Tolnai Napló, 1952. január-június (9. évfolyam, 1-150. szám)

1952-03-04 / 53. szám

TOINAI NAP VILÁG PROLETÁRJA! s"---------------------------------------------------­------------------------------------­A MÁJ SZAMBÁN: A Magyar Jogászszövctség szekszárdi. csoportjának balsi. ror«iH! Bocsa,-síik f/,ahn«i.'t Bololaniiisz eUtmsat és |«r satt! '>. o.i — A Magyar Tanácsköztársaság hős harcosa (2. o.) — A járási bizottságok és falusi pártszcn ezelck í351!. évi pártépiié&i feladatairól tárgyalt yt Ml.»}’ járj«! titkárainak országos értekezlnte H. o.) SzereteHIkct f> bálájukat szövik Itákosi oívtársnsk készülő Kézimunkáik ba a decs! asszonyok (-1. o.) ■XL, 'íiÁ'&fú mim. d p ina M EGYEIPARTBIZOTTAAGAN IX. ÉVFOLYAM, 53. SZÁM ARA 50 HL LÉR KEDD. tftö'i MAUt.lt S 1 Haladéktalanul kezdjük meg a tavaszi mezőgazdasági munkák előkészítését és a korai növények elvetését A tavaszi mezőgazdasági mun­kák megindítása a tél befejeztével I jó gazda részéről semmi halasz­tást nem tűrhet meg. Vájjon mi •nmek az oka? Tudnunk kell, hogy i növények fejlődésének teljes befejezéséhez napfényre, hömeny -nyiségre van szükség. Nem mind- ?gy az, hogy például a tavaszi ár- aa teljes beéréséhez 90 vagy 115 tap áll rendelkezésre. Ha a vetés­sel tavaszi kalászosainknál késle «tedünk, a növények szárbaindulá- >a. virágzása és magkötése olyan időszakba esik, aminek következ­tében a növény fejlődésében káros hatások érvényesülnek, minek foly­tán a szem megszorul és végered menyben kevesebb termést ad. A korán vetett növény tenyész- ídeje ho«sszabb, teljes kifejlődésé­hez és beéréséhez kedvezőbbek lesznek az időjárási viszonyok. Ezt a szempontot azonban nem lehet minden növénynél túlzásba vinni. Tudjuk jól, hogy a növények csí­rázásához bizonyos átlagos napi középhőmérsékletre van szükség- Ha például a késő tavaszi növénye két, ilyen a kukorica, túlkorán vet­nénk. a mag a földben elhentereg és csírázási képességéből veszít, vagy ha kényszeredetten csírába indul is, a belőle kikelő növény életereje csökken. A. gazdának te­hát elsősorban az időjárás körül­ményeihez, annak alakulásához kell alkalmazkodnia. Az alkalmaz kodásnál azonban nem szabad a halogatás álláspontjára helyez­kedni, Az időjárás alakulásán kívül a talajok természetes tulajdonsága, illetve azok égtájszeriníi fekvése is szem előtt tartandó körülmény. Megyénk homoki részein például a paksi és szekszárdi járások felső fele körülbelül egy héttel előbb alkalmas a vetőmag befogadására, mint mondjuk a bonyhádi és gyom ki járásnak, főleg Észak és Nyugat felé forduló domboldalai és mé- lyadményej. Különbség van egy­részt a paksi és szekszárdi járás laza homokos jellegű talaj félesége miatt, másrészről a gyönki és bony­hádi járások talajainak kötöttsége miatt, A vetést minden esetben az őszi szántások elrónázása kell, hogy megelőzze. Ha már a talaj felszíne megpirkad és azon az igásjószág lába mélyen le nem süllyed, a si­mítózásnak majd a fogasolásnak az ideje leltétlen elérkezett. Simifóz- nunk, fogasolnunk. vagyis vetésre előkészítenünk a talajokat elsősor­ban tehát a korán elvetendő árpa, zab, borsó, mák, zabosbükköny, stb. alá kell, de elvégezhetjük a simifózásf a később vetésre kerülő növényféleségek alá is, mert hi­szen a talajaink jelszínének elró­názása tulajdonképpen a v-ízzel való takarékosságnak a legfonto­sabb eszköze, illetve vizmegőrzési módja. A tavaszi talaj előkészítő munka latokhoz tartozik, a műtrágyák ki­szórása is. A porhanyóra megmű­velendő, ősszel mélyen szántott ta­lajokra szórjuk rá simítózás és fo gasolás előtt a pétisót, sőt, ha el­mulasztottuk valamilyen oknál fog. va ősszel, a szuper foszfátot is. A műtrágyáknak is tulajdonképpen az az értelmi céljuk, hogy a nö­vény kezdeti állapotában erősen fejlődjék, tehát ez a körülmény is rávilágít arra. hogy a vetést ide jében kell elvégeznünk, mert pél­dául a későn vetett len is különö­sen száraz tavasz esetén gyengén fejlődik, a késői vetést a bolha is jobban károsítja és végered­ményben kevés termést ad. A vetést feltétlenül géppel kell végezni amit közvetlenül magtaka róborona, majd könnyű hengernek kell követnie. A vetés mélysége is fontos szempont. Kalászosaink­nál a 3—4 centiméter, borsónál 4-5 centiméter, máknál t-2 centiméter, az említett lennél 2—3 centiméter a legmegfelelőbb, vagyis nagyiá bői azt mondhatjuk, minél apróbb a mag, azt annál csekélyebbre kelj vetnünk- A termelési szerződések valamennyien tartalmaznak terme­lési útmutatót is a termesztendő növény helyes agrotechnikájára vonatkozóan- Éppen ezért nem szabad elmulasztanunk,'hogy a. hé. lyi föl dművesszöveíkezetnél in­gyen rendelkezésre álló termelési útmutatót el ne kérjük, s azt tüze iesen el ne olvassuk. Minden gazda tudja. Hogy a. gaz­dálkodásnak megvannak a maga mesterfogásai, helyesebben a jó gazdákra jellemző ismeretei. Ezek az ismeretek szorosan összefügg­nek a körülmények alakulásával, éppen ezért sokfélék. A helyes is­meret azonban mindig egy lénye ges elvi felfogáson kall, hogy nyu­godjon. A helyes ismerethez alap­vető tehát a kellő időben kellően előkészített talajba való vetésnek a végrehajtása. Ne legyen a ta­vasznak egy napiu, amely ne fi gyelmeztessen bennünket a terme­lés érdekéhez fűződő kötelessé­günk teljesítéséhez. Számos példa van arra, hogy megyénkben már a legkorábbi növények vetése meg­kezdődött. íme tehát bizonyítva láthatjuk, hogy azonos körűimé nyék mellett már teljesítette a ter­meléssel kapcsolatos kötelezettsé­gét, a másik gazda ellenben még ráér. Ezzel a figyelmeztetéssel a ráérőkhöz kívánunk szólni és őket a kötelesség teljesítésére kívánjuk felhívni, mert kötelességmulasz­tásból származó károsodás nem csak egyéni érdeket, hanem a nép érdekeit is sérti. A föld ugyanis a népé és a nép érdekei megkíván­ják, hogy a föld tulajdonosai azon ügy gazdálkodjanak, ami a nép ér. dekével összeegyeztethető. ,,Keltess több baromfit, mint tavaly!" Mőzs íermelőszö*elkezdi község csatlakozott a duuaszeutgyörgyiek felhívásához. Az MNDSZ dunaszentgyörgyi szer­vezete mozgalmat indított a szövetke­zeti és egyéni gazdaságok baromfi­állományának megnövelésére. Dttna- szentgyörgyön az elmúlt napokban 24 asszony 234 tyúk ültetését vállalta, s a korábbi ültetésekből már 534 kis­csirke van a faluban, „Keltess több baromfit, mint tavalymozgalom ■ rész Tolna’ megye területén nagv \ Aszhangra talált, s legutóbb Mözs ■rmCőszövel kezeli község csullako- ,',íl hozzá. Tszcs-k, állami gazdaságok és egyénileg dolgozó parasztok csatlakozlak a „Korai vetéssel a békéért“-mozgaÍomhoz t olva megyében is folyik u vetés A tolnamegyei mucsi Vörös Zászló tsz békebizottságának javaslatára - a szövetkezet „Korai vetéssel a beké ért“ mozgalmat i mii lőtt. melyben vál Iáitok, hogy a tavaszi vetést a mi niszteríanács határozatában foglal* határidő elölt 5 in nappal előbb be­fejezi. Számos tolnamegyei termelőszövet­kezet. amint értesült a mozgalom el­indulásáról. a megyei békeirodán ke. resztül bejelentene csatlakozását. A „Korai vetéssel a békéért” moz­galomhoz mi is csatlakozunk — írják a gyönki Vörös Csillag tszcs dolgozói s vállaljuk, hogy 55 hold borsót, 10 hold rostlent, 5 hold csicsókát március trt. he­lyeit március ö-re elvetünk, 40 hold rub, 65 hold iucemu és bi borhere, 24 hold napraforgó. 11 hold répa április 10. helyeit áp. rilis t-rc földbe kerül, míg 80 hold gyapotot, 40 hold burgonyát április 25-re elvetünk A néhány nap alatt nagy népsze­rűségnek örvendő mozgalomhoz csat lakozott a sárközi állami gazdaság is. Többek között vállalták, bogy a ja. rovizáll tavaszi búzát és a jaroviza'l tavaszi árpát keresztsorosan, míg a naparafongót és kukoricát négyzete sen, határidő élőit 5—10 nappal el­vetik. A sárközi állami gazdaság már tfl hold borsót el is vetett A sárpi list Sarló Kalapács tszcs 4 hold tavaszi árpát és 7 hold zabot, a várdombi Gábor Árou t>zcs pedig ;! hold borsót és 2 hold mákot vetett el, A mozgalom az egyénileg gazdál­kodó dolgozó parasztok közölt is egyre jobban terjed. Dunatöldváron Madanics István 3(H) öl borsót vetett el, Bányai György 600 ölön végezte el a borsó vetését. A párttagok példa, mutatását követte Hegedűs István, Kiss Imre, Szolt Ferenc és Tót ti .ló. zselé akik egyenként 1200 ölön vetet­tek borsót, r Építőiparunk dolgozói teljesítették vállalásaikat \ dombóvári téglagyárak dolgozói egymást segítve harcolnak vállalásuk teljesítéséért A dombóvári I. számú téglagyár­ban az üzem dolgozói szocialista kö. telezettség vállalásuk teljesítésében szép eredményeket értek e’.. A Vörös Csillag és a. Táncsics-brigádok feb­ruár havi tervüket 14 nappal előbb a vállalt határidő előtt befejezték. A Táncsics-brigád tagjai 60 csille fö d kitermelését vállalta, ezzel szemben 116 csillével termeltek ki naponként. A. Vörös Csillag-brigád., tagjai 66 esi Ke föld kitermelését v'áCaif.ák, tel­jesítelek 80 csillével. Ez a kél. bri. c/ád újabb felajánlást tett, hogy ki­segítik a dombóvári II.es üzemet a EöI-dkUermelési munkákban, a II.es üzembe átmennek dolgozni, hogy azok is minél előbb megkezdhessék a nyerstégla gyártását. Az üzemben minden egyes dolgo­zóra felbontották a nye/stégia gyár­tási tervelőirányzatot. A dolgozók tudják, hogy egy évben 100 ezer téglát kell kitermelni. Balázsi József vállalta, bogy 1952 ben 100 ezer tégla helyeit 120 ezer téglát gyárt, családjává’ együtt. így 60 ezer tég­lával többet adnak a népgazdaság­nak. Folyó Sándor 110. Apáti Ferenc 110. Apáti Mihály, Árva József és Tóth István 110 ezer nyerstégla ve. ! rését vár alták ebben az évben. A Máthé kubikosbrigád februári leljesííiaénye 252 százalék fejezik. Hogv ezt a vállalásukat tud­ják teljesíteni, ahhoz átlag 155 szá- za'ékos normateljesitményt kellene felmutatniok. Február havi átlagtelje, sítményük 252 százalék volt. Válla­lásukat ezidáig 97 százalékban telje, eltelték. A Koncz állványozó brigád válla Á sát 120 százalékkal teljesítette túl. — Fándl segédmunkás brigád 73, Taub 10 tagú kőmüvesbrigád 33, Kardos állványozó brigád 45, Bakos ács- brigárl 24. Perlaki segédmunkás bri. gád 21, Szauter vasbetonszerelő bri. gód 14 százalékká' teljesítették túl Rákosi elvtárs születénapjára tett vállalásukat. A kiváló brigádered­mények mel.étt születtek a vállalások teljesítésében az egyéni do'guzók között is kimagasló eredmények. — Illyés József bognár vállalását 76, Kerti Erzsébet 40, Lázár Pál 27 száza, lékkai teljesítették túl váéla'ásaikat. Hogy ezeket a kiváló eredményelcet el tudták érni köszönhető annak, hogy a munkafegyelem megszilárdí­tására tett vállalásaikat 100 százalé­kosan teljesítették. Awj állatul loitsamegyei közpoiilja ntuukttvergejAaye! harcol a terv teljesítéséért Az Úttörő tsz 25 tagja felaján lot Ki, hogy egy illetve kát kollós- alja csirkét ad át a szövetkezei­nek. Az egyénileg gazdálkodók közül Légrádi József, Győrök Jó­zsef és Bartók József, akik bárom-, negyedévi tojás- és baromfibeadási kötelezettségüket is teljesítették, vállalták, hogy baromfiállományu­kat az elmúlt évihez viszonyítva 50 százalékka] növelik. Ugyanakkor 24 gazda kötött hosszú lejáratú vergeiiysze-rződést, s a ver- senypoutők közölt a baromfiállomány szaporítása is szerepei. A nagykőrösi. állami gazdaság fő­könyvelője versenyre hívta k; az ősz Szcs állami gazdaságok főkönyvelőit, a Pest-központi Szőlő-, Gyümölcs és Zöldségtermelő állami gazdaságú k Trösztje pedig versenyre hívta ki a lóhiatnegyei állami gazdaságok Tröszt­jének számviteli dolgozóit. A versenv- kihivasokat az állami gazdaság köny­velői nagy lelkesedéssel fogadták és komolyan készülnek á versenyre. A verseny tárgya az 1951. évi mérleg, beszámoló határidőre való elkészítése cs az illetékes szervekhez való fel-ter­jesztése. A verseny feltételei: t. A gazdasági leltárak, mérlegek és eredmény-kimutatások pontos elké­szítése és számszerű felülvizsgálatai. 2. A gazdaságok zárómérlegének eb készítése és a mérlegbeszámoló érde­mi felülvizsgálata. 3. Az eredmérivkionutatások e',készt tése és a mérlegbeszámolók összesí­tése. 4. A gazdaságok és tröszt mérlegbe- szjmolöitnak határidőre való elkészí­tése- a következő szempontok szerint. a) a tervleljesítés analizálása ága­zatonként: b) a terv lemaradásának, okainak vizsgáíásn. c) az értékesítési (beadási) terv tel­jesítésének vizsgálata főbb termei vé­nyenként súlyban, forintban és szá­zalékban, dl az eredményes ágazatok terme lési- és munkamódszereinek ismerte, tése. el a gazdálkodás hibáinak részletes feli lírása.- tj konkrét javaslatuk az 1902. é.i feladatok megoldására, a felelősök es b a í á r i d ő k m e g j el ö 1 é > é v e 1. A -zá ni v: |i;!i duh'ozó-, in un ka veim - n\éi az n-huiii M : és F; W ö ■; / d • súgok minisztériuma főkönyvelősége fogja kiértékelni. Az Állami Erdő. és Mezőgazdasági minisztériumának vezetője Hegedűs András miniszter, a számviteli dol­gozók munka versenyének jutalmazá­sára a verseny első 25 helyezettjének díjat tűzött ki. A verseny-jutalom gaz daságokban a vezető könyvelők részé­re: 1. díj: 3+1 lámpás rádió, 2 5. díj: 1 — í kerékpár, <3—1<>, díj: 700 forint jutalom fejenként. 11 15. díj: egyenként 400 forint jutáimé. Egyesülések és Trösztök főküny. velői részére; 1—5 díj; egyenként 1500 forint jutalom, 6—10. díj: 100 forint. Ennek a nemes versenynek eléré­se érdekében az áilanri gazdaságok' tolnamegyei központja mindent el fog követni és egyben felhívja az állami gazdaságok számviteli dolgozóit, hogy csatlakozzanak ehhez a nemes ver. senvhez és jó munkájukkal .-egUsék elő a verseny sikerét. Va sufasdoígozóink teljesítik szocialista köt©@?etfségvéS!a!ásaikat Megyénk vasutas dolgoztai harcol­nak, kemény csatát vívnak a vállalá sok teljesítéséért, A II. pálvafenntar- tásj szolgálatnál a dombóvári osztály­mérnökség Ill/a, sínhegesztö szaka­szán az átlagos teljesítés 135 száza­lék volt. A pécsi osztály-mérnökség Vörös Csillag brigádjának felhívásá­hoz egyre többen csatlakoznak, A vu- na.bejáró kiadóőrök fokozott éberség­re tettek vállalást, ennek érdekében párosversenyre hívták ki egymást, A forgalmi .szolgálatnál a dom­bóvári állomáson Berta Pál gurító és saruzó brigádja a gurítási ier- vcí 113 százalékra, a fajlagos ko- csimozdítási tervet 100 százalékra teljesítette. Ki.magas'ó eredményt ért el Kurinyi Tibor és'Jancsó Lajos szolgálattevő. Barra dg István kocsimester, Márton István és Szabados István térfelvigyá­zó. A jó munkamegszervezcgsel a vo- )! a tfo s-g:i!.i11 i lerviikeI. 1(0 s/á z a 1 ékos vállalásukról l‘J9 százalékra teljesitci. lek. A vontatási szolgái a ín á- a dol­gozók Sí! százaléka tett felajánlási. Legnagyobb lemaradás a dombóvári és báíuszéki fütöháznál van, ahoi a dolgozók 57, illetve. 53 százaléka teli felajánlást. Jól dolgoztak a 8 as számú szema= forrnesteri szakasz dolgozói Dombó­váron. A szakasz összes dolgozói a Deák- mozgalomhoz csatlakoztak, de n Gazda-mozgalomból is kivették ré­szüket, melynek eredménye, hogy a fenntartási költségek az ócska anyagok felhasználásával 34 szá­zalékkal csökkent, A dombóvári kereskedelmi szolgá­lat dolgozói vállalták, hogy az egy tőre eső át'agos foglalkoztatási fokot 72 százalékról 81 százalékra emelik. A munka helyes megszervezésével val­latásukat 100 százalékban tudták tel­jesíteni. Ds ezek a kimagasló eredmények, és jó munkamegszervezés álljon pél­daképül Bátaszék, Konyhád rakodó. Coco, DaJvnund, Does, Fácán kert, Hida.s- Bonybád, Kárász-Köblény, Kesző- Uidcgkúf, üyönk, Jláza-bzászvár, Nagydorog, Tolna-Mözs és Sza- kály.Hőgyész álloinásvezetőinek. akik még mindig nem értették meg a szocialista munkaverseny i Imi {ossácái­Rákosi, elvtárs 60. születésnapja tisztel ej ér© a - 73/2 Építőipari Vállalat dolgozó} vállalásaikat 100 százalékon felül teljesítették. Különösen kiemel. ikedtek a vállalások teljesítésében I február 28-ig a Máté sztahanovista | kubikosbrigád, akik vállalták, hegy [ötéves tervüket augusztus 20-ra be.

Next

/
Oldalképek
Tartalom