Tolnai Napló, 1952. január-június (9. évfolyam, 1-150. szám)
1952-05-04 / 103. szám
*¥ R P IO 1952 MÁJUS ♦ A KOMMUNIZMUS ÉPÍTŐINEK ORSZÁGÁBÓL A NEGYVENÉVES BOLSEVIK SAJTÓ A l)ő terméshozamért Negyveű évei. ezelőtt, 3912 május S-as3 jelent meg a „Pravda" első száma, Lenin útmutatása szerint, Sztálin kezdeményezésére. Május 5-ének napja a bolsevik sajtó hagyományos ün- tcepévé, az egész szovjet, nép ünnepéivé lett. A bolsevik sajtó megszü- tetésértek pillanatától .kezdve a párt hűséges segítőtársa, s ajer^hanus-le-ninizmus eszméjének teriesetője a dolgozó tömegek körében. A bolsevik sajtó szervezi a dolgosokat a kommunista társadalom építésére. ,,'A sajtó — tanítja SHálin glvtárs — a legerősebb fegyver, amelynek segítségével a párt minden reap, minden órában beszél a munkás- osztállyal a saját nyelvén, azon a nyelven, amelyre a pártnpk szüksége *an A bolsevik sajtó — a propaganda, agitáció és tömegszervezés hatalmas eszköze. A párt vezetői mindenkor rendkívüli je leír tőséget tulajdonítottak a sajtóinak, ezernélyesen resztvettek a bolsevik újságok alapításában és szerkesztésében. A bolsevik sajtó hatékony eszköz volt a párt kezében a különféléi árnyalatú opportunisták és nacionalisták ellen vívott harcban. A bolsevik sajtó nevelte a párt kádereit, az elv hűség és a, minden olyan kísérlettel szembeni engesztelhetetlenség széliemében, amelynek célja a marxi-lenini tani- lés eUerdílése volt. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme a proletariátust az ország teljesjogú gazdájává tette. A szovjet hatalom a nép rendelkezésére bocsátotta a nyomdákat, papír- és festékgyáraikat. Biztosította a dolgozók számára az igazi, valóságos sajtószabadságot, minden lehetőséget megadott nekik ahhoz, hogy újságokat, folyóiratokat és könyveket adhassanak ki, addig páratlanul álló négy példáuyszámbaru A Szovjetunióban jelenleg mintegy fi ezer újság és több, mint 1400 folyóirat jelenik meg. Évente több tízezer szépirodalmi, politikai, tudományos műszaki és, egyéb művet adnak ki, együttesen többszáz milliós példányszámúban. A lenini sztálini nemzetiségi politika és az igazi sajtó-szabadság megvalósulása országiunk minden népe számára biztosította annak lehetőségét, hogy anyanyelv én írott újságjai, folyóiratai legyenek és felvirágozzon a nemzeti nyelvű könyvkiadás. Százhúsz nyelven jelentetnek meg a Szovjetunióban újságokat, folyóiratokat és könyveket, A Bolsevik Párt veaette szovjet «ajtó együtt fejlődött és erősödött országunkkal. Nagy szervező és moz Irta: NYIKITYIN gásító szerepet játszott az -ország iparosítását és a mezőgazdaság kollektivizálását célul kitűző sztálini program megvalósításáért, a szocialista szovjet társadalom felépítéséért vívott hősies harc éveiben. A Nagy Honvédő Háborúiban a sajtó segítette a pártot a dolgozók harcra mozgósításában a halálos ellenség — a fasizmus — ellen, lelkesítette a katonákat a fronton és a dolgozókat a hátországban A hűhórúutárni években a „Pravda“ és példáját köpetve a többi szovjet újság az új, a felemelkedés addig ismeretien távlatait megnyitó sztálini térvek megvalósítására lelkesített, napjainkban pedig már a kommunizmus alapjainak lerakásában segítik a szovjet népet, amelyet szét- tópheíetlen szálak kapcsolnak össze a szovjet sajtóval. A bolsevik sajtó n . világ legbefolyásosabb, legtekintélyesebb és leg- tevékenyebb sajtója. Ereje abban rejtik, hogy a dolgozók érdekeiért harcol, híven szolgálja a kommunizmus építésének, a békének és demokráciának ügyét. Az újság és folyóirat-szerkesztők ezrével kapnak leveleket a dolgozóktól Az olvasók levelei a kommunista párt és a bolsevik sajtó iránti határtalan bizalomról tanúskodnak. A dolgozók leveleiben ragyogóan nyilvánul meg a népi kezdeményezőerö, a munkáséi; kolhozparasztok ós értelmiségi dolgozók törekvése, hogy minden, módon és eszközzel segítsék hazájukat a kommunizmus építésében, A bolsevik sajtó a dolgozókhoz közel álló nyelven, napról-napra ma gyarázza a párt és a Iwrmány politi kájál, a tömegeket a soron lévő gazdasági és politikai feladatok megöl dúsára mozgósítja, a szovjet hazafi ság szellemében, a szocialista haza iránti odaadó hűség szellemében ne veit. az embereket„ A bolsevik sajtó a bolsevik kritika és önkritika hatékony eszközeként segítőkezet nyújt a kommunizmus irányában való előrehaladást gátió minden helytelen megnyilvánulás felderítésében és ki- küszö'bölésébenÄ szovjet sajtó mélyen és sokoldalúan behatói az ipar és mezőgazdaság munkájába. A burzsoá sajtó sohasem érinti a gyáraik é-s üzemek ügyeinek állását, mert ez leleplezéssel fenyegetné a tőkés kizsákmányo- lás egész rendszerét. A szovjet sajtó napról-napra foglalkozik a gazdasági rendszer kérdéseivel, tanulmányozza, milyen sikereket vívtak ki az ipar bon és mezőgazdaságban, hogyan érték el ezeket a sikereket o. szocialista munkaversenyben élenjáró dolgozók és hogyan lehet tapasztalataikat minden szovjet ember közkincsévé tenni. A sajtó azáltal, hogy felkölti a kommunizmus építőiben a teremtő gondolatot és kezdeményezést segíti a szovjet embereket abban, hogy maradéktalanul kifejtsék képességeiket és minél többet tegyenek hazájuk javára. Nagy és hálás munkát végez a szovjet »ajtó a szockiársta munka- verseny kifejlesztése tarén. Szervezi a tömegek versenyét, harcol a munka termelékenységének fokozásáért és a termelés jobb minőségéért., a gépi berendezés maradéktalan kihasználásáért, a nyers- és segédanyagokkal való takarékoskodásért és mindezeken keresztül a« egész népgazdaság újabb sikereiért. Nagyok a szovjet sajtó érdemei a szocialista mezőgazdaság fejlesztésében is. A magas' temnéseredményekért, a közöségi állattenyésztés fejlesztéséért, a tennészetáta! akiié? szia lini tervének határidőelőtti teljesítéséért vívott harc és sok más, a mező -. gazdaság fejlesztésével kapcsolatos kérdés az újságok és folyóiratok állandó tárgya. A sajtó széles körben terjeszti az élenjárók tapasztalatait és a tudomány vívmányait, tévéké nyeri harcol a lakosság szükségleteinek kielégítésére szolgáló élelmiszerek és az ipar számára szükséges nyersanyagok bőségének megteremtéséért. A Lenin és Sztálin megteremtette szovjet sajtó a világ leghaladotlabb sajíó|a. Fáradhatatlanul leleplezi a háborús gyújtogatok aljas terveit, akik megvásárolt és miaudén por cifrájukban hazug burzsoá sajtójuk segítségével arra törekszenek, hogy becsapják az egyszerű embereket és új világháborúba sodorják az emberiségét. A szovjet • sajtó. a népi demokratikus országok sajtója és a kapitalista országok haladó erőinek sajtójaja valósághoz híven tájékoztatja az olvasókat a belpolitika • és a nemzetközi élet eseményeiről és kitartó harcol vív a békééit és demokráciáéit, Az egész haladó 'emberiség sajtója — a bolsevik „Pravda“ dicső hagyományainak folytatója — követi e nagy Lap lelkesítő példáját és híven szolgálja a népek érdekeit szerte a világon. A fl*óv Jel unióban egyre, inkább csökken a fizikai és szellemi munka közötti különbség. A Szovjetunió Központi Statisztikai Hivatalának az 1952. év első évnégycíii terv jelentéséből kitűnik, hogy ez a folyamat nemcsak az iparban, hanem a mezőgazdaságban is óriás ütemben halad előre: „Az 1951 1952-cs tanévben a hároméves agro-zootechnikai (mezőgazdasági-állattenyésztési) tanfolyamokon körülbelül 3 millió kölhozpara.szt és szovhoz-dolgozó tanult.“ Ezekből az iskolákból millió számra kerülnek ki a mezőgazdaság sztahanovistái. technikusai, újítói, akik a közeljövőben még nagyobb győzelmeket vívnak ki a magasabb terméseredményekért és az állattenyésztés he bi fejlődé sécrt folyó küzdelemben. kolhozok, gép és traktorállmná sok és szovhözok ezévben technikai lá,;| »«ég jobban félszereMOn fognak a tavaszi mezőgazdasági munkáikhoz, mint az elmúlt esztendőben. A Szov jel unió déli részein sikeresen halad nak előre a mezőgazdasági munkák — a tavaszi növények vetése, fejlrágyá zása, az őszi vetések és évelő füvéfc tavaszi boronálása. Az ukrajnai „XVIII. pártkongresszus“ nevű szovhozban a Tetőgépekre s?e .felt villanyvilágítás az éjszakai munkáit is lehetővé teszi. P. Yorosenko brigádvezető (baloldalon) és T. Kamenszktj muiikaáítvevő rádión közli a zelci gépállomással a ..Cskalov" kolhoz földjén Végzett napi munka eredményét. Egy bányászcsalád költségvetése AN ÁTÜLI J ALEKSZIN: T AJÁMDEK J NAGYÁRUHÁZ KIRAKATAI ELŐTT sokáig né zelődtek. Maja már nagy lány volt, 72 éves, sok minden érdekelte, de az öccse, Pavlik még csak öl esztendős múlt — bár mindenkinek nagybüszkén hatot mondott — és így nem csoda, hogy érdeklődése csak egy pontra a játékárukirakat közepén díszelgő szép zöld teherautóra irányult. — Azt vegyük meg! — indítványozta •komolyan és róvárgö szemmel gondolt arra, milyen érdekes tehet, amikor ez a kis teherató megindul. Maja, nevetve intette le: ~~ Nézd csak! Azérí jöttünk, hogy neked vegyünk iiirimdéícot? Anyák napja lesz holnapután, anyunak keresünk ajándékot, ha nem tudnád ... . Már abba is hag-yták a kirakati szemlélődést, Maja kézentogta Pavlikot, így mentek be az áruházba. A .kislány egyenesen a ruhaosztály felé tartott, hiúba -iücsingatott Pavlik a játékok felé. A női ruhák soka. aágo. lógott a fogasokon a legkülönbözőbb színekben és mintákkal. Maja olya„ szakértelemmel vizsgálgatta ruhákat, mint egy igazi nő, — az egyiknek színét túl élénknek találta, a másikon nagyok voltak a pettyek, a. harmadiknak a csíkozása nem tetszett, de aztán fel csillant a szeme: "„Ez... ez igen'... Ez a kávébarna színű, milyen gyönyörű! Igaz, Pavlik?“ A kisfiú. minden meggyőződés nélkül, helyeselt, mert tekintete a rengeteg játékszer között a kirakati teherautó mását kereste. Este, amikor az apjuk hazajött, Maja félrehivta az egyik sarokba és boldogan újságolta: ■— Kiválasztottuk ... Gyönyörűi a ruha! * Másnap a gyerekek megvárták apjukat és együtt mentek cl áruházba. Majd büszkén, mutatta a kiválasztott ajándékot. ~ Szép, csakugyan szép! ■— állapította meg az apa is. Az clárositónő eléjük tette, most egészen közelről szemügyre vehették. Maja, ekkor vette észre, hogy a ruha ujjúra kis fehér cédula vart tűzve. — Azt a cédulát le kell tépni — mondotta — nem adhatunk olyan ajándékot, amelyen rajta van az ár. Az nem árjelzés — jegyezte meg az elárusítónő más célt szolgál. Lehet, hogy a ruha szűk lesz, vagy bő, akkor nyugodtan visszahozhatják és kicseréljük. Azért hát tessék rajtahagyni a. gyári jélzésl. — Jó — mondta az apa. — akkor megvesszük! Az elárusítónő gyengéden becsomagolta, közben az apa széjjelnézett, hogyha már itt, vannak, a gyerekek se menjenek, haza üres kézzel. Maja. csinos varrókészletet kapott. Pavlik pedig . . . nos, Pavlik — zöld teherautót .. Ahogy beléptek a kedves kis lakásba, Maja mar a küszöbön megszólalt Hangja ünnepélyes volt. szavai bői a szeretet áradt: — Kedves anyuka, Anyák Napját ünnepeljük most! Ezt az ajándékot választottuk ki számodra . Viseld egészséggel, minden jól kívánunk! Amikor az anya kibontotta a csomagot, tekintek- először a fehér cédulán akadt meg Maja a fogai között suttogta: Mondtam ugye, hogy le kell tépni a papírt... mondtam ugye.. Az anya szernél meleg lény öntötte el —Köszönöm, nagyon köszönöm, kedves gyerekeim, nektek és apátoknak a két ajándékot... — Két ajándékot? — csodálkozott Pavlik De hiszen csak egy ruhát vettünk. .. rj1 EV EÜT EK, KEDVESEIM — jelelte az anya két ajándékot kaptam . . . Az egyik ajándék ez, a szép ruha, a másik-a kis fehér cédula, ami rajta van.. Ez. a kis papírlap a gyári jelzés, elárulja, hogy a ruha abban a gyárban készült, amelyben do gozom . . Lehet, hogy az én munkám is benne van Gonddal és szeretettel dolgozom minden ruhadarabon és tátjátok, 'az egyik most visszatért hozzám... Köszönöm, kedveseim, kö l szőnöm.., Ebben az évben ugyanúgy, mint a?, előzőben is, jelentős változások történnek a bányák és a bányászok életében. Növekszik g bányamunkák gépesítése, egyre magasabb a bányászok munkatermelékenysége, emelkedik munkabérük, szüntelenül nő a bányászok, szellemi szükséglete. így van ez a mi bányánkban is. Az elmúlt évben például a komba jnkeze.ő munkabére 18 százalékkal, az aknavájároké 21 százalékkal, a jöves.ztő-vájároké 24 százalékkal lett magasabb. A mi -bányánkban az alapfizetésen kívül a munkásoknak, mérnököknek és technikusoknak az elmúlt évben 11 millió rubelt, fizettek ki a szénfejtési tervek I túlteljesítéséért, a ciklusos grafiko- | nők példás betartásáért, kiváló munI * kéjükért. A múlt év decemberében, amikor a bányászok megkapták a széniparban eltöltött hosszú és kifogástalan munkájukért a jutalmat, a mi bányánk telepéhez tartozó takarékpénztárban 350 ezer rubelnyi új betéttel helyeztek el. A. keresettel együtt' növekednek bányászaink igényei is. A bányásztelepüléseken újabb és újabb, áruházakra van szükség, A uralt év tavaszén a mi bányatelepünkön is több új áruház nyílt meg. Bebizonyosodott, hogy nagy szükség volt ezekre az áruházakra. A könyváruház példáui a műit év utolsó hónapjaiban 80 ezer rubel ára ismeretterjesztő könyvet adott el- Az egyik áruházban néhány hónap alatt 205 kerékpárt, 50 m'ofqrKerék- párt, 9 pianinót. 18 harmonikát, 56 rádiót vásároltak. I A bányászcsaládok emelkedő jóléte visszatükröződik életmódjukban. szórakozásukban, de még lakásaik berendezésében is. Bármelyik jövesztő- vájár, aknavájár, vagy kombájnkezelő lakását keressük is fel, mindenütt 'gyönyörű, jóminőségű bútort, rádiót, gramafont, könyvszekrényt és más olyan tárgyakat találunk, amelyek tulajdonosaik jómódú életéről és kultúráiis igényeiknek fejlődéséről beszélnek. Nézzük meg például Vaszilij Marki janovics Geraszimenko bányámat tér családjának költségvetését. 1951- ben Geraszimenko bányamester 25.995 rubelt ‘ keresett, 15.801 rubel prémiumot kapott és ehhez még 669t rubel jutalmat a bányában eltöltött hosszú és .kifogástalan munkájáért- Így tehát a bányászcsalád évi bevétele 48.495 rubelre rúgott, A bányász hét. gyermeke közül négy még tanul. A legidősebb, Alek szandra most jár a tizedik osztályba és a sztálinszki orvosi főiskolára szeretne 3\erü’ni. Sokat olvas, saját könyvtára van. szép- irodalmi és politikai könyv,ékből. A Geraszimenko család majdnem minden héten elmegy a sztálinszki operába. Sokszor járnak hangversenyre is. nagyon szeretik a zenét, ezért tavaly egy jó rádiót vettek, de beszereztek még egy harmonikát, is, miután s családból hárman játszanak e hangszeren. A kai túrkiadások egyébként jelentős helyet foglalnak el a legtöbb bá nyászcsalád költségvetésében. A szovjet bányászoknak komoly kullúrigé nyeík vaunak, amelyeket. — háta a szovjet hatalomnak, ki is elégíthetnek. A. Petabor
