Tolnai Napló, 1952. január-június (9. évfolyam, 1-150. szám)

1952-03-04 / 53. szám

H m p i o m2 MÁRCIUS 4 GÉPEK. SEMEGSZEMLEJE*. . Jól felkészült a gyapai állami gazdaság a tavaszi munkákra A gyapai' állami gazdaságban teb. raár 26-án gyönyörű tavaszi napsü­téses délelőtt tartóiták meg a gép­• • felvonulási próbát. Az üzemegység ' udvarán a traktorok, vontatók dü. • hörögnek és indulásra .készen várják « géppróba megkezdését. r\ táblák és zászlók jelzik az üzemegység gé­peit. Hat pár íelszalagozoU ióíóqat áll. a kocsikon kekkét dolgozó üi. s' a kocsikon jól kijavított ekék és boronák vannak. A traktorokon kői­két vezető ü'. Minden egyes dolgozó arcáról ün­nepi öröm sugárzik, büszkék arra, áogy gépeiket kijavították és tó yá pékké: indulhatnak neki az 1952.es gazdasági év sikeréért. A vontatókon kétJfét vezető, a pótkocsikon a szál utó bugád tagijai és a vetőmaggal vek zsákok címkékkel ellátva vannak elhelyezve. A gazdaság ' felvonulási próbálón jelen vannak a járási púrí. bízok} ág. a paksi Béke. a néniéikéri Hátodcs és a Ság vári termelőn zö'-'et- i'héZ'U kiküldöttei, a gyapot tröszt központi kiküldőit je és. a birítój álla- mi gazdaság küldöttei és « gyapot ókami gazdaság összes dolgozó]Cí, A legelső gépeken ülnek sorrend bep; az állami gazdaság legjobb trak. : torosai Urban Menyhért, Béla József. Utána sorakoznak fel a Többi trakto­rosok. 4 felülvizsgáló bizottság meg­adja a jelt, elindulnak a traktorok, vontatók. lófogatok. ,Égy kört . megjő­ve, újból visszatérnek helyükre, le- áfiinak a gépek és csend tesz. A gép felülvizsgáló bizottság a gépeket jói átvizsgálva megállapította azt, hogy a gyapai állami., gazdaság gépjavítói és traktorosai becsületes munkát vé­geztek, a gépeket úgy 'minőségileg, mint mennyiségileg kijavították, .tér- vüket pedig harcos összefogással 3 nappal a határidő előtt teljesítették, melyet semmi sem bizonyít jobban, mint a kijavított traktorok, eszközök, melyek üzemképes állapotban várják á munk'ábajnditásukat. Á gazdaság -'igazgatója üdvözli .a megjelent kiküldött / elvtársikat és a gyapai állami gazdaság dolgozóit,- s boldogan sugárzó arccal köszönimeg áldozatos munkájukat a dolgozók­nak, melyet azzal fejez be, hogy ,ezt az. odaadó munkájukat az.. .1952-es' tervév sikeréért. még sokkal oda- adóbban végezze minden dolgozó. A gazdaság igazgatója bes'zéde után.kö­vetkezein a munkában élen járók meg. jutalmazása. Értékes könyvjutaIombán részesültek jó munkájukért Urbán Menyhért, Bel­la József. Haag Béla és Vágó Lajos» Dicséretben részesültek Keríaj' János g-épcsoportvezélő, Palacsik Miklós, Kies István, Barják Lajos., Béla Im­re és mindazon dolgozók, akiiének fá­radhatatlan munkájuk nyomán a gaz­daság összes tavaszi munkához szük­séges gépei és. eszközi alapos kijaví­tást nyertek. A jutalom kiosztása után a, paksi járási pártbizottság kiküldötte. Kav. •sztovky Béla elvtárs szólalt fel és hangsúlyozta, hagy ez. a nap is ro­A természet meghódítása távol ászukon Nézzük vég; pét. Hatajlrnu­; a Szovjetunió térké- föki; őrületeket őátunk, hisren a földkerekség egyh ötödrésze von -előttünk. Láthatjuk, hogy u Szov­jetuniónak hatalmas földteriitetei van­nak az északi sarkkörön tű! az északi iegestenger partján. Valaha gondolni som merlek arra, bogv ezen a vidéken, hata-mas ipar- - fi epek, városok épüljenek, tekintve, hogy itt tenne ni. sem tudtak semmit ' a .cári idők alatt és az élelmiszer i-leszá■'-!íiá-sa, költsége háromszorosu lelt volna a valóságos árnak. Pusztí­tok* is a skorbut a sarki, üTöiilúli v.. dékek -lakói között. Ez a betegség akkor lép fel, ha a lápiá lókban nincs C ■ vitamin. Fáradtság, levertség vesz erőt az emberen. Teljesen legyengül A foghús a legkisebb érintésre vé'rez- vü kezd. A fogak meglazulnak., kihűl -.apák. Az .északi vidék .'lakosai, mivel .bein jutottak friss ételhez, zöldségéi'- : éji ez, tehát vitaminhoz, sokan elpusz- tiytak ebben -a betegségben. .lkukban Sztálin eivtárs száműző-: lésben volt Szibériában. Látta, hogyan lengeli életét az ottani lakosság, mi­csoda szörnyű harcot kell a term-i- vzat'tel vívni a mindennapi kenyérért. Sztálin elvi ars láda azt i-s, hogy mi­lyen mérhetetöan- kinc-sek hevernek ki­használatlanul ezen a vidéken. Érin­tetlen őserdők, ásványkincsek, ásványi ritkaságok, amelyekért itt nem keli a fö d mélyébe hányát ásni. Akkor született meg benne az a gondolat, hogy a dolgozó , nép győzelme a cári zsarnokság felett megteremti a ieíté­telét, hogy a természet felett is dia­dalt arasson. Az Okiióberi Fórra dalont • győzelme lerázta a cári zsarnokság igáját, Le­ni« és Sztálin elvtársak a nagy Bol­sevik' Párt vezetéseve:!-a 'tudomány ha. talmas lépésekkel indult előre. Lehe­tővé vált, hogy tudományos kutató expedíciók utazzanak az északi vi­dékre. Lehetővé vád, hogy növény- kísérleti telepeket létesítsenek, ahol olyan növényfajtákat. termesztenek, ami az. éghajlatnak megfelel. Már Mi­csurinnak sikerült 120-0 kilométerrel északabbra vinni a szőlő és gyü­mölcstermesztés határát, úgy hogy fagyálló vad alanyt használt keresz­tezésnél és ezeket fokozatosan sitié mind északabbra. Az északi jegestenger partvidékének nagy kutatója, Eichíeld szovjet agr.o- nonius, aki Micsurin nyomdokain ha­ladva azt a célt tűzte ki maga elé. hogy olyan növényeket, fog kitenyész feni, amelyek a hideg éghajlatot is bírják. Az északi jege stetiger part­vidékén, Kóla félszigeten is az év 365 napjából összesen 90 nap van fagy­mentes és alig 55 -60 nap az. mikor nem lepi dér a földel, de hiába fagy­mentesek a napok, a föld felszíne alatt, í méterre, örökké fagyos a tálát. Ilyen körülmények közöli sokan r- Óién y tehénnek látták Eichíeld munka- iát. A kísérlc-teket eredmény koronáz­ta', az elültetett palánták nagy része elpusztult ugyan a hidegben, de ami a hideget kibírta, az jóid) minőségű lett. a meleg éghajlatinál. Hatalmas méretű káposztafejeket és soha nem látott, méretű répákat takarít ott be a kertből. A nagy tudós egyre jobban megismerte a vidéket, és kísérletei köz­ben rájött, hogy ;i délvidéki meleget napsugarakkal lehet pótolni. Az északi vidéken egész nyáron nem megy le a nap é® kéMiárom hónapon át fénv- özönben úszik az egész északi vidék. Miután a növény a Szükséges fény­szakaszt megkapja, termést hoz es egyes esetekben még gazdagabb ter­mést. mint. a meleg éghajlaton. Még a ícgálalkodotlabb kételkedik is megdöbbentek az eredmények lát­tán. Zabol., árpát és búzát termesztet­tek az északi vidéken. Több burgonyá­ra jt át. soha nem látott termésem! mennyel, A Kóla-félszigeten bőségesen terem a borsó, saláta, kalarábé, hagy­ma és minden konyhakerti növény. így létesülhetlek hatalmas ipartelepek az északi vidéken, anélkül, hogy mesz­hamlépésekkel viszi előre a mező­gazdaságot a párt irányításává'!.' .Az á látni gazdaság dolgozói az elhangzott beszédek, a kiosztott ju­talmak és a dicséretek nyomán ver­senyre hívták ki egymást. Ezek az eredmények azt bizonyít, ják, hogy a gyapai állami gazdaság is felszámolta az eddigi • hiányossá­gait. és az 1952.es gazdasági évben bebizonyítja azt. hogy rátért arra az útra, mely a7 ötéves terv teljesítésé­hez és a szocializmus építéséhez ve­zet. sze vidékről, ezer kilométerekről kelle­ne élelmiszert szállítani a munkások­nak. Lenin és Sztálin útmutatása, Micsu­rin tanítása a növények természetének átalakíthatóságáról, Liszenkó tanítása a fejlődés fizakaszosságairól mutatták meg az észak nagy agronómusának a hely es utat. Kitartó munkájukhoz a szovjet nép mindem fiát jellemző ha­zaszeretet adja az erőt. Csak ott él­hetnek boldog emberek, ahol megszű­nik ä kizsákmányolás. Az egyéni ér­dek helyébe a közös érdek lép. ahol minden embert egy cél vezet, a kom­munizmus építése és a békeharc győ­zelme az egész világon. Ezért szület­nek a Szovjetunióban és a népi de­mokráciákban a tudomány és terme­lés vonalán olyan eredmények, ame­lyek átformálják a földet és boldoggá teszik a dolgozók millióit. Bányászainkhoz, szlahánovisiáinldiöz máitóan íopn’t dolgozni — írják a dtiDaföldvári MÉSZÖV-iskola halli»atói Mi, a lolnamegyei fül dm üve.sszövet kezetek dolgozói nagy lelkesedés«''! jöttünk Dunaföldvái'i'a a 8 napos ügy vezetői tanfolyanira! Lelkesedésíinket fokozta., az a indát, hogy a tanfo­lyamon kiegészíthetjük eddigi tapasz, talajainkat és elöbbrevjhetjiik szüvi- kezeleink fejlődését. Ötvenhármán jöttünk össze a ianfoi vamra a megye különböző községeiből. Minden Igye­kezetünkké! azon voltunk, hogy az ott. ha lottakat elsajátítsuk. Előadóink sem kímélték fáradtságukat, megta­nították nekünk a helyes számvitelt tervkészítést és azt, hogyan kell meg szilárdítani a munkai'egyelniet. A tanfolyam ideje ala tt Idáján 'öl­tük Rákosi, eivtárs születésnapjára, hogy a szerzett tapasztalatokat úgy fogjuk alkalmazni, hogy a szövői kér zelek fejlődését az eddiginél sokkal nagyobb mértékben segítse elő. Bá­li yá s za i n k h o z és sztahanovistáinkba z hasonlóan fogunk dolgozni, hogy ezt elérhessük, megszilárdítjuk a munka- fegyelmet. A tanfolyam ideje aluli lévő »sza­badidőnket arra hasznú ink lel. hogy méltóan felkészüljünk a zárónmu». pélvre, ez sikerült is, meri február 22-én délüláu. a helyi párt- és tömeg szervezetek, valammví Gern elvtárs jelenlétében énekszámokkal és nép­dalokkal egybekötött műsorral zár­tuk lie a tanfolyamok I>unafü!(Ivari MESZÖA iskola hallgat ói. 4 Magyar Jogánzttzövelség szekszárdi csoportjának határozata} Bocsássák szabadon Beloiannisz elvíársat és társait! A Magyar .Jogász&zövetség szekszárdi csoportja röpgyülésen tiltakozott INikosz Beloiannisz elvtárs és társai bíróság elé állítása ellen. A rop gyűlés a szövetség titkárának beszámolójához számos hozzászólásban bé­lyegezte , meg a görög kormány aljas Cselekedetét. .,Á haladó világ és a békéért küzdő népek milliói nem felejtették el önöknek az ENSZ.brn tett bejelentését, miszerint Xtkosz Beloiannisz elv- társat és társait nem fenyegeti kivégzés veszélye, mert kiterjednek rajok, a görög kormány által kidolgozott intézkedéseik — hangzik a Ptasztirss miniszterelnökhöz küldött tiltakozó távirat. —■ Csák hetek múltak cl ezen kijelentés megtétele óta é.s önök már is megszegték és újabb gyilkosságra készülnek. Minden gondolkozó ember tisztában van azzal, hogy a „kémkedés* vádja merő koholmány, ténybeli alappal nem bír és kizárólag azt a eélt szolgálja, hogy jogi formulát adjanak egy készülő gyilkossághoz. A távirat befejezésül hangsúlyozza: a magyar »logászszövetség gzek szárdi csoportja is felemeli tiltakozó szavát Ni kosz Beloiannisz és társai kivégzése ellen cs figyelmezteti önöket, hogy amennyiben ezt a gyilkos­ságot mégis elkövetnék, cselekedetükért a világ népeinek ítélőszéke előtt felelniük kell. Hosszúlej árain versenyre léptek a mozsi termelőesoportoh Termelő szövetkezeteink egyre jobban bebizonyítják fölényüket a húsüzemi gazdálkodással szemben. — Megyénk területén is mindjobban kiszélesedik tsz, ink és tszcs.ink kez­deményezése és versenymozgalma A mözsi Úttörő tsz nemes versenymoz- galm-at indított be a tavaszi mun­kák és a növényápolás sikeres el­végzésére. és az egész évi beadás teljesítésére. A mözsi Úttörő tsz az alábbi szempontok szerint az egész évi összmunkálatokat a miniszterta­nács határozata által előírt idő előtt 10 nappal befejezik. Vállalta azt, hogy 12 mázsára eme- lile a rozsiermést, a búzát 11 mázsá­ra, ^ősziárpát 14 mázsára, a tavaszi árpát pedig 10 mázsára, zabtermésü­ket 9 mázsára, kukoricatermésüket 30 mázsára, burgonyatermésüket 90 mázsára, cukorrépát 130 mázsára, napraforgót 8.5 mázsára, gyapotter. mést 5 mázsára, dinnyetermésüket pedig 180 mázsára, emelik lel ka­taszteri holdanként, A jászágtenyész. tés vonalán A szovjet agrobiológiai módszerek atkaIutazásává / és az egyedi takarmányozáson ke­resztül tehenenként állag 10 literre fokozzák lejhozamukat. A seriés anyakocáknál kétszeri liaztafás be. vezetéséve] 14 darab választási álla­got érnek el. Begyűjtésüket mindenből az első negyedévben 110 százalékban telje, sitije. Az összes terménybeadásukat, a cséplőgéptől 110 százalékban fogják teljesíteni. ^4 kukorica- és burgonya- termésüket a szántóföldről fogják a begyűjtési helyre szállítani. Az ösz- szes őszi kalászosokat pedig a ter­més fokozásának érdekében fejlrá- gyázásban fogják részesíteni. A kér. lészeti brigád pedig a.z összes' meleg, ágyakat beveti március 9-re. Ezt a nemes versenyt a mözsi Úttörő tsz kiszélesíti és hosszúlejáratú verseny­re hívja ki ezeknek a pontoknak a figyelembevételével a mözsi. összes termelőszövetkezetüket. és •egyénileg dolgozó parasztokat, A tsz tagjai a verseny kiszélesítésével akarják be­bizonyítani szeretetüket és hálájukat a magyar nép forrón szeretett vezé­rének, Rákosi elviársnak. Ehhez a versenyhez és kezdemé­nyezéshez csatlakoztak a, tszcs-k és i'z egyénileg dolgozó parasztok. Töb­bel: közölt a Petőfi tszcs, amely vál­lalta ä kalászosok géplö1 való beadá­sát. cséplés után és vállalta a burgo­nya és a kukorica szántóföldről' va­ló beadását. Vállalták azt., hogy a minisztertanács határozata előtt, két nappal befejeznek minden talaj- és növény ápolási munkát. Jó munkáju­kon keresztül pedig burgonyából 5 mázsa, gyapotból 1 mázsa, kukoricá­ból 5 mázsa cukorrépából 12 mázsá­val termelnek többet; az egyén] pa­rasztoknál, és egyben kihívja a raő- zsi Kossuth tszcs.t versenyre, mely vállalta az összes mezőgazdasági, no. vény ápolási, és talajművélési mun­kálatokat a. miniszteritanács határo­zata által kitűzött határidő előtt 8 nappal fogja beiejezni. Búzából 2 má- zsa, gyapotból 1.2 mázsa, kukoricá­ból 7 mázsa, cukorrépából 1.2 mázsa- va] termel többet, az egyénileg dol­gozó parasztoknál. Ehhez a vállalásokhoz és kezdemé­nyezésekhez csatlakozott az egyénileg dolgozó parasztok részéről ßartölJózsef, ck{ verseny­re hívta ki a, község összes dolgozó parasztiéit a minisztertanács határo­zatában megállapított határidő előtti munkák befejezésére minden talaj, és növényápolási munkát kél nap­pal előbb fog elvégezni. Beadását ga­bonából a géplö’, burgonyából és'ku- katicából pedig a szántóföldről telje siti. Baromfi- és tojásbeadáséit Ráko­st elvtárs születésnapjára 75 száza, lékban teljesíti és ugyanerre az idő­re íélév] adóját, kifizeti. Bartók József versenykihívását Szabó Péter egyénileg dolgozó pa­raszt. teljes egészében elfogadta és ezenkívül 28 egyénileg dolgozó pa­raszt csatlakozott a hosszúlejáratú versenyhez. I T'.nW'JMHOT VTSJKST ä®WOaro'aws**ws™wra ] M agy a r Ta nácsk őzt á rsasá jí hős harcosa VI. \z államapparátus szabotál!. A r*. yörgs Hadsereg régi hivatásos tisztjeinek, különösen a vezér-karnak jelentős része az imperial is! a /.sóidban állő szegedi ellenforradalmi- kormány ügynöke volt. A külföldre meneküli nagybirtokosok és nagytőkések Becs. bői szervezték a magyarországi ellen­forradalmat. Még mielőtt a magva r Vörös Hadsereg támadása a románok ellen megindult, néhány vezérkari tiszi Szegedre juttatta a tárna-fás ter­vet és ezt a tervet Bethlen István és. Horthy Miklós elküldték a román ve­zérkarhoz. A jobboldali szociáldemokraták egységfrontot alakítót!ak Bethlen és Horthy hazaáruló ügynökéivé’’. min­den hazaániióvai. Szabotálták a Hegy. ver és lőszergyártást, szabotálták a Vörös Hadsereg eleiemmel és. ruhává-.' vn’ó ellátását, h!ég;-rb-|'riisége',, sztrá.j kok a! szitui tak. A. Vörös Hadsereg ilyen körűim- nyék közölt Iá,mad.itt és bár kezd-üi sikereket ani'o-'t, erejét aláásta az árulás, a szabulá/s és megtörte a sok­szoros túlerő. Július utolsó napjaiban a román királyi hadsereg sikeres el. lentámadást kezdett. á!kr'l lt. Tiszán. Az ellenség a fővárosi. Budapesti'! fe­nyegette közvetlen közelről. A Tanács.kormány lemondott, a Ma gyár Tanácsköztársaság elbukott. Ró vi<l, dicsőségtől je.» urafom után újra a kizsákmányoló osztálvok véres el­nyomása lett ar dogozó nép osztály, része. \ munka sosztá A hataiuiának - i 1,1 bukását elsősorban' a killsö el­lenség túlereje idézte elő. Szovjei- oros/o-rszág. amely ahhuji cZ időben száznál több fronton harcolt, nem tu­dóit ekkor köz veiden fegyveres segít­ségei uytij-luni. A Tanácsköztársaság e bukásának másik oka a hazaérne)., tőkések és l'öldcsnrak, a velük egy húrom pr-ndülö jobboldali szociálde­mokrata vezetők munizetrontó t övé­ke nvs-ége. volt. A Tanácsközlársaság bukásához az is hozzájáró-.'!.■ hogy a magyar kommunisták sok hibát kő veitek el. A Jegsúivosabb ezek közül a szóéin demokraIákkai va.ó helytelen egyesülés, a Kommunista Párt (eladá- sa volt és a nagybirtokok feloszlá­sának elniu’aszlás.u. Rákosi o'.v-árs azonban rámutatoll arra: ..Mindez nem változtat azon a lé nyeu. hogy a Magyar Tanácsköztár­saság, :i magsar kommiin szerves iT- s/e és folytatása volt a magyar .sza­bad sági)arrakaak és forradalmaknak. 5 hiába szúrt rá a fekete reakció 'Jó es/i Miliőn keresztül minden "ágai­mat és gyalázatot, mini' a feds/abn duó forradalmak egyik, kiemelkedő lánc­szeme foglal ludyel a magyar történ ' lemben." A Magyar T:ináesköztársaság hutai ‘.mis tapasztalatokkal gazdagította a nemzetközi és a magyar munkásmoz­galmat és dicső harca-i. nagy cröpró­bái kovácsolták a magyar munkás­osztály s.zi.klasziéárd, hajlíihatallan ve­zérévé Rákosi Mátyást. fiAákosi Mátyás a Magyar Tanács- *-*• köztársaság, a magyar szabad­ságharc egyik legkivéEóbb vezére: a forradalom bukása illán, mint a Vö- rösörség főparancsnoka még biztosi- tolla az Ausztriába fnenekiÜő Kor­mány zó tanács tagjainak visszavonulá­sát és átvágta magéit az ellen forra­dalmárok gyűrűjén, augusztus 2_án átlépték az osztrák határt. Amint Becsbe érkezeti, az osztrák kormány azonnal letartóztat ki és sok más tár­sával egviití Karlsle-inbe internálta. 1920 áprilisában Rákosi elvlárs és társai éhségsztrájkkal liítakozlak a már több, mint nyolc hónapja tarl.ú internálás ellen. A bécsi munkásság nyomására, amely támogatta ezt a kö­vetelési, az osztrák kormány kényte­len voM a magyar dolgozók vezetőit szabadoneuigedni. 1920. május 1-én Rákosi eivtárs he. szé.dct mondott a bécsi kommunisták májusi ünnepé 11. Másnap ismét lehir- tózlatták és SleiulioHia internátlák. Az internálótűbor kapuit most a trieszti munkások nyilallak ki. \ trieszti munkások küldöttsége közöl­te az osztrák kormánnyal, hogy amíg Rákosi Mátyást fogvatariják, Ausztria Trie-szlcn ál egv harapás élelmet sem kap. Márpedig Ausztria külföldi éle - nii’sz.rrbehozatah'a szőrűd és meri Kelet-Európábán ismét háború folyt (szinte valamennyi imperialista állam fegyveres harca a szovjet nép ellen), Ausztria csak Trisztán keresztül kap- baloll é'elmi-szrrl. Az osztrák kor- mánv kéiivtelen voll Rákosi eRdársat Jr\ másodszor is szabadon engedni De ugyanakkor ..örök időkre" ki utasítót tálc Ausztriából, Útlevelet azonban nem adott neki. Osztrák munikások csempészuton vezették át Rákosi elv­társat az osztrák.cseh határon, cseh munkások a cseh-német határon, Igv került a vveiinari Néanetorsziigba. Bar- limbe ulazotl, ahoi megismerkedett a német kommunisták vezetőivel: .Wil­helm Pieck, K ára Zetkin, Ulbricht elvtársakka! Megismerkedett a m-P mari Német Köztársaság gazdasági cs politikai lielyzetéveí. szovjelifökl ellen háború foivó a szovjet földel az antant im­perialista csapatai tengeren és szá­razon blokád alá vették. Nehéz vöd 'odajutni. De a szovjet kormánynak sikerült kiharcolnia, hogy a Német­országban tarlóit hadifoglyokat haza­szállítsák orosz földre. Rákosi eivtárs Úgy juthatott el legkönnyebben Pé-’ térvárra, ha olyan hajóra száll, ame­lyik hadifoglyokat szállít haza. Ez!, annál inkább megtehette, meri töké­letesen beszélt oroszul. Hajóra szállt. A hajó Narvában kö­tött ki. A bárkát, amelyre a hazaté­rők olt átszálltak, egy hajó a szovjei határra vontatta. Rákosi eivtárs egv napot Péfervároft töRölI cs azután - Lenin hívására — elindult a for­mula'om fővárosa. Moszkva felé T? ét kosi elvtársat a moszkvai pá­lyaudvaron ji Komiunnista Párt Központi 5'ezetőségének képviselői fogadlak., Közölték vele: Léniáit már értesítették arról, hogy ő Moszkvába érkezeit. Kora reggel megtudta, hogy Lenin már \árja. I’olyIatása kövctkezik;

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom