Tolnai Napló, 1952. január-június (9. évfolyam, 1-150. szám)
1952-01-12 / 9. szám
ma jahuAr n w» A P L Ö 3 A forradalmi elmélet nag; ereje A jaarxi-leninJ elmélet kiszélesíti az intse? politikai látókörét felfegyverzi í társadalom fejlődé3torvényeinek ismeretével, s ezzel fokozza az önma- gtlval szembeni igényességet. a forradalmi ■elmélet nagy segítség a gyakorlati feladatok eredményes megoldásában. : ‘ A? elméletnek és gyakorlatnak ezt a megbonthatatlan kapcsolatát különösen mi, propagandisták látjuk szembetűnően, mert közvetlenül figyeem- mel kisérjük. bogyan sajátítják e! a kommunisták a forradalmi elméletet fvS hogyon alkalmazzák gyakorlati munkájukban. Nyolc hallgatóm már második éve foglalkozik az SzK(b)P történetével. Hallgatóim ez idő alatt sokat fejlődték, megszerették a politikai irodalmat. megtanullak elemezni alva-smá. nyaikaf és a környező élet jelenségeit Hogy szorosabban kapcsol jani őszinte a tanulmányozott, anyagot a ma kérdéseivel, s hallgatóim gyakorlati munkájával, a foglalkozásokra vR/ó felkészülésnél minden egyes témához igyekszem anyagot gyűjteni szülővárosunknak, Pavlovnak életéből. Az egyik foglalkozásom az első sztá ini ötéves tervről volt szó. Előzőleg ösz- szegyüjtött.em 3 megfelelő helyi vonatkozású anyagot és elmondtam hallgatóimnak. milyen vo't városunk az első ötéves terv befejezésekor. Érül lettem üzemünk, történetét is, mert hiszeD üzemünk az első sztálini ötéves terv szülötte. A hozzám beosztott hallgatók gyakran hasznos kezdeményezésekkel lépnek tel üzemünkben. Amikor a párt- torlémet tizedik fejezetével kapcsolatos anyagot tanulmányoztuk, hcüi'.qa- lóirn nagy figyelmet fordítottak a tizenhatodik párt konferencia nyomán megindult szocialista munkaversenyre A megbeszélés folyamán érintettük a munkaverseny új formáinak kérdését is. Hallgatóim felvetették a pártveze- tvfVség ülésén, hogy a karosszériaváz- raühelyt sztahanovista műhellyé ke l tenni- Utána megvitatták ezt a taggyűlésen is. Műhelyünk kollektívája elfőnek indított versenyt annak ér dekében, hogy sztahanovista üzem legyünk. Ugyancsak a párt történet tizedik fejezetének tanulmányozásánál. mikor azt tárgyaltuk, hogy a szovjet nép saját- erejéből külső segítség né:kiil valósítja meg az ország iparosítását, a kommunisták kidomborították a takarékosság jelentőségét. Mennyi kihásználatlan takarékos- sági tartalék van a mi üzemünkben! •— mondotta A. I. Ritov. — Már azzal is. hogy. takarékosan használjuk a szerszámokat, soktízezer rubelt takaríthatunk meg. Ritov elvtárs foglalkozni kezdett a munkásokkal a szerszám takarékos felhasználásával kapcsolatban. Alig egy hónap múlva Ritov elvtárs köztölte, — sikerült elérnie, hogy 60 munkás csupán a szerszám takarékossággal .10.000 rubelt, takarított meg. Ezekután mindenki még jobban ügyel szerszámaira és a műhely havi 127.000 rubelt. takarít meg. Ismertettem Ritov elvtárs kezdeményezését a tanulókörben. Számos hallgatóim ezután megbeszéléseket tartott a műhelyben. Az egyik megbeszélésen Hiamov elvtárs megjegyezte, bogy a műhelybőí-műhelybe való anyagszállítás- közben negyedév alatt mintegy 10.000 alkatrész veszett el. Ennyi alkatrészből legalább 300 auló géprészt lehetne összeállítani. A párt. tagok jelentése alapján felfigyeltek erre is és ma már megszűntek az ilyenfajta veszteségek. A tanú.ókör hallgatói lelkesen ka.p- cso ódtak be a takarékossági mozgalomba és példájukkal magukkal ragadták a többi dolgozókat is.- Abban az üzemrészben, ahol dolgozom, 11 munkás személyi megtakarítási számlát vezetett be, ami csaknem 28.000 rubel megtakarítást eredményezett. Nagy lendületet vett a gépek szocialista megőrzéséért, s a kizárólag kiváló minőségű termékek előállításáért megindult munkaverseny. 118 gépegységet vettek át szocialista megőrzésre. 11 brigád kizárólag kiváló minőségű terméket átlát elő. öröm nézni, hogyan igyekeznek « kommunisták emelni tudásukat miiyen rendkívüli érdeklődéssel tanulmányozzák a marxizmus-leninirmus klasszikusainak műveit, milyen szívósan, kitartóan tanulnak. Jól esik látnom, hogy a forradalmi elmélet hogyan segíti őket gyakorlati munkájukban. hogy hallgatóim alkotó kezdeményezéseikkel. sztahanovista munkájukkal igazolják az elmélet és az élet, a tudomány és a gyakorlat meg. bonthatatlan kapcsolatát. Nagy feladatok előtt állanak a szekszárdi gépkocsi javító dolgozói Alig fél éve, hogy Szekszárdon megkezdte mimikáját egy újabb váliakr: a gépkocsijavító. A régi, elhanyagolt műhelyek helyett most egy új, korszerű szerelőcsarnokot építenek, am idestova már 3 hónapja, hogy készül. A szerelőcsarnokot a kisipari egyesülés építi. Ebben a dolgozók kedvezőbb munkakörülmények iközöH tudják majd kijavítani a közlekedési eszközöket. Az üzem kis létszámmal in dúlt meg, de ma már ez ‘k8 főre emelkedett. 1952 január 2-áni alakiéit lak kél brigádot, ezek a brigádok párosverseny, ben vannak egymással. A vállalat munkájában komoly hátrányt, kieséseket jelen' az anyagbeszerzés. Sok esetben egv kocsi átadásához már csak egy kisebb rugó vagy hasonló alkatrész kellene és amiatt az elkészült járművet nem tudják átadni a forgalomnak. Az üzem alakulása után a munkafegyelem laz>a volt. De ma már a dolgozók megértették a termelés jelentőségét és mind ritkábban fordulnak elő késések vagy igazolatlan m Iliászt ások. Nem Padjuk, hogy a Szakszervezetek Megyei Tanácsának-e vagy más szervnek a hibájából, az üzemben még nincs szakszervezeti csoport. Ellnek tudható be az, hogy a munka verseny szervezése nehezen megy. Igv a vállalatnál az- év első napján csak felajánlás született, egy BMW személy- gépkocsi szerelésében vállalták n brigád tagjai, hogy január 10-én átadják a forgalomnak. Vállalásukat 100 százalékban teljesítenék. Ez az egy példa is mutatja a/zt, ha egy üzemben a mimkaverseny kérdésével foglalkoznak, a dolgozók megértik ennek je- Leni'öségét. Hiszen ina már minden üzemünkben hosszúié járat u verseny szerződéssel rendelkeznek a dolgozók A vállatát előtt nagy feladatok vannak ötéves tervünk harmadik évében. Rájuk hárul az a feladat', hogy a szekszárdi és a vidéki szervek gépjármüveit a legrövidebb időn belül kijavítsák. Azok in unkába állításától, a termelés menete nagyban függ. A dolgozók ennek jelentőségét megértették és munkájukkal akarják elérni azt. hogy a gépkocsi teljes generáljává á- sá"i a legrövidebb időre lecsökk erősek. Hogyan éri címezi 7 ötösiné, a nagydorogi Szabadság párttitkára kommunista példamutatást ? a KEDVES TOLNAI NAPLÓ! Első levelemben szeretnék beszámol ni egy, a nagydorogi Szabadság ler- melőcsoporlban történt esetről, A csoport valamennyi tagja kapott háztáji gazdálkodásra beállított kölcsönt, hogy azon egy tehenet és egy anya- sertést vásároljanak. A termelő-csoport üzemi párt’tivkára, Tölösi Jántoisné a tehenet eladta és erről sem az intéző- bizottságnak, sem a tagságnak nem számolt be. Ezenkívül a tehén árát sem rendezte, tehát nyilvánvalóan mind a csoportot, mind a járási mezőigazdasági osztályt félre akarta vezetni, vagy talán megcsalni. A tagság ébersége azonban megakadályozta e tervének megvalósításában, és a tehenet vi-s szandált a. Tő’ős-iné úgy számított a vásárral, hogy a tehenei eladja, az árát pedig saját szükségletére használja fel. Ami. kor a tagság ezért kérdőre vonta, még ő fenyegetőzött és kijelentette, az ö jószágával -azii tesz, amit akar, senkinek semmi köze nincs hozzá. Mi megmutattuk, hogy igen is van közünk és a passzust azonnal visszairaftűk. Kérem az elvtársakat, hassanak oda. hogy Tö'.ösi Jánosáét leválthassuk. Hermáim László Nagvclorog, Szabadság tszcs. Ar. esetet kivizsgáljuk és a tagsag elmondta Töt ősi J á nos n érői, hogy a term elő cs op o rt ba n nem megfelelő a munkához való viszonya, lányával együtt siókat hiányoznak, holott neki, min": pár'.t-idkámak példát kellene mutatni a többi csoporttag előtt. Azonkívül felvett a csoporttól 2000 forintot azzal, hogy három nap múlva v'sszafize i, azonban ezt máig sem fizette vissza. Az ilyen cselekedetek bomlasztó hatással vannak a csoport munkafegyelmére és az előforduló ilyen esetekről a csoport tagsága tegye meg a kellő intézkedéseket a Takes megbüntet ősére. it megtörteit községi tanácsülések jé es rossz tapasztalata! nysman biztosítsuk a még iiá'raléva tanácsülések sikerei \ Szovjetunióban járt dán munkásküidőtt>éo be^/á moló j a Kópénhá*ráI >a n Kopenhága (TASZSZ): a Szovjetunióban járt dán munkás-küldöttség tagjai hétfőn beszédet mondtak a Dán-Szovjet Társaság kopenhágai gyűlésén. A küldöttség tagjai hangsúlyozták. hogy a Szovjetunió békét, kíván. Kijelentették, hogy mély benyomást keltett bennük á* Szovjetunióban folyó óriási méretű békés építkezés. L. Andersen nyomdász példákkal bizonyította, hogy a szovjet dolgozók életszínvonala sokkal magasabb a dán munkásokénál. Hozzátette még, hogy a Szovjetunióban egymás után hajtják végre a nagy árleszállításokat, aminek következtében állandóan növekszik a szovjet dolgozók reálbére. A larmcsok munkája akkor jó és eredményes, ba mindig szorosan kapcsolódik népünk időszerű feladataihoz, azt segíti és tudatosítja a község dolgozóinak széles rétegeivel. Világos tcilát, hogy nagy jelen tősége van a tanácsok munkájának és ezen tú - menően a most folyó tanácsüléseknek. A tanácsülésnek mindenkor ki kell értékeim az elmúlt hónap munkáját, eredményeit. Uj erőt. új tapasztalatokat kell, hogy gyűjtsenek tanácsaink ezeken az üléseken az előttünk álló nagv feladatok megvalósítására. A tanácsüléseken, most amikor ilyen komoly kérdésről van szó, mint Rákosi eivtárs beszédének meg. tárgyalása, melyben bejelentette a jegyrendszer megszüntetését Rákosi eivtárs mondotta: ..A munkafegyelemmel kapcsolatban szólnom kell az állampolgári fegyelemről, melynek együk mutatója, bogyan teljesíti a falu népe az adófizetés és lerménybe- adási kötelezettségét..." „Mi a felszabadulás után báróin év tartamára mentesítettünk több mint félmillió földhöz juttató Itat juttatási törlesztés fizetése alól. Ezzel elősegítettük, hogy á íötdhözjuUatottnk gazdaságilag megerősödjenek ..." ,,Ennek eredményeképpen ezen a téren lazaság harapódzott el. Az csók természetes, hogy ebbö' a lazaságból elsősorban a kuIákok és jómódú parasztok igyekeztek hasznot húzni. De százával, sőt ezrével voltak olyan újgazdák is, akik évszámra nem fizetlek adót vagy nem teljesítették a tennénybéadást s ehhez úgy hozzászoktak, hogy kötele zettségeik nemíeljesitését afféle szer zeit jognak tekintették. Ezek most őszinte felháborodással veszik tudomásul, hogy ennek a., időnek vége és nekik is a közteherviselés elvének megfelelően te. iesíteniök ke1! kötelezettségeiket." Látni kell minden járási és községi tanács elnökének, hogy. az 1952-es terv teljesítéséhez nekünk úgy kell a beindulást megszervezni, hogy az 1951-es év munkáját értékelve azok hibáit feli árva és a meglévő és a munkában mutatkozó lemaradást kijavítjuk. Nem a tömegek, a dolgozók azok_ akik legjobban fel tudják tárni ezeket a hibákat, nem ők-e azok, akik eddig is segítették és mostani tanácsüléseink eredményeit, egészséges javaslatokkal a hibák bátor feltárásával teszik eredményessé és ezen belül a tanácsok munkáját könnyítik meg. Nem szükséges ezt a kérdést tovább magyarázni, hiszen tanácsaink többsége bőséges tapasztalatokkal rendel, kezik ezen a téren és tanácselnökeinknek nagy része tisztában van az- ■zal. hogy a tömegek bevonása a. munkába a jó tanácsülések megszervezése az. erre való jó felkészülés a dolgozók javaslatainak a felhasználása volt a biztosíték arra hogy munkájuk jó és eredményes volt az elmúlt esztendőben. Meg kell mondanunk azt, hogy nem minden községben van e'z így és még mindig vannak olyan járások és községek, ahol lebecsülik a tömegek bevonásának jelentőségét a tanácsok munkájába. Nem szervezik meg jó! a tanácsüléseket, felületes munkát végeznek a beszámoló elkészítésénél is. Az e havi tanácsülések is bőven bebizonyították ezt. amit: arra használunk fel, hogy segítséget nyújtsunk azoknak a községeknek, ahol még nem tartották meg a januári tanácsülés*. Nézzük meg tehát azt. hogy já4 PÁR777 TKÁRN4K A TANULÁSBAN PÉLDÁT KELL MUTATNIA .Vezető kádereink egyrészt az e mél éti munka jelentőségét, lebecsüli és lesüllyed a szűklátókörű „gyakorlat" színvonalára.'' (A párt Politikai Bizottságának határozatából.) Mozolainé elv társnő november óta a Tolnai Textilgyár párttitkára. Váriiskolái végzett, hogy hiányos emeleti Képzettségét- pótolja. Nem egy beszélgetésnél kijelentette: elméleti képzettség nélkül nem lehet jó munkát kifejteni. Ez a véleménye közben úgylátszik megváltozott. Na. de menjünk csak szépen sorjában. Mikor most megkérdeztük Mozolainé elvtársnőt, hogyan vesz részt a tanulásban, így válaszolt: — Nem érek rá tanulni, eivtárs! Rengeteg az elíogaltságom. Vezetőségi ülés, üzemi háromszög ülés. pártnap. taggyűlés és és.. Ut elakad. Szeminárium is van. de akkor hazamegyek, elvégre otthon is keli dolgozni. — Ha hiányoztam is a szemináriumokról, — mondja. újságot, olvasok, s abból sokat lehet tanulni, meg aztán gyakorlatilag végzem a do'gokat.— Az ilyen gyakorlati munkának aztán meg is van az ,,eredménye". Nézzük, mit, mondott Rákosi elvtárs a kétéves pártiskola megnyitásán: _____ezek az elvtársak arra az álláspontra helyezkednek, hogy akinek az *s ten hivata.lt ad, észt is ad hozzá.’' Hát körülbelül így áll Mozolainé elv- ió.rsnő a „gyakorlatimunkával. Azt hiszi, hogy ő már eleget tud, hát termi janak a, többiek. Természetesen ez a véleménye alapjaiban helytelen és előbb vmgy‘ utóbb be-teijesédik rajta Sztálin eivtárs szava: .a gyakorlat vakká lesz. ha nem világosítja meg útját a forradalmi elmélet." De természetesen az elfog laltságra való hivatkozás sem egészen helytálló. Ha megnézzük,a többi párttag viszonyát a tanuláshoz, megállapíthatjuk, hogy követik a párttitkár ..példáját.“ A vezetőségi tagok sem tanulnak de ugyancsak elfoglaltságra való hivatkozással maradnak távol a szemináriumokról a párttagok is. Így nem csoda., ha hatalmas a lemorzsolódás. Az oktatási munka lebecsülése, a tanulás hiánya aztán megmutatkozik a pártszervezel munkájában is. A vezetőségi tagok közül csak néhá nyan dolgoznál>, a. többi nem is ismeri ieladaiál. Vannedc azonba’n az üzemben olyanok is, akik tudják, hogy a tanúin.:: ra, az elméleti tudásra miért van szükség és eljárnak szorgalmasan az esti szemináriumokra. Ezektől vegyen példát Mozolainé clvtársnö, aki meg- feledkezik pártunknak árrá! a határozatáról is. hogy: ..Az ötéves népgazdasági tervünk új, hatalmas feladatokat állít pártunk elé, amelyeket csak olyan párthoz hű, és ügyünk győzelmében biztos káderekkel lehet megoldani akiknek eszmei-politikai és szakmai ielkészüitsége a szocializmus építése minden akadályán győzedelmeskedik Erről megfeledkezett Mozolainé elvtársnő és arról is, hogy a „marxiz- mus.leninizmus vezérfonal a cselekvéshez“ és enélkül még Mozolainé elv, társnő sem tud „gyakorlatú munkát végezni. rás: tanácsaink hogyan segítik a ,01. ségekei a tanácsülés előkészítésében: .4 bonyhádi járás esetében aU mond juh, hogy nem megfelelően. Rumbus lvtárs és Vörös e'vtárs nem vették '•sire, azt. hogy a községnek me y telelő segítséget kellene nyújtani és nem szabad azokat teljesen magukra hagyni. Nem nézték meg, hogy Apa1 hangon egyáltalán nem foglalkoztak a tanácsülés megszervezésével. A . beszámolót például u gyűlés előtt 2 tárával még nem készítették el s egv népneve!ófüzetből akarták felolvasni, így történik meg az, hogy Aparhant község dolgozói nem ismerik hibáikat nem tudják kijavítani azokat, ezért lesz az is, hogy az évi munka kiértékelésének hiányábán a feladatokat sem tudják majd rugalmasan megöl dani. Ezért a felelősség persze nem az aparhanti dolgozóké. De menjünk tovább, vizsgáljuk meg a járás további munkáját. Hogyan történhet meg az, hogy a járás, ha változást is eszközöl az ülések időpontjában, mipt ahogy a Nagymá- nyok és Váralja és több község is, nem jenti azokat a megye. felé. A fenti községekbe kiutazó megyei kiküldöttek cgy-egy napot, veézfteltek, hiába költöttek vonalköltségre. Hiba ciz. hogy ha egyes községekben napirendi pontként olyan kérdéseket. tárgyalunk, ami a későbbi tanácsülések feladata. Bonyhádvarasdoj, a község 1952-es tervét, tárgyalták. Fordítsanak nagyobb figyelmet a napirendi pontok elkészítésére, segítsék tehát, a községeket minden területen, hogy munkájuk eredménnyel és sikerrel járjon úgy, ahogy ez Tamásiban történt. A tamási járás 2 nappal az ülés előtt kiküldi a segítséget a köz ségbe. aki mindenben segíti a tanács elnököt. Ha így végzi a munkáját minden községi és járási tanács, akkor olyan, egészséges határozatok s . i- •leinek a tanácsülésen, mint Tómban, ahol Horváth János tanácstag > beszámolóból hiányolta, hoav a vái. latok évi 1 érv ének teljesítéséről nevolt szó és kérte, hogy a következő ülés ezzel is foglalkozzon. Tóth István dolgozó paraszt tag is elmondja, ami mindnyájunk számára tanulságos. hogyan szervezte ő meg a munkát és hogyan biztosította, a, kör zetében. Hogy mindenki teljesítse beadási kötelezettségét. ,,Kisgyüléseket. szerveztem öt esetben és ennek eredménye, hogy körzetemben egyetlen hátralékos dolgozó paraszt sincs. A kisgy üléseken a tanácsülés fontosságáról és feladatáról /s bőven esett szó. Lavecki István javasolta, hogy a község területén lakó járási, vagy megyei tanácshoz tartozó dolgozók is jelenjenek meg és hozzászólásaikon keresztül segítsék a tanács munkáját. Ez is egy igen egészséges javaslat és megszívlelendő mindén tanács számára. A tanácstagok beszámolójának küszöbén különösen fordítsanak gondot a tömegkapcsolat megteremtésére. Beszámolójuk elkészítéséhez haszná-„ ják fel azok véleményét, kritikáját és javaslataikat körültekintően készítsék el és foglalkozzanak mindennel, ami a község problémája és feladata. Nem. kis jelentősége pan ezeknek a beszámolóknak, amire: január 15-e és február 15 e ’’között kerül sor. Nem kevesebbről van szó, mint a választottak beszámolnak választóik előtt és elmondják azt. hogyan teljesítették Pártunk és népünk áltat rájuk, bízott ieladatokal. Nem lehet és nincs szebb feladat: tanácsainknak és tanácstagjainknak, mint. a nép bizalmából kiemelt elv. társak megállják helyüket és munkájukban a tömegkapcsoiatok 'elmélyítésén keresztül minél több és több dolgozót vo.njnnak be a tanácsok munkájába, mert csak ezen keresztül lehet biztosítani népünk felemelkedését. a béke harcos megvédését és öléves tervünk 3. évének sikeres teljesítését. pAriépítés Útmutatást nyvfí @ mindem»«#*