Tolnai Napló, 1952. január-június (9. évfolyam, 1-150. szám)

1952-05-04 / 103. szám

m2 MÁJUS 4 NAPLÓ Tárnicsainknak fel kell készülniük a ta vaszi munka mellett a kenyércsatára is Megtárgyalta feladatait Tolna megye tanácsa 5 sen vetette kukoricáját. Ennek nyo­mán egyéni dolgozó parasztjaink is tűk/yszámban alkalmazzák a jól be. vált módszert, Term ©lösz ö ve tkeze lein k feji ődésé­röi, erősödéséről beszélt ezután Megállapította, hogy ebben a ne­gyedévben iíGi dolgozó paraszt, vá­lasztotta a nagyüzemi gazdálkodás útját, 0 új termelőesoport alakult és mintegy 14 tagú I. típusú termelő- csoport alakult át a fejlettebb Ili. típusúvá. Termelőszövetkezeti moz­galmunk erősödését, fejlődését szol­gálja az is, hogy csoportjainkban A megyei tanács épületének 'nagy­termében gyűltek össze a megyei tanács, tagjai, hogy értékeljék eddig végzett munkájukat és megszabják szokat a feladatokat, amelyeket a következő negyedévben el kell vé­geznie a megyei tanácsnak és a vég­rehajtó bizottságnak. Á tanács tagjain kívül szép szám­ban vettek részt üzemi munkások, dolgozó parasztok is az értekezle­tem, hogy ők is még jobban meg is­mer jók a tanács munkáját, felada­tait. At elnöki ' megnyitó és a napi­rendi javaslat elfogadása után Berki IMühályné clvíársnő VB elnök beszámolója következett.. Bevezetőben a nem­zetközi helyzetet ismertette, majd rátért a végrehajtóbizottság eddigi munkájának értékelésére. Megállapí­totta, hogy a tolnamegyei tanács végrehajtó bizottsága az év első ne­gyedévének célkitűzéseit globálisan teljesítette, részleteiben azonban van lemaradás. Fejlődött a Jtáderfínmka a taná­csoknál, ami annak a következmé­nye, hogy áj, képzett erők kerüllek « helyi tanácsok többségének élére, afrik nem hátrálnak -meg a feladat toktol., nehézségektől és erőteljes karcot folytatnak a tanácsok appa­rátusában még megbúvó ellenséges elemek ellen, de a községekben lévő kukák és egyéb ellenséges elemek ellen is. Az állandó bizottságok munkájá­ról szólva kiemelte jó példaként a pénzügyi, az oktatási és az egész­ségügyi állandó bizottságokat. Rossz, példaként a begyűjtési és a mező- gazdásági állandó bizottságot emlí­tette meg. Dolgozó parasztságunk adófizetési készségéről beszélt ez­után Berki elv.társnő. Ezt bizonyí­totta azzal is. hogy a, tanács pénz­ügyi tervét éhben a negyedben 100 százalékra teljesítette. Ugyanakkor rámutatott arra, hogy lemaradás van a tanácshoz tartozó üzemeknél a terv teljesítése terén, példának a dombóvári Fémtömegcikk ipari üze­met említette meg. Befejezésül a kultúrf or radalom és a. mezőgazda- sági téren előttünk álló feladatokkal foglalkozott Berki Mihály né eh'társ­nő. A tavaszi munka és a keííyfijlcs eredményeiről Teezler Vendel elnökhelyettes elv- társ tartott beszámolót.. Megállapítot­ta bevezetőben, hogy megyénk ha­táridőre befejezte a vetést és a gya- potvetést, is az előírt 5 nap helyett négy nap alatt fejezték be megyénk dolgozói. Hiányosság a tavaszi Ini- 7«u a, lucerna és a vöröshere vetése, terén mutatkozik, amelynek oka, hogy tanácsaink a tavaszi munkát kampányfladatnak tekintik, nem vé­geznek szívós munkát a feladatok végrehajtása érdekében. A továbbiakban megállapította Taszter elv társ, hogy a tavaszi ve­tések terén nagymértékben segítette a gyors munkát a termelőszövetke­zetek példamutatása. Ez megmutat­kozott többek között a kukorica ve­tésénél is, amikor termelőszövetke­zeteink 80—90 százaléka négyzete­mindenütt megalakították a brigádo­kat, munkacsapatokat és ezek jó­részének jegyzőkönyvileg adták át a főidet. Egyre több termolőszövetkr- zot.ben Ismerik fel az állotton vész- tés szovjet módszereinek jelentősé­gét Megyénkben is csaknem rabi- mennyi, termelőszövetkezetben állat- tenyésztési brigádot alakítottak, mintegy 80 szövetkezetben bevezet­ték a napi háromszor fejest,, hét helyen a mesterséges borjúnevelést, 42 csoportba» állítottak be fejőnő- két és 14 szövetkezetben függetlení­tették az állattenyészt, őt. I ermelőszövetkezeteinkben harcolnak a munkai egyelem megszilárdításáért határozatokat, hoznak a lógósok el­len- munkaegységlevonás és más fe­gyelmi intézkedéseket vezetnek be. Nagymértékben javult, az elmúlt hó­napokban a termelőszövetkezetek és gépállomások kapcsolata. Termelő­szövetkezete kik 308 traktoristát biz­tosítottak, köztük 103 nőt. Teszler elvtárs a továbbiakban a begyűjtés eredményeivel, feladatai­val foglalkozott. Megállapítottál hogy begyűjtési munkánkban a multévihez viszonyítva jelentős ja­vulás tapasztal Írató” Azonban a. múlt évi hátralék nagymértékben hátrál­tatja az idei jó begyűjtési munkát. Ebben az évivőn már jelentős ered­ményeket értünk el, de van lemara­dás is, különösen, a sertésbegyüjtés Űrén, amelyből első negyedévi tér- vünfpet 75.1 százalékban teljesítet­tük. A lemaradás legfőbb okát a taná­csoknál ■mutatkozó lazaságban kell keresni. De nem, kis mértékbeli segí­tette. a lemaradást az is, hogy taná­csaink nem egy helyen hátul kullog­zettség teljesítésében. Itt x tabódi tanács vb.-elnökét említette meg pél­daként. Teszler elvtárs, aki még a tavalyi hátralékát sem teljesítette. Befejezésül a feladatokkal foglal­kozott Teszi er Vendel elvi ára Ezek közül kiemelte a tavaszi növényápo­lást, a cukorrépa és a gyapot eara- bolását. Nyomatékosan felhívta a ta­nácstagok figyelmét, arra, hogy biz­tosítani kell a cukorrépa legalább háromszori, a, kukorica négyszeri kapálását. Majd arról beszélt, hogy idejében gondosan készüljenek fel tanácsaink az aratásra, a osóplésre és a. raktárak előkészítésére. Végül az éberségre hinta fel a tanács tag­jait az ellenséggel szemben és arra, hogy számolják fel sürgősen a ta­nácsoknál mutatkozó lazaságokat és a tanácstagok legyenek mindenben a példamutatók. Tesz le r elvtárs beszámolóját hosz- szas vita követte, amely során meg­vitatták a végrehajtó bizottság munkáját és megszabták a további tak az állammal szembeni kötele- feladatokat. Mi az oka a gyönki járásban sorozatosan előforduló hiányosságoknak A gyönki. járásban nagy hiá­nyosságok vannak a begyűjtésben, és a termelőszövetkezetek megerő­sítése terén* Ez megmutatkozik Gyönk községben is a Vörös Csil­lag tsz-nél, vagy a varsád! Sza­badság tszcs-ben, ahol a munkákat vontatottan végzik. A gyönki Vörös Csillag tsz-ben a tag helyett 60—70 tag dolgozik, a többi pedig nap­számba jár a földmíívesszövet- kezcíhez, a tanácshoz. Ahelyett, hogy a szövetkezei meg­erősítésével foglalkozott volna, sa­ját maga a tanács alkalmazta azo­kat a dolgozókat, akik tsz-t ott­hagyták és inkább napszámba jár­tak el. A varsádi Szabadság tszcs- nél a pártszervezet sem vette ész­re azt, hogy Hermann Károly, a tszcs elnöke a megengedett föld­területen kívül hagyott kint földet és azon dolgozott több napot, ahe­lyett, hogy a tszcs munkamenetére több gondot fordított volna. De emellett még a tszcs fogatjút is igénybe vette, amit nemcsak a sa­ját földjének megmunkálására ál­lított be. hanem még \ rokonok­nak is odaadta. Több ilyen hibát is felsorolha­tunk a gyönki . járásból, ami azt bizonyítja, hogy a járási tanács és a járási pártbizottság nem eléggé foglalkozik a hiányosságok kikü­szöbölésével. A járási pártbizottságon pél­dául Hoffmann elvtárs elsza­kad a tömegektől, de elszakad a vezető funkcionáriusoktól is Hu. a vezető funkcionáriusok pro­blémájuk áíbeszélése végett hozzá­fordulnak, ő inkább egyik osztály­ról a másik osztályra küldözgeti őket, hogy ott majd elintézik. Ez azt mutatja, hogy a gyönki járás párttiitkára egyedül akarja megoldani a járás Területén elő­forduló problémákat. így a hibák ahelyett, hogy csökkennének, in­kább fokozódnak a járás terüle­tén. Hoffmann elvtárs ha elméleti tudását összekapcsolja azokkal a gyakorlati dolgokkal, amit a külön­böző dolgozók és funkcionáriusok adnak neki. akkor jelentősen meg­tudják javítani a járás munkáját. Megyénk kisipari szövetkezeti mozgalmának fejlődése A tamási gépállomás pártszervezete vonja felelősségre a munkáját hanyagul végző Grünwald elvtársat A tamási Vörös Szikra tsz ered­ményesen végezte el a tavaszi munkát, de a kukorica ültetéssel elmaradt. Az elmaradás oka az, hogy a tamási gépállomás nem vé- * gezte el a kitűzött határidőre a kukoricának sor jelzését, an­nak ellenére, hogy a tsz és a gépállomás szerződést kötött erre a munkára. A tsz párttitkára és elnöke felhív­ta a gépállomás vezetőjének figyel­mét arra, hogy ezeket a munkákat végezze el idejében, sőt később te­lefonon fejhívták Grünwald elv­társat, , a gépállomás vezetőjét, hogy menjen el a tsz-hez és be­széljek meg a munkák menetét, valamint az elmaradás okát. A gépállomás vezetője ennek ellené­re sem tette magáévá a munkák fontosságút és azt telefonálta yísz- sz3, nem. ér ná most ezzel foglal­kozni, mert röplabdázik. Helyes, ha Grünwaíd elv társ néha a sportra is gondot tordít, azonban tudnia kell azt iSj_ hogy a sportolásnál a termelő munka előbbre való. és majd, ha eleget tett kötelezettségének, azután ás ráér sportolni. A gépállomás veze­tője kevés gondot fordít a tavaszi munkák sikeres befejezésére és nem törődik eléggé azzal, hogy a tsz-nél és tszcs-nél a kötelezettsé­güknek ‘ időben eleget tegyenek. Ennek tudható be az is, hogy a tamási gépállomás a leg­utóbbi kiértékelés alapján ter­vét az összes talajmnnkánál mindössze 53.8 százalékra vé­gezte el. A gépállomásvezető felületes mun­kája, kihat a munkafegyelemre, ami már meg is mutatkozott nem egy esetben a gépállomáson, úgy a végzett munka ■ mennyiségérék mint a minőségénél. Ezeket a hi­bákat a gépállomás üzemi párt­szervezetének, valamint párttitká­rának már régien észre kellett vol­na vennie és menetközben kijaví­tani. De ezekért a hiányosságok­ért felelős a tamási járás mezőgaz­dasági osztálya és felelős a járási pártbizottság is, mert a megemlített példánál a tamási Vörös Szikra tsz-néi. legalább 2 heti munkakiesés van a gépállomás vezetőjének hanyagsága miatt. Ezeket a hibákat sürgősen ki kell javítani a gépállomás vezető­jének és az eddiginél sokkal na­gyobb lendülettel és becsülettel kell végeznie a rábízott feladato­kat. Nem szabad elfelejteni azt Grünwald elvtársnak sem. hogy ő is a nép bizalmából került erre a megtisztelő funkcióba és a' dolgozó nép követelményeket állít feléje is. A kisipari szövetkezeti mozga­lom megyénkben 1948-ban verte kezdetét. Ekkor alakult meg a Dombóvári Szabó, a Dunaföldvári. Cipész* a Szekszárdi Cipész, majd l‘94ö. március 3-án a Dombóvári Ci- pószszö vetkezet. Ez a négy ezövet­kezet. ki* létszámokkal a nehézségek sorozatát küzdötte le. Sokszor már azon a ponton voltak, hogy fölszá­molják szövetkezeinket, mert semmi értelme niiujB a sok kínlódásnak. Voltak hetek, hogy egyáltalán &em. vagy osa/k kevé&bbé volt munkájuk. Nemi kaptak ezek a szövetkezetek jóformán semmi segítséget az akko­ri OKISZ-tól. igy a nehézségekben teljesen magukra voltak hagyatva. Abban a-z időben még igen nehéz volt "a kisipari szövetkezetek ver­senye a magánszektor kisiparosok­kal szemben. .Az említett szövetke­zetek tagsága azonban szívósan küzdött azért, hogy szövetkezetek maradjanak és megerősödjenek. Ez a megerősödés úgy gazdasági­lag, mint szervezetileg ew politikai­lag be is következett, Pártunk 11. Kongresszusának határozata értel­mében. Gcrő elvtárs megállapította a . kongresszuson, hogy a kisipari szövetkezeti mozgalom, dacára an­nak a fordulatnak, mely 1948-ban következett be (a tőkés elemektől való . megtisztítás) nem hozott olyan fejlődést, mint amilyen fejlődést pártunk és kormányzatunk joggal várt. Gero elvi ér s e tekintetben azt is megemlítette, hogy sem pártunk, sent kormányzatunk nem adta meg azt a segítséget a szövetkezeti moz­galomnak. amely segítségre szükség lett volna ahhoz, hogy nagyobb eredményeket érjenek el. Pártunk II; Kongresszusa után hatalmas, soha nem látott fejlődés indult meg a kisipari szövetkezeti mozgalom tekintetében, át szerveződött az OKISZ (az Országos Kisipari Szö­vetség), másrészt pedig decentrali­zálva lett. Létrejöttek a megyei szervező irodák, igy megyénkben is. Ezzel párhuzamosan kezdetét vette a?, új szövetkezetek szervezése. 1951 május 9-én megalakult • a Dunaföld­vári Szabó ktsz, melyet követett egy egész sor szövetkezet létreho­zása. A kongresszus után megyénk kisiparosai mind többen és többén léptek arra az útra, melyet pártunk mutatott számukra. A szövetkezetek ilyen gyors fejlődése indokolttá tet­te a KISZÖV. (Kisipari Szövetkeze­tek. Megyei Szövetsége) létrehozását, mely a későbbiek folyamán a szö­vetkezetek mind gazdasági, mind politikai irányítását végezte. • £ Követségünk a fejlesztési ter­^ vét .globálisan 108 százalékra teljesítette. így a szövetkezeteink száma 1951 december 31-ré 42-re emelkedett, amely mintegy tízsze­rese az előző szövetkezetek számá­nak. Szövetkezeteink bekapcsolód­tak a tervgazdálkodásba és azok az emberek .akik azelőtt semmiféle tervmunkát nem végezlek, arány lag rövid idő alatt ismerték meg. annak jelentőségét és követtek cl mindent a terveik teljesítéséért, illetve tuite.- j esi tréséért. Hatalmas lendületet adott a, szőr etkezt cink tervteljesíté­séhez a verseny mozgalom kibo nta­kozása. Szövetkezeteink dolgozói lel­kes munkafelajánlósokat lellek no­vember 7, majd- pedig Sztálin elvtárs születésnapja tiszteletére, mely fel­ajánlásokat minden cselben teljest- tétiek is. A politikai munka fokozott bevezetése, a verseny és újító-moz­galom lehetővé tette, hogy szövetke­zeteink megyénk viszonylatában ter­vüket globálisan 101 százalékra tel­jesítsék. Több szövetkezet már Sztá­lin elv társ születésnapja tiszteletére teljesítette tervét. így példám a Du­naföldvári Cipész, a Tolnai Épület- karbantartó. a l Iá: aszva i ittihazati- és Szolgáltató, a Dombóvári Szabó, a Szekszárdi Cipész, a Dombóvári Cipész ktsz-ek. Megyénkben a kisipari szövetke­zetek száma 54. de további . szövet­kezetek szervezése van fotyamat- ban. A kisipari szövetkezeti mozga­lom gyors fejlődése és a szövetke­zeti dolgozók kezdeményezése indo­kolttá tette egy- új alapszabály ki­dolgozását* mivel a meglévő alap­szabály még IW^-tian készült ée azt a fejlődés már túlhaladta. Az új alapszabály megfelel népgazdasá­gunk, valamint a szövetkezeti dolgo­zók ofi szövetkezeteink meglévő fei- letteégi fokának, amely egyben ma­giban foglalja azokat a. rendelkezé­seket, melyek megvalósításával to­vább fejlődnek. szövetkezeteink mind formájuk, mind tartalmuk te­kintetében. Az új alapszabály elő­segíti kisiriari szövetkezeteink szo­cialista jellegének növelését, is. Az új alapszabály biztosítja \ demokratikus centralizmus teljes érvényesülését. A vezetőség ujjúvá- 1 osztásában küldöttként vesznek részt és választják ring azokat a dolgozókat, akik munkájukon ké­résziül kiérdemelték a tagság meg­becsülését. Az új alapszabály pár­huzamosan a mérlegismertető és új vezetéségvál asz tó közgyűléseken lett bevezetve. .4 közgyűléseken a mérlegek eredményei azt bizonyítot­ták, hogy szövetkezeteink vezető­sége és tagsága egyaránt jót dolgo­zott. Különösen szép volt a gazda­sági eredmény a Dombóvári Szabó, Dombóvári Cipész, Bonyhádi Épüld- inrrlM.mtartóx Tolna Tt uh fizeti és Szol. gáltató. Tolnai É pül étkor ban tart o, Bátaszéki Ruházati és Szolgáltató, Bátaszéki Kádár. Bonyhádi Ruházati és Szolgáltató ktsz-ekruil. A közgyűléseken nemcsak a gaz­dasági . eredmények ismertetésére, hanem a mozgalmi vonalon elért eredményekre is kitértek. Így meg­állapítottuk azt. hogy szövetkezete­ink a mozgalmi munka terén is ér­tek el eredményeket, az oktatás, kultúr- .és sport vonalon egyaránt. Megyénk területén az 54 szövetke­zet közül 43-ban van tömegpropa­ganda. előadás. Húsz szövőik özeiben van politikai oktatás ko?el 300 háll- gatóval. A tömegpropagandia elő­adáson 1100 hallgató vesz részi. ÍZ ultúrvo-nalon megyénk kisipari szövetkezetei április 30-án vizsgáztak, melyen bebizonyították tudásukat. A legszebb eredményeket a Dombóvári Szövetkezeti, Bizottság k ultúrescxportja. a döbíöközi ktsz-ek kultúrcsoportja. valamint a Duna földvári Szövetkezeti Bizottság énok és színjátszó csoportja érte el. Szö­vetkezeteink dolgozói lelkes munka- felajánlásokkail készülnek a KISZÖV küldöttközgyűlésre. A felajánlásuk terén a Regölyi Ruházati és Szolgái- tató. a Bonyhádi Ruházati és Szol­gáltató, a Bonyhádi Épületkarban­tartó, a Bátaszéki Ruházati és Szol­gáltató ktsz-ek járnak az élen. Az eddig felsorolt eredményeit mellett azonban meg sok hiányos­ság is van szövetkezeteinknél. Első­sorban a pártszervezetekkel való kapcsolat hiányos. A szövetkezetek vezetői még sok helyen nem tart. ják a szoros kapcsolattól, a pártszet- vezettet, ami határozottan a mozgal­mi munka rovására, megy. MásrésrA több szövetkezet vezetője, de a tag­ság is nem*nyúl bátran a bírálat es önbírálat fegyveréhez. Megmutatko­zott ez most fiiképpen a közgyűlé­sek alkalmával, amikor is egyes szö­vetkezetek vezetői arra hivatkoztak, hogy a bírálat a tagság sértődöttsé­gét vonná maga után. Ilyenek vo.- tak a Bátaszéki Fodrász, a. Regölyi Mezőgazdasági, Bonyhádi Ruházati és Szolgáltató kisipari termelőszö­vetkezetek vezetői. !Yf eg- vagyunk győződve arról, L hogy most a közgyűlések után. amikor a szövetkezeteink új vezetőséget választottak az új alap­szabály szellemében, a szövetkezete* legjobb dolgozói közül, nem lesz r.ohéz som a meglévő hiányosságok kiküszöbölése, sem az elért eredmé­nyek fokozása anná is inkább, mi­vel az új vezetőségbe olyan dolgo­zók kerültek be, akik tökéletesen megértik és híven követik pártunk (■* kormányunk célkitűzéseit. Szövet­kezeti dogozólk Az eredmények növelésévé:, a hibák kiküszöbölésé­vel készüljetek a május Itt rnvzvw k iildüríkiizgy ülésre I Gycrö András KISZÖV titkárhéyettek.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom