Tolnai Napló, 1952. január-június (9. évfolyam, 1-150. szám)

1952-01-12 / 9. szám

ma jahuAr n w» A P L Ö 3 A forradalmi elmélet nag; ereje A jaarxi-leninJ elmélet kiszélesíti az intse? politikai látókörét felfegyverzi í társadalom fejlődé3torvényeinek is­meretével, s ezzel fokozza az önma- gtlval szembeni igényességet. a for­radalmi ■elmélet nagy segítség a gya­korlati feladatok eredményes megol­dásában. : ‘ A? elméletnek és gyakorlatnak ezt a megbonthatatlan kapcsolatát különö­sen mi, propagandisták látjuk szem­betűnően, mert közvetlenül figyeem- mel kisérjük. bogyan sajátítják e! a kommunisták a forradalmi elméletet fvS hogyon alkalmazzák gyakorlati munkájukban. Nyolc hallgatóm már második éve foglalkozik az SzK(b)P történetével. Hallgatóim ez idő alatt sokat fejlőd­ték, megszerették a politikai irodal­mat. megtanullak elemezni alva-smá. nyaikaf és a környező élet jelensé­geit Hogy szorosabban kapcsol jani ősz­inte a tanulmányozott, anyagot a ma kérdéseivel, s hallgatóim gyakorlati munkájával, a foglalkozásokra vR/ó felkészülésnél minden egyes témához igyekszem anyagot gyűjteni szülővá­rosunknak, Pavlovnak életéből. Az egyik foglalkozásom az első sztá ini ötéves tervről volt szó. Előzőleg ösz- szegyüjtött.em 3 megfelelő helyi vo­natkozású anyagot és elmondtam hall­gatóimnak. milyen vo't városunk az első ötéves terv befejezésekor. Érül lettem üzemünk, történetét is, mert hiszeD üzemünk az első sztálini öt­éves terv szülötte. A hozzám beosztott hallgatók gyak­ran hasznos kezdeményezésekkel lép­nek tel üzemünkben. Amikor a párt- torlémet tizedik fejezetével kapcsola­tos anyagot tanulmányoztuk, hcüi'.qa- lóirn nagy figyelmet fordítottak a ti­zenhatodik párt konferencia nyomán megindult szocialista munkaversenyre A megbeszélés folyamán érintettük a munkaverseny új formáinak kérdését is. Hallgatóim felvetették a pártveze- tvfVség ülésén, hogy a karosszériaváz- raühelyt sztahanovista műhellyé ke l tenni- Utána megvitatták ezt a tag­gyűlésen is. Műhelyünk kollektívája elfőnek indított versenyt annak ér dekében, hogy sztahanovista üzem legyünk. Ugyancsak a párt történet tizedik fejezetének tanulmányozásánál. mi­kor azt tárgyaltuk, hogy a szovjet nép saját- erejéből külső segítség né:kiil valósítja meg az ország iparosítását, a kommunisták kidomborították a ta­karékosság jelentőségét. Mennyi kihásználatlan takarékos- sági tartalék van a mi üzemünkben! •— mondotta A. I. Ritov. — Már az­zal is. hogy. takarékosan használjuk a szerszámokat, soktízezer rubelt ta­karíthatunk meg. Ritov elvtárs foglalkozni kezdett a munkásokkal a szerszám takarékos felhasználásával kapcsolatban. Alig egy hónap múlva Ritov elvtárs kö­ztölte, — sikerült elérnie, hogy 60 munkás csupán a szerszám takarékos­sággal .10.000 rubelt, takarított meg. Ezekután mindenki még jobban ügyel szerszámaira és a műhely havi 127.000 rubelt. takarít meg. Ismertettem Ritov elvtárs kezdemé­nyezését a tanulókörben. Számos hall­gatóim ezután megbeszéléseket tartott a műhelyben. Az egyik megbeszélé­sen Hiamov elvtárs megjegyezte, bogy a műhelybőí-műhelybe való anyagszállítás- közben negyedév alatt mintegy 10.000 alkatrész veszett el. Ennyi alkatrészből legalább 300 auló géprészt lehetne összeállítani. A párt. tagok jelentése alapján felfigyeltek erre is és ma már megszűntek az ilyenfajta veszteségek. A tanú.ókör hallgatói lelkesen ka.p- cso ódtak be a takarékossági mozga­lomba és példájukkal magukkal ra­gadták a többi dolgozókat is.- Abban az üzemrészben, ahol dolgozom, 11 munkás személyi megtakarítási szám­lát vezetett be, ami csaknem 28.000 rubel megtakarítást eredményezett. Nagy lendületet vett a gépek szocia­lista megőrzéséért, s a kizárólag ki­váló minőségű termékek előállításáért megindult munkaverseny. 118 gépegy­séget vettek át szocialista megőrzés­re. 11 brigád kizárólag kiváló minő­ségű terméket átlát elő. öröm nézni, hogyan igyekeznek « kommunisták emelni tudásukat mi­iyen rendkívüli érdeklődéssel tanul­mányozzák a marxizmus-leninirmus klasszikusainak műveit, milyen szí­vósan, kitartóan tanulnak. Jól esik látnom, hogy a forradalmi elmélet ho­gyan segíti őket gyakorlati munká­jukban. hogy hallgatóim alkotó kez­deményezéseikkel. sztahanovista mun­kájukkal igazolják az elmélet és az élet, a tudomány és a gyakorlat meg. bonthatatlan kapcsolatát. Nagy feladatok előtt állanak a szekszárdi gépkocsi javító dolgozói Alig fél éve, hogy Szekszárdon meg­kezdte mimikáját egy újabb váliakr: a gépkocsijavító. A régi, elhanyagolt műhelyek helyett most egy új, kor­szerű szerelőcsarnokot építenek, am idestova már 3 hónapja, hogy készül. A szerelőcsarnokot a kisipari egyesü­lés építi. Ebben a dolgozók kedve­zőbb munkakörülmények iközöH tud­ják majd kijavítani a közlekedési esz­közöket. Az üzem kis létszámmal in dúlt meg, de ma már ez ‘k8 főre emel­kedett. 1952 január 2-áni alakiéit lak kél bri­gádot, ezek a brigádok párosverseny, ben vannak egymással. A vállalat munkájában komoly hátrányt, kiesé­seket jelen' az anyagbeszerzés. Sok esetben egv kocsi átadásához már csak egy kisebb rugó vagy hasonló alkatrész kellene és amiatt az elké­szült járművet nem tudják átadni a forgalomnak. Az üzem alakulása után a munkafegyelem laz>a volt. De ma már a dolgozók megértették a terme­lés jelentőségét és mind ritkábban for­dulnak elő késések vagy igazolatlan m Iliászt ások. Nem Padjuk, hogy a Szakszerveze­tek Megyei Tanácsának-e vagy más szervnek a hibájából, az üzemben még nincs szakszervezeti csoport. Ell­nek tudható be az, hogy a munka ver­seny szervezése nehezen megy. Igv a vállalatnál az- év első napján csak fel­ajánlás született, egy BMW személy- gépkocsi szerelésében vállalták n bri­gád tagjai, hogy január 10-én átadják a forgalomnak. Vállalásukat 100 szá­zalékban teljesítenék. Ez az egy példa is mutatja a/zt, ha egy üzemben a mimkaverseny kérdésével foglalkoz­nak, a dolgozók megértik ennek je- Leni'öségét. Hiszen ina már minden üzemünkben hosszúié járat u verseny szerződéssel rendelkeznek a dolgozók A vállatát előtt nagy feladatok van­nak ötéves tervünk harmadik évében. Rájuk hárul az a feladat', hogy a szek­szárdi és a vidéki szervek gépjár­müveit a legrövidebb időn belül ki­javítsák. Azok in unkába állításától, a termelés menete nagyban függ. A dol­gozók ennek jelentőségét megértették és munkájukkal akarják elérni azt. hogy a gépkocsi teljes generáljává á- sá"i a legrövidebb időre lecsökk erő­sek. Hogyan éri címezi 7 ötösiné, a nagydorogi Szabadság párttitkára kommunista példamutatást ? a KEDVES TOLNAI NAPLÓ! Első levelemben szeretnék beszámol ni egy, a nagydorogi Szabadság ler- melőcsoporlban történt esetről, A cso­port valamennyi tagja kapott háztáji gazdálkodásra beállított kölcsönt, hogy azon egy tehenet és egy anya- sertést vásároljanak. A termelő-csoport üzemi párt’tivkára, Tölösi Jántoisné a tehenet eladta és erről sem az intéző- bizottságnak, sem a tagságnak nem számolt be. Ezenkívül a tehén árát sem rendezte, tehát nyilvánvalóan mind a csoportot, mind a járási me­zőigazdasági osztályt félre akarta ve­zetni, vagy talán megcsalni. A tag­ság ébersége azonban megakadályoz­ta e tervének megvalósításában, és a tehenet vi-s szandált a. Tő’ős-iné úgy számított a vásárral, hogy a tehenei eladja, az árát pedig saját szükségletére használja fel. Ami. kor a tagság ezért kérdőre vonta, még ő fenyegetőzött és kijelentette, az ö jószágával -azii tesz, amit akar, senki­nek semmi köze nincs hozzá. Mi meg­mutattuk, hogy igen is van közünk és a passzust azonnal visszairaftűk. Kérem az elvtársakat, hassanak oda. hogy Tö'.ösi Jánosáét leválthassuk. Hermáim László Nagvclorog, Szabadság tszcs. Ar. esetet kivizsgáljuk és a tagsag elmondta Töt ősi J á nos n érői, hogy a term elő cs op o rt ba n nem megfelelő a munkához való viszonya, lányával együtt siókat hiányoznak, holott neki, min": pár'.t-idkámak példát kellene mu­tatni a többi csoporttag előtt. Azon­kívül felvett a csoporttól 2000 forin­tot azzal, hogy három nap múlva v'sszafize i, azonban ezt máig sem fi­zette vissza. Az ilyen cselekedetek bomlasztó hatással vannak a csoport munkafegyelmére és az előforduló ilyen esetekről a csoport tagsága te­gye meg a kellő intézkedéseket a Ta­kes megbüntet ősére. it megtörteit községi tanácsülések jé es rossz tapasztalata! nysman biztosítsuk a még iiá'raléva tanácsülések sikerei \ Szovjetunióban járt dán munkásküidőtt>éo be^/á moló j a Kópénhá*ráI >a n Kopenhága (TASZSZ): a Szovjet­unióban járt dán munkás-küldöttség tagjai hétfőn beszédet mondtak a Dán-Szovjet Társaság kopenhágai gyű­lésén. A küldöttség tagjai hangsú­lyozták. hogy a Szovjetunió békét, kí­ván. Kijelentették, hogy mély be­nyomást keltett bennük á* Szovjet­unióban folyó óriási méretű békés építkezés. L. Andersen nyomdász pél­dákkal bizonyította, hogy a szovjet dolgozók életszínvonala sokkal ma­gasabb a dán munkásokénál. Hozzátette még, hogy a Szovjet­unióban egymás után hajtják végre a nagy árleszállításokat, aminek kö­vetkeztében állandóan növekszik a szovjet dolgozók reálbére. A larmcsok munkája akkor jó és eredményes, ba mindig szorosan kap­csolódik népünk időszerű feladataihoz, azt segíti és tudatosítja a község dol­gozóinak széles rétegeivel. Világos tcilát, hogy nagy jelen tősége van a tanácsok munkájának és ezen tú - menően a most folyó tanácsüléseknek. A tanácsülésnek mindenkor ki kell értékeim az elmúlt hónap munkáját, eredményeit. Uj erőt. új tapasztalato­kat kell, hogy gyűjtsenek tanácsaink ezeken az üléseken az előttünk álló nagv feladatok megvalósítására. A tanácsüléseken, most amikor ilyen komoly kérdésről van szó, mint Rákosi eivtárs beszédének meg. tárgyalása, melyben bejelentette a jegyrendszer megszüntetését Rákosi eivtárs mondotta: ..A munkafegyelem­mel kapcsolatban szólnom kell az ál­lampolgári fegyelemről, melynek együk mutatója, bogyan teljesíti a fa­lu népe az adófizetés és lerménybe- adási kötelezettségét..." „Mi a fel­szabadulás után báróin év tartamára mentesítettünk több mint félmillió földhöz juttató Itat juttatási törlesztés fizetése alól. Ezzel elősegítettük, hogy á íötdhözjuUatottnk gazdaságilag meg­erősödjenek ..." ,,Ennek eredménye­képpen ezen a téren lazaság harapód­zott el. Az csók természetes, hogy ebbö' a lazaságból elsősorban a kuIá­kok és jómódú parasztok igyekeztek hasznot húzni. De százával, sőt ezré­vel voltak olyan újgazdák is, akik évszámra nem fizetlek adót vagy nem teljesítették a tennénybéadást s eh­hez úgy hozzászoktak, hogy kötele zettségeik nemíeljesitését afféle szer zeit jognak tekintették. Ezek most őszinte felháborodással veszik tudo­másul, hogy ennek a., időnek vége és nekik is a közteherviselés elvének megfelelően te. iesíteniök ke1! kötele­zettségeiket." Látni kell minden járási és községi tanács elnökének, hogy. az 1952-es terv teljesítéséhez nekünk úgy kell a beindulást megszervezni, hogy az 1951-es év munkáját értékelve azok hibáit feli árva és a meglévő és a munkában mutatkozó lemaradást ki­javítjuk. Nem a tömegek, a dolgozók azok_ akik legjobban fel tudják tárni eze­ket a hibákat, nem ők-e azok, akik eddig is segítették és mostani tanács­üléseink eredményeit, egészséges ja­vaslatokkal a hibák bátor feltárásával teszik eredményessé és ezen belül a tanácsok munkáját könnyítik meg. Nem szükséges ezt a kérdést tovább magyarázni, hiszen tanácsaink több­sége bőséges tapasztalatokkal rendel, kezik ezen a téren és tanácselnöke­inknek nagy része tisztában van az- ■zal. hogy a tömegek bevonása a. mun­kába a jó tanácsülések megszervezé­se az. erre való jó felkészülés a dol­gozók javaslatainak a felhasználása volt a biztosíték arra hogy munkájuk jó és eredményes volt az elmúlt esz­tendőben. Meg kell mondanunk azt, hogy nem minden községben van e'z így és még mindig vannak olyan járá­sok és községek, ahol lebecsülik a tömegek bevonásának jelentőségét a tanácsok munkájába. Nem szervezik meg jó! a tanácsüléseket, felületes munkát végeznek a beszámoló elkészí­tésénél is. Az e havi tanácsülések is bőven bebizonyították ezt. amit: arra hasz­nálunk fel, hogy segítséget nyújtsunk azoknak a községeknek, ahol még nem tartották meg a januári tanács­ülés*. Nézzük meg tehát azt. hogy já­4 PÁR777 TKÁRN4K A TANULÁSBAN PÉLDÁT KELL MUTATNIA .Vezető kádereink egyrészt az e mél éti munka jelentőségét, le­becsüli és lesüllyed a szűklátókörű „gyakorlat" színvonalára.'' (A párt Politikai Bizottságának határozatából.) Mozolainé elv társnő november óta a Tolnai Textilgyár párttitkára. Váriiskolái végzett, hogy hiányos emeleti Képzettségét- pótolja. Nem egy beszélgetésnél kijelentette: elméleti képzettség nélkül nem lehet jó mun­kát kifejteni. Ez a véleménye közben úgylátszik megváltozott. Na. de men­jünk csak szépen sorjában. Mikor most megkérdeztük Mozolainé elvtársnőt, hogyan vesz részt a tanulásban, így válaszolt: — Nem érek rá tanulni, eivtárs! Rengeteg az elíogaltságom. Vezetőségi ülés, üzemi háromszög ülés. pártnap. taggyűlés és és.. Ut elakad. Szeminárium is van. de akkor hazamegyek, elvégre otthon is keli dolgozni. — Ha hiányoztam is a szemináriumokról, — mondja. újságot, olva­sok, s abból sokat lehet tanulni, meg aztán gyakorlatilag végzem a do'go­kat.— Az ilyen gyakorlati munkának aztán meg is van az ,,eredménye". Nézzük, mit, mondott Rákosi elvtárs a kétéves pártiskola megnyitásán: _____ezek az elvtársak arra az álláspontra helyezkednek, hogy akinek az *s ten hivata.lt ad, észt is ad hozzá.’' Hát körülbelül így áll Mozolainé elv- ió.rsnő a „gyakorlatimunkával. Azt hiszi, hogy ő már eleget tud, hát termi janak a, többiek. Természetesen ez a véleménye alapjaiban helytelen és előbb vmgy‘ utóbb be-teijesédik rajta Sztálin eivtárs szava: .a gyakorlat vakká lesz. ha nem világosítja meg útját a forradalmi elmélet." De természetesen az elfog laltságra való hivatkozás sem egészen helytálló. Ha megnézzük,a többi párttag viszonyát a tanuláshoz, megállapíthat­juk, hogy követik a párttitkár ..példáját.“ A vezetőségi tagok sem tanul­nak de ugyancsak elfoglaltságra való hivatkozással maradnak távol a sze­mináriumokról a párttagok is. Így nem csoda., ha hatalmas a lemorzsoló­dás. Az oktatási munka lebecsülése, a tanulás hiánya aztán megmutatko­zik a pártszervezel munkájában is. A vezetőségi tagok közül csak néhá nyan dolgoznál>, a. többi nem is ismeri ieladaiál. Vannedc azonba’n az üzemben olyanok is, akik tudják, hogy a tanúin.:: ra, az elméleti tudásra miért van szükség és eljárnak szorgalmasan az esti szemináriumokra. Ezektől vegyen példát Mozolainé clvtársnö, aki meg- feledkezik pártunknak árrá! a határozatáról is. hogy: ..Az ötéves népgaz­dasági tervünk új, hatalmas feladatokat állít pártunk elé, amelyeket csak olyan párthoz hű, és ügyünk győzelmében biztos káderekkel lehet megol­dani akiknek eszmei-politikai és szakmai ielkészüitsége a szocializmus épí­tése minden akadályán győzedelmeskedik Erről megfeledkezett Mozolainé elvtársnő és arról is, hogy a „marxiz- mus.leninizmus vezérfonal a cselekvéshez“ és enélkül még Mozolainé elv, társnő sem tud „gyakorlatú munkát végezni. rás: tanácsaink hogyan segítik a ,01. ségekei a tanácsülés előkészítésében: .4 bonyhádi járás esetében aU mond juh, hogy nem megfelelően. Rumbus lvtárs és Vörös e'vtárs nem vették '•sire, azt. hogy a községnek me y telelő segítséget kellene nyújtani és nem szabad azokat teljesen magukra hagyni. Nem nézték meg, hogy Apa1 hangon egyáltalán nem foglalkoztak a tanácsülés megszervezésével. A . be­számolót például u gyűlés előtt 2 tárá­val még nem készítették el s egv népneve!ófüzetből akarták felolvasni, így történik meg az, hogy Aparhant község dolgozói nem ismerik hibáikat nem tudják kijavítani azokat, ezért lesz az is, hogy az évi munka kiér­tékelésének hiányábán a feladatokat sem tudják majd rugalmasan megöl dani. Ezért a felelősség persze nem az aparhanti dolgozóké. De menjünk tovább, vizsgáljuk meg a járás további munkáját. Hogyan történhet meg az, hogy a járás, ha változást is eszközöl az ülések idő­pontjában, mipt ahogy a Nagymá- nyok és Váralja és több község is, nem jenti azokat a megye. felé. A fenti községekbe kiutazó megyei ki­küldöttek cgy-egy napot, veézfteltek, hiába költöttek vonalköltségre. Hiba ciz. hogy ha egyes községek­ben napirendi pontként olyan kérdé­seket. tárgyalunk, ami a későbbi ta­nácsülések feladata. Bonyhádvarasdoj, a község 1952-es tervét, tárgyalták. Fordítsanak nagyobb figyelmet a na­pirendi pontok elkészítésére, segítsék tehát, a községeket minden területen, hogy munkájuk eredménnyel és siker­rel járjon úgy, ahogy ez Tamásiban történt. A tamási járás 2 nappal az ülés előtt kiküldi a segítséget a köz ségbe. aki mindenben segíti a tanács elnököt. Ha így végzi a munkáját minden községi és járási tanács, ak­kor olyan, egészséges határozatok s . i- •leinek a tanácsülésen, mint Tóm­ban, ahol Horváth János tanácstag > beszámolóból hiányolta, hoav a vái. latok évi 1 érv ének teljesítéséről ne­volt szó és kérte, hogy a következő ülés ezzel is foglalkozzon. Tóth Ist­ván dolgozó paraszt tag is elmond­ja, ami mindnyájunk számára tanul­ságos. hogyan szervezte ő meg a munkát és hogyan biztosította, a, kör zetében. Hogy mindenki teljesítse be­adási kötelezettségét. ,,Kisgyüléseket. szerveztem öt esetben és ennek ered­ménye, hogy körzetemben egyetlen hátralékos dolgozó paraszt sincs. A kisgy üléseken a tanácsülés fontossá­gáról és feladatáról /s bőven esett szó. Lavecki István javasolta, hogy a község területén lakó járási, vagy me­gyei tanácshoz tartozó dolgozók is je­lenjenek meg és hozzászólásaikon ke­resztül segítsék a tanács munkáját. Ez is egy igen egészséges javaslat és megszívlelendő mindén tanács számá­ra. A tanácstagok beszámolójának kü­szöbén különösen fordítsanak gondot a tömegkapcsolat megteremtésére. Beszámolójuk elkészítéséhez haszná-„ ják fel azok véleményét, kritikáját és javaslataikat körültekintően készítsék el és foglalkozzanak mindennel, ami a község problémája és feladata. Nem. kis jelentősége pan ezeknek a beszámolóknak, amire: január 15-e és február 15 e ’’között kerül sor. Nem kevesebbről van szó, mint a válasz­tottak beszámolnak választóik előtt és elmondják azt. hogyan teljesítették Pártunk és népünk áltat rájuk, bízott ieladatokal. Nem lehet és nincs szebb feladat: tanácsainknak és tanácstagjainknak, mint. a nép bizalmából kiemelt elv. társak megállják helyüket és mun­kájukban a tömegkapcsoiatok 'elmé­lyítésén keresztül minél több és több dolgozót vo.njnnak be a tanácsok munkájába, mert csak ezen keresztül lehet biztosítani népünk felemelkedé­sét. a béke harcos megvédését és öl­éves tervünk 3. évének sikeres telje­sítését. pAriépítés Útmutatást nyvfí @ mindem»«#*

Next

/
Oldalképek
Tartalom