Tolnai Napló, 1952. január-június (9. évfolyam, 1-150. szám)
1952-05-30 / 125. szám
1952 MÁJUS 30 M A P L. O *9 PAR T ÉS PÁR TÉPITÉS * Évvég;! záróvizsgák a (tártok tatásba a A pártoíktatás 1951—1952-es évé- aek befejezéséhez közeledünk. Most kerülnék sorra a tanévet lezáró ismétlések, összefoglalók,- záróvizsgák. A pártoktatásban részvevő elvtársak nagy lelkesedéssel készülnek -számot adná arról, mit tanultak egy év alatt. MOiSt az oktatási év végén felmérhe- h-etjük milyen mértékben emelkedett a tanulás színvonala, mennyiben sajátították ei a hallgatok a marxista, leninista elméletet. Az ismétlések és az összefoglalók jelentőségét növeli az alapszervezeti vezetőségektől és a pártbizottságoktól egyaránt. Az ősz- ezefoglaló előkészítéséhez nem szabad figyelmen kívül hagyni hogy ebben az évben több tanfolyam volt a párt- oktatásban és jóvaj többes» tanultak, mint tavaly. Az oktatási év befejezé. sőre nagy gonddal kell felkészülni az alapszervezetek vezetőségének, amelyek ebben az évben lettek első ízben a pártoktatás gazdái. Ha a pártszervezetek mindenütt megmagyarázzák az ismétlések, összefoglalók célját, fokozott segítséget adnak a tanulók fel. készüléséhez, a tanév sikeresen zárül. Hétfőn este tartotta a szekszárdi posta pártszervezete az alapismereti tanfolyam záróvizsgáját. A tanfolyam hallgatót nagyobb részben a posta nődolgozói, beszámoltak felkészültsé_ (ükről arról, hogyan sajátították el pártunk célkitűzéseit, hogyan fejlesztették elméleti tudásukat. Beszámoltak arról, hogvan segíti iparunk az ötéves terv folyamán mezőgazdaságún, kát, a nagyobb termés elérésében, ho. tfvan könnyítik meg a gépek dolgozó parasztságunk munkáját. Felvetették a hallgatók hogv van állami gazdaság is,, amelyik földterületének jó részét igaerővel műveli meg. Saját mag-uk -választ is adtak erre a kérdésre. Még átmeneti időben vagyunk. s iparunk c rövid néhány év alatt nem elégíthette hí mezőgazdaságunk igényelt, a Politikai Bizottság határozata: „...a párt élcsapat jellegének további meg-, szilárdítása érdekében a jövőben a fő figyelmet nem a párttagság túlzott mennyiségi növelésére, hanem a meg. lévő . párttagok, tagjelöltek eszmei színvonalának emelésére marxista- leninista képzésére, harcos szellemi nevelésére, aktivizálására és a part- munkába való fokozottabb bevonására kelj helyezni, s a párt erejét ezen keresztül kell megsokszorozni “ azonban rövidesen mezőgazdasági munkáink túlnyomó részét gépekkel végzik el. Ez azt mutatta, hogy a dói. gőzök már maguk is észreveszik a gépek hiányát, s tudják azt, mennyiben. megkönnyíti a munkák elvégzését azok minél szélesebb körű alkat mazása. A tanfolyam hallgatói beszámoltak arról is, hogyan segítik a szocialista munkaversenyt, az ötéves terv teljesítését. Beszámoltak arról, hogy a munkaversenyen keresztül lehet többet és jobbat termelni, amely serkenti á dolgozókat munkájuk mielőbbi elvégzésére. Felvetődött az a kérdés, hogy kapitalista országban van-e man. kaverseny. Elmondtálr a hallgatók, hogy olt a dolgozóknak nem érdeke a többtermelés, s az újítások alkal- mazása, mert csak a tőkés nagyobb hasznát segítené elő. Elmondták, hogy a kapitalista termelésben nem volt érdemes, átadni a jó tapasztalaté, kát, mert azokat a tőkés saját, céljaira használta volna fel. A kapita. lista országokban verseny csak a lökéseik között van, melyik tud nagyobb profitot zsebrevágni és ellenfelet tönkretenni. Felvetették a hallgatók a há. ború okát a kapitalista országokban az árufelhalmozódáS't, a piacszerző törekvéseket. Ezt a háborút a népek békeakarata azonban megakadályoz, hatja. Beszámoltak a hallgatók m a klerikális reakció mesterkedéseiről •leleplezéséről és az ellene való harcról. Leszűrték a valóságot a Mindszenti! y és a Grösz-félé oszeesküvé- sekrőh hogyan akarták megdönteni népi demokratikus áljamrendünket az amerikai imperialisták és bérencük. Tito segítségével és a Vatikán lámo. gatásával. A klerikális reakció az ösz- szeesküvéssel régi hatalmát akarta visszaállítani, pártunk ébersége azónban megakadályozta aljas terveiket. | Arról is beszámoltak a hallgatók, mire tanította őket Rákosi elvtárs harcos élete, bátor kiállása a fasiszta bíróság elölt. Elmondották, hogy Rá. kosi elvtárs azért -iküzdött_ szenvedett, hogy megteremthesse mostani boldog életünket. Megtanulták Rákosi elv. társ életéből, hogy nem szabad visz- szariadni a nehéz.s égek tó , azokat bátran le kell küzdeni. Rákosi elvtárs- nak sok akadályt kellett leküzdeni abban is, hogy tanulhasson, míg nekünk ma minden lehetőség meg van adva a tanulásra. A vizsgáról elmondhatjuk, hogy alapjában véve eredményes vöt. vissz a tükrözte az elmúlt év munkáit Azonban egyes kérdésekben nem alakult ki határozott álláspont, vagy helytelenül határoztak meg egy .egy problémát. így például azt, hogv a Szabad Nép a pártfunkcionáriusok részére készül-e. A Szabad Nép az egész dolgozó nép számára Van és tájékoztatja őket belföldi és nemzetközi eseményekről egyaránt. A tanfolyam legjobb hallgatóit jutalomban részesítette a posta pártszervezete. Legjobban IcFüntek a tanulásban Ri- zsányi István, Unyi Klára, Bodrogi- né és Mester elv társak. A záróvizsgán jó felkészültségről tett még bizonyságot Sági Sára. Tóth Sára Kovács Gyula és Bajai Gyula. Ezek az. elvtársiak, de a többiek is, a jövő ok. látási évben még nagyobb igyekezet, te] sajátítsák el a marxista-leninista elméletet, hogy minden erejükkel kivehessek részüket a'szocializmus épí léséből. A tanév eredményes befejezése odaadó munkái követel a hallgatóktól Készítsünk silótakarmányt a sertések részére is Á Ha tállom anyunk takarmányozásában egyre nagyobb tért hódít a siló- takarmányok bevezetése. Eddig jobbára csali a szarvasmarha állomány etetésére használtak silótakarmányt, amelyet fel lehet használni a serté. sok etetésére is. A sertés mindenevő é.'iat, ezért megfelelő szoktatás után a jóminőségü silótakarmányt is szívesen fogyasztja. A silótakarmány vitamintartalma vizenyős volta savanyúsága, kellemes szaga miatt természetszerű takarmány * tenyészüvocák, kanok, süldők, de a hízósertések részére is, amelyeknél «zonban csak a hizlalás első időszakában használható fel. Télen a legeltetés hiányában a silózott zöldtakarmány mindenben pótolja a legelő fű. vét. A sertések részére jó silótakarmány a zöld takarmányokkal kevert tök és íöttburgonya. Az ilyen siló- takarmányban 30 százalék zöldlakar- &>ánynak és 70 százalék lucernának kell lenni A zöldtakarmányok közül a sertéssiló készítésére kiváló a ta- karmányborós, édescsiiiagfürt bük. könvfélék, lóhere, lucerna és a siló- kukorica. A burgonyát silózás előtt tárolni kell. mert a főtt burgonyahéj készült silótakarmányt a sertés szívesebben eszi, mint ami nyersburgonyából készült. A zöld siló takarmányból készült sí- lóból a vemhes koca naponta és da. rabonként 2 3 kilót, a szoptatóskoca fiadzás után 10—15 napig 1—2 kilót, üres koca 3 4 kilót, a tenyészkan búgatási időn kívül 2—3 kilót, 3~6 hónapos süldő 1 kilót, 6 hónapon fe 'üli süldő két kiló, a hízósertés 2—3 kilót kapjon. A sertéseket fokozato- san keli a silótakarmány etetésére szoktatni. Etetéskor a silótakarmányt keverjük az abrakkeverékhez, A vemhes kocáknál a silót akar mány a lej- adagot a vemhesség utolsó hőnapjá. ban a felére kell csökkenteni, majd ellés élők két héttel teljesen ej kell hagyni. A sertések silót ah arm á n yá náf a fő követelmény, hogy minél kevesebb iegyen benne a nyersrost, tenát ha a sertések részére készítünk sEó- íakarmányt, a silózásra kerülő növények, főleg a pillangós zöldnövényekből', a gumósokból és a tökfél ékből választjuk ki úgy, hogy azok kever, tek legyenek a silóban. Az élenjáró szovjet állattenyésztők már régóia etetnek a sertésekkel is silútakar- mányt, és ezzel nemcsak jelentős ab- rabmegtakarítást, hanem jobb megtermékenyítést, az állatok nagyobb fejlődését és nagyobb súlygyarpodást is érnek el. Különösen szocialista szele, torainknál- fontos, hogv sertésállományuk részére silóiakarrnányokat készítsen, őszi takarmánykeverékből, vagy pillangósokból a tavasz folya. •mán, A silózáshoz központi készletek- bői melaszt }.s igényelhetnek. A silózott pillangós takarmányok etetésével jelentős abrakmegíakarítás mellett elősegítik az önköltség- csökkentését is. KÜLPOLITIKAI JEGYZETEK Fechleler beszámolójának története Május 9-én a „Monde“ című francia lap szemelvényeket közölt a „Fech leler beszámolója“ néven ismert okmányból. Ez az okmány kifejti az amerikaiak stratégiai tervét a Szovjetunió és a népi demokratikus országok ellen tervezett háborúra. A Sérv abból indul ki, hogy az amerikai és a most megalakításra kerülő európai hadsereg“ Nyugat-EurópáfoaO mindössze bárom napig tarthatja magát a háború kilövése után. A hadműveletek fő színtere azért szükségképpen áttevődik az Arab-Kelet és a Földközi-tenger körzetébe. A terv szerzője hangoztatja, hogy a háborút az hyeri meg, aki Gibraltárral, a Szuezi- esatoruávul és a Dardanellákkal rendelkezik. Javasolja, bogy ezekeu a vidékeken erősítsék meg minden erőfeszítéssel az amerikai stratégiai állásokat, s dobják sutba Anglia és Franciaország érdekeit. A szerző véleménye szerint Washing ton ügíőbb problémája ezzel kapcsolatiban az, hogyan tegye egy agresz- »xb? háborúban >az imperialisfa el jH^omás ellen harcoló arabokat az Egyesült Államok szövetségesévé. E probléma megoldására javasolják azoknak a követeléseknek részleges kielégítését, amelyeket az arab népek támasztanak Angliával és Franciaországgal szemben. A terv szerzője esak is ebben az esetben tartja lehetségesnek. hogy az említett területet „a támadó hadműveletek legfőbb színterévé“ lehessen átalakítani. Mellesleg azt a gondolatot i.s kifejti, hogv az olajkérdést nem csak Iránban, hanem az arab országokban i,s „az Egyesült Államok javára“ kell megoldani. Eunek az okmánynak nyilvánosság- raliozatala óriási visszhangot váltott ki a nyugati országok sajtójában. Mindenekelőtt felvetődött az okmány eredetiségének kérdése. Egyes újságok azt bizonygatják, hogy az az okmány, amelyet a „Monde“ Fcchteler beszámolójaként ismertetett, nem eredeti. A „Monde“ kimutatta, hogy Feehtcler beszámolóját ez év januárjában küldték el az Egyesült Államok Nemzeti Biztonsági Tanácsához, s ekkor angol kémeknek sikerült másolatot szerezni róla, amely elkerült a brit admirali- fáshoz, majd e lap szerkesztőségéhez is. A „Monde“ Fcchteler beszámolójával kapcsolatos cikkét akkorra időzítették, amikor kudarcot vallanak az Eszakatlanti Szövetség földközi-tengeri haditengerészeti erői parancsnokának kinevezésével foglalkozó angol-ameri kai tárgyalások. Ezeken a tárgyalásokon. amelyek május elején folytak Londonban, maga Feehtcler tengernagy is vésztvett. Az ..Information“ eímü dán lap ezzel kapcsolatosan utalt arra, hogv a Fecliteler beszámolójával kapcsolatos incidens mögött londoni körök állnak. Más jóltájékoztatott szem leírók azt hangoztatják, bogy a „Feehtcler beszámolója*" néven szereplő okmány a valóságban csupán annak a cikknek !Ve hallgass az ellenségre, aki uevet rajtad, ha bedőlsz hírverésének Az elmúlt héten enyhe fagyhullám volt érezhető megyénk területén* Az ellenség meg is húzta a vészharangot, mondván; „Lefagyott minden, nem lesz kenyér.“ Egyesek fel is ültek az ellenség híresztelésének és valósággal rohamot indítottak a uépboltok é.s föidimivesszövetkezetek holtjaiban a kenyér és liszlvásárlásért, A szekszárdi Garay-téren lévő földmű* vesszővétkezetben is szinte egymás elől kapkodták el a kenyeret, de az 50 cs népboltban még nagyobb volt a forgalom. Május 28.-án két ízben is ellálo- gattaui az 50 es számú népboltba, hol mindkét alkalommal nagy csoport várta az újabb kenyérszállitmányt. pedig a szokásos mennyiséget most is leszállította a kenyérgyár, éppen úgy, mint más alkalommal, amikor száradásig volt kenyér. Mi okozza hát a hiányt? Nem más, mint az ellenség hírverése, az, hogy minden elfagyott. Hogy is néz ki ez a kérdés a valóságban? A hideg Idő ugyan egyes helyeken némi befolyással volt a kapásnövényekre. amit azok még kihevernek. A búzának azonban egyáltalán nem ártott Azt pedig sehogy sem tudjuk elképzelni, hogy a tavalyi búzából hogyan fogyhatott kF a liszt. Erre a hírverésre most is, mint más alkalmakkor esak a könnyen megtéveszthet emberek ültek fel. Mindez megmutatkozott az 50-es számú népboltban, ahol egy bácsi 10 kiló- Lisztet kért, A Népbolt egyik tlolgozója udvariasan kínálta a finomabb lisztet is, mondva: \ igyen ebb(-j^ C2 jobban eláll, de közben megkapta a kért mennyiséget is. „Finomat nem kérek“ — mondja a bácsi, akinek nevét azért nem kérdeztük meg, nehogy megijedjen és újabb menvi- nviségért menjen a földművesszövetkezetbe, vagy feleségét küldje újabb 15- 20 kiló liszt vásúrolásáért. „Most van pénzem“ — mondja, majd kiderül, hogy esak azért vásárolja, mert mások is veszik, tehát biztosítja magat. Egy másik hasonló eset egy őesényi nénivel történt. Megkérdeztük, miért vesz bárom kétkilós kenyeret is, meg vagy 15 kiló lisztet. Azt mondja: „Most van pénzem!“ Érdekes, mindenkinek ma van pénze és őnála is, mint a többi társainál ma fogyott ki a liszt is és a kenyér is. Azt tartják: amit ma megvehetsz, ne halaszd holnapra, inkább doliosodjon meg nálad, mint más elfogyassza holnap, inkább rongyosan járj, mint sem. hogy ne legyen dohos liszted, vagy zsizsikes búzád, inkább szerezz örömet az ellenségnek azzal, hogy feleslege sen vásárolsz élelmet, ahelyett, hogy rendesen élj, mint mások. Az egészből az a tanulság, hogy akik beugrottak a mesének, örömet szereztek az ellenségnek, amely vígan nevet a hiszékeny dolgozókon. Lelkes hangulatban folyt le a bonyhádi békeküldött választó gyűlés Bonvhádon vasárnap délután kül döttválasztó gyűlés volt, melyen körülbelül 600 dolgozó vett részt. A gyűlés megkezdése előtt Szakáts An. tál De ve cseri Gábor versét szavalta el. majd Molnár Ferenc köszöntötte a békegyűlésen jelenlévő dolgozókat, méltatta a béketalálkozó hatalmas jelentőségét, majd felkérte László Ernő községi MSZT-titkárt. hogy tartsa meg beszámolóját, László Ernő elvtárs többek között hangsúlyozta: Különösen nagy je. ten tősége van ennek a béketalálkozó- nak, ma ebben a feszült nemzetközi helyzetben. Rámutatott a,^ amerikaiak gaztetteire Koreában. Méltatta a világ békeszerető embereinek hatalmas és eredményes békeharcát. Ismertette ed. digi eredményeinket és összehasonlítást tett a magyar és jugoszláv dolgozók életkörülményei közötti óriási különbségre. Majd beszámold a dolgo. zóknak a bonyhádi békebizotíság eddigi munkájáról és eredményeiről. Ez. után pedig javaslatot tett, s a béke- találkozóra küldöttként Kacsó Béla tanítót javasolta. A javaslatot az értekezleten részvevők lelkesen elfogad, ták. Elsőnek Váncsa István MSZT járási titkár szólt hozzá. Ezután Wolf József, a bonyhádi malom igazgatója -szólt hozz«!. Elmond, ta, hogy az üzemükben alakult békebizottság milyen munkát végzett, A bonyhádi dolgozó parasztok nevében a hozzászóló elvtárs feladatot adott a. küldöttnek megválasztott Kacsó elv- társnak és kérte, hogy a béketalálkozón képviselje a dolgozó parasztokat is. Mondja el, hogyan harcolnak Bonyhádon a békéért. Nem elég a békét csak akarni, dolgozni és harcol, ni kel] érte —- fejezte be hozzászólását. Kacsó Béla elv társ hozzászólásában ígéretet tett árra, hogy méltóan fogja a bonyhádi békeharcosokat képviselni, majd elmondta, hogyan harcolnak, milyen eredményeket értek el a bonyhádi dolgozók a békeharcban es ígéretet tett arra, hogy beszámol arról, -amit a találkozón tanult és ta. pasztáit. Példás ítéletet hozott a Dombóvári Téglagyár fegyelmi bizottsága ötéves tervünk célkitűzéseinek m egv aló s í tásáh o z elengedhet e tllienü szükséges, hogy üzemeinkben a munkafegyelmet megszilárdítsuk. A Dom. bóvári Téglagyárban az elmúlt napokban a vállalat vezetősége az üzc. mi fegyelmi bizottság elé állította az üzem négy dolgozóját: Schusolini Rk chárdot. Németh Józsefet, Horváth Jóa változata, amely 1950 szeptemberében jelent meg Talerieonak, az Egyesült Államok haditengerészeti vezérkara egyik tisztviselőjének tollából egy amerikai tengerészeti folyóiratban. A nyugati országok társadalmi köreinek érdeklődését azonban nem a közzétett okmány eredetisége foglalkoztatja. Akár Fechleler eredeti beszámolója ez. akár egy vezető amerikai katonai tisztviselő átdolgozott cikke, — az. amit a francia lap nap- világra hozott, igen pontosan ábrázolja az Egyesült Államok agresszív politikáját, ravasz hódító terveit az Atlanti-tömb többi hatalmával és az Arab-Kelet népeivel szentben. A „Monde“ méltán szögezi le, hogy ez az okmány csupán szabatosabban fejezi ki „azokat a stratégiai elgondolásokat, amelyeket oly gyakran ismertet a sajtó és fejtenek ki az Egyesült Államok politikai ás katonai vezetői.“ A „Newyork Times“ aggódik és aggodalma teljesen jogos, hogy Washington eáfoíalai ellenére „sok európai elhiszi a beszámoló valódiságát*4,, zséfét és Nagy Lajost. A nevezett dolgozóik május 14.én délelőtt 9 órakor az üzem területére hort vittek be és azt ott elfogyasztották. Leittas-od- tak, s ezen a napon nem tudtak dolgozni. Ugyanakkor az általuk behozott borból több dolgozó is ivott, am;- nek következménye az lett, hogy nem tudtak kellő munkát végezni, tér. vüket nem teljesítették, ötezer darab nyerstégla gyártása esett ki a tevv- teljesítésébői. A fehtnevezett dolgozókat a vállalat vezetősége többször behivatta, hogy a fegyelmi ügyet, kivizsgálja, de ők nem jelentek meg. A fegyelmi bizottság megállapította, hogy Németh József és Schusolini Ri- chárd voltak azok, akik több, mint 7 liter bort vittek be a2 üzembe és azt. ott elfogyasztották. A fegyelmi bizottság a következő határozatot hozta: A munkafegyelem megsértőit és értelmi szerzóit, Ke- meth Józsefet és Schusolini Richáraot azonnali hatállyal az üzemből el toil távolítani. Horváth Józsefet 20 ionul pénzbírságra, Nagy Lajost pedig írás, beli megrovásban részesítették. Az ítélet példamutató, melyből csak tanulhatnak azok a dolgozók, ak.k eddig csak gondolni mertek arra, hogy bort visznek be az üzembe, vagy arra, hogy ittasan menne« be dolgozni. Reméljük hogv ezután a példás ítélet után hasonló fegyelmezetlenség a dombóvári III. számú téglagyárban nem fog előfordulni, nem akarnak Németh Józseíék sorsára jut. ni, akik tettük miatt szégyenkezhetnek a becsületes^ jól dolgozó társaik , s-Iőít, -------- '
