Tolnai Napló, 1952. január-június (9. évfolyam, 1-150. szám)

1952-01-13 / 10. szám

mm lev ; MNiMií 11 NAPLÓ A Tolnanémedi Allutf&rgalmi Vállalat negyedik negyedévi tervét 100 százalékban teljesítette A. Tolnamegyei Allatforgalmn . álla- a\ az 1951.'év IV. évnegyed tedvt.elije- ,ttését 100 százalékos ere.dtntin.nyel bi- fqjezte. Az elmúlt év tedvtel jesítésénck siér teke lése során. megállapították, ángy a legjobb eredményt a vágómarha- ürgyüjtós terén ériéit (*L. Ennek oica nygyrészben az, hogy az áüatnjemek kjzüI a fősúlyt emuik a fontos áilat nemnek a begyűjtésére fektettek. A szó szoros értelmében népnevelő mun­kával meritek harcba minden egyes marháért. Ez különösen a nyár; nehéz hónaptokban volt és ez eredményezte a terv teljesítését. A hízott sértési terv teljesítésében mutatkozó lemara­dás körülbelül 15 százalék. Ennek ma­gyarázata az, hogy Tolna megye dol­gozó parasztsága által szállítási szer zödéssel lekötött, sertések leszállításá­ban 15 százalékos lemaradás mutatko­zik. Ezeknek a szállítási szerződések­nek az utolsó határideje az elmúlt év december 31-e volt. Ezideig körülbelül 15 százaléka még mindig kint van a gazdáknál. Dolgozó parasztságunk na gyobbílk resize magáévá tette Rákosi elv. társ figyelmeztetését, az állami fegye­lem megszilárdítására vonatkozóan, azonban meg, akik nem elég ümtudato* sak ós a szerződésiben vállalt kötele­zettségüket nem veszik komolyan, sőt egyesek igyekeznek kijátszani azt. Dolgozó parasztságunk maga kö­veteli, hogy az ilyenekkel szem­ben, akik sertéseiket elcserélték kisebb súlyú .sertésre, a nagyob­bat pedig levágták, vagy a száll» tási határidő leteltével nem tud­ták sertéseiket leszállítani, meri azt előzőleg elíekeztézték, a tör­vény szigorával járjunk el. Így (lyörköm- község a Hl- számú &ze>rz:öési akcióból, mely a mull év .elején járt le ,az 1951. december 31-1 állapot szerint még mindig te.rilozik.S7 darabbal, a IV. számú szerződési ak­ció során lekötött legkésőbb 1951. év végéig St darabb, ebből nem szálii- m le 44 darab s-eKésL Orbán Sándor lekötött 5 darab sertést, december 31-lg mindösz- sze 1 darabot szállított le. Akadályozza a iierv teljesítését az is. hogy Bakonyi György -györkönyi lakos 1951. augusztusi határidőre költött 5 dazc.bc1, december 3.1-Lg még egy da­rabot' sem szállított le. Az egész koz ség teliesíléséná; a vezetőség szemé­lyes ptdöanniéa1 ásónak hiánya mulat, kozák meg. Ugyanakkor a hiányosságok melleit meg kel] említenünk a jól teljesítőket 4s. Így a Zomba melletti Szeutgál- pusztán a dolgozó parasztok lekö­töttek a IV. számú akció során 210 darabot és ebből még csak 23 darabbal tartoznak. Tizek nagy része is megbetegedések miatt maradi el. I;t minden öt gaz­dára jut 1 szerződéskötés. Tejerling József 5 darabra szerződött, ezeket niár szeptemberben és októberben le­szállította, Újvári István .négyre, ózv. Borbély Is'.vánné öt darabra szerző dőlt, amiellyeket már le is adták. Itt meg kell dicsérni 'a szövetkezeti állat- felelős jó szervező munkáját’. Ezzel szemben a.z érlénvi szövetkezet állui- felelŐ.se hanyagul végezte munkáját, mert a község még mindig nem száll í. tolt le 200 darab ser' ésík Egyes községi tanácsok, az erre vo­natkozó rend etetek ellenére vágás’ en- gedélyeket adtaik ki olyan gaz ’óknak, k'k még nem tettek eleget beadási vagy szátlli’ási szerződéskötési kötele­zettségüknek. így például Bn.hn.and 10 darabra, Kurd 7 darabra, Koesola 8 darab­ra adott ki vágási engedély’! ak­kor, amikor az engedélyt kérő gazdák nem tettek eleget kötele­zettségüknek. Az évi tervíeljesítési tovább kiértékel, ve megállapították, hogy a járások közül az utóbbi időben a paksi járás lört az élre Ennek magyarázata az, hogy a pak­si járási kirendeltség jó kapcsolatot létesített a járási, községi tanácsokkal és a többi helyi szervekkel. A tamási kirendeltség is megjavította kapcsoia- lait a helyi tanácsokkal, december hó­napban a harmadik helyről a második helyre küzdötte fel magái a kirendelt­ségek között folyó versenyben és az eddigi 1O0 százalékon alul teljesítés helyett december hónapban a süldő- tervét 205 százalékban, a marha ter­vét 120 százalékban teljesítette. 4 bonyhádi kirende!t«ég van legjobban lemaradva fi4 százalékos globális eradménnyí;'. itt természetesen a helyi adottságok,' áliatlétszám, stb kösnejátszik. Meg kell azonban említeni, hogy a Bonyr hád környéki bányavidék húsellátása még 3 legnehezebb hónapokban is biz­tosítva van. Terme őszihfetkftzeleink megsiilárditásánah dfintd feltetele a tervszerű gazdálkodás,,. Levél a paksi brigádvezető iskolából KEDVES TOLNAI NAPLÓ! Mi, termelőszövetkezeti csoporttagok ürömmel vettük, hogy a paksi járásban is, mint szerte az országban 12 napos brigédvezetőí iskolát nyitott kormány­zatunk úgy állattenyésztési, mint nö­vénytermesztési vonalon. Örömmel jöt­tünk erre a 12 napos iskolára azért, begy az itt tanultak folytán megszer­vezzük térmelőázöveíikezeteinkiben és csoportj ainikhan a munkaversenyt és segítséget nyújtsunk a munkafegyelem megszilárdításához. Mi innen az isko­láról ígéretet teszünk, hegy amit út tanulunk, igyekezni fogunk a gyakor­latban is megvalósítani. Különösen meg latban is megvalósítani. Különösen megható részünkre az a jelenség, hogy itt az iskoláiban érvényesül a nők egyenjogúsága. A tanításban különösen kitűnik Kiss elv-társnő .aki mindazt, amit a tszcs tagsága tőlünk megkíván, a Hobbi ve­zető elvíarsakkal együtt igyekszik meg­tanítani. Szeretettel foglalkoznak ve­lünk azok a hallgatók i®. akik már ré­gebben voltak iskolán. Mindéin nehéz­ségeinkben segítő kezel kapunk töl üli. Éppen ezért tőlünk telhetőkig a leg­többet igyekszünk tanulni, azért, hogy mi is taníthassunk. Paksi Brigád vezető Iskola hallgatói. Dicsére!ben ré«*(*Kn!íelí » jó nnuikát végző líöiorvo»ok A Megyei Tanács Végrehaj főbizott­sága egészségügyi osztálya vezetőjének előterjesztése alapján Berki Mihályné elvtársnő ,a Megyei Tanács végrehajtó- bizottságának elnöke kiváló munkájá­ért dicséretben részesítette dr. Scherer Sándor köleséi hörorvost. Ugyancsak dicséretben részesült 1951. évi jó mun* kajáért ár. Kelemen János gvönki körorvos is. Ez a tény is bizonyítja, hogy népi demokráciánk nagy gondot fordít a dolgozók egészségvédelmére és megbecsülésben részesíti a jó munkát végző orvosokat. i'' axvLaaágá életünk helyes fejlődése ^ megköveteli, hogy termelési öv ét­kezdék nem spontánul és tervszerűtle- nül termeljenek, hanem azt termeljék meg, amit népgazdaságunk érdeke megkíván. Döntő jelentőségű, hogy a népgazdaság ágai a szocialista építős­ben helyes összhangban legyenek — Sztálin elv társ a:rra tanít bennünket — ... a szocialista társadalom, az i[var és mezőgazdaság dolgozóinak termelői fogyasztói — társulása. Ha ennél a tár­sulásnál az ipar gyártmányait felvevő mezőgazdasággal, ha az ipar és a me­zőgazdaság nem alkot ilyen modor egységes népgazdasági egészet, akkor abból semmiféle szocializmus nem származik. r|'' enne löszé vet kezet ornk nem ter­vezhetnek tehát úgy, hogy gaz­dálkodásuk megtervezés előtt nem is- nsern-äk tervgazdálkodásunk célkitűzé­seit. Termelőszövetkezeteinknek meg kell állapítani növénytermelésből azt, hogy milyen növényféléket vessen el, és területeinek hány Meg kell határozni egyes növény féleségekből r' Aérendő termésátlagot, a megjelöli termésátlagok ellenőrzése érdekében kijelölt teivfeladótokat, hogy milyen agrotechnikai eljárásokat kell a ter­melőcsoport oknak alkalmazni. (Veté­sek ideje, kapálások száma, négyzetes vetés, pótbeporzás, öntöztük). Ki kel! jelölni a tervkészítésben azt is, hogy a tszas a (gépállomáson milyen és mennyi gépre számíthat, az áJ'latte­nyésztésben tervfeladatok mindenek­előtt azt határozza meg, hogy a tszcs knek hány fajta állatot kell tenyészte­ni és mennyivel akarják emelni az ál­latok létszámát és azok termelékeny­ségét, ég hogy milyen szaporodási fo­kot kell elérni. tervkészítés 3 részből áll. A szorosan vett termelési terv mel­lett el kell készíteni a munJkanormák tervét és a tszcs jövodelmezőségi ter­vét is. A növénytermelésnél a terv feladat az, hogy búzát a szántóterüle­tének 33" ín-ón. vessen és 12 q-ás ter­mésátlagot érjen el. Ha a termelési terv nem csupán annyiból áll, hogy a tszcs leírja találomra és nem hatá­rozza meg, hogy a kitűzött termésát­lagot hogyan akarja elérni, lel kell tűntetni, mikor mennyi műtrágyát használ dL, a vetőmagokat, hogyan ké­szíti elő, aratásnál mennyi gépimunkát, végeznek - A kukorksakapáláánól is meg kell határozni hogy hányszor ka­pálnak, mi: Íven mértékben. veszik igénybe a gépvonta tású kuttivátort. Meg kell határozni milyen mértékben végeznek négyzetes vetést és a pótbe­porzást milyen mértékben használják a kukoricáéul és milyen agrotechnikai eljárásokat alkalmaznak. Ezek mel­lett fill kell tüntetni azt is, hogy me­lyik hónapban milyen munkát vég«* a termelőszövetkezet és ehlvez hány numkanormáxa van szukáig. ,L növény termelésá tervhez hason • ^ loan el keil készíteni az állat- tcnészt’ési tervei, amely meghatározna az elérendő állat létszámát és a tér méshozam mellett meg kell határozni azt is. milyen takarna árny normákat kell alkalmazni. A tehenészetben be kell vezetni a két műszakos etetést, tehenészetiéi rendelkeznek a szovjet kolhoz-delegácio útmutatása alapján be kell vezetni a négyszeri fejest, mert ezzel tudjuk emelni a tejtermelőit. A. tervkészítést meg kell előzni a murskanormák kidolgozásának, minden egyes munkára be kell vonni a tags«* got és arra kell törekedni, hogy reá hí munkamormákat állapítsanak meg, mert ez meg tudja teremteni a jó ter­melési terv alapját, mert ha a tertne- lószővsetkezet alacsony mimkanormó- kat állapít meg„ ezzel munkaegyeég hí­gítást követ el, ezt pedig egy termelő- csoport sem akarja, meri a munka- normák a termelési terv tartozékát ké­pezi. Meg kell határozni azt k, hogy a termelési tervhez hány munkaegysé­get: kell felhasználni különböző terme­lési időszakon. A terv alapján meg kell határozni a munkaegységek szá­mát, a tagok között kiosztható termé­nyekkel való ősszvetésből a termelő- szövetkezetek már az év elején meg­tudják állapítani, hogy egy munka­egységre a különböző terményekből mennyi esik. A termelési tervnek el. választ hat at lan része a jövedelmezősé­gi terv, mert a tagságot nagy mérték­ben érdekli, hogy mi esik egy munka, egységre. És ha alacsony a munkaegy­ségek részesedése, arra szorítja a ve* ze tűsé get és a tagságot, hogy vizsgál­ja felül a munkanormákat és szabja azokat szigorúbbakká. De ne csak a termelőszövet kezeinél legyen meg a terv, hanem legyen minden brigádnak meg a maga terve. A brigád tagsága a földijének, állatainak az ismeretéből alakítsa ki a maga tervét, mely kü­lönbözhet a tszcs tervétől. brigád tervének nem szabad ke­vesebbnek lenni, mint a termelő- csoport tervének. A brigádok tegyenek nagyobb vállalásoikat, hívják ki egy­mást hosszúlejáratú versenyre és a tervnek túlteljesítésére. Ezzel is se­gítik elő szocializmus felépítését. R»c«a József MB. pol. m. társ. ..Ebben a házban liszt van eladó“. Ezt a feliratot olvashatjuk Rikácsolt az egyik egyszerű paraszt ház kapu­ján. Ki. lakik itt? Menjünk csak bel­jebb az épületbe, Az ólak tele szár- nyasálkttokkal és sertésekkel, a szo­bákban legnagyobb tisztaság uralko­dik, a szekrények tele ruhával, a kamra tele élelemmel. Juhász József lakik ebben a ház­ban. Már mögötte van közel 60 esz­tendő, a múlt sok szenvedéseivel és most öregségére részese ő is a fel­szabadulás hozta- jólétnek. Hantiét V9ii ez a sok ruha, az eladásra kc- ’Tj/íő élelem? Juhász bácsi felesége adja meg erre a feleletet: ..Elvtárs, ■mi ' tcrmelőcsoport-tagok rogyunk, ám \. Igén, Juhász József, a Infrá.- esi '„Petőfi,“ termelőcsoport áüo'gon­dozója, a csoportban dolgozik, még 'Mróni ■lánya is. akik Összesen közel 50 munkaegységet szereztek. Maga Juhász bácsi a 320 munkaegység és a velejáró busás jövedelem boldog tulajdonosa. Évközben több egyéni gazda /ren­dezgette: ,.Juhász bácsi érdemes eujj­nyit. dolgozni, neue bánja majd ez' meg, hiszen lát hat ja, hogy a 1agok közül sokan nem ipar/rod nők?“ .hr kösz bácsi nem szeret sokat beszélni. Röviden elmondja véleményét és ab­ból érthet aki akar. Ezekre a kérdé­sekre is legtöbbször csak enned fe­lélt: «i. ÍV1 iád nyáján n*» \ vesszük hasznát, ahogy dolgozunk“ És igaza volt Juhász Józsefnek. Min­denéi fényesebb bizonyíték, erre az a majdnem 20 mázsa búza, az á több mint 7 mázsa rozs. amit fejadagon felül kaptuk, a. 13 mázsa 30 kiló ár­pa, az a 17 mázsa 70 kiló tengeri, az egy mázsa 52 fájó borsó, 1 mázsa 30 cél bikáéit rpeiíí{l a (libák k fia/áfás óhoz kiló sárgarépa, a 30 kiló dug hagy­ma, a S mázsa burgonya, az 1 mázsa káposzta és a többi termény, amit m un kaegységeik után h aza v ittek. Ezen felül legalább 6 ezer forintot níég készpénzben is kaptak még az elszámolás előtt. A család jó munká­jának eredménye az is, hogy több mint 2.200 forint értékű vásárlási utalvánnyal mehettek az áruval zsú­foltságig megtelt üzletekbe vásárolni. Mindez csak egy része a Juhász család éin jövedelmének. A háztáji gazdálkodás íiibbezer forint értékű jövedelmet jelent. Juhász- néni már ko/M tavasszal meg­intette a koflóstyúkokat, mos! tele 'van az udvar szárnyasokkal ..De jövőre meg többet ültetek, meri meg­éri. közén akkor eladásra is bőven kerül” mondja Juhász 'néni. .Mala­cokat is neveltek Juhászék és így most van .levágni való. Ai konyha- kertben pedig me y termelték, ami. szükséges volt a konyhára. íny~pénzt ezért sem kellett kiadni. A bikács( > ..Petőfi" te-rmelöcsojmrt igazi képét Juhász József'- család-jó­nak példája mutálja. Aki becsülete, sen dolgozott, ez olyan ■ jövedelmet érhetett- cl. amjlycnnel egy közép pa­raszt sem dicsekedhet. A községben WH egyéni gazda házánál sincs en-y- ny■- eladni váló,, és ezzel jogosan büsz­kélkedhetnek. Juhászéi:. .1 háztáji áUylúilomuny .fenntartása" es fejlesz- lese- #nk térirányt igényel 'és mégis bör-eii jut pier a. Ugyanígy bőven van eladó^ liszt is. pedig Jahúszéknál egyszerre 6—7 kardj kenyeret is le kell vágni. Ez a szép jövedelem nem magától születeti meg, ham cm ke­mény munka gyümölcse. Ehhez fék tétlenül hozzá, kell tenni azt is, hogy hasonló szép jövedelem elérése min­den tag számára lehetővé voll téve. .1 tények azt mutatják, .hogy a be­csületes munkának meg volt az ered­ménye. Erről tanúskodik többi kö­zött Domokos Gábor példája is. aki szintén szép jövedelmet ért el: sok terményt vitt haza,. Bikács termelőszövetkezeti község, n dolgozó parasztok egy része a „Petőfi“ tagja., sokan pedig az !. típusú termelő csoportok tagjai. A termelőcsoportok többsége az ősszel alakult. Helytelen lenne azonban azt gondolni, hogy a már több mint 2 érc működő ..Petőfi“ tszcs minden tagja ilyen példás, szép jövedelmei, ért cl. Nem egy olyan ing var. oki nem dolgozott rendszeresen és most nincs is ilyen jövedelme, fir nemcsak a jól dolgozó, hanem még a keres Munkaegységei elérő tanok jövedelme is lényegesen nagyobb lenne, ho a tagság nem hagyta volna elveszni, a kender, o lóhere és az egyéb termé­nyek. egy résiét azáltal, hogy nem takarítottál: be időiben Mindezek azért fórdúlhuttak elő. mert a mun ka fagy (dem laza aolt... A tagság hozott ugyan egy határozótól: ..Minden igazolatlanul mulasztó ing tói le kell vonni 0.5■ inunkac-gyságet". Ez- o határozat csal: papír ionná ma­radt-. el régi elnök, Szőke Lajos és a vezetőségi tagol: .nem gondoskod­tak a határozat betartásáról. Ezért fordid,hatott elő, hogy a földterület arányában nem növekedett a csoport munkaereje. A kis létszámú tagság között sem volt megfelelően megszer­vezve a munka. így hiába dolgoztai: megfeszített erővel a becsületet; ta­gok, az nem hozta üteg ti kívánt eredményt, mert nem bírtak a sok munkával. \ nőket sem vonlak be kellő mértékben a munkába Ezen a téren maga az elnök sem mutatott, jó példát. Sokkal nagyobb volt az elnök példamutatása, amikor a munkából való kimaradás okainak megmagyarázásáról volt- szó. Szőke Lajos cin-ököl a tagság már leváltot­ta. Ennek ellenére még sok tennivaló van a, vezetés megjavítása terén. A helyes vezetéshez a tagoknak is hoz­zá. kell járulni bírálataikkal. Nem szabad olyanmik sem előfordulni, hogy valakit elküldenek brigád,veze- itő ish ólára és utána a tagság egy része eléged efle tiké dili miatta, de miikor a • meg választás a colt. senki sem szólalt fel közülül:. A munka fegyelem és a munkaszer­vezés terén napról-napra szemmel is lemcrhcíöen. javul. Különösen Rákosi elvUírs november 30~i beszéde óig ,-i kommunisták közül Domokos Gá­bor páritHkár. -a jód dolgozó tagot: közül Vigh György. Juhász József és még többen, gyakran összedugta! fejükéi. ..Nekünk is kéne Völamn tenni, mer! fi hibái, csuk akadályoz­zák a mi fejlődésünket“ monda- yaUúk. Juhász József főleg az isme-' rősei körében szókt-u -mondogatnt. ..Én amondú vágyói;, hogy m>ndnu darab földnek legyén gazdája A felesélje >s ezen a- véleményen volt A többi jól dolgozó tagok szí ni év támogattak véleményét. Ezekből <t véleményekből, miután az élenjáró termelőszövetkezgéi ingok- felhívássá>- fordultak az ország valamennyi ter- melöcsoportjához, végül is egy egész­séges határozat született- meg. A tag­ság elhatározta. hogy egy munka­egységért vonnak le azoktól a tagok­tól, akik igazolatlanul hiányoznak egy napig a munkából. Határozatba foglalták azt is, hogy megszervezik a brigádokat, munkacsapatokat. A gyűlésen akadtak olyan tagok i-s, akik azt javasolták; Ne vonjunk le mindjárt munkaegységet az igazolat­lan mulasztóktól, hanem először csak figyelmeztessük őket. A becsületes jól dolgozó tagok mindjárt észrevet­ték. hogy ez az ellenség hangja, ép­pen ezért egyhangúlag ezt válaszok iák: ..ezentúl nem leszünk megalkuvók a munka­fegyelem megbootóiva!. az igazolatlan mulasztókkal szemben. Ha beleegyeznénk abba. hogy csak figyelmeztessük a-: igazolatlanra mu­lasztó tagokat, úgy járnánk, mini la vaJjj. hogy végül senkitől, sem von­nánk. le munkaegységet.“ A .szavakat lelt kör cite, mert meg szid. eteti '"** tározót Juhász József ma már ölömmel be­szel arról: „mióta bevezettük a munkaegység levonási, igaz még csak néhány napja, máris javulás mutat­kozik, meat sokkol jobbon megy a ih'Hnkn ,..“ D elégedetlen beszél ar­ról. is Juhász bácsi; ..Én .mindig he­lyesnél; tartottam volna a munka- egyscgl-cvonási, meg azt is, hogy fel­osszuk n területei o brigádok és munkacsapatok között. Az idén már lesz nálunk verseny is, mert. merj- szervezzük, nem úgy. mint tavaly.-N Rákosi elvtárs november 30-1 be­széde és az élenjáró termelőszövetke­zeti tagok felhívása a lukácsi tenne* löcsopojtnyl tehát termékeny talajra' talált. A tagság hozzálátott a hlbáJf kiküszöböléséhez és ezen a téren már jelentős eredményeket ériek- el

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom