Tolnai Napló, 1952. január-június (9. évfolyam, 1-150. szám)

1952-05-09 / 107. szám

Ü Ä P I o ÍS52 MÁJUS A Német Szocialista Egységpá**! központi bizottságának távirata Sztálin elvtárs hoz Ucrliu (MTI) A felszabadulási üli »ep alkalmából a Német Szocialista Egységpárá központi bizottsága az alábbi táviratot Intézte Sztálin elv- társhoz; „Drága Sztálin Elvtársi Hetedik évfordulóján annak a nap Rak. amelyen a dicsőséges Szovjet Hadsereg felszabadította a német né­pet a hitleri fasizmus alól. szerencse- kivánatamkait fejezzük ki Önnek e történelmi győzelemhez és a német nép szívbőljővő köszönetét tolmácsol­jak azért a nagylelkű segítségért, amelyben a Szovjetunió az ön veze­tése alatt népünket az egységes, füg­getlen, demokratikus és békeszerető Németország létrehozásáért folyó küz­delemben részesítette. E napon kegye­lettel emlékezünk a Szovjet Hadsereg elesett hőseire, akik életüket áldozták azért, hogy népünket és más orszá­gok népeit felszabadítsák a hitleri fa sizmus igája alól. A Szovjet Hadseregnek a német mi- titorizmus és imperializmus felett ara­tott győzelme tette lehetővé Német­ország demokratikus és békeszerető erői számára, hogy hazánk fegyharmad részében történelmi jelentőségű vál­toztatásokat hajtsanak végre és való­ban demokratikus és békeszerető rend szert teremtsenek. Ezen az úton ha­ladva, a Szovjetunió kormánya nn-jjv segítségével jelentős eredményeket ér­tünk el a Német Demokratikus Köz­társaság politikai, gazdasági és kul­turális életének minden területén. Ma, 1952, május 8-án. hét eszten­deje annak, hogy a Németország áltál viselt háború befejeződött. Németor­szágnak azonban még mindig nines békeszerződése, szét van szakítva és Nyugat-Németországban a bonni csat ló.skormány az amerikai-angol hábo­rús gyújtogatok szolgálatában lázas sietséggel készül a keretszerződés meg kötésére, hogy visszaállítsa a német iniütarizmust és imperializmust. A német nép szíve mélyéből köszö­netét mond Önnek, drága Sztálin elvé társ, azért a béke megszilárdítását «élzó nagy kezdeményezésért, amelyet a Szovjetunió kormánya tett a béke. szerződés előkészítésének kérdésében a nagyhatalmakhoz intézett jegyzé­kével, valamint a német békeszerző­dés alapszervézétének kidolgozásává! Kijelentjük, hogy a néniét nép va lamennyi hékeszepetö és hazafias ré lege minden erejét latba veti a szűr­jél kormány javaslatainak megvalósí­tása érdekében és még elszántakban harcol a Németországgal való béke­szerződés megkötéséért. Egyben kije­lentjük: megszervezzük hazánk, demo­kratikus vívmányainak védelmét, hogy megakadályozzuk és Visszaverjük az ellenség minden támadását Köztársa­ságunk ellen. Mindent megteszünk azért, hogy tovább erősödjék a Német Demokratikus Köztársaság, az egysé­ges. demokratikus, békeszerető, füg­getlen Németországért folyó nagy nem zeti harc szilárd alapja. Köszöntjük Önt, drága Sztálin clv- társ, ezen a német nép számára tör­ténelmi jelentőségű évfordulón és új, hatalmas eredményeket kívánunk ön­nek és az egész szovjet népnek a kom­munizmus építésében, a szovjet haza és az egész békeszerető emberiség ja­Nam ír tábornok nyilatkozató a teljes fegyverszüneti küldöttségek szerdai ülésén Keszon. Az Új 'Kína hírügynökség tudósítója jelenti: Nam Ír tábornok, a. koreni.kínai küldöttség vezetője a fegyverszüneti tárgyalásokat folytató teljes kü'űött_ ségek május 7-i ülésén nyilatkozatot tett, ametybe-n a többi között ezeket mondotta: — önök Április 28-án kijeién te-t- ték: a7 ülések zárt formáját tartják a legkedvezőbbnek arra. -hogy általá­nos megoldás jöhessen létre a még rendezetlen kérdéseikben, A zárt ülé­seken azonban nem volt lehetőség az előrehaladásro.. önök makacsul elzár, koztak a vita elől és a zárt- üléseket csupán arra használták fe', hogy a világ népei előtt leplezzék az igaz­ságot. Küldöttségünk ezért, hivatalo- <->an javasolja, hogy .vessünk véget a zárt üléseknek és a teljes küldöttsé­gek a mai naptól kezdve nyilvános üléseket tartsanak. Április 28-án önök javaslatot tér. jeszlettek elő amélyben az egyetlen engedmény, hogy elállnak a koreai re pülőtéri berendezések korlátozására irányuló követelésüktől. Változatlanul ragaszkodnak azonban a felügyelőbi. zottság tagjaiként állatunk jelölt semleges nemzetekkel szemben tá­masztott észszerűden ellenvetésükhöz és kitartanak amellett az egyoldalú, méltánytalan követelésük melleit, hogy visszatarthassák több, mint 100 ezer foglyulejtett emberünket. önök semmiféle elfogadható ma­gyarázatot sem tudtak —- és most sem tudnak — adni arra, hogy az általunk kijelölt semleges nemzetek bármelyikét is visszautasítják foly_ tatta Nam ír tábornok. Küldöttségünk azonban — hogy mielőbb létrejöhes­sen a kofeai fegyverszünet. május 2-án a. következő méltányos, , kom­promisszumos, javaslatot tette: Ha önök elállnak attól a követelésüktől, hogy a repülőtéri berendezések kor. látozásával beavatkozhassanak beL ügyeinkbe és elfogadják a hadifo- gölykérdésben telt észszerű, kompra, misszuhios javaslatunkat, abban az esetben mi hozzá járul halunk ahhoz a javaslatukhoz hogy a felügyelőbi.. zottság négy semleges nemzetből ált jón. — Küldöttségünk - hogv eiőrelen. dítse a hosszú, ideje zsákutcába jutott tárgyalásokat és kölcsönös- engedőié nvek folytán rendezze a kérdést 7- a hadifoglyok hazatelepítésének kér_ déséberi már március 21-én és már­cius 27-én nagy engedményeket; tel önöknek, önök azonban .folytatták arra irányuló észszerűden kísérletü­ket, hogy az. őrizetükben tartott ösz- szes emberünkre alkalmazzák az úgy. nevezett önkénte-s hazatelepülés el­vét és azzal hozakodtak elő, hogy mintegy 70.000 embert telepítenek ha­za. Ilyenmódon önkényesen vissza akarják tartani több, mint 100.000 e.m, bérünkét Míg önök az őrizetükben tartott 176.000 emberünkből csupán hetvenezret akarnak hazatelepíteni, addig mi hajlandók vagyunk hazate­lepíteni a gondozásunk alatt ádóösz- szes — 12.000 emberüket, — Világosan és félreérthetetlenül rá kell mutatnom, hogy semiiyen kö­rülmények között sem fogadhatjuk el ezt az egyoldalú észszerűden javasla­tukat és bűnös mesterkedésüket. Ez csupán azt bizonyítja, hogy önök a legcsekélyebb mértékben sem törőd- nek fogságba esett katonáik érdekei­vel és szándékosan halogatni — föl esetleg meghiúsítani — akarják a fegyverszüneti tárgyalásokat. Mi a hadifoglyok hazatelepífcéséneik elvével kapcsolatban március 21-én előter­jesztett javaslatunkban . és március 27 i módosítási indítványunkban nagv engedményeket tettünk. Május 2-i ál. talános javaslatunkban nagy engedj ményt lettünk a semleges' nemzetek kijelölésének kérdésében. Május 2-a óta azonban önök nem hajlandók érveléseinket meghallgatni és javas-, tatainkról tárgyalni. És nyíltan ki­jelentették, hogy készek bármilyen hosszú . időn át. továbbra is figyelmen kívül hagyni érveléseinket. Ez nyit vánvaló kísérlet a fegyverszüneti tár­gyalások elnyujlásáta és meghiúsítá­sára. A koreai néphadsereg és a kínai népi önkéntesek küldöttsége mindig a fegyverszünet mielőbbi■ megva!ósu_ léséért küzdött és ezért türelmesen tárgyalt önökkel. A leghatározottab­ban visszautasítja azonban az önök bármilyen egyoldalú, észszerűden ja­vaslatát. önöknek a tárgyalások elő­rehaladása érdekében újból, fontolóra kell vennjök álláspontjukat és fel kell hagyniok azzal az önkényes maga­tartásukká,!, hogy nem hajlandók megvitatni javaslatainkat. Mi minden tőlünk telhetőt elkövetünk. Kizáró, lag önökön a sor, hogy a következő lépést megtegyék — fejezte be nyi- * lalkozatút Nam ír tábornok Magyar államférfiak üdvözlő táviratai a Csehszlovák Köztársaság felszabadításának hetedik évfordulója alkalmából Rónai Sándor elvtárs üdvözlő távirata K lement Gottwald elvtárshoz Element (íottwald elv társnak, :t Csehszlovák Köztársaság elnökének, engedje meg Elnök Elvtárs, hogy a csehszlovák népnek * bős Szovjet Hadsereg által történt felszabadítása hetedik évfordulóján n Magyar Nép- köztársaság Elnöki Tanácsa és a magam nevében szívbőljővő .szerencseki vána Iáim at fejezzem ki. A magyar nép ezt a napot együtt ünnepli a csehszlovák néppel. A magyar és a csehszlovák népet testvéri egységbe fűzi közös felszabaéV tónk, a dicső Szovjetunió é.s a nagy Sztálin iránt érzett mélységes hála, valamint a szocializmus felépítéséi t é.s a béke megvédéséért vállvetve ví­vóit közös hare. Szívből kívánok Önnek és a csehszlovák népnek további nagy sikereket a szocializmus építésében és a hékeharcban, RÓNÁT SÁNDOR a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke. Dobi István elvtárs üdvözlő távirata Antonin Zápotoczky elvtársho* Antonin Zápotoczky elvtársnak, a. Csehszlovák Köztársaság Minisztertanácsa elnökének, F r á g a. A Csehszlovák Köztársaság felszabadításának hetedik évfordulója al­kalmából fogadja Miniszterelnök Elvtárs a Magyar Népköztársaság ML nisz&er tanács a és azíegész magyar nép legőszintébb üdvözletét és baráti jó- kívánságait. A magyar nép testvéri együttérzéssel ünnepli azokat a kimagasló si­kereket, amelyeket a csehszlovák nép felszabadul ás a ófa országa szociális, la építésében elért s amelyek jelentős tényezőivé váltak a béke megvédé­séért folytatott .harcnak,. További nagy eredményeket kívánok a Csehszlovák Köztársaságnak abban a bátor és kitartó . küzdelemben, amelyet a Szovjetunió-vezette bé. ketábor soraiban vív 0 haladás és a béke ügyéért. DOBI ISTVÁN a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke. Kiss Károiv elvtárs üdvözlő távirata V í I i am Si roky eív társ h oz Viiíam Siroky elvtársnak, A Csehszlovák Köztársaság miniszterelnökhelyettese. külügyminiszter Prága A Csehszlovák Köztársaság felszabadításának hetedik évfordulója al­kalmából kérem, fogadja legforróbb jókívánságaimat. A baráti Csehszlovák Köztársaság népe ezen a napon büszkén tekint­het vissza azokra a nagy eredményekre, amelyeket felszabadulása óta. a szocializmus' építése, a Szovjetunióhoz és -a béketábor országaihoz fűződő barátság elmélyítése, a- imperialista provokációk visszaverése és a béké­ért vívott harc terén elért. Bizonyos . vagyok abban, hogy a Csehszlovák Köztársaság és a Ma. gyár Népköz*Arsasáy barátsága és együttműködése a jövőben még to­vább fog erősödni és egyre jelentősebben fog hozzájárulni a nagy Szov­jetunió által vezetett béketábor további sikereihez. A baráti Csehszlovákia népének nagy ünnepén szívből kívánok továb bi sikereket a szocialista építésben és a.z imperialista háborús uszítok él ügynökeik ellen a tartós békéért folytatott harcban. KISS KAROLY a Magyar Népköztársaság külügyminisztere A jugoszláv külkereskedelem a Wallstreet kezében A Nemzetközi Gazdasági Kon- ferenciával kapcsolatban, — melyc-.it folyó év április 3-tól 10-ig ler_ jedő időben tartottak meg Moszkvá­ban és amelyen az összes kapitalis­ta és szocialista államok képviselői résztvettek — a belgrádi árulók . az angoi.amerikai imperializmus ügynö­kei, a Borba című lapom más titóis- ta újságokon és a rádión keresztül azt kürtölték világgá, hogy a mosz­kvai találkozás csak „politikai manő­ver". A. titóis tűk nyíltan ellenzik a népek közötti gazdasági kapcsolatok hely­reállítását, a Kelet, és a Nyugat kö­zötti árucsereforgelom , újrafeivételét és kiszélesítését. Nenn nehéz kitalálni, hogy a titói.s fák, a washingtoni és londoni hábo­rús gyújtogató uraknak ezen, hű ,szo’_ gái máért uszítanak oly epésen a vi­lág népei, közötti gazdasági együtt­működés kifejlesztése ellen. .4 titóis Iák a külkereskedelem terü. létén bevezetett „reformok“ útján a kapitalisták kezébe adták Jugoszlá- via kincseit és Jugoszlávia külkeres­kedelmi forga’mát alárendelték az angoi.amerikai imperialisták háborús gyújtogató terveinek. Az amerikai és angol szakértők által kidolgozóit ..re_ íormokkal“ a titóisták felszámolták a külkereskedelem ál1'ami monopóliu­mát, melyet a naptömegek nyomásá­ra Jugoszláviának a győzelmes Vö­rös Hadsereg általi felszabadulása utá­ni években valósították meg és visz szaállították a kapita ista külkereske. cl; met, Lenin szavai, hogy a külke­reskedelem állami monopóliuma nélkül nem lehet, egy ország gazdasági ön­állóságát biztosítani, újból megdönt- keletien erővel nyertek beigazolásl. Jugoszlávia elvesztette gazdasági és politikai függetlenségét és az ameri­kai és angol imperialisták gyarma­tává vált. A titóisták imperialista uraik pa­rancsát, teljesítve., eltörölték a köz. ponti és köztársaság’- gazdasági mi­nisztériumokat és tervbizóitságokat, beleértve a külkereskedelmi, miniszté­riumot is. Felszámolták azt az álla­mi irányító szervet, amelynek felada­ta volt a külkereskedelem állami mo­nopóliumának megvalósítása. Ezzel egyidejűleg 2. titóisták felszámolták az összes állami kereskedőini válla latokat, melyeket a kivitel és behoza. tai lebonyolítására alapítottak és a külkereskedelmi árucserére engedelyl adta); az. összes ,,kereskedelmi és tér- melésj vállalatoknak'“, beleértve sok amerikai, angol és más külföldi ke- reskedéhn) és iparvállalatot, valamin! a titóisla ku'ákszövetkezeteket. Az ..Internationale Wirtschaft“ ^ Becsben megjelenő burzsoá lap. ez év február 29-én cikket közölt,,El­törlik a külkereskedelmi monopóliu­mot“, melyben a következőket írja: „A jugoszláv külkereskedelem szer vezetőnek és rendszerének második radiká'is változása volt az összes mo. nopolisztikus külkereskedelmi vúlla_ latok felszámolása. Jugoszláviában ma áruk kivitelével és behozatalával e v_ ben minden termelő és keiő-kedelmí vállalat foglaikozhatik azza) a I; ité­tedéi. hogv rendelkezik a k01 km-A^ •Jeimi ügyletek lebonyolításához szük­séges szervezettel. A körülbelül tizen öt voll nagy export és importvállalat helyett a mai napig kü kereskedelem lebonyolítására körülbelül 250■ külön. böző vállalat kapott engedélyi.'“ Az atomi vállalatok feloszlatásának ..reformját“ más „reformok“ U kö­vették. A titóisták és a., USA kor­mánya közötti áruló egyezmények következtében a legfontosabb jugo­szláv érctermelő iparvállalatok, főként, a koncentrátnmokkal és színes fémmel foglalkozók amerikai és angol társaságok kezeibe kerültek. Másodszor a titóisták az ipari és ke­reskedelmi vállalatokat átadták volt tulajdonosaiknak: és az új kapitalista elemeknek. Harmadszor a titóisták ti falusi szövetkezetek vezetőségébe ku_ iákokat, gazdag parasztokat é~ más spekuláns elemeket helyeztek. Ezen a módon Jugoszlávia egész gazdasági élete a külföldi és helyi kapitalisták kezébe került, akik megkezdték a ]o_ goszláv nép gyarmati kizsákmányoló, süt. . * ü nnek a kapitalista termelési és kereskedelmi Int ózatnak az egész országban való létrehozása mán a titóisták amerikai mintára mind­ezeknek a kereskedelmi, termelő és bevásárló vállalatoknak megadták a jogot hogv a jugoszláv gazdaság ki­szipolyozott kincseit külföldre szá líi_ súr és onnan az' hozzák be. amit csak akarnak ami nekik nagyobb haszmo: hoz A testvéri Csehszlovákia ünnepe ITét esztendeje, hogy a Szovjet Hadsereg Csehszlovákia terüle­téről kikergette és megsemmisítette a német fasiszta megszálló csapatokat, teljesítve ezzel a sztálini parancsot: a hitleri fasiszta uralom alatt nyögő népek feiszabaditását. Milliók és milliók életét mentették meg ezek a májusi dicső napok. A né­met fasiszták a csehszlovák nép fi­zikai megsemmisítését tervezték és részben végre is hajtották, minit Li­dice községben, ahol az egész falu lakosságát legyikolták. A háború vé­gén pedig, néhány nappal Berlin el­este előli még az volt a hitleristák terve, hogy Prágát ellenállásuk utolsó fészkévé építik ki. Ugyanekkor az an­gol-amerikai bombázók bombazáport zúdítottak a még épp é.s a már szét­rombolt gyárakra, hogy ha a nép ke­zébe kerülnek majd. sokáig ne tud­hassák beindítani a termelési. A hő­sies ellenállási mozgalom azonban nem nézte tétlenül a barbár pusztí­tást. Május 5-én fegyveres felkelést robbantottak ki.az ősi Prágáért, gyá­raikért, a szabadságért és várták a szovjet felszabadító csapatokat. Ber­lin elfoglalása után Sztálin elvtárs parancsára elindullak a szovjet tank- osztagok. Szédületes iramban törtek Prága felé. Köze! egymillió német fa sisztát ejtettek foglyul és felszabadí­tották Prágát és Csehszlovák!:' né Pék •\z imperialisták azonban továbbra sem mondtak le Csehszlovákiáról. Csehszlovákiába küldték a londoni áruló burzsoá kormányl, amelynek a liébprú alatt a csehszlovák néppel semmi kapcsolnia sem volt. Kezükbe akarták kaparintani a hatalmat, épp­úgy, mint az I. világháború után, 1947 --48-ban ' államcsínyt szerveztek. Tervük azonban nem sikerült, meri 1948 februárjában a nép kivonult az utcára és kezébe vette a hatalmai. A csehszlovák nép győzelme a mi ’ győzelmünk is és mindazon erőknek a győzelme, akik a nép ha­talmáért és a burzsoá uralom meg­semmisítéséért harcoltak. Szétvertük es elkergettük azokat, akik évszázadokon át ellentéteket szítottak közöttünk, akik jól tudták azt, hogy a magyar, csehszlovák és a többi népek össze­fogása az ö uralmuk végét jelenti. Mindörökre lezártuk ezt a szégyen­letes korszakot, néhány év alatt el- törüQük az évtizedes és évszázados gyűlölködést, egész sor egymást se­gítő egyezményt kötöttünk, amelyek között igen'jelentős az 1951 novembe.r 13-án aláírt csehszlovák-magyar kul­turális együttműködésről szóló egyez meny. A mi kulturális egyezményünk — mint Révai elvtárs mondotta — ,,Újaid) bizonyítéka és kifejezője or­szágaink békepolitikájának, meri. aki a népek kulturális közeledésén mun­kálkodik, az a békén munkálkodik.'* Gondoljunk csak vissza a múltra, váj­jon milí halottunk mi a csehszlovák nép kultúrájáról? A magyar és cseh szlovák nép évszázados kapcsolatait sokszor közös harcait — agyonhall­gatták, a csehszlovák népet rágalmaz Iák, „buta tótoknak'5 és „drótosok, nak" nevezték előttünk és azt akar­ták elhitetni vetünk, hogy „mi azért nyomorgunk, meri a csehszlovák nép is létezik5'. Ma, amikor közös erőfesz! té-nsel építjük ej szocializmust, ma­gunkon láthatjuk, hogy sohasem él­tünk olyan jól. mint most, sohasem volt ilyen alkalmunk egymás kultú­rájának megismerésére, mini most. Mindez azé-ri van, mert a magyar és csehszlovák nép létezik, méghozzá &za hadon és boldogan él elnyomó urA nélkül, egy táborba tömörül és közös célért harcol. jVf 5, bárányomé gyei dolgozók, örömmel és meleg szeretettel fordulunk a felszabadulását ünneplő baráti csehszlovák nép felé. Cseh­szlovákia inindeuercdményét és sikeré! a magunk eredményének és sikerének is tekintjük, mert ttpljuk, hogy ezek legyőzhet ellen béketábort, a szocializ­mus ügyét é.s a viilágproletariáihs ügyét erősítik. Kívánjuk, hagy a cseh szlovák nép a Kommunista Párt és GoltwaCd elvtárs vezetésével a szocia­lizmus útján haladva, folytassa a győ zehnek és a sikerek sorozatát a .csehszlovák nép és az eA--' !>ek •,</■

Next

/
Oldalképek
Tartalom