Tolnai Napló, 1952. január-június (9. évfolyam, 1-150. szám)

1952-05-30 / 125. szám

I tad M B P ?, Ó 1952 MÁJUS SO A% országgyűlés csütörtöki ülése Az országgyűlés csütörtöki ülésén a polgári perrendtartásról? valamint a házasságról, a családról és a gyámságról szóló törvény javaslatot tár­gyalta. Megjelent az ülésen dolgozó népünk szeretett vezére, Rákosi Má­tyás, Rónai Sándor, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Dobi . István, a Minisztertanács elnöke. valamint a Minisztertanács számos tagja Molnár Imre, az országgyűlés alelnöke nyitotta meg az ülést, majd Tóth Endre -előadó ismertette a polgári perrendtartásról szóló törvény javas latot. A törvényjavaslat vitájában Keleti Ferenc és Pesta László szólalt fel Dr. Pesta László beszéde Dr. Pesta László, a polgári per­rendtartásról szóló törvény javaslat vj tájában a többi között a következőket mondotta: A polgári perrendtartásról szóló törvényjavaslat nagy jelentőségét ab­ban látom, hogy komoly biztositéko kaf, nyújt népünk fokozott és tévé. kény részvételére a jogszolgá'tatásnak ezen a területén. Kiemelkedik a javas­latból a népi ülnökök rendszerének bevezetése a polgári bíráskodásban.' A régi magyar bíráskodási eljárás keres-zttil-kasul át volt szőve a leg-, körmönfontabb bürokratikus rend­szabályokká'. A Inrói eljárás új. de. mokratikus szabályozásával el kell tűnnie a bürokrácia e rémének az igazságszolgáltatásból. A bírói eljárás közvetlenebbé és demokratikusabbá tételét szolgálja a törvényjavaslatnak az a rendelkezé­se is, amely lehetővé teszi, hogy a peres {él mindazt, amit az ügy szem pontjából fontosnak tart, személyesen adhassa elő a bíróság előtt, tehát nem kell úgynevezett jogvédelemről gon-' doskodnia,. ha ezt nem tartja szülésé gesnek. Az előttünk- fekvő törvényjavaslat rendelkezéseit világos. közérthető nyelven fogalmazza meg. Abban a meggyőződésben,, hogy az új törvény, javaslat hozzájárul hazánk fejlődésé-, hez, örömmel elfogadom. Pesta László beszéde után az or­szággyűlés általánosságban és • rész-le^ teiben elfogadta a polgári perrend­tartásról szóló törvényjavaslatot. Az országgyűlés ezután megkezdte a házasságról, a családról és á gyám. ságról szóló törvényjavaslat tárgyalá­sát. amelynek előadója Csala László volt. Csata László előadói beszéde a házasságról, a családról és a gyámságról szóló törvényjavaslatról A házasságról, a családról és a gyámságról szó’ó törvényjavaslat do.- gozó népünk minden egyes tagját legközelebb ül érintő életviszonyokat szabályozza Népköztársaságunk alkot; «lányában lefektetett szocialista el­veknek megfelelően. Az előttünk fék- vő 1 örvény javaslat a házasságot egy férti és egy nö szabad és önkéntes élei közösségének tekinti. A javaslat megvalósítja alkotmá­nyunk. 50'. paragrafusának azt a ren­delkezését. amely a nők és a férfiak egyenjogúságát biztosítja és kifejezés, ro juttatja, hogy alkotmányunk 51. paragrafusának az a rende kezése. amely szerint Népköztársaságunk vé di a házasság és a család intéznie, nyét, nem üres szó csupán. Megmu­tatja. hogyan válik va.ósággá itt is az ifjúság fejlődésének és nevelésé­nek biztosítása. .4 tőkés társadalomban a megkö­tött házasságok nagyobb része nemű személyes és kölcsönös vonzalom, ha nem gazdasági érdekből, igen sok esetben kényszerből jön létre A szocialista társadalom nem isme T'. az érdekből, még kevesbbé a kény. szerből kötött házasságokat. Éppen ezért ez a házassági kötelék szilárd kötelék, amelynek alapja a dolgozók gondoktól mentes élete, a dolgozók magas erkölcsi felfogása. Sehol a vi­lágon. de iegkevésbbé a tőkés orszá. gokban, megközelítőleg sincs és nem lehet, olyan, minden tekintetben meg­felelő családvédelem, mint a Szovjet, unióban. A népi demokráciák ismesz- sze maguk mögött hagyták ezen a téren is az összes tőkés országokat. Nálunk. szemben a lökés országok­kal, egyre inkább szaporodik a há­zasságkötések száma és erre való te kintettel is. javaslatunk jelentősen •'egyszerűsíti a házasságkötés módját. Jelentősek a javaslatnak a házasság felbontására vonatkozó rendelkezései. A dolgozók érdeke: a házasság szi­lárdságának tartósságának, komoly set, gának új erkölcsi tartalmának meg­védése, a gyermekek nevelésének biz­tosítása. Ezért a javaslat kimondja, hogy a házasság csakis komoly és alapos okbói bontható fel és a bíró nak különösen tekintettel kelt lennie a kiskorú gyermekek érdekeire . A könnyelműen, illetve meg gondolattá nul elhatározott válásoknak nincs helye. A bíróságnak külön előkészítő eljárásban kell a válni szándékozó házasfeleket, meghallgatnia és csak akkor bonthatja fel a házasságot, ha megállapítja, hogy valóban komoly és alapos okról van szó. Javaslatunk biztosítja a nők egyen, jogús,ágának elvét a házasságban is, amidőn kimondja, hogy a házasélet ügyeiben ~ házastársaknak egyenlő jogai],- és kötelességeik vannak, egy­másnak hűséggel tartoznak és köle/e- Cek egymást támogatni Lakásukat egyetértve választják. A névviselés tekintetében pedirr lehetővé teszi a fe es-ég számára, hogy a házasságban is megtarthassa leánykori nevét. A házasság alatt szerzett vagyon tekin­tetében a férjet és feleséget szintén egyenlő jogok illetik meg és szükség, esetén külön vagyonukból is kötele­sek hozzájárulni a közös háztartás k öM s égéinek fed ez és éhez. A. teljes egyenjogúság jellemzi ja. vaslatunkban a házastársak viszo­nyait az őket gyermekeik irányában megillető jogok és kötelességek te­kintetében is. A k kötelességé­vé teszi a, javaslat, hogy a gyerme­ket megíelelően gondozzák, neveljék, testi és szellemi fejlődésében e-lősegít. sék. Javaslatunk rendezi az örökbefoga­dás kérdését is, A szocia ista jog­rendszerben ,csakis az lehet az örök- befogadás célja, hogy családi kapcso­latot létesítsen az örökbefogadó és a,, o!yan kiskorú örökbefogadott kö­zött, akinek szülei nem élnek vagy akit szülei megfelelően nevelni nem tudnak, hogy ezen keresztül a kis­korú csa ádi nevelése biztosítva le­gyen. Mi ezt a törvény javaslatát alkat^ másnak tartjuk arra.,, hogy a családi élet terén is felszámolja a rothadt ka pitalista erkölcsöket és az élenjáró szovjet jog példáját és tapasztalatait. a mi körülményeink közölt fe hasz­nálva a szocialista erkölcs alapjaira helyezze a családi életet. Kérem a javaslat elfogadását. Rákosi Mátyás elvtárs távirata a Francia Kommunista Párt Központi Vezetőségéhez A Francia Kommunista Párt Központi Vezetőségének Pari*. A Magyar Dolgozók Pártja és az egész magyar ncp mélységes fedhá- fuu'udással értesült a Francia Kommunista Párt vezetője. Jacques Duclos elvtárs letartóztatásáról. Az amerikai imperialista megszállók és francia lakájaik e gyalázatos orvíámadása merénylet a francia munkásosztály. Fran­ciaország függetlensége, a béke ügye ellen. A magyar dolgozó nép egv emberként tiltakozik a francia nép nagy fiának és .szabadságharcosának letartóztatása ellen. A Magyar Dolgozók Pártja a legteljesebb szolidaritásáról biztosítja nagy francia testvérpár- tunikát s teljes győzelmet kíván a hősi harchoz, melyet Franciaország füg­getlenségéért, demokratikus szabadságáért és a békéért vív. Budapest, 1952 május 29. A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége RÁKOSI MÁTYÁS főtitkár.“ A Francia Kommunista Párt Politikai Bizottságának közleménye Jacques Duclos letartóztatásáról Páris (MTI) Jacques Duclos letar­tó zta fásának híre. hatalmas felháboro­dás! ik élite ff. a francia dolgozók 'köré­ben. A Francia Kommunista Párt Politi­kai Bizottsága közleményt adott k,i, A közleményt -az ,,Humanité“ csütörtök reggeli száma közölté, a lapot azon­ban a rendőrség elkobozta. A közlemény ‘kiemeli: .4 kormány retteg a Parisban és egész Franciaor­szágban Ridgwáy érkezése ellen és a béke melleit lezajlott tüntetések hatal­mas méretei miatt, ezért jutott azután amerikai gazdáival egyetértésben arra a felháborító elhatéirozásra, hogy le­tartóztatja Jacques Duelos-t. Ez a le­tartóztatás jellegzetes fasiszta intézke­dés, amely az egész országban óriási felháborodást Izeit. A Francia Kommunista Párt Politi­kai Bizottsága ünnepélyesen felszólítja •a dolgozókat, a demokratákat, — az ország függettlensé,gének és a 'súlyosan veszélyeztetett békéinek sorsait szívén viselő mindén franciát. — hogy emel­jék fet hatalmas és ellenállhatatlan tiltakozó szavukat.' Jacques Duclos letartóztatásába be­lenyugodni annyit jelentene, mint há­borúra, fasizmusra, katasztrófára ítélni magunkat. Jacques Duclos.t azonnal szabadon kell bocsátani! Felhívjuk <t munkásosztályt és Franciaország népét, hogy harcolja ki Jacques Duclos sza- badonbocsáiását“ — emeli ki a köz­lemény. • Raymond Guyoí_ a Francia Kommu­nist a Párt szajna.meg.yei szervezetének titkára és Eugene Hénaff, a Páris kör­nyéki szakszervezetek .«Követségének főtitkára tiltakozó munkabeszüntetések re szólította fel a dolgozókat, hogy Jacques Duclos.t kiszabadítsák a há­borús uszít ók karmai közül. ■,Á fasizmus nem kerekedik felül! .41 béke győzni fog“ — emc'li ki a felhí­vás. A francia belügyminiszter Jacques Duclos letartóztatásától Halász Aladár felszólalása Halász Aladár félszobásában a házasságról, a családról és a gyám­ságról szóló törvényjavaslatnak a há­zasságra vonatkozó részével foglal­kozott. Részletesen e emezte az ezze! kapcsolatos régi törvény keletkezésé­nek körülményeit, majd így folytatta: Uj házassági jogunk nem ismeri azokat a formalisztikus csőké vénye, két, .amelyek a felekezeti jogokbol származtak át a régi törvénybe. A régi törvény szerint, a házassá­got csak vétkesség, alapján tehet fel­bontani . Uj házasság jogunk csak c’gv bontó okot ismer, amelyet; akként jelöl me«, hogy annak komolynak és alaposnak kell lennie. Tehát nem a vétkességet kutatja a bíróság, hanem azt; fOrtha. lattanná válté a há7.asság, valóban tartósan s súlyosan van.e feldúlva ax egyetértés. A házasság felbontására irányuló perek komolyságát biztosítja ez a rendelkezés Uj házassági jogunk nem nyújt módot a feleknek arra, hogy meg nem lévő bontó okot szín­leljenek, annak látszatát megteremt­sél:, Ez a törvényjavaslat elősegíti, hogv a házastársak együttélése valódi és teljes életközösség legyen, egymást támogassák és gyermekeiket a szocia .ista társadalom építésére és tovább­fejlesztésére képes emberekké nevel, jék. Páris (MTI) Charles Prune fran­cia belügyminiszter az éjszaka folya­mán sajtóértekezleten „indokolta“ Jacques Duclos 'letartóztatását. Brune Göbbels fegyvertárából 'kölcsönzött át­látszó hazugságokkal próbálta iga­zolni a példátlan gaztettet. Az este folyamán a karhatalom lefoglalta a X. kerületben Jacque-s Duclos gépkocsiját, amelyet a tünte­tések színhelyén láttak — mondotta a belügyminiszter, majd azt az egy- ügviien otromba kijelentést kockáz­tatta meg, hogy Duclos't -azért tartoz­tatták le, mert a gépkocsiban ..revol­vert, gimribotot. két posta galambot és egy rádió vevők észül étket“ talált ak, Jacques Duclost „tettenérés“ címén, tartóztatták le. A jobboldali „France Soir“ azL állít­ja, hogy két riportere jelén volt Jacques Duclos letartóztatásakor. Duc­los gépkocsiját a Köztársaság tértől nem' messze tartóztatták fel. Jacques Duclos feleségét, Gilberte Duelos-t és a gépkocsivezetőt is letartóztatták • az őr szobára hurcolták. A csütörtöki lapok szerint Jacques Duclos mernie Imi jogának kérdését a parlament már csütörtökön tárgyal­hatja. atmbot es balja. A szerda esti párisi tüntetésnek egy halálos áldozata van A szerda esti párisi rendőrterrornak igen sok sebe síi 11 j e és egy halálos áldozata van. Belaid jdacine algíri \í AGÁRÖL TITORÓL is számta. lan adat. van már, amely be­bizonyítja, hogy a jugoszláv nép_ vé- reslcezü hóhéra régóta kém és a műn. kásosztály megátalkodott ellensége. A harmincas években a Szovjetunió­ban tűnik fel, ahol a nép ellenségei, a trockisták azonnal felismerik ben. ne a felhasználható, megvásárolható áru’ót. Tito itt a politikai emigránst, az üldözött jugoszláv kommunistát játssza. ,,Walter'1 néven él Moszkvá i ban és húrom azóta leleplezett írockis_j fa, Kun Béla, Valeckij és Trajcso Kosztov segítségével eléri, hogy Ja- goszláviába küldik pártmunkára. Ju­goszláviában akkor Gorkies a párt főtitkára. Tito legjobb barátságba, bi. za-lmas viszonyba kerül Gorkiccsai. Gorkicsot 1937 ben leleplezik, mint Sz angolok kémjét. A leleplezett áru­ló helyébe Tito lép, — aki nemcsak a pártban tölti be Gorkies helyét, ha­nem a kémszolgálatban is. Ugyanak­kor kapcsolatba lép a jugoszláv c fa. siszta rendőrséggel is. Tiro, mihelyt szerephez jutott a Jugoszláv Kommá- Pista Pártban, azonnal megkezdte az ellenség utasításainak végrehajtását. Ö maga fecsegte ki: ..Amikor 1936 után kezdtem kevésbbé törődni a Ko­mintern irányításával, pártunk eleié­ben döntő változások történtek— Amikor Tito egyszerűen féiretolta a prole;.árintemacio.n.aiizmus szervének, a Kom internnek tanácsait és segítsé­gét akkor kerültek be egymásután a pártba Tito cimborái, kémek és pro. vokátorok . .. Mi történt ezután? A németek meg­rohanták Jugoszláviát. A jugoszláv hazafiak fegyvert ragadtak '<* meg­szálló fasiszták ellen. És Tito? Hol volt Tito, amikor a becsületes kom­munisták a jugosz áv nép felszabadná harcát szervezték? Tit0 sietve csal­in kőzet a harchoz — szavakban. 1941 nyaráu, amikor a harc Időpont­Ki is az a Joszip Broz Tito? jón állt, Tito Belgrad utcáin, a Ge­stapo ügynökeinek orra előtt sétál/, a legnépszerűbb kávéházakba járt és a legíényűzőbb városrészben lakott, a megszálló náci hadsereg főparancsnok­sága mellett . . Tito. barátjával, Ran koviccsa! együtt B-elgrádban a Ge­stapo t tájékoztatta-: arról, hogy mer. re vannak a partizánok, hol dolgoz­nak a törzskarok. Rankovicsot példái;] .el is fogták“ a németek. Megtalálták nála a Központi Bizottság felhívását a felkelésre, a párt találkozóhelyednek címeit, fegyvert és pénzt. Ebben az időben a nácik azonnal kivégeztek minden kommunistát Jugoszláviában. De Rankoviccsal, Tito barátjával, sa­ját kémükkel másképpen bántak. Kór^ házba utalták és mindent megtettek, hogy a rendőr spicli sürgősen meg­szökhessen Tito azután kénytelen volt a par. iizánok hadműveleti terül etére utaz ni. Vájjon azért hogy harcoljon -hazája megszállói elten? Dehogy. - - 1941-1 öl 1943-ig tárgyalásokat folyta­tott a németekkel, hogv abbahagyja a harcot abban az esetben, ha a né­metek beleegyeznek, hogy ő kormányt alakítson Jugoszláviában. Amikor már mindenki előtt világos volt hogy Hitlerek pusztulása közeledik. Tito abbahagyta ezeket, a tárgyalásokat. Akik tudtuk arról, hogy Tito a néme­tekkel tárgyalt, azok vagy .,baleset áldozatai lettekvagy olyan front- szakaszra kerültek, ahol hamurosan, hősi halált haltak. Titóék már akkor értették a módját, hogy elhallgattas- sák a nekik kellemetlen embereket. 4 NÉMETEKKEL való együtlmű- ködös sokezer becsületes ju. goszlúv hazaii életébe került. A Szó ieszka folyó völgyében példán T ito saját hadműveleti terve’1 nyomán a németek bekerítették a partizánok tő_ erőit. Több, mint tízezer harcos pusz­tult el. A kötelékek parancsnokai egymásután pusztultak el — lehetetlen volt kitörni. Egyedül Tito és Ranko. vies menekültek meg, sorsukra bízva a harcosok ezreik Az áru ónak a né­metek segítettek — ezzel fizettek a harcosok kiöm'ött véréért. Nemsokkal később ejtőernyős nácik bekerítették a partizánok vezérkarát, Tito kijelen­tette, hogy megadja magát a németek nek. átsző Jovanovics, a néphez hű kommunista vezető'revolverrel kény- szerítette a gyáva kémet; hogy hagy. ja el a fő-hadi szállási és tartson a harcoló csapatokkal... A MIKOR HITLEREK végpusztu* lása már mindenki előtt egé­szen közelinek látszott, 'egyszerre csak amerikai és angol kémek váltották fen Tito náci barátait. Churchill saját fiát küldte Tdoboz és egymásután érkez­tek .az angolszász tisztek Tito vérér- karúhoz, Ugyanakkor jugoszláv kő. mek utazlak Svájcba, Franciaország­ba. Olaszország,ba. Ang.iába. hogy Tito parancsa szerint ott szolgáljanak az amerikaiaknak. 1944 ben Tito és Al an Dulles (Dak lesz), az amerikai. kémszu'gáAt akko­ri európai, vezetője között titkos kap. csolat jött létre. Tito és az ameiy, ka iák megállapodtak, hogv a B alká­non Tito megszervezi és irányítja a Szovjetunió, a népj. demokráciák és u kommunista pártok elleni romboló aknamunkát. Bezárul a kör, A tróckislu,, aki az­zal a szándékkal ment 1934-ben Jugo. szláviába, hogy a Szovjetunió, a műn. kásmozgalom ellen dolgozzon, tíz év, vei később eladja egész Jugoszláviái az amerikaiaknak szovjeteilen.es Iá- j maszpont céljaira... . Miféle ember ez a- Tito? Egv jugo. Iszláv kommunista, aki még nagyon régiről, párisi emigrációja idejéből is­merte. ezt mondta róla: „Már Páris- ban rossz benyomást lett rám burzsoá magatartásával és fényűző életmód­jával. gyűrűivel és aranytárgyaival kevéssé különbözött a francia búr-, zsoától vagy egy idegentől, aki be. tolakodott a kommunisták közé.'1 — Kémtársa. Kosziov így jellemezte Ti­to 1934 es viselkedését: ..Meggyőző­dés es Irockisla .. Gyűlő1 eltel beszélt a Bolsevik Párt vehetőiről, az élükön úJló Sztálinról,. T Egy francia újság- írónő így látta: „Tengerzöld szemének hideg fényéve! állandó nyugtalanságot áru'-t el. Kövér, ápolt kezével szűnte. lenül csillogtatott egy olyan nagy gyémántot, amit egy maharadzsa ke- gyence is megirigyelhetett volna löle ' öntelt. hiú. a népek békéje és sza. badságá fö’ött őrködő Szovjetunió és Sztálin elvtárs ellen gyű ölködő kém — ez Tito. Azok pedig, akiket maga köré gvüjtölt régi és kipróbált ügynökei voltak a különböző kémszervezetek­nek. Runkovics, Kan del j és Kidrics a Gestapo ügynökei voltak. Velebit az angolok kéme volt. Kocsa Popovics pedig, aki most „vezérkari főnök“, amikor Parisban élt., mint idősebb hölgy ek lei tartól tje*, minden kémszer- vezelnek „do gozoti,“. Ez a banda fu. rakodott be a Jugoszláv Kommunista Párt és a jugoszláv állam legfonto­sabb helyeire. ., Ä TITO-BANDA kezdeUői fogva az imperialisfoSlk balkáni ro* hamcsapatának szerepét töltötte be fontos láncszem volt abban a,z aljas, a népek szabadságára törő tervben, amelyet az imperialisták „Operation XX-nek neveztek. (Részlet az Országos. Déketa. iiács által kiadott» ..USA gyar­mat Magyarország déli határán * c. füzetéből.) négy,gyermekes dolgozó személyében. Belaid Ka cinét a vas- és fémmun­kások (kórházába szállították, d-e már nem tudtak rajta segíteni. Charles Tillon, volt miniszter, Anher villiers peremváros polgármestere, va­lamint a helyi békebizottság megbízot­tai azonnal a kórházba siettek, hogv kegyelettel adózzanak a békehareban elesett dolgozónak. . A csütörtökön reggel között hivata­los adatok szerint a tüntetések során 71S embert tartóztattak le. A francia dol^ozok tiJlakozó akciói Duclos letartóztatása ellen A púriskörnyé.ki nagyüzemekben a dolgozók felháborodottan tárgyalják az eseményeket és megbeszélik a Jacques Duclos letartóztatása ellen tiltakozó' akciók módozatait Máris nagyarányú megmozdulásokra került sor az északi bányav'idéken. Deraain-ben ötezer dolgozó vonult fel a város utcáin, hogy követelj'« Jacques Duclos haladéktalan szabadon bocsátását. A bányavidék tkülÖ.nbüző pontjain tiltakozó munkabeszüntetésekre kér ült- sor. A dolgozók egyes helyeken 24 órára hagyták abba a munkát. A szajnamccyci békeujozjKaloin vezet őségéi? c k köz le ni én ve A szajnamegyei békemozgalom ve- zetősége közleményt adott ki. A közle­mény megállapítja: Paris népe hatal­mas ‘tömegben válaszolt a béke-mozga­lom felhívására és tiltakozott az at­lanti koalíció hadseregének élére ki­nevezett Hidgvay Franciaországiba ér­kezése elten. A közlemény követeli a te tartóz! »- tol tat haladéktalan szabadonbocisátá- sát. ,. „Elljen Páris népének küzdelme % nemzeti függetlenségért és a békéért“ fejeződik be a köriemén'.'

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom