Tolnai Napló, 1952. január-június (9. évfolyam, 1-150. szám)

1952-05-09 / 107. szám

IS32 JUJUS 8 NAPLÓ 3 PÁRT ÉS PAjiTbJJJÉs ♦ Milyen segítséget nyújt az „Anyag és Adatszolgáltatás» a propagandamunka területén A pár tok tatás • ideológiai színvonalú­nak és politikai- tartalmának e mé­lyítése egyik legdöntőbb feladata • a p ro pa g ancí is t únak . Ezt a feladatot csakis akkor tudja megoldani,, ha nem elégszik meg az egyes útmuta­tókban kiadott anyaggal hanem fi­gyelmét kiterjeszti a/ útmutatókban közölt kötelező, valamint javasok irodalom mellett egyéb tanulmányok­ra is. Néhány tapasztalatot szeretnék itt ismertetni, amelyet a pártkiadványok hasznosítása terén szereztem akkor, amikor a propaganda szeminárium soron lévő kérdéseivel foglalkoztunk, így például amikor a szocialista .ipa­rosítás eredményeit tárgyaltuk. megvitattuk azokat az erüket, amelyek lehetővé teszik a válságmentes gazdasági éiet kibontakozását Nagyon helyes volt, hogy rávilágí­tottunk arra, hogy milyen helyzetben élnek a dolgozók Amerikában. En­nél a kérdésinél hasznos volt tanulmá­nyozni az „Anyag és Adatszolgálta. ítís“ 1951 októberi számában Ameri. ka, gazdasági helyzetéről megjelent gazdasági tanulmányt, amely kon­krét adatokkal mutatja behogy mi. ért romlik állandóan a dől gőzök hely- zete az USA ban. Vagy ugyancsak az ,,Anyag és 'Ada tszo 1 gál t a tás“-ban a gazdasági ve­zetők feladatairól megjelent cikk' (1951 október) arra világított rá, hogy milyen öntudatosan építik 'ki a. népi demokráciákban mindenütt a helyes munkaszervezést a gazdasági irányí­tás. E folyóirat novemberi, számában jelent meg egy cikk az ipar politikai különbségéről a kapitalizmusban és a szocializmusban H. Min-c elviérs tol­lából és a cikk ismertetése alkalmat nyújtott arra, hogy a hallgatók vi­lágméretekben lássák meg a szocia­lizmus erőit, a párt hatalmas jelen­tőségét a munkásosztály harcának győzelmes útját, a marxizmus-.eniniz- irms elméletének .cselekvő erejét. „fi marxíziMis-ieninizínus tanítása a háború és béke kérdéséről. fA nemzetközi helyzet alakulása a má­sodik világháború után" című anyag­gal most foglalkozik a propaganda- szeminárium. Ezen a téren hatalmas anyag áll rendelkezésünkre. A párt- kiadványokból ezeket is fel tudjuk használni, mint: ahogy részben már tel is használtuk. Tanulságos külön is rámutatni, hogy az „Anyag és [.Adatszolgáltatás 1952 áprilisi száma, müven jól feltárja a jelenlegi nem­zetközi helyzet alakulását, mint péL tíául SztáJin elvtárs válasza az a me.' rikai lapszerkesztők kérdéseire vagy D. Melnyikov: Ali is az a keretszer. ződés?" és B Ponomarjóv: A gazda­ság militarize1 ása és a proletariátus lenyomó romlása a tőkés országokban cínvi cikkek, megmutat jók a Szovjet unió békés .épitőmunkáját és üz impel nnlista országok tervét, hogv milyen eszközökkel akarják c. világot ketté szakítani és kirobbantani a harma­dik világháborút. Folytatni lehetne még azoknak a tanú.arányoknak számát, amelyeket Közvetlenül bevonhatunk a pártokra. tás eszmei szinvona'.ának emelése ér­dekében. de példának talán ez is elég. És, hogy ezt meglehessük mindenek­előtt az szükséges, hogy mielőbb ma­gunk olvassuk el őket, legyen meg bennünk az a-z öntudat, amely soha­sem zárkózik el az igaz eredmények közlésétől, sohasem rejti véka alá a párt szervező nevelő, irányító mun­kája következtében elért eredménye­ket. hanem azokat, úgy tudatosítja, hogy ugyanakkor a haladás ellenes tábor rothadtságál., gazdasági rend­szerének tarthatatlanságát is mégis, merte ti. A módszer, amelynek segítségéve! közelebb hozzuk a hallgatóinkat a tárgyalt, anyag problémáihoz, akkor a legjobb, ha mindjárt közvetlenül szervesen az anyaghoz kapcsoljuk a hozzeolvasott cikket, lehat konkréten hívjuk te rá a ti- • gyeimet, de sokat segít, az is. ha egy. (*gy mondától. vagy esetleg részletet felolvasunk, bár e/. sok iclöt vesz- igénybe. Még az is nagyon elönvös- nek bizonyult hogy egy egy elvtárs egészen röviden beszámol a cikkről ehhez azonban előzetesen ke, meg. beszórni a tárgyat és az idevonatkozó cikket. Természetesen nem ez cl/ egyetlen eszköze annak, hogy a kérdéseket közelebb hozzuk a hallgatóinkhoz Ezek mellett nagyon hasznosnak bi. zonyult a történelmi adatokkal alátá„ masztott érvelés, amelyeket a kiadva, nyolcban vagy éppen a levéltárakban találtunk meg: vagy a filmek es a szépirodalom értékelése, amely ele­venné, élővé tudja tenni a.7 anyag megismerését, ezeii keresztül a marx­izmus lemnizmus még teljesebb győ­zelmét, a burzsóá gondolkodás ma­radványainak felszámolását, békénk megvédését, munkáulöntudatát, a Szovjetunió iránti szeretet flmélyülé. sét pártunk politika járnak helve* kö­ve (évét. Kamoróezv György középfokú prop. szem .vezető. Éj párttitkár került a pártszervezet élére — megjavult a munka Háta községben Báta község dolgozói jól felkészül­tek a műnk a versenyen kérésziül má­jus Írnek, a nemzetközi munkásosz­tály nagy ünnepének méltó megün­neplésére. Nemcsak a vetést fejezték be a község dolgozó parasz!jai. hanem megkezdték a cukorrépa kapálását is. A községben a dolgozó parasztok, de a f ö lei mű v ess z ö v etk e z e t igazgatósági tagjai is versenybe 'léptek egymással, és .elsőnek végezték el a tavaszi mun­kákat. példát mutatva a falu lakos­ságának. Esti elbeszélgetéseikkel az elmaradottakul felvilágosították és mozgósították a / tési és növényápo íási munkák időbeni elvégzésére. Bajnok Sándor gyapotfelelős jól szervezte meg a gyapot elvetéséi. Közös munkával a gyapotmagot az egész község területén 48 óra alatt elvetették. Szászi Istvánná, fÖídművesszövetkezeti felvásárló is példamutatóan teljesítet­te vállalását. Vállalta május 1-re a község Lsz.abadburgonya felvásárlásából a 100 százalékos teljesítést, és vál­lalását 150 százalékban teljesítette. A szövetkezet aktívái a részjegybe­l'izeíésben hátralékban tévő dolgozók telátogatása mellett vállalták, hogy ki;s,gyűléseket is tartanak és a munka eredmények fokozásának elő**gítésére meggyőzik a dolgozó parasztságot és rámutatnak a kis.gyüléseken ;i beadás] kötelezettség maradéktalan tejesíté­sének fontosságára. V szövetkezet .aktív munkája úgy érvényesült és érvényesül Báta köz­ségben, hogy szorosan kapcsolódik össze az aktívák munkája a pirt ve­zetésével és a többi tömegs-zervezetek munkájával, mely annak köszönhető, hogy a pártvezetőség az eddigi párt titkárt leváltotta é.s helyette az aktív munkát végző: líácz elvtár­sat 'választotta titkárrá, akinek munkája nyomán « tömegszerve zeiek munkája is megjavult. A község dolgozói a párt irányításá­val é.s a tömegszervezelek munkáján keresztül még fokozottabban lá-ínak hozzá a munkák sikeres elvégzéséhez, hogy elmondhassák. Báta község nem utolsó, liánom első is ind lenti' a ver­senyek során. Számolja fel hiányosságait Tolnonémedi község tanácsa alatt hala­dunk Tol. manémedi feé. A? egész határ üde zöld szín­ben pompázik. Sok helyen már lát. szik a kikeit kukorica. A mezőn fo­lyik a gyapot és a cukorrépa sara- bolása, A zöldedé gabonatáblák, a már kikelt kukorica és a többi nővé. nyele mind, mind dolgozó parasztsá­gunk szorgalmát mutatják. Dolgozó parasztságunk a termelőszövetkezetek példája nyomán felismerte a korai vetések előnyét a nagyobb termés- eredmények elérésében. Beérünk a faluba, betérünk a ta­nácsházhoz, megtudni, hogyan dolgo. •zik a község dolgozó parasztsága, hogyan teljesíti népi államunkkal szembeni kötelezettségét, hogyan dol­gozik a község tanácsa. Beszélgetni kezdek Palikó Ágoston evtárssal, a tanács titkárával. Ha­marosan megállapíthatjuk Palikó elv. társ szavaiból, hogy a tanácsnak ala­pos javítanivalója van a munkában. ®rdeklödöm a tavaszi munkák állásá. ról. — Az április 28 i átlapolnak meg. telekien 98 százalékban végezték el a tavaszi munkákat a községben mondja Palikó elvtárs. — A termelő- csoportok elvégezték a cukorrépa sa- Tabolósáty a hét folyamán megkezdik az egyelést is. — Az egyéni gazdák­nál hogyan folynak a növényápolás: munkálatok? — kérdezem. — Hát azt az isten .tudja — válaszolja Palikó elv társ. nem értünk telje­sen egyet. A me­zőgazdasági mun­kák állásáról nemcsak az istennek. \ Vírágbaborult akácfáit Paiikó elvtárssal hanem a községi tanácsnak is keke ne tudni, mégpedig minden nap az előző napi eredményeket; A tanács úgy látszik, nem ellenőrzi a munkák menetét, hiányos a jede-ntőszo Igádat. Hogyan akarja a tanács a munkák mielőbbi elvégzésére mozgósítani a község dolgozó parasztságát, hacsak az április 28-i értéke!»* áh rendelke­zésére május 6-án. Ebből van a, le­maradás a vetésben is. Még mintegy 50 hold kukoricavetés vissza van. — Még nincs elkésve — igyekszik ma­gyarázkodni Palikó eLvtárs, közben megnézi a ve lés j határidőt. A kuko­rica vetési határideje május ötödiké- A tohianéniedi tanácsnál ha 6 én még nincs elvetve ötven hoki. az . még nincs elkésve.“ Hiányosságok vannak c begyűjtés terén is. Ä község beadási l'ote e- zettségét tojásból 5ú százalékra, ba­romfiból 66 százalékra, vágómarhából 75 százalékra sertésből 49 százajekra teljesítette. Vannak jól teljesítő dol­goz ó parasztok, mint Mezei Lajos, aki már egész évi tojásbeadását teljesí­tette, vagv Ács András, aki félévi to_ jásbeaciását 30 százalékkal tűi le! j esi. telte.. Ha ezeknek a bevonásával moz gó.-útaná a tanács a község doigozó parasztságát, egészen bizonyos hogy jobb eredményt is tudnának mérni. -------------------------------a népnéve­i Hiányos a községben Ámunkais.--------------------—-------- A begyűj­tést, azzal akarják elősegíteni, hogy állandóan dobolhatják, mindenki te­gyen céget ben das i kötelezettségé­nek. — Jól dolgoznak a népnevelők is — mondja Palikó elvtárs. — el­mennek a dolgozó parasztokhoz meg. ma gyarázni a beadás jéien:, őségét, és egyben át is veszik a beadásra kerülő tojást — Rákosi elvtárs pedig már nem most mondotta, hogy meg kei; szüntetni azt az ákapo'tet hogy a funkcionáriusok* zsákká’, vagy sza­tyorral menjenek a begyűjtésre agi­tálni. Úgy látszik Tolnanémedin ezt figyelmen kívül hagyták. Mindezek azt mutatják, hogy " pártszervezet sc-m tölti be irányító szerepéi, nem kezeli led ö erétivel a begyűjtés, a mezőgazdasági munkák kérdését Rafiai elv társnak meg kell szervezni a munkál, erélyesen fel kell lépni a hiányosságok ellen, meg kel szilárdítani a pártszervezetet, a falu gazdájává kéji válnia. Ebben az évben nagy feladatok várnak a tol- n-anémedi tanácsra, a pártszervezetre egyaránt. Diadalra kei; vinni a be­gyűjtést. mozgósíi uni kell az aratás, csépiés mié őbbi elvégzésére, az ősz; munkákra. Ehhez pedig te. keli szá­molni a hiányosságokat, a kénvelmes_ kedést a munkában. Lassan bealkouyodik, amikor visz. szafelé indulunk. A község dolgozó parasztsága, hazatér u határból Hol­nap ismét hozzáfognak a munkához, hogy LÖbbe! termeljenek, hogy lobi) és jobb élelem jusson dolgozó né­pünknek. A dolgozó parasztságot azonban rá kell nevelni, hogy a szó. cializmus építéséhez mindenkinek te­vékenyen hozzá kell járulni, meg kel! valósítani ötéves érvünket, amelynek célkitűzése a jómódú parasztság, n virágzó, fejeit mezőgazdaság KÜLPOLITIKAI JEGYZETEK Dr. II irlh sz. k. birodalmi kancellár !\émv forsza a eg y sédéért 18ől búi dr. .loseí Wlrlb, aki pol­gári politikus. meglátogatta a Nemet Demokratikus K «»».társasa gt»t, hogy megvizsgálja n Német Demokratikus Köztársaság kormány inul »aló meg. egyezés lein*tőségeit. Ezt a lépést a nyugatnémet politikusok és lapjaik a I égéi es i b he 11 hí rá itá k l>r. .laset Wir-th. aki Eriedrieh Ebert-nek. Berlin óoruokratikus szék tora fő pn Igárm est erének a meghívásá­ra jött el, a »veimari köztársaság egy nemesek Németországban, hanem a külföldön is ismert és a német nép legszélesebb köreiben nagy tisztelet i»ek örvendő politikusa Dr. Wirttt, aki a katolikus Gen-trmnpárt • tagja »ott, 1921-től 1922-ig töltötte he a né­met birodalmi kancellári lisztet. Ez ülőben kötötték meg a Szovjet unió val a rappalói szerződést, amely meg­felelt a német nép érdekelnék l)r. Wirth ismét részt»-esz a német politikai éleiben, Nyugat-Németország egyre erősödő li jrnfelfeg» vérzésének láttára i.vinételiteii figyelmeztető leve­leket írt a bonni Szövetségi Gyűlés képviselőinek és professzor Denssnak, a bonni kiilönállam elnökének. Berlini tartózkodása alkalmával dr. Wirth számos beszélgólést folytatott a politikai élet szereplőivel. 1952. ja nuár 9 én részt» ett a Német Demokra tikos Köztársaság Népi Kamarájának azon az ülésén, amelyen a Német De­mokratikus Köztársaság kormányának az üssznémet nemzetgyűlés megválasz­tására vonatkozó választási törvén» tervezetét tárgyalták és fogadták el. Ezt követöleg dr. Wirth, a Német De. rnokralikus Köztársaság Népi Kama­rája választási törvénytervezetét egy ••zintc megszabadító cselekedetnek mi nősítette és hozzátette: A Német Demokratikus Köztársaság politikusait a legjobb szándé'l vezér ii. Mindent el kell követnünk. Iipgy Németország két része ismét egye süljön Már 1952 január 4-én nyilatkoza­tot tett a volt birodalmi kancellár a francia AEP sajtóügynökség egy kép viselőjének olyan értelemben, hogy minden német patriótának, az a fel­adata, bőgj a német egységet minél sürgősebben helyreállítsa. Ezt a nyilatkozatát dr, Wirth egy (952. január 11-én N'yiigaí-Berlinben tartott sajtóértekezleten is- inegismé telte, amelyen be! és külföldi újság­írók vettek részt. Ezt mondotta: ., Hiszek a német nemzetgyűlésben. Ezért foglaltam rl Berlinben azt aj álláspontot, hogy egy Kelet, c.s Nyu gat Németország meghatalmazott kép­»Belei közötti tárgyalásnak be kell következnie." Hogy dr. Wirth nyilatkozatai meny­nyire beletaláltak az Amerikától füg gő bonni politikusok scbc/.hetö ponl- jába, bizonyítja néhány nyugatnémet :ap kommentárja, amely »ek dübvel sürgi'telt kíméletlen vroils/abilyókat W irlh ellen é.s odáig ment, hogy *• Szövetségi Llliun területéről való ki utasítását követelte. De még a )M»lgári sajtó is kénytelen megállapítani, számolván olvasói nagy többségének hangulatával, hogy számos német job ban rokonszenvez Wirth szerepével Berlinben, mint llallstcinéva! l’áris bau. (.Stuttgarter Nachrichten) Ennek a rokonszenvnek az okát ugyanez v lap abban találja, liogy h nemetek többsége azon a véleményen van- hogy Németország dilemma előtt áll Vagy csatlakozik nyugathoz, vagy kő vctell a német egységet. Németország egysége inkább szívügye a németek nck. Azonkívül ez a mcgoUlás kovésb hé kockázatosnak tűnik fel nekik é# ezért a szövetségi kormány polltiává- ját egyoldalúnak, helytelennek é.y ve­szélyesnek ítélik. A Fnldaer Zeitung, egy a nyugat­német Keresztény Demokrata l'nió. hoz, közelálló lap bevallja: A bonni kormány túlköiuiyiinek ítéli meg a feladatát. Minél Uonvo- lyahh é.s súlyosabb érveket hangoz tatnak n nép többségének nevében be Vzélö szónokok, pun át liaugosaliimn é*. konokablmn igy ekszik a kormány őke; egyszerűen kommunistáknak vagy a Szovjetunió által befolyásolt szemé­lyeknek bélyegezni. A Német Demokratikus Köztársa­ságból való visszatérése után dr Wirth Ereibnrgban (Breisgau) a nyit vánosság előtt magyarázta meg uta­zásának indokdit. fiz alkalommal e volt birodalmi kancellár hangsúlyoz ta hogy igyekezni fog a Német Ve rnokralikus Köztársaság politikusaival megkezdett tárgyalásait folytatni. E célból brosúrát ír. .előadói körutat tesz Nyugat-Némctországhan. Vcgezc üil kijelentette dr. Wirth, hogy állást foglal a belnéniel (zónaközi) német kereskedelem újrafelvélele és a nyíl gatnéniet gazdasági élet képviselőinek az áprilisban Moszkvában lefolytatan­dó világgazdasági értekezleten Kóló részvétele mellett. Tolnai INaoló tanaszta lat csőre rovata Tra li' tor fo ra n i tyii I A nyár folyamán a legnagyobb műnk a i dőben gazdaságún)!; 14.001 gyári számú Iraktoráná: sorozatos f&rg-atfyúcsapágy olvadások történ­tek. A forga’ctyúíengeíyen görbüjést végeztünk, ezáltal a gyárilag összeá ütött forgatlyúház tömítés hasznáiha íat'anná vált. meri az c’.ösürííctt le­vegő, vaiaminl a lorgattyúcsapágy kenéséhez szolgáló olaj az excentri­kus részen a szádba szökött. Újításunkkal olyan megoldási t* iáltunk, amely a levegő és az olaj kiszökését teljesen megszünteti. Az eljárás részletes leírása: VE t>976 számú fedélbe egy darab lOOx l'iöxt-j mm-es Shner gyűrűi iI;esz-lü.n-K be olyan rné.yen, hogy a t'orgatlyú- tengely görgői»csapágyát a !'?!>.zorítás- kor támassza. Ezáltal az eddigi gyár; elrendezésből a VE 1777 számú szó rítótárcsa a VE 1175 számú t&mítö- ;árcsa. valami-E-l a Vf- :i772 szánni nyomi )rugók ki ma: •adnak. A V I. «S5S6 szú mű be tét gyű ríí változatlanul i a he­ivén mararl és er: r ■ jön iá a Simer gyűrű belső g um; zott i elével. úgy hogy a gumisz oríl 5 buzőrugó a for. gattyú bűz felül i le gyen. Mivel a tor­gat tyű házból a ^ 7 ÍL hadba igvekv ő elösü­rí te li lev.- gö, í gy be!.ói'.közik . ;i Síin­mer g vűrün óév i) ! i égüres .-érbe él még fokoz: diabban ne ]> Leszorítja, gú m iparé­inét a beiétgyürűnek. S ezáltal a leve­gős oíaj legkisebb kiszökésél is tel­jesen rnegakrujáivozla. Ezzel a megoldással két célt értünk e!, egyrészt az olajozást tökélete- .sítetíük. másrészt pedig a motort effektiv teljesítményét fokoztuk ózon végzett újítás \ kiszívott levegő teljes egészében *ü* rítödik. így a robbanás pillanatában tökéletes elégést biztosít vagyis ke vev.'bb üzemanyaggal a motor kivá­lóan dolgozik. Eelh-ozzuk a 2Ö.9IJ2 gyári száméi vontató esetét, az állandó durrogások kellemetlensége a motor erejének nagy­fokú csökkenése, az üzemanyag túl* íogyasztá-s-a. Mind abból adódott. I» »gy az. elégéshez -ziikséges levegő egyr része a forgattyúllázbó! klszököH a szabadba. Az általunk 'kigondolt és kivitelezett módszerrel Mául elvtárs megjavította azóta a durrogások, -az utóágések megszűntek és a motor minden baj nélkül kitünően do'gozik. Jelenleg már a negyedik traktorunkon használják ezt az újítást. Meg kell még említeni, hogy ha. zkukban mintegy 4.ÖÜÖ traktor dolgozik, ennek mintegy 10 száza iékának biztosan az a hibája, bőgj szórja az olajat. Ha naponta trak­toronként egy műszaknál csak fél kiló olajat számolunk is szórásra, akkor is körülbelül 1.600 forint megy veszendőbe népgazdaság mik vagyonából. emellett az üzemanyagfogyasztás :s mintegy 5 százalékkal több a teljesít­ményhez mérten. Ehhez járul még 8 munkaruhák. köpenyek. .dőeiöí'! ‘önkremenése az olajtól, Minden tu dúsunkkal azon leszünk liogy szocia­lista hazánkat további újításokkal és észszerűsííéstkkel segítsük az ötéves tér» mielőbbi befejezésében. 'teinóczi József, Szües Janói .ijitók. uzdi áj;ami gazdaság.

Next

/
Oldalképek
Tartalom