék memorandum­ból —t amellyel a szovjet kormány nem érthet egyet. — kitűnik, hogry az osztrák kormány nem hallandó elismerni a lén vég ében már előkészí­tett államszerződést. Hasonló jegyzéket, juttattak el N-agybiritannla és Franciaország kor má-nyához is. Kossuth Lajos születésénélc 150. évfordulóját ünnepük országszerte Szeptember 19-én, Kossuth Lajos születésének 150. évfordulóján or­szágszerte ünnepségeken emlékeznek meg a dolgozók az 1848—49-es ma­gpár szabadságharc nagy vezéréről. Budapesten, a Kossuth l&jos-téren felavatják az új Kossufii-szobrot, majd este az Öperaházban disz ün­nepség keretében emlékeznek meg Kossutliról. A Nemzeti Múzeum dísztermében szeptember 19-cn délelőtt Kvssuth- kiáUí(ás nyílik meg. Méltóképpen kiveszi részét az ün­neplésből a megujhodott magyar tu- dom.ánp is. A történelmi társulat hat előadásból álló ünnepi ülésszakán kívül előadásokat tart Kossuth-rúl Szegeden. Debrecenben, Egerben, Pécsett, Győrött, Cegléden, ,,Kossuth toborzó útja" címmel. Több értékes kiadvánnyal adóz könyvkiadásunk Kossuth can ükének, így &z évforduló alkalmával meg je ­A Minisztertanács rendeletet, ho­zott a zeneoktatás reformjáról. A re­form fokozatosan megszűnteti a ze­neoktatás párhuzamosságát a külön­féle oktatása intézményekben. Az alsó fokú zeneoktatást a zeneiskolák látják el, középfokú oktatás a kon­zervatóriumokban folyik, felsőfokú képzést pedig a zeneművészeti főis­kola nyújt. Azok, akik a zeneiskolát elvégez­ték és csupán zenei műveltségük bő­vítése végett akarnak tovább zené­ve! foglalkozni, a zeneiskola kere­tébe® működő továbbképző tanya­ion folytathatják tanulmányaikat. A konzervatóriumok feladata az alsőfokú zenetanár — és az általá­nos iskolai ének szaktanárképzés js. lenik Kossuth összes műveinek újabb kötete egy Kossuth emlékkönyv, nép­szerű Kossuth életrajz, a századok ünnepi száma. Audios Erzsébet Kossutliról szóló akadémiai előadásá­nak különlenyomata és a „Fel mind­nyájan a hon védelmére/“ című ki­advány új kiadása. Méltóan ünnepük még Kossuth születésének 150. évfordulóját vidé­ken is, elsősorban szülőfalujában. Monokon, továbbá Sárospatakon és Sátoraljaújhelyen, ahol Kossuth is­kolába járt. Nagy ünnepségeket rendeznek Debrecenben és Szegeden, de az or­szág minden nagyobb városában és községében is megemlékeznek Kos- suth-ról s az egész országban meg. koszorúzzák a Kossuth-emlékműve­ket. Az ország valamennyi iskolájában tartandó megemlékezések teszik tel­jessé a Kossuth-évforduló szeptem­beri ünnepségeit. A konzervatóriumok mellett csökken­tett óra — és tantervvel zenei gim­náziumok működnek, amelyek a konzervatórium növendékeinek szak. mai és általános képzését megfelelő Összhangba hozzak. A zenei gimná­ziumban szerzett érettségi bizonyít­vány egyetemi felvételre is képesít.. A szocializmus építésének idősza­kában tanító művészekre és aktív művészi munkát végző- tanárokra van szükség. Ennek megfelelően a reform megszün'eti a főiskolai mű­vész- és tanárképzés eddigi kiilön- váltsagát, A reform fokozatos végrehajtás« már az 1952—55 tanévben megkez­dődik/' ItŐVII) mím Oi.ui hírek Chemnitz ■ (ADNI: Az „Ifjú béke- harcosok napjának" előestéjén mind­egy húszezer chemnitzi dolgozó a Szfálin-téren tartott nagygyűlésén megfogadta, hogy minden erejével közreműködik a szocializmus terv­szerű felém'lésében a Német Demo­kratikus Köztársaságban és állandóan készen áll arra, hogy a hazát és a demokratikus vívmányokat minden támadástól megvédie. A gyűlési azon Kelet- és Nyugatnémet ifjak emléké­nek • szentelték, akik a muH év au­gusztus 15-én és 16-án a YTT idején áldozatul estek a nvuratberlini rend­őrség gyáva támadásának. . . ' > >4 - íüf Ankara (MIT): Az ...AFP“ hírt ad arról, lioriy Konszta-z a,ltengernagy, a görög haditengerészeti erők vezér­kari főnöke pénteken Ankarába ér­kezett. Kon*/tesz a török haditen­gerészeti erők parancsnokával, a tö­rök hadügyminiszterrel és a török szárazföldi haderők vezérkari főnö­kével tárgyal. . . Vf V ashing ton Dili): Az amerikai külügyminisztérium nyilatkozátót adott ki az Egyesült Államok és Tito-Jugoszláviája kapcsolatairól — jelenti a „Reuter" —. A nyilatkozat kiadása után diplomáciai körök kije­lentették, hogy az Egyesült Államok, Anglia és Franciaország vállalták: 99 millió dollár ..segítséget“ nyújtanak T it dáknak a jövő évben. A diploma­ták szerint ebből az összegből az Egyesült Államok 78, Anglia 12.6, Franciaország pedig 8.4 millió dol­lár fedezését vállalta. Az amerikaiak hangsúlyozzák, hogy e2 a segély nem jelenti „Jugo­szlávia eltérítését a kommunizmus­tól“. Hogy miből áll az a „kommu­nizmus" az kitűnik a külügyminisz­térium nyilatkozatából, amely sze­rint: Jugoszlávia fokozza a had­sereg kiépítését és envhítj a kommu­nista. kollektivizálást”,.: A miniszteri anát^ rendeletéi hozott a r/eneok»aiári re.orm ától A jugoszláv fegyveres erő tagjai felrobbantották a letenyei hidat-I magyar kormány tiltakozó jegyzéke a példátlan és felháborító jugoszláv provokáció ügyében A külftgyminiszrtértum tájékozrtatási főosztálya közli: Á Magyar Népköztársaság külügy­minisztériuma az alábbi jegyzéket jut­tatta el a jugoszláv követséghez: A Magyar Népköztársaság kormánya számtalan esetben tHakozott a jugo­szláv kormánynál a jugoszláv fegyve­res és légierők sorozatos, szervezett és egyre agresszívebb jelleget öltő hntár- memtl támadásai ellen. A jugoszláv kormány azonban — amint erre a Magyar Népköztársaság kormánya leg­utóbb 1952 június 27-én kelt 90023/52, számú jegyzékében is rámutatott — mindez!úrig figyelmem kívül hagyta a Magyar Népköztársaság kormányának tiltakozásait és a .jugoszláv kormány felelősségét illető figyelmeztetéseit s ezekre újabb, az eddiginél még „súlyo­sabb határmenti támadásokkal, határ- sértésekkel. határ, és légiprovokációk­kal válaszolt. A jugoszláv kormány egyre fokozó­dó bűnös magatartásának világos bi­zonyítéka a legutóbbi példátlan és fel­háborító provokáció. 1952. augusztus 5-én 00.05 h-kor a ieteuyei szigettől keletre kb. hatszáz méterre a magyar és jugoszláv part- oldalt összekötő közúti hidat a jugo­szláv fegyveres erő tagjai szándékosan felrobbantották. A robbanás következ­tében a magyar területen lévő, magyar tulajdont képező hídrész vízbezuhant. A robbanás a Magyar Népköztársaság­nak tetemes anyagi (kárt okozott, amely még fokozódik azáltal, hogy a Mura által szállított hordalék a híd roncsain fennakadva árvízzel fenyegeti a Leiemé környékén lévő kb. 12.000 kaL holdnyl területet, A jugoszláv fegyveres erő állai el­követett fenti provokáció előre meg­fontolt, szándékos voltát az alábbiak bizonyítják: 1. A jugoszláv fegyveres erő tagjai a jugoszláv kormány utasítására a hidat már korábban aláaknázták. 1952 június 13-án egy 80 főből álló jugo­szláv műszaki egység a jugoszláv olda­lon lévő pillérekből a régi robbanó­anyagot kiszedte és helyette új robba- nóanyagtöiteteket helyezett el, melye­ket elektromos vezeték útján kötöt­tek össze a hídfő közelében lévő cser­jésben elhelyezett robbanószerkezettel. 2. A híd roncsain pontosan megálla­pítható. hogy a robbantást szaksze­rűen készítették elő és hajtották vég­re négy helyen: a) a jugoszláv parton, b) a híd jugoszláv területén vízben lé­vő pillérében, c) a jugoszláv part fe­lőli mező vasszerkezetén, d) a közös hídmező jugoszláv részén. A robban­tást elektromos úton hajtották végre, a szálvezetékeket pontosan meg lehel állapítani egészen a robbanás helyéig, 8. A jugoszláv fegyveres erő tagjai a hídon rendszeres szolgálatot teljesí­tettek. a robbantást megelőző napon azonban az őrszolgálatot teljesen meg­szüntették és az est folyamán a ju­goszláv híd lábánál lévő őrbódét a ju- £ oszló v terület belsejébe szállították. Ugyanaznap, augusztus 4-én 23.00 li­kőr a szolgálatot teljesítő magyar ha­tárőr egy három főből álló jugoszláv műszaki csapatot észlett, akik a híd szerkezetében elhelyezett robbantótöl­tet körül dolgoztak. A Magyar Népköztársaság kormánya inár korábban tudomást szerzett arról, hogy jugoszláv szervek a magyar-ju- jugORzláy határon lévő hidakat alá­aknázták. A Magyar Népköztársaság követsége 1951 január 24»! jegyzéké­ben tiltakozóit a Murákeresztur—Ko­toriba-i vasúti hídnak jugoszláv résé­ről történt aláaknázó« a ellen és ma­gyarázatot kért arra vonatkozólag, „mj Indította a jugoszláv hatóságokat en­nek a nemzetközi jog-ellenes akciónak végrehajtására.“ A jugoszláv kormány a magyar kormány jegyzékét mindez- ideig válasz nélkül hagyta. A jugoszláv kormánynak a Magyar Népköztársaság és a magyar nép el­len irányuló, az imperialisták háborús terveit szolgáló ellenséges tevékenysé­gét a fentieken kívül a jugoszláv fegyveres és légierők egyre agresz- szívebbé való határ menti iizelmei is bizonyítják. Az uióbbi időben elköve­tett súlyos jugoszláv határprovokáélók közül is kiemelkedik az alábbi két kirívó eset: 1, 1952 július 15-én 13.30 li-kor a kunbajai határőrs működési leriíSetcn a magasfigyelőben szolgálatot teljesítő magyar járőrre a jugoszláv fegyveres erő tagjai a felsőtavaukiiH templom­tól mintegy 300 m-re északra, a kun­bajai templomtól kb. 3500 m-re délke­letre eső jugoszláv területről „lövést adtak le. Az átlőtt gyujtólövedék a magyar magasfigyelő állványába csa­pódott be. aminek következtében a magasfigyelő iángraiobbant és teljesen leégett. Az a tény. hogy a magyaY jár­őr felé abban a pillanatban lőtték ,ki a gyújtólövedéket, amikor az, a magas­figyelő ajtaját kinyitva rálépett a ma­gasfigyelőből levezető létrára, kétsé­gen kívül bizonyítja, hogy a lövedékei a fedezet nélkül maradt magyar jár­őr meggyilkolására szánták. 2. 1052 augusztus 7-én 10.27 h-kor Katymártől keletre egy két motors G 47-es túpusú jugoszláv repülőgép 2.5— 3 ezer méter magasságban berepült Magyarország légllerébe és északnyu­gati, majd délnyugati irányban Ma­gyarország felelt repülve érintette Bácsalmás. Miske. Síik üsd, l'Mmaszek- cső, Rezedek községeket és 19.56 h-kor Bezedck községtől délkeletre elhagyva Magyarország légi terét, vísszarepütl jugoszláv területre. Az említett jugoszláv repülőgép 29 pereig tartózkodott Magyarország te­rülete felett és mintegy 50—55 km melységben és 120—125 km hosszúság­ban serielle meg Magyarország légte­rét, A 5fagyar Népköztársaság kormá­nya leszögezi, hogy a fent felsorolt esetek: a letenyei híd szándékos fel- robbantása, egy magyar magasfigyelő gyű j tólövedék kel történt felgyújt ára és az abban tartózkodó határőr éleié­nek veszélyeztetése, valamint a ma­gyar terület felderítését célzó 29 per­ces jugoszláv berepülés félreérthetetle­nül bizonyítják a jugoszláv .kormány­nak azt az elhatározott szándékát, hogy fegyevere.s támadásainak és pro­vokációinak fokozásával, magyar ál­lampolgárok életének állandó ve?*é- lyeztetésével, a magyar népgazdaság­nak okozott károkkal a kél ország közötti viszonyt egyre jobban ki­élezze. A Magyar Népköztársaság kormánya n legélesebben tiltakozik a jugoszláv határőrizett szerveknek a jugoszláv kormány utasítására történő tervszerű garázdálkodásai ellen és erélyesen kö­vetett, hogy a jugoszláv korinanv ha­ladéktalanul tegye» intézkedéseket ezek beszüntetésére, A Magyar Nép­köztársaság kormánya fenntartja ma­gának a jogot, hogy a jugoszláv szer­vek által okozott anyagi kár megtérí­tését követelje, melynek összegét a későbbiek folyamán közölni fogja. Az ,,Humanitéf* az abidzsani bíróság ítéletiről \/ „Iluniaujilé" beszámol arról, hogy az eleíántcsőntparti hazafiak el­len indított hét. per közül az utolsó­ban. az úgynevezett Affery ügyben az alrdzsani bíróság kimondta az ítéletet. A hazafiak ellen az (950 január-feb­ruári véres események után indítottak eljárást. A bíróság 50 vádlóit közül tizenki­lencet felmenteti, a lobbi harminche­tet pedig 2—4 évi börtönbüntetésre ítélte, az ít-é'et végrehajtását azonban felfüggesztette. Az elefánlcsontpárti hazafiak vaja-" mennyién visszanyerték szabadságukat — emeli ki a lap — de az a tény. hogy ezeket a hazafiakat főbb mini két és fél évig fogva tartották, rámu­tal: a gyarmati hatóságok semmiféle tőrvénysértéstK sem riadnak vissza, hogy megpróbálják letörni a afrikai­aknak egv szabadabb és szebb élet elérésére jrányu'ó törekvéseit. Az osztrák kormány kiárusítja az ország műkincseit Bécs: Az österreichische Zeitung írja: Ausztriában törvénv tiltja, hogy műkincseket adjanak el külföldre, azonban a kormány és magánsve mé­lyek vajmi keveset törődnek ezrei, A kormány 1949 ben a >q éri ékesebb osztrák festmények közűi háromazá zaj , kői csőriképpen' rendelkezésre bocsátott Amerikának — ezek még ma sem kerüljek vissz* az osztrák múzeumokba. Albrecht Dürer egyik híres műve, A Zwingli képmás 200 ezer schiKingért amerikai tulajdonba, került. Svájcba vándo roH nem régiben: a hatóságok jóváhagyásával egy Tin, toretto. és egy Goya kép egymillió s eh ül ingért. A köz elmúltban újabb értéké; m ű ■ kincset árusított ki g kormány egy portugál kná/.-Y ismeretlen :ö+ő! szár maze i képmás« U szolgál‘a ka ki a fasiszta portugál ko rrn ánynak

Next

/
Oldalképek
Tartalom