Tolnai Napló, 1952. január-június (9. évfolyam, 1-150. szám)
1952-01-13 / 10. szám
4 »SPLO 1*M JANUAR » ISMERJÜK MEG A KOMMUNIZMUS ÉPÍTÉSÉNEK ORSZÁGÁT A nép boldogságának megteremtője .JEét mó forrt eggyé feő szí* TÍMbeu: „Sztálin“ és a „Győzelem“. (A. Szurköv) Á szovjet emberek Sztálin névévé, ajkukon építik egyre magasabbra a kommunizmus épületet. Nincsen olyan része a Szovjetuniónak, amely ne érezte volna eddig is a sztálini korszak áldásait Sz. Koratkov, a Szocialista Munka Hőse, a Csuv.as Autonóm Szocialista SzóvjetköztáraasAg „Sztálin“ kolhozának elnöke erről 6 kővetkezőket írta: Ha valaki az esti órákban utazik a tm tálunk felé, már «ok kilométernyi távolságból szemébe tűnik a villany- • ampák százainak fénye. A faluba érkezve, új házakat, gondozott kerteket, klubot, iskolát kórházat, szülőotthont, bölcsődét, nyomdát és különböző mű. helyeket láthat. De é! sem lehet sorolni mindazt, amit a mi. falunkban és «okezer más hasonló faluban alkotott a kolihozren dszer. Az Októberi Forradalom előtt mindebből semmi sem volt. Akkoriban a mi falunkban a legjobb termésű évben ig csak 1.527 mázsa gabona termett. Azóta ugyanazon a földterületén a. termés megkilencszereződötL Ki emelt ki bennünket a sötétségből és a''jogtalanságból, a nyomorból és a. pusztulásból? S ki vezetett ró bennünket, parasztokat is. a boldogulás útjára? Sztálin elv társ nevéhez fűződik mindé n kikérünk. Mezőgazdaságunkat elsőrendű technikával fegyverezte fel, a kolhoz sztálini alapszabálya pedig falun, a szocializmus építésének alap1 vető törvénye lett. ■ Soha nem felejtem el azokat a napokat, amelyeket 1935-ben töltöttem Moszkvában, mint az élenjáró koi- hozparasz'tok második összszövefségi kongresszusának részvevője. Egy napon Sztálin elvtárs felkért, hogy elnököljek a kongresszus esti ülésén. Az ülés előtt szemmeláthatóan izgatott voltam. Sztálin elvtárs hozzám lépett kezét váltamra tette és valami különös melegséggel mondotta: ~~ Ugyan, ne légy izgatott. Sztálin elvtárs szavai felbátorítottak. erőt és hitet öntöttek belémA kongresszuson beválasztottak a minía-alapszabályok megvitatására kiküldött bizottságba, amelynek é’én Sztálin elvtárs állt. Sztálin elvtárs nagy figyelemmel hallgatta meg a kolhozparasz tok megjegyzés-eit. — Mi vetetek együtt törvényeket íjunk — mondotta. — Az a7apsza- oalyzat az új társadalom felépítésének legfőbb törvénye, alaptörvénye a falun. Hangsúlyozta, hogy az alapszabályokban a legfontosabb a kolhozparasztok egyéni érdekének helyes összhangba hozása a kolhoz kollektív érdekeivel: ezt nevezte a kolhoz megszilárdulása forrásának. Sok. éve dolgozom már mint kolhoz- elnök a Sztálin, elvtárs szavai jelentették számomra mindenkor a, vezér- csillagot. Ezekben a napokban amikor az egész szovjet népet magával ragadja a termelés hatalmas lendülete, gondolataink Sztálin elvtárs felé. a nép boldogságának megteremtőjéhez szállnak. Sztálin elvtárs arra tanít bennünket, hogy ne pihenjünk habárainkon, ne hízzuk el magunkat, hanem törjünk bátran előre s hódítsunk meg egyre újabb magaslatokat a kommunizmus győzelméért vívott harcban. Mi teljesítjük Sztáli- elvtárs útmutatásait: ma. már nem. elégít ki bennünket az sem, hogy hektáronként 30 mázsa gabonatermést érünk el s hogy egy-egy tehén tejhozamát 3000 literre sikerült fokoznunk. Mi eddig már sokat elértünk. Sztálin élvtárs lelkesített bennünket a falu szocialista átépítéséért, a kolhoz- rendszer megalapításáért és megszilárdításáért. vívott nagy harcra. Sztálin elvtárs nevével szilárdan és rendületlenül haladunk előre a kommunizmus győzelme felé... December 1-én múlt tizenhat éve, hogy a Bolsevik Párt Központi Bizottságának üléstermében - összegyűltek a távoli Kazahsztán, a gyapoítermő üzbekisztán, a napsütötte Grúzia, a Volga-mel- lók, s a többi szovjet vidék élenjáró kómbájnvezetoi. Köztük volt Ko nsz lan tv in Borin is, aki így emlékszik vissza a felejthetetlen találkozásra: Sztálin elvtárs figyelmesen hallgatta mondanivalómat, akár a többi kombájn vezető beszédét. Utána megkérdezte tőlemHány éves? Huszonhét — válaszoltam. Épp ilyen fiatalnak látszik _ jeg yezte meg Sztálini elvtárs. Azt mondtam erre, amit helyemben bárki más mondott volna: Azért vagYok fiatal, mert a szérűjét országban élek, ahol jól nevelnek és ahol jó élni. Igen, nagyon nagy boldogság a szovjet hazában élni és. dolgozni, ahol fényes csit ágként égnek szeretett Sztálin elvtársunk szavai arról, hogy ,... .a világ minden értékes tőkéje közül a legértékesebb és legdöntőbb jelentőségű töke — az. ember.. Felszólalt Marija Petrova is. -Izgatott volt szava el-e’akadt, ami. nem csoda, hiszen az egyszerű paraöztasz. szonv először beszélt a Bolsevik Párt Központi Bizottsága előtt. Beszéljen bátrabban, itt magunk között vagyunk —- bátorította Sztálin elvtárs. Sztálin elvtárs akkor tűzte ki elénk a feladatot: néhány éven belül . arassunk legalább 7—8 milliárd púd gabonát évente. Éreztük a sztálini szavak súlyát: éreztük, mennyi szeretet, akaraterő, határozottság és bölcs előrelátás rejtik minden egyes szóban. S megértettük hogy a 7—8 milliárd púd gabonáért folytatott harc a szovjet emberek boldogságáért folytatott, harc. Sztálin elvtárs ■ rámutatott a feladatokra, amelyek ebben a harcban - a .pusztai hajók“: a kombájnok Vezetőire várnak. Sztálin elvtárs hivó szavára százával jelentkeztek a paraszt- lányok és parasztíiúk, hogy a koar bájnvezelők hadseregében harcoljanak a 7—8 milliárd, púd gabonáért. M. Solohov irta ,,A világ dolgozóinak atyja“ című cikkében.: „Fél század telt el azóta., hogy Batumban a próféta szavak elhangzottak: — Itt van a hajnal! Rövidesen felkel a nap. És ez a nap nekünk fog ragyogni! A nap nekünk ragyog és ragyogni fog az egész dolgozó emberiségnek, amely az egész világon hősi küzdelmet folytat a békéért azért, hogy boldogan élhessen és bo'dog életet hagyhasson ax elkövetkező nemzedékekre is.‘* 4. J4RM4L1 A Donyec-medence bányászai békeőrségen A Szovjefunié villamosai ásásig fejlesztésével hatalmas sikereket értek, el » háború utáni időszakban. Í9ől-ben a Szovjetunióban Löí milliárd kilowattóra vü- i#m-osenergiáit termeink, ami Anglia és Franciaország együttes villamosén ergia termelését is felülmúlja. Az 1951-ben üzembehelyezett új erőművek és új gépegységek összteljesítménye kb. 3 millió kilowatt. A leninisztálini villamosítási terv legújabb állomásai n kujbisevi, a sztálingrádi. kabovkaí, eiCmjátsszkajad erőmüvek, valamim a hirkraén főcsatorna építése. A kommunizmus sztálini építkezései új, soha nem látott lendületet adnak az iparnak és mezőgazdaságnak. Utat nyitnak a nép előtt az anyagi bőséghez és olyan munkafeltételekéit teremtenek. amelyeket ess. kaz emberiség nagv. elméi ál mod habiak mos. A sztátmói; bányászok még október- heg levelet kaptak 'az angol gépgyári munkások szakszervezetének shéffiel- di. csoportjától. Az angol, munkások levelükben Hivatkoztak arra a. barát ságra, amely a második világháború éveiben, összefűzte -egymással a szovjet és áz angol népet, majd szak- szervezetük. tagsága nevében kötelezték magukat: mindent elkövetnek á két nép közötti barátság megszilárdítása , érdekében. Közölték azt a határozatot is, amely szerint a szakszervezet sheffieldt csoportja . felhívást intéz a, öthatalmi békeegyezmény megkötésére, az angol-szovjet barátság megerősítésére és kiszélesítésére. S*talí**o fc^M.yásyai és a, Sheffield! munkások között már régóta folyik ( a. baráti levelezés. A műk évben telefonon is. beszéltek egymással és kötelezték magukat; hogy erősítik a bé- keiharcot. Hogy miképpen tesznek eleget vállalt kötelezettségüknek a sztálinói bányászok kitűnik Alekszandr Tyuren- kov Sheffield! .barátaihoz írt leveléből Is. hNagybritannla egyszerű emberei, akárcsak mi, szovjet emberek, nem akarnak háborút — írta a donyecí bányász, -7- Harcolnak a békéért 3 hiszem, hogy a béke legyőzi a háborút. Mi, szovjet, embereké a békét nemcsak azaz? erősítjük, hogy aláírtuk a Béke Világtanács telhívását hanem a hazánk javára, végzett sztahanovista munkával is. Az én brigádom tagjai is lelkesen írták alá a felhívást s aláírásulcat sztahanovista munkával pecséltclték meg. Ezekben a napokban brigádom minden tagja két ember helyett dolgozik.“ . A Donyec-ra'-deiice b4nyá«7ai egytől-egvig aláírták a Béke Világtanács felhívását s szavukat adták, hogy önfeláldozó munkával erősítik a béke ügyét. Szavukat meg is tartották: a bányák egymás után fejezik be határidő előtt az évi tervet. A Doifyec-medencébeu legelsőnek a ,tZujevantra,cit“~tröszt 5. banya-igazgatóságának bányászai teljesítették az 1951-re előírt tervfe'adatokat. A Béke . Világ tanács felhívásának aláírása, kor Golovin, Musztaca és Karmazin szénkombájn-vezetők kötelezték magukat, hogy a kombájn havi teljesítményét 8.000 tormára emelik. Októberben és novemberben azonban már túlszárnyalták vállalásukat: 9000 tonnánál több volt a havi teljesítmény ÜK. Az Ordzsonikidze-ugolj tröszt Hidrosahta bányájának munkásai október 28-án fejezték be az évi tervet. A békeműszak napjaiban kiileápsér nagy mun kas ikereket ért, el a KáUs- nyin-ugolj. tröszt Rumjancev bányé iának .kollektívája. Ebben a', bányában a szén meredeken eső nit eg ékben fekszik. Ilyen rétegek'.kifejtéséiéfúj szénkombájnt szerkesztettek. 'Kiig ár ariyhén 'ejtő rétegeknél a Donbássx- szénkombájn teljesen gépesítette..'5, a szén fejtést, addig az újtípusú KKP-vl szénkombájn, a meredek esésű szén- rétegek kitermelésénél szüntette -meg őrökre a nehéz testi munkát Áruikor Szugonyako, a KKP—1 típusú szénkombájn gépésze békeműszAfcot /állalt, kötelezte-magát hogy havonként legalább 300 tonna szenet teí mel ki. Vállalását már októberben 2000 tonnával túlteljesítette. Három főből álló brigádja a kombájn segítségével 25 vájár nehéz. munkáját helyettesíti. A Rumjancev bánya szintén határidő előtt teljesítette az évi tervet, . "• ; A villamosítás egyre nagyobb »ért hódít a kolhozok életében A Szovjetunió számos kolhoza épít saját erőművet. Nemrégiben avatták fel a Sztavropol-vidék Novaja Gyerevnya kolhozfalujának 250 kilowattos vízi- erőművel. Az új erőmű lehetővé teszi, hogy minden kothoztag lakásába bevezessék a villauyt és a rádiói. Képünk a kolhoz rádióállomásált mutatja he — zi háború alatt a. ott bányánkat is teljesen tönkretették a megszállók <— mondotta a bányamunkába^ éífin járó Fedor Golubjatnyikov. — A szi vünkhöz nőtt bányát helyreállítottuk s most már több szenet termelünk'ki mint amennyit kitermeltünk a hábo rú előtt. Talán azért áVílottuk hefyrr bányánkat, hogy az ellenség ismét lerombolja? Nem.! Ennek nem szabad megismétlődnie. Nem engedjük meg a háborút! — Munkából jövet gyakran meg megállók az új iskola melleit, amelyet tavaly építettünk gyermekeink részére, a park mellett., amelyet tavasszal létesítettünk a bánya körül s a gyönyörű új házak előd, amely ék ben bányásztársaim élnek. S ilyen kor arra gondolok hogy mindezt írd építettük fel a szörnyű romok helyén de nem azért, hogy újra minden megsemmisüljön a háború füzében, hanem azért, hogy békés és boldog élete legyen a szovjet népnek — mondotta Zsukov bányaács. Donyec medence ! A szovjet etp- berek az ország gyöngyének hívják ezt a bányavidéket Itt szenet. "Bányásznák fémet öntenek, gépeke5 gyártanak... És mindez a békét szolgálja — azt a célt hogy még magasabbra emelkedjék a szovjet nép anyagi jóléte. A bányászok szeretik a Donyec-medencét és mindent megtesz, n'ek, hogy egyre inkább megszilárdítsák a béke ügvét \ iiliuij-icjogepci használnak a szí Oer iái vajtermelés központjában, a Bura Omszki-sztyeppén levő 54.es szovhoz állattenyésztő gazdaságában. A íz elmúlt ér sok újítást hozoit a szovjet mezőgazdaságba Moszkva (TASZSZ) m. elmúlt év a Szovjetunió mezőgazdaságában sok újítást hozott, amelyek biztosi ják a mezőgazdaság terméshozama és az állattenyésztés produktivitásának további emelkedését. A kolhoz.ermelés minden ágában ezrével léptek fel a,z úillők. 1951-ben széleskörű szocialista versen j' indult meg a mező gazdásági gépek teljes es lehelő leghatékonyabb kihasználásáért. A ijíozgalom megindítása ívűn Bunyejcv és Dimitrij Gon- iar, a .Szocialista Munka Hőse címmel ki-tünőe! ebt kubányi t rak torbrigád vezetők nevéhez fűződik. Példájuk nvo- mán az ország más mezőgazdasági gépkezelői ezrével, tették magukévá az- a törekvést, hogy a kolhozokban és a sz. övhöz ok ban emberi kéz ne érintse a gabonát, az aratásitól a gabona elevátorba rakásáig az összes 'erm el esi folyamatot gépek végezzék. Az. élenjáró 'gépkezelők sikeresen tói jesítetiék azt a feladatot, hogy n-e csak sok gabonát adjanak az államnak, hanem jeC-errtűsen csökkentsék a termelései önkön iség-et_ A ,,Ií aravaj evő" szovhoz újiió állattenyésztői kiemelkedő sikereket értek el az elmúlt évben. A szovhoz egyik tehene _ egy év alatt 16.502 liter tejet adott, ami új fejési világrekord. íorentij Malcevet, az Uralon-íúli „Lenin hagyatéka” kolhoz gabonatermelőjét valóságos tudósként emlegetik. Malcev új búzafajtákat kísérletezett k.i,. amelyek, különböző időpontokban érnek be, új művelési módszereket dolgozott ki, amelyek tehetővé teszik, hogy évről-óvre magasabb terméshozamot érjenek el. A szovjet kormány Malcev érdemeit Sztálin díjjal jutái maztá és a kolbozb'fh tudományos ki sértett állomást rendezett be számára. Az Ura I.011 túl sok kolhozban az idén már alkalmazni fogják Malcev új módszereit.' .. A szovjet kormány a legmodernebb gépekkel segíti a szovjet bányászok munkáját. UjabbuáL újabb gépek kerülnek a bányákba, hogy még jobban megkönnyítsék a bányamunkát, hogy egészségesebbé tegyék a nme kabeíyeket. A bányászok jói tudják, hogy miiyen egész ségtelen vizes munkahelyen dolgozni. A képen látható tnrbószivottyút a Szovjetunió szénipari mi. nisüdéríumáinak gyárai gyártják, amelyek több- százfajta gépest is készítenek. A képen lévő turbószivattyú a moszkvai ..GLavsztrójaiéban Icá ja“ gyárban készült. Ezek « szénlelőhelyek víztelem fősére szolgáló szivattyúk egy óra latt 400 köbméí: • vizet szivattyúznak ki A Donyec-medeoeei bányászok éri ékes k ezd ein ényezése a bánya kombájn jobb kihasználására Moszkva. A Pravda gór lovkai tudósítója a Do- nyecmedencei bányászok a bányakombájnok jobb kihasználását célzó ériékes kezdeményezéséről számol be. V. Szugonjako bánya- komhájn-vezető és társai elhatározták, hogy ameny* nyíre csak lehetséges, csők kentik az előkészítő munkálatok időtartamát és i(y módon megnövelik a bányakombájn munkáidé tél, A kombájn működési el vél gondosan tanulnia nyozva arra a gondolatra jutottak, hogy a bányafa szállítását, szétosztását es az ácsmunkát a gép működése alatt végzik cl. így is lellek. Azáltal, hogy egyidöben több műveletet végeznek el, 24 óránként további nyolc óra időt nyertek a kombájn-munka számára. A brigád mind a három váltásban rifmikusan dolgozik és a három váltás alatt 24 óránkint 350 tonna kokszolható szenet tér mel. „Hónapr ól-hónapra többet termelünk az előírásnál — mondotta Szti- gonjako. — jelenleg kom bújnunk termclékenysegc több, mint másfélszeresei haladja meg a tervélő irast■ Gépesített szóba szánkon most kevesebb be nyász dolgozik, mégis több szenet termelünk A szénkitermelés önköltsége az egész bányában a mi szakaszunkon n legalacsonyabb. Brigádunk nemrég lei- hívással fordult a Donyec .medence központi szerr vidékének valómé növi kombájn evezető jéhez hogv kapcsolódjanak be a s.-en kombájnok jobb kihasználásáért folyó szocialista versenybe."
