Tolnai Napló, 1952. január-június (9. évfolyam, 1-150. szám)

1952-01-06 / 4. szám

ISä2 JANUÁR 6 H Ä P L O 4 üzemeink, műhelyeink sorra túlteljesitik napi tervüket az újév első napjaiban WegjéxA ttesimeíoefe dolgozói hazrc- aadultak & harmadik: döntő tee.'v- síköréért Az üzemek, vállalatok éedgozői äe eteŐ termelő muszáj,not üanepélyeeeé tették. RöpgyüIéeeRen 'ismertették, az 1952-e>ö tervév jelen - tőségéit és a terv álltai kiszabott fel­adatokat. A dolgozik a tervet meg­valósíthatónak látják, tudják, hogy »»$ mindennap teljesíteni kell, wert * terv törvény. ,4 tamási téglagyárbah mi üzem dolgozói az’ 1951-ee tervet ! maradók nélkül teljesítették és lel­kes hangulatban kezdték meg a 3. lervévet, A nrnlt évi égetési tervet 117 a»á- nalékban, a ny«r»WígLagyártást pe­dig 123 százalékban teljesítették. Az üzem tneginduláéakor, január má- 90ÖMÁÜ. lelkes hangulatú rüpgyííié&t tartottak * dolgozók, ahol a telep­vezető eivtáre ismertette a 3. terv- 1 évnek jelentőségét ée az 1952-66 évi feladatokat.. A dolgozók megfogad­ták, hogy ebben a tervév ben még i ezefbb, még nagyobb eredményeket érnek el, hiezen az elmúlt évben is jól dolgoztak, « téglagyári egyesülés Bzemcl kő r01 h második helyen állnak n ver­senyben. ,Amikor a műszak leállt, izgalommal várta mindenki, hogy a teljesítményt kiértékeljék. A kihordásnál Szalontai András, Csanádi Ferenc 135 százalé­kot teljesítettek. A behordok brigád­jai is, Béndek Gyula, Tóth István és Landai Endre szép eredményeket értek el, teljesítményük az ünnepi műszakon 126 százalék volt. A* üzem dolgozói az elkövetke­zendő időben még jobb eredményt tadnak elérni, ha a munkafegyel­met megszilárdítják. Ezz.eti keresztül termelésük állandóan' emelkedni fog. A téglára ötéves ter­vünk ép ütközésein éil nagy szükség varr és az építőanyagot, a téglagyári munkásoknak kell biztosítani, hogy az építőipar tervtőljesíté&ében fenn­akadás ne legyen. Teljesítményük fokozásával hálálják meg a dolgozók pártunk és kormányzatunk gondos­kodását. A tamási vajüzem dolufozói stintén lelkes hangulatú rőpgyűléssel kezdték meg ötéves tervünk harma­dik évét. Az üzem dolgozóinak 38 százaléka hosszúlejáratú verseny- szerződést kötött a terv sikeres telje­sítésének, illetve túlteljesítésének ér- s * dokében. Az elért eredmények mutat­ják azt, hogy a dolgozók december 21-re elért munkayerseny lendületét tovább tartották és. teljesítményük­ben nem volt lemaradás. A dolgozók megfogadták, hogy ezt az eredményt, amit országos viszonylatban elértek, továbbfejlesztik és ebben az évben e1 nyerik az éliizem címet. Az ünnepi müszako-n az’ üzem ter­vét 110 százalékban teljesítette. Zádori József 122, Sulyok József 111, .Fodor Ilona 112 százalékos teljesítményt értek el január má­sodikén. Hogy a dolgozók vállalásukat, tor vüket maradék nélkül teljesíteni tud­ják, a mesterek is megadnak minden támogat ást. Példamutató munkát vé­gez Bauei János sajtmester.. Az üzem­ben az igazolatlan mulasztások és késések megszűntek. Igv ma már minden dolgozó az egész műszakot végig dolgozza és a tervét teljesíti. De akadnak az üzemben gyengébben teljesítők is. Ezek mind olyan dol­gozók, akik néhány hete kerültek az üzembe. Ezeket a dolgozókat az idősebb szaktársak munkájukban segítik és jó! bevált munkamódszerüket átadják, hogy ezen keresztül is el tudják érni azt, hogy a vállalat minden dolgozó­ja a tervet, naponként teljesítse. A toSnii seiyemgyár dolgozói évi tervüket szépen teljesítették. -Most ismét harcba indultak ötéves tervünk harmadik tervévének sike­res megváló««teáért. Az üzem indulá­sai, or a dolgozók nagy lelkesedéssel készültek a röpgyííicsre és egymás­nál: boldog újévet kívánva, izgatot­tam várták a tervismertető értekezlet kezdetét, hogy megtudják a 3. terv­évben, hogyan kell dolgozni, hogy azt teljesíteni is tudják,’. Ünnepélyes röpgyíí lése kel indult meg a 3. tervév, amit a dolgozók örömmel fogadtak. A párttitkár elvtársnő ismertette az eddigi elért eredményeket és az ez- evi feladatokat. A hangulat lelkes volt. A cérnázó- ban dolgozó asszonyok egyhangúan csatlakoztak a 10 perces, mozgalom hoz. ’ Giild Ferencné sodró és Kománo- vies István né inoíringoló vállal­ták, hogy gépeiket 10 perccel előbb indítják be. Ezenkívül még 20 felajánlás történt és vállalták, hogy 5 perccel hamarabb állnak munkába, b késéseket pedig telje sen kiküszöbölik. Jó« Erzsébet kiszerelő 115 százalé­kos átlagteljesítményt vállalt az el sö negyedévre. Strer Teréz 110. Czlm- mennan Mária és Schmidt Éva 115. Wiedeman János né motoUizó 115 ■szá­zalékos teljesítést vállaltak az első negyedévben. Bedrios Jánosné MNDSZ ügyveze­tő aki mmikamódszerátadó. vállalta, ■hogy a 100 százalékon alul teljesítők­kel tervszerűen foglalkozik és eléri azt. hogy az <*Isii netfredévbni lesz 100 sz«zn9ébon almi teljesítő. A selyem tisztítók «és. fűzők a. minőség 'megjavítására és a selejt, teljes ki- küMöböléséro tettek vállalást. A fonodában a tervév beindulását ünnepi műszakkal kezdték meg. Itt is megmutatkozott a párttagok példa­mutatása. A művezető brigád egy héttel előbb befejezte az új kazán elké­szítését, ami a termelékenységet nagy mértékben emeli. Baka Jó- zsefné sztahanovista ígéretet lett. hogy az első negyedévben csak 1 es minőségű anyagot fog gyár­tani és tervét 10 százalékkal túl­teljesíti B Schafli József né fel­ajánlotta, hagy az első negyedévi tervét 20 nappal előbb befejezi és rossz próbája nem lesz. A javítóműhelyek gyűlésén a vas-as dolgozók felajánlották. hogy -a Gazda-mozgalomba úgy fognak bele­kapcsolódni. hogy 80 ■százalékban ócskavasat használnak fel és új anyagot nem vételeznek a raktárból. A Oazda.’inozgalom támogatására az udvari dolgozók brigádja felajánlot­ta. hogy január 31-ig összegyűjti a gyár területén lévő ócskavasat. Ja­nuár 2-án 3 újítást is nyújtottak be a dolgozók. Ennek a bárom újítás­nak az évi gazdasági megtakarítása több mint 6.000 forint. A terv.év első napján szép ered­mények születtek, így Müller Jánosné organzinoző első napi tervét 115 százalékban, Schmidt Éva 123 százalékban lelj esi tel lék. Megyénk üzemeiben a dolgozók kö­zött már az első napokban küzdelem alakult ki a munk-averesenybcm. Ez is bizonyítja, hogy dolgozóink 1952-ee t ervévü nk et meg v al ósí that ón ak lát­ják és azt maradék nélkül teljcsí- j tik is. Harcolunk a nagyobb termésén, hegy m néí Ragyelsb lértékH iiozzó,ár:i hssssük ötéves tervünk sikeres beteierésiéer Paksi levelezőnk ir/a: A RÉGI NÉPMŰVÉSZET FELELEVENÍTŐ JE K. Kovács János bácsi nép-dal gyűjtő Sárpilisen Az öreg, barna kapuban csaholó kluya állta utun­kat. Az ucluar felől egy rekedtes hang bátorítóan kiált felénk. „Nem harego, esek kerüljenek beljebb." A régi tornácos kis ház alatt: pincelyuk tátong, ahonnan K. Kovács Já­nos bácsi és felesége nagy szepuiót cipelnek felfelé. — Disznóvágásra készü­lünk — magyarázkodik barát rágósán a nagybaju­sza Jáfíos bácsi —, oszt igy szoktunk mindig elő­készíteni mindent. No. fogd meg csak anyjuk, vi­gyük beljebb ezt a szapu lót. — Na, kerüljenek csak beljebb, mert odabent mégis csak barátságosabb — int felénk. A tornác alól tiszta, régi divatúan berendezett konyhába nyi­tunk be. A tűzhelyen re- csegve-ropogva ég a tűz. mellette dorombolva mele­gedik a cica. Olyan jó sí­zés ezek között a régi di­vata bútorok közöli len ni. A nagy tulipános láda ott áll a szoba sarkában, amelyet János bácsi falán még nősülésekor kapott. A falon ketyegő nagylán­cú óra, talán még n déd~ nagyápjáról maradt rá. De a többi bútordarabhoz, a színes ágytakaróhoz is János bácsit, feleségét egy-cg,y emlék fűzi. A konyhában azért találha­tunk újat is. A vezetékes rádiót, amit: most nemré­gen szerellek be, amiről János bácsi boldogan be­szél. — Sokszor úgy éjfél felé jó cigányzene - van. amit boldogan hallgatok. János bácsi feit eszi szemüvegéi és elővesz egy kockás füzetet, amelyben 135 kincsei rejteget. —Na itt vannak. — nyújtja ui mosolyogva. Igen, a fü­zetben gyönyörű dolgokat olvasunk, amelyet mind1 János bácsi irt bele: „ré­gi népdalokat.’1 Középter­metű, nagybajuszéi ember János bácsi és annak éj teiiáei. hogy 67 esztendő nyomja vállát, jókedélyű. barátságos és boldogan vesz elő papírt, ceruzát bármikor, hogy leírja azt a sok-sok régi. népdalt, amelyekből az ifjniág megismeri a hagyó mer,.mo­hai, megtanulja gyűlölni u múltat és boldogan \har­col a még szebb holnap ért. János bácsi lovász óta a Hl. típusú tszcs tagja. A.zóta még jobban megtanulta, hogy a .'közös ségyrt érdemes dol'gozni. — Tavasszal éppen a bor bélynál voltam — magya­rázza — amikor azt. me rá­ja nekem a borbély: Hali­ja János bátyám, nem tud maga régi népdalokat. Tudok én, mondtam, na cs így kezdtem ebbe a fü zetbe irogatni — mutat a kis kockás füzetre. Hiszen nem azért írom, hogy ab csekedjek vele, hanem, hogy hadd tanulja meg a fiatalság ezeket a régi ha­gyományokat és emleges­se a régi öregeket, akik nem tudtak ilyen szép if­júságot élni. Ahogy fellapozzuk a Izis füzetet az 125 ös számnál megállunk, amelyből eze­ket olvassuk: ,.Házamról csurog a fedél, a gólya rá­szállni is fél. Az adósság terhe alatt gerendája maja leszakad." János bácsi tovább folytatja beszédéi. — Ma reggel, unnkor ki­mentem az istállóba, Uz nóta is eszembe jutott, csak még nem volt időm. hogy leírjam őket. Hai var.hét éves vagyok de azért szerelek dalolni.' táncolni. Az asszony 1 so kát is mondja, vem a le vén fejednek való ez mcd. De én örülök, ha megia nulhatják ezeket a nóta kát., hiszen sohasem vöd a fiatalságnak ilyen jo dolga, hogy gondoskodott volna róluk a társadalom. De ez a község is úgy ki r:::; . íve. sok mindent kapott már a felszabadu­lás óla. Most kutat fut­nak, a mull kórjában meg vezetékes rádiói vezettek be, most épül a kultúr ház. ahol majd tovább tanul hatnak a fiatalok. Én is az öreg fejemmel eljárok esténként próbálni azokat az énekeket, amellyel ké­szülünk a kultúrverseny re. Egy héten elmegyünk kétszer-háromszor is, sok szer ott vagyunk 10 óráig Van az még 11 óra i§ — veti közbe. Kovács nem. aki a tűzhely melletti szé ken üt. Az öreg falióra mutató­ja talán már készer is körüljárt, de csak beszél­tetünk János bácsival- Be­szélgetünk emzal az em­berrel, akiről már olyan róka! hullottunk, aki öreg •lége ellenére is elősegíti a fahí kultiirf őr rád almai jó. lelkiismeretes kultúr munkájával. Szinte szá­guldanak a percek, s meglepve vesszük észre, hogy az idő alaposan el­járt. Búcsú! veszünk a ré­gi bútorok ól. a tornácos háztól és meleg kézszon fásai válunk cd K. Kovács János bácsiiái attól az embertől, aki 135 régi ősz szegyüilött népdallal meg eleveníti előliünk a 'égi népművészetet, elénk tár­ja a nép hagyományait. KEDVES TOLNÁT NAPLÓ! A napokban beszélgettem egy pak­si ...Szabadság“ two* taggal, aki egyébként VB-:ncr a főldntfivcsszö­v öt kezet igazgatóságának ól :r hitel- szövetkezet igazgatóságának is tagja Beszélgetésünk a csoportról és an­nak munkájáról szólt. Csoportunk — kezdi beszédét a fenenditett owv porttag — nagyon nehezen tudott megalakulni. Körülöttünk sok kulák | lakik, akik mindent eelkövettek a csoport megalakítása ellen. Ennek el l önére 1951 szakemberében megala­kítottuk a csojao-rtot és ezzel meg. Indákok mesterkedése és a reakció aljas munkája. 'Taglétszámunk 24 fő és 250 hold területen dolgozunk. Az §szi szántási munkálatokhoz a duna- j szentgyörgyi gépállomás traktorait ■vettük igénybe, hogy a vetési és az őszi szántási munkálatokhoz a duna- előbb teljesíthessük, hogy ezzel -pél­dát mutathassunk a. dolgozó paraszt* súgnak. Elsők akartunk lenni az őszi munkálatok elvégzsében. Ez nem si­került. mert a gépállomás traktorosai akadályozták ebben csoportunkat. Ezeknek a traktorosoknak nevei Obenlender és Sallai. Megkérdeztem az elvtársiéi, hogy milyen formában akadályozták a cso­portot. A felelet így hangzott: •— először, azzal, hogy négy hét alatt alig voltak képesek 60 hold földet felszántani. A 25 centimáteres mély szántás helyett, nagyon sok helyen 15 centiméter mélysége! értek el. De merem állítani, hogy sok helyen nem haladta, meg a. szántás mélysége még a 10 centimétert sem. A traktorokat volt amikor 4—5 napig is a földön hagyták és feléje sem néztek. Mi. a (ívsoport tagjai vártunk és mérgelőd­tünk. Ezek a traktorosok nem tartot­ták szívügyüknek, hogy nekünk pél­dát kell mutatni annak ellenére is hogy egy ellenséges légkörből emel­kedtünk ki. Csoportunkból « kukíkok aljas munkája nyomán öt tan kilé­pett. Ezek: voltak. Tulner Henrik. Lacza István, Lvnil Mihály, Unnál János, Ilonái Ferenc. Ezek a tagok úgy gondolták, hogy jobb nekik a kidákok oldalán. Sem'sajttáljuh őkel, mert úgyis csal: szabotálnák csopor­tunk munkáját. Fritz Mihály tagot eltávolítottuk csoportunkból, meri dolgozni soha nem akart. Műtrágyái szórni például azért nem ment el, mert, mint mondotta: piszkos lesz \ ruhája. A kilépett tagok helyett ni tagok léptek csoportunkba, akik %a Lillák, hogy minden igyekezette! azon lösznek, hogy csoportunk erősödjön, fejlődjön. Ezek a tagok névszerint Bujder Ferenc. Hossz Ferenc. Ha az János. Toll János és Toll Gáspár. Aj l ói is érdeklődtem, hogy milyen terveik vannak az idei évre. Erről így beszólt: - Tirrbeindtük. hogy építünk egy közös disznóólat u nr- gyosiban lévő földterületünkön. .1 járási mezőgazdasági osztálytól ker­tünk 150 darab, juhot, erre nagy szükségünk van a trágya szempont­jából is. Ezenkívül a búzánk nagyon buja ós szükségesnek tartjuk ezt meglegeltetni, mert különben idő előtt bedől és ki van téve az. elrothadá«- nma.k. A gyapjúra is nagy «züksé günk van. mert annak, árából tag­jainknak jó jövedelmet biztosítha­tunk Van 10 hold gyapot szerződé­sünk., 10 hold burgonya és 5 hold cu­kor ré p a ez e r z ö d és ü n k. Alig 4 hónapja, hogy csoportunk megalakult.. A fejlődés kezdetén va­gyunk. Még nem tudunk sokat felmu­tatni. de majd dolgozunk minden erőnkkel és azon leszünk, hogy mi­nél nagyobb legyen az eredmény. Harcolunk a nagyobb termésért, hogy minél nagyobb mértékben hoz. zájárulhassunk ötéves tervünk győ­zelmes felépítéséhez. Mindezt csak úgy tudjuk elérni, ha a du,naszent, györgyi gépállomás is igyekszik jó munkát v égezni. Ivolonirs > levelező. Paks. Mi javasoljuk a paksi ..Szabadság“ is?.es tagjainak, hogy idei évre minél több talajmunkára kössenek szerző­dést a gépállomással. A szerződés törvényt jelent, mind a gépállomás, mind a termelőcsoport tagjai számá­ra. A termelőcsoportnak köt élessége a. szerződésben meghatározott időre talajmunkára előkészíteni az , egye« földterületeket. A ■ gépállomásnak ugyanakkor kötelessége a szerződés­ben, meghatározott időre elvégezni a talaj inunk álatok at. Ha a ..Szabadság“ tszcs tagjai ilyen Tormában ragasz­kodnak a •szerződés pontjainak be­tartásáéit akkor a gépállomás nagy­mértékben elő fogja segíteni fejlő­désüket: hozzásegíti őket a magasabb terméseredményekhez. 1-ZEMI HÍREK' Elindult link 1952-es tervünk teljesí­tésének útján. Annak, hogy milyen eredményeket érünk el ebben az év­ben, nagy jelentősége van az első he tek sikere« beindulásánál. Már most a kezdetben minden dolgozónak, mű­vezetőnek tudatúban kell, hogy legyen, a terv naponkénti teljesítésének jelen­tősége. * A Dombóvári Kendergyárban lelkes hangulatú röngyütésen a dolgozók leg­jobbja* beszélték meg a tervfeljesité- sének fontosságát. A dolgozók nagy része csatlakozott a Kőder-rnozgaloni- hoz. vállalták, hogy a tervet minden nap teljesítik. A Szekszárdi Magasépítő Vállalat műszak! vezetői versenyt indítottak a munkafegyelem megszilárdításáért, a verseny szervezésére, és az elért ered rrtények kiértékelésére, a Gazda-moz galom kiszélesítésére, a fokozott minő sági munkára. Ehhez a mozgalomba. minden építésvezető csatlakozott. * A Simontornyai Bőrgyárban mindet üzemrészen külön megtartották .a mű szaki vezetők a röpgj üléseket. A dől gozók és műszaki vezetők nagy telke sedésscl vállalták, hogy még jobbít dolgoznak, a minőséget kijavítják Cs i tervet dekádonként, naponként teljesí tik. * A Tolnai Selyemgyárban hasonU lelkesedéssscl kezdték meg a dolgozói a harmadik tervevet. A röpgyűléseke.i 99 felajánlás született minőségjavítás ra, többi érmeiésre és a terv maradék tálán telj esi! ésér c. fi«/.’»»# elviárx beszéde óla an!) m több, miül 30 szá/ní^kkai nmei k edel ( a baromíi bHi>vü íté" ered mm \n> Rákosi elvtárs beszéde és a kor mányhfjtározar megjelenése nagy visszhangra talál; dolgozó parasztsá­gunk körében. Rákosi elvtár-s .beszé­de egy újabb határköve volt do y népünk hatalma« országépítő nun« .ifinek: fiz éieí-zínvonal rohamos no \ Vó T’-ének. Hatalmas e-lőnyt jelent a cbegozó parasztok számára a jegy- revi zer megszűnteié«!.: é>- a uiező- gazdai-ági termékek szabadforga!má­nak értéké sírásé. Legtöbb községben ezt úgy viszonozzák a dolgozó pa raeztok. hogy becsület tv! reijo.sit.ik az állam iránti kötedezetoségoike!: ki­fizetik az adót; elegm tesznek beadá­suknak. Legtöbb községben rohamoóaii ha­lad előre Rákosi elvtár- november 30.i beszéde óta a begyűjtés. Udvari­ban például 62 százalékról 94.8 szá­zalékra ugrott Jel a baromfi begyíij- •f:-i terv teljesítésének száza'éka a eaittóbbi j elcnté-ek alapján. Ezidő alrot ebben a kis községben több mint 20 mázsa baromfi« gyűjtött be a he!vi szövetkezet. Rákosi eivtára beszédéin a község' teljesítette tojás- begvü:• é-ú tervéi. Rákosi mvtartí be -•//éd, után ezen a téren újabb ered- : menyek sziveitek meg. Köze) 10 ozer | darab tojást adtak be azóta u bözség ! dolgozó parasztjai és így l.dvan R’9 ; százalékon felül rCjesímtle tojásbt- gyüjtési tervet. A munkás és falusi levelezők üldözése barbárság, a burzsaá erkö csáfc e$ökevénye.,# (SstáNn)

Next

/
Oldalképek
Tartalom