Tolnai Napló, 1952. január-június (9. évfolyam, 1-150. szám)

1952-01-13 / 10. szám

B P t O JANUAR IS ELMÉLETI TANÁCSADÓ A páMivü aktíva je!en'ssé§e a szociatlzans épitésétó frta.: Hídvégi Ferenc H^jAcfebaii ft eeoctalizinus alapjai 9at épít)lése, m ország széleskörű Iparosítása és a mezőgazdaság 'korsze­rt aagyüseaid gazdálkodássá, való át- alakítása^ hat álmáé ütemben folyik. Rákosi eivtárs a Központi Vezetőség 11951 november 30-i ülésén mondott bestédében megállapította. hogj gyáriparunk termelése a midi észtén- dŐ hasonló időszakához képest 29.1 *fekci emelkedett, tehát közel egy- harmadával. Szántóterületünknek kö­zel egynegyedén szövetkezeti és álla­mé gazdaságok dolgoznak. Ilyen ha" talmas iramú fejlődé« a kapitalista lóságokban teljesen elképzelhetetlen. Mindez azonban nem. magától megy és csak úgy lehetséges, hogy pártunk maga köré tömöríti a dolgozók száz­ezreit és mozgósítja őket a párt és a kormány által kitűzött célok meg valósítására. De, hogy a dolgozók millióit mozgósítani tudjuk, nem ele­gendő maga a párttagság, hanem meg ké’J lenni a tömegekben annak a hídnak, amely összeköti a pártot s tömegekkel. Ez pedig a pártonkívüli .aktívák széles hálózata. A pártonkí- yfíli aktívahálózat létrehozása és sza­kadatlan szélesítése tehát szoro-s ösz- szefüggésben van a párt és a tömé" gek közötti viszony kérdésével, a, szocializmus építésével, és. ezért első­rendű pártfeladat, ban nevelődnek ki azok, akik alkal­masak a/rra. hogy pártunk soraiba föl­vegyük. Nálunk még gyakori tapasztalat, •hogy a pártonkíviili aktívák száma .a kampányfeladatok idején nő, ' majd utána visszaesik.. Erről persze nem a pártonkívüli aktívák tehetnek. Ah­hoz-, hogy rendszeresen, állandó é<s egyre növekvő pártonkívüli aktíva vegye körül a pártot, vagy a helyi pártszervezeteket, ahhoz legalább is három feltételt kell biztosítani. Az első, hogy szervezeti alapot biztosít­sunk a pártcmkívüli aktívák részére. Ilyen szervezeti alap maga a tömeg- szervezet. Ezért « tömeg szervezetek munkájának ellenőrzése, segítése — különös tekintettel a DISZ-re — forr los feladat. Második feladat, hogy a pártonlúvüM aktívák tömegeit bevon­juk a szervezett politikai oktatásba. Ez feltétlenül fontos, mert e nélkül nem. tudnának helyesen dolgozni, nem látnák helyesen a munkájuk cél­ját és ez végűiig ■ az aktívahálózat szűküléséhez vezetne. Harmadik, hogy a pártonkívüli aktívák részére ál­landó felad,atokaf, jelöljön meg a pártszervezet és szakja meg a mun­kájuk irányát. Ha ez nincs meg a pártonkívüli aktívákat nem mozgó­síthatjuk újabb és újabb feladatok elvégzésére, akkor a hálózat széthul­lik. Ezért a pártonkívüli aktívákat nemcsak kampányfeladatok idején, de a mindennapi fedal&tofc végrehajtásá­ban is be kell vonni. A kommunista pártok világszerte döntő: befolyásra tettek szert a . tö­megek között és döntő politikai té­nyezővé váltak. Szovjetunióban s a népi demokratikus országokban . ve­zetik és irányítják a kommunizmus, illetve a szocializmus építéséért folyó harcot. Az imperialista országokban landóan nőnek, Rákosi elvtárs, <t Központi Vezetőség november 394 ülésén rámutatott arra, hogy terme- lő szövetkeze leinkben a munkafegye­lem még nem kielégítő, a munka szervezése terén hiányosságok van­nak, A termelőszövetkezeteket meg kell szilárdítani. mert ha ezt nem tennénk, aJikor ez akadályozná to­vábbi fejlődésünket. Leninnek és Sztálinnak a pártról szóló tanításában alapvető kérdés a párt és a tömegek közötti szilárd kap­csolat. „A párt nő és erősödik — ta­nítja Sztálin elvtárs — ha nő és erősödik a pártonkívüli aktíva széles rétege, A párt senyved és sorvad, ha ez az aktíva hiányzik,“ A pártnak a hatalom kivívásáért folytatott harc­ban épp úgy, mint a szocializmus fel­építésének idején szüntelenül erősí­tenie kell kapcsolatát a dolgozó tö­megekkel. Ha ezt nem teszi, elke­rülhetetlenül elszigetelődik. Szálin elrvts azt tanítja: „Ha a kommunisták behúzódlak volna a maguk csigaká- zába, fallal támasztva el magukat a pártonJávüliektől, mindent tönkre­tették volna. Annak, hogy a kommir métáknak sikerült a szocializmusért folytatott harcaikban dicsőséget sze­rezniük, a kommunizmus ellenségei pedig megsemmisültek, többek közt az az oka, mert a kommunisták ér­tettek hozzá, hogy a pártonkívüliek széles rétegéből újabb és újabb erő­ket merítsenek, hogy a pártjukat a pártonkívüli aktivisták tömegévei ve­gyék körül.“ v A pártonkívüli aktívák tömegei növelése hozzásegít bennünket ah­hoz, hogy a párt sorait ténylegesen a dolgozók. legjobbjaival erősítsük. Ahol széleskörű pártonkívüli aktíva van, ott nem nehéz a tag- és tagje­lölt felvételi munka, mert a párton­kívüli aktívák táborából nagyszám- és a gyarmatokon vezetik a békéért, a felszabadulásért folyó harcot. Hogy mindez így van, annak egyik Legfon­tosabb alapja, hogy állandóan tá­maszkodnak a dolgozó tömegekre, szilárd kapcsolatban állanak velük és szüntelenül növelik, a pártonkívüli aktívák milliós táborát. Párteokivttli aktívák «alatt azokat­3. dolgozókat- értjük, akik Pártunknak ®em tagjai, de egyetértenek a párt. politikájával, rész-tvesznek célkitüzé- sein-efe megvalósításában és aktív tár- eadahni munkát fejtenek ki ennek ér­dekében. Mindez természetesen nem a*fc jelenti, hogy minden dolgozó egyben pártonkívüli aktíva.. Ezzel teljsees' leegyszerűsítenénk ezt a kér­dést és mesterségesen akadályoznánk mi &% ige® jelentős politikai munkát, mely a- pártonkívüli aktívák nagy tö­megeinek megszervezésére és nevelé­sere irá,nyuL .De viszont nem lenne helyes az. sem, ha- a pártonkívüli ak­tívákká! szemben, olyan követelmé­nyeket állítanánk, mint a párttagok­kal szemben, mert ezzel leszükíte- fténk a pártonkívüli aktívák széles bázisát., gyengítenénk a párt tömeg­befolyását, és elmosódna a határvo­nal a párttagság és a pártonkívüli tömegek között-, A. pártonkívüli aktí­vák összekötő kapcsot, hidat jelen­tenek a párt és a tömegek között. i§ä őst jelenti tehát, hogy a pártonr kívüli aktivük soraiba azok számH- kafók, öleik aktív társadalmi munkát vattainak munkaidejűk, alatt, vagy munkaidőn túl. Továbbá, hogy a pártonkívüli aktívák hálózatát nem ez abad leszűkíteni a szüli értelembe vett pártonkívüli népnevelőkre, ha­nem ide kell vennünk az aktív t-ö- megsaervezeti tagokat, a tanácsok tagjait-, a munkás és paraszt levele­zőket, akik lelep lezik bírálatukkal a helyi fogyatékosságokat etb. etb. Falun különös jelentősége van a jelenlegi szakaszban . a pártonkívüli aktívák, tömegei növelésének és ne­velésének, Sztálin elvtárs azt tanítja, hogy: „ . . . pártunk alapvető fel­adata a falun az, , hogy a parasztok­ból több százezer főnyi nagyszámú pártorűdvüli aktívát teremtsen, mer lyek össze tudják kötni a pártot a dolgozók tízmillióival.“ ... Ilyen ak­tíva nélkül, amely feltétlenül nagy­számú. és fététlenül igazi parasztok­ból áll pjártunk a. falun állandóan be­tegeskedni, fog.“ Nálunk a falun már sdöíg is jélent-ös változás ment vég­be. De mégis a falun a fejlődés üte­me nem. olyan gyors, mint a város­ban, a régi világ, a kapitalista világ szokásai és hagyományai a tulajdon­hoz való ragaszkodás mélyebb, mint *, városban, az osztályharc szakadat­lanul éleződik, a termelőszövetkeze­tek egyrésze nincs még eléggé meg­szilárdulva, a- mezőgazdaság szocia­lista átszervezésnek nagy feladata még. előttünk áll, s a párt szerveze­tei is kisebb taglétszámnak és gyen­gébbek, mint az üzemiem. Ezért itt különösen döntő, hogy a termelőszö­vetkezetekben, az állami gazdaságok­ban, de nem kevésbbé magángazdál­kodást folytató dolgozó parasztok kö­zött széles (pártonkívüli aiktívaháló- z.atot teremtsünk. Sztálin eivtárs így részi fel a kérdést 1024-ben: „Vagy teremtünk ilyen aktívát és ezzel Egyenlővé tesszük pártunk falusi helyzetét városi helyzetével és akkor ■-»mmilyen kérdéstől* semmilyen ne­hézségektől nem riadunk vissza, vagy nem teremtünk ilyen aktívát ’ és ak­kor egész falusi munkánk mindkét lábára sántítani fog.“ Nálunk ma falun jelentő.-, tümeg­sz.erve-zetek vannak, mint pj, 3 ta­nácsok* DISZ. DÍ.PÜSZ, tormolöezö- vetkezotek.. sfcb. Ezek a tömeg-szerve­zetek a .dolgozó parasztok jelentős részét átfogják és összekapcsolják pártunkkal. Mégis alapvető feladat, hogy a pártonkíviili aktívák számát növeljük íakm, meri 3 feladatok ál­Egj- hete apoák, hogy & Szabad Nép és a Tólnamegyei Pártbizottság összehívták a .kommunista ©aitó: tol­nainegyei levelező értekezletét, máris komoly fejlődés mutatkozik levelező hálózatunk megerősítése térén. Egyre több új levelező, keresi fel leveleivel 'szerkesztőségünket, sírni azt mutatja, hogy levelezőink magukévá tették, mintazo'kat a feladatokat, amivel á •konferencia megbízta őket levelező mozgalmunk megerősítése érdekében. Nagy. Károly és Hajdú Sándor elv­társak Lápafő községből kerestek fel levelükkel szerkesztőségünket és kér­ték, hogy számúiéra küldjünk levél- frapírt és borítékot, mert levelezői akarnak lenni a pártsajtónak és megakor jak írni mindazokat az ese­ményeket, amelyek környezetükben lezajlanak. A konferencia jelentőségének meg­értését bizonyítja Kovács Sándor eüvtáre levele is. aki » Szekszárdi Magasépítő Vállalattól levelezője a Tolnamegyei Naplónak. Kovács elv- társ levelében beszámol arról, hogy ő a konferencián ígéretet tett. hogy a február 2., 3-án tartandó országos konferenciáig a válal-Lattól legalább öt levelezőt fog szervezni, a megyei sajtó részére. Kovács eivtárs vállalá­sát már teljesítette és S tíj levelezőt szervezett be a levelezők táborába, Ifj. Tóth Ferenc is Kovács, elvtársea-1 való beszélgetése után írta meg első levelét, melyben beszámolt, hogy a Magasépítő Vállalatnál a gépkezelők közül Tomasfcö Katalin hanyagul végzi . munkáját. Mi bízunk abban, hogy. ifj. Tóth Ferenc levele után To- maskó Katalin munkáján- kívül az egész gépcsoport munkája- megjavul. Kovács elv-társ igézetének teljesí­tésével példát mutat mindazok felé a levelező elvtársak felé, akik Ígére­tet tettek a. .konferencián, hogy újabb levelezők beszervezésével fogják erő­síteni a levelezők táborát Az értekezlet jelentőségét mulatja Szabó Lajos bi-kácsi levelezőnktől szerkesztőségünldiöz érkezett tévéi. is. Szabó é-lvtájje többek között ezeket mondja- „Leírhatatlan élmény volt számomra, amikor egyszerű tszcs-iág létemre magam is résztvehedtem a Magyar Sajtó Megyei Konferenciáján, ígérem, hogy még odaadóbban fogok dolgozni, hogy ezáltal elnyerjem, hogy felvegyenek partunk tagjelölt­jeinek soraiba. További munkámban iránytű lesz Rapai eivtárs szavai: — A pártsajtó' megvédi leveleződ -a*tá­madásoktól — éppen ezért öntudato­san megírom a hibákat, és az ered­mény eget. Saját hibáimat is kijaví­tom és a sajtóval állandó kapcsolatot tartok“. Természetesen nem hallgathatjuk el a zoknak a leveleknek . a - tartalmát sem, akik a konferencia hiányossá goival foglalkoztak. Rosenbaum Gyu- láné bonyhádi levelezőnk a konferen­cia hiányosságaira mutat rá.. Többek között ezeket írja: „A Szabad. Nép­ben olvastam Révai elvtárs beszédét, aki azt mondotta többek között,".— nálunk kultúrforradalom. van. — Ezt azonban az értekezleten nem tapasz taltam. Márpedig a kultúra az a be­indító kerék, amely elengedhetetlen szocializmusunk építésében“. Február 2-án lesz az országos-.leve­lező konferencia. Ezen a konferencián az ország minden részéről ott-lesznek küldötteink, hogy a tapasztalatok-ki­cserélésével vihess ük előre munkán­kat, Nem szabad megfeledkeznünk, hogy a gazdasági sikereinkhez hozzá tartozik a kultúra is, ami ugyancsak nem maradhat el az értekezleten. Ezek a levelek nagyszerűen bebizo­nyítják, hogy a megyei Tevéfező kon­ferencia valóban nagy jelentőséggel bírt és a levelezési munka megjaví­tása terén komoly fejlődést hoz. A DISZ-lilkáp ellenőrzése nyomán niegjaviiH a munka a Sárközi-brigádban KEDVES TOLNAI NAPLÓ! Vállalatunk DISZ fiataljairól sze­retnék írni egy néhány* sort. DISZ- szerv-ezetünk nagy és komoly fejlő­désnek indult azóta, amióta új veze­tőség lett választva. A levelező kon­ferencián is megemlítettem, hogy a munkafegyelmet meg fogjuk a leg­messzebb menőkig szilárdítani, úgy a munkahelyen, mint a munkahelyen kívül Ezen keresztül emelkedni fog a termelés. A vállalatunknál most be­induló ifi építkezés megszervezésén dolgozik az új DISZ-vezetőség, a vál­lalat és a. párt vezetősége. Vállala­tunk ifi brigádjairól is kell, hogy írjak. Először is kell, hogy kritikát gyakoroljak azzal kapcsolatban, aho­gyan az ifi építkezéshez szükséges cement-raktárt mi, fiatalok -készítettük. Nóvszerint a Sárközi-brigád, Kovács Sándor DISZ titkár elv társ kijött meglátogatni a munkahelyet és azt, hogy az ifik hogyan dolgoznak. Kovács (dmtárs nagyon helyesen vi­lágított rá arra, hogy az építkezés körül szanq-szét voltak deszka- és téglád,arabok, melyeket fel lehetett volna használni: Kovács olvtárs meg­említette, hogy ezért senki más, mint én, brigádvezető vagyok a felelős. Többek között megemlítette Kovács elvtár«, hogy minden idősebb szak­munkás figyeli az ifiket. És nekünk kell, hogy példát mutassunk a szo­cializmus építésében a K orosz omol- hoz hasonlóan. Ezt , a hibát a legrö­videbb időn belül a brigádommal át­beszélve ki kell, hogy javítsuk. Van­nak még hibáink, amit tovább lehet­ne sorolni, de a hibák és hiányossá­gok mellett vannak jó eredményeink is A hozzánk beosztott ifi segédmun­kás brigád Ml százalékot teljesített, erre a napra segédmunkásaink kere­sete napi 40 forinton felül volt. Az új vezetőség a kultúrmunká1- sem hagyta elaludni. Kultúrcsopoi lünk nagy lelkesedéssel készül ja­nuár 13-ára, azaz vasárnapra,- hogy kimen jünk vidékre és ott 4 . dolgo­zókat tszcs-ben elszórakoztassuk és előbbre vigyük a szocializmus építé­sét a kultúr forr adódom terén. DISZ szervezetünkben a fiatalok, politikai és szakmai oktatása nincs, elhanya' golva. Szakmai oktatáshoz a legjobb és legfejlettebb szakmunkásokat állí­totta, pártunk. Politikai oktatásé munkás-szállásokon filmvetítéssel szí­nesítjük. és vándorkönv ládákkal já­rulunk hozzá ahhoz, hogy a. dolgozók politikailag is fejleszthessék •dudásu­kat.. tj árközt Sándor kőműves tanuló, 7372. építőipari vállalat ’ HISZ szervesetek feladatairól Dolgozó népünk további sikerei a DISZ-tagok sikereitől is függnek, at­tól, hogy át tudja-e venni az eddig elért eredményeket a szocializmus további építését azoktól az elvtársak­tól, akik most fáradságot nem ismer­ve. a. legnagyobb odaadással dolgoz­nál: a szocializmus győzelméért a mi érdekünkben. A DISZ szervezetek­ben a dolgozó parasztság, a munká­sok fiainak színe-java található, akikbe bizalmukat helyezik a dolgo­zók, hogy fáradhatatlan munkájúi: nem vész kórba, mert lesz, aki őket 'munkájuktól felcseréli és győzelmei­ket végső sikerre viszi. Elvtársak, meg kell .mondanom egyes helyeken a DISZ-szervezetek nem méltók erre a bizalomra. Nem vésznél: aktívan részt a rájuk háruló feladatokban, ■ bár a feladatai:: nem nagy erőt kívánnak tőlük, csak egy itís időt, amit sok, esetben semmi te­vésben töltünk cl, AS} h a IÍ8S& ssterwsíetvh féter da« ah Elvtársiéit, nekünk hasonlónak kell lenni a pattanó szikrához, ..ami egy pillanat, alatt tüzet lobbant. Ezt a tüzek értény, az alatt, hogy a fiatal­ság, a DfSZ-tagók jőícedélyüek, jó < példamutatásuk által gyújtanak azoknak a szívében, akiknek az éle­te a múltban sínylődés és nyomor ■volt. Ti legyetek a szilva ezeknek a iüzeknelc meggyújtásánál. Hogy gyújthatunk. tüzet a szivek­ben cs hogy neveljük népünket régi rnaradiságából magasabb kultúrára? Elviársak, míg mi erre nem gon­dolva, óbgren is csak alszunk, ezidő alatl a fekete reakció nem alszik. Még mindig azon mesterkedik, hogy a. dolgozókat hogyan buzdítsa. Ne­künk fel leéli ébrednünk és méltóan kell elfoglalni helyünket ott, ahova pártimk és a dogozó nép állított ben­nünket. Ennek érdekében pedig a. legsürgősebben cselekednünk kell, Hosszú téli esték elvesznek a •■tét­lenségben, mikor szórakozásképpen is menny: segítséget tudnánk adni a kuli ura magasabb . színvonalra való emelésében. 'Tanuljunk olyan színda­rabokul, amelyek visszaemlékezfetik a. parasztságot a miéit kínzásaira és rá mutálnak arra. hogy mennyivel jobb n jelen és mennyivel jobb lesz a jövő, amikor már célunkat, a szó- eiatízmup építését "befe jeztük. Kapcso­lódjunk bele jobban a népnevelők munkájúba szoros kapcsolatot lart- s unj: a pártszervezettel, D/SZ-tag­jainkból neveljünk jő pártembereket és állandóan fejlesszük tudásunkat. Szervessünk olvasóköröket a DISZ-szervezet helyiségében, Egyes könyvek, brossáról; kiolvasása után egy este értékeljék ki annak jelentő­ségét. A fűtési, világítási költségeket fedezni tudjuk, akkor ha minél több színdarabot játszunk, sőt a szórako­zási lehetőségeket is meg tudjuk ala­pozni. az ilyen bevételekből. Télire társas játékokat, könyveket ve­szünk, nyárra megszervezzük a röp­labda csapató/, futball, kosárlabda stb. Amibe a DISZ-tagokon kívül a többi becsületes dolgozó fiatalságot- is havon juh. Ezáltal megszerettetjük velük szervezetünket szórakozás és sportolás közben neveljük őket és így gyenge szervezeteink -a jövőben meg fognak erősödni. Szeretném, ha az elvtársak önál­lóan feldolgoznák ezeket a részlet- kérdéseket, amelyeket itt csak- nagy­vonalakban érintettem. Ha a fiatal­ság helyesen közeledik ezekhez- a- kérdéseihez, a rossz tulajdonságok vagy része önmaguk/, ól ki küszöbölő- dik. Mert az élet roppant érdekes, tele van olyan dolgokkal, melyek ma­gukkal Tapadják az embert.. Csalt az a fontos, hogy a fiatalság érdeklődé­sét olyan dolgok felé irányítsuk, amelyek értékesek, mélyek előmozdít­ják jis ember fejlődését minden irányban. A szocialista építő mun-ká hoz művelt emberekre írni .szükség. Műveltnek nem az számít, aki sokai, olvas, hanem az, aki gondolkodik ■ o* olvasottakon, magáévá teszi a tudo­mány kincseit és össze tudja kap­csolni a forradalmi elméletet a forte dalmi gyakorlattal. Kétségtelen, hogy a DlSZ-íagok. ha jól osztják be idejükéi, fognak idői találni elméleti tanulmányokra is. A pénzeszsák uralma alól felsza­bad idt népek alkotó tevékenységük céljául az egész .dolgozó nép boldo­gulását tűzik ki. Es mi lehetne• ér­dekesebb, mi adhatna nagyobb esz mai gazdagságot, mi ragadhatná meg jobban a fiatalságot, mint, az a ke­mény Imre,, amelyet dolgozó népünk a párttal együtt a párt zászlaja alatt vív Rákosi elvtárs vezetése melleit, Sztálin elv társ- útmutatása alapján. Remélem a DlSZ-szervezetek még nagyobb figyelmet fordítanak a fél- adatok megoldására. Szívbői jzivá nofn, huay sikeresen, oldják meg azt. HERCZEG MÁRIA, levelező, Tamási. Mit értünk párton kívüli aktíva alatt? A megyei levelezőkonferencia eredményeiről írnak levelezőink

Next

/
Oldalképek
Tartalom