Tolnai Napló, 1952. január-június (9. évfolyam, 1-150. szám)
1952-01-06 / 4. szám
jxmjkn « X* Ä F h O : mindenfélé. Csécsi elvtár« egy púm* pávai fehér port. permetez az ariva- I disznókra, malacokra egyaránt. — Minden fialni készülő anyadisznót és minden kis malacot le kell í hivatni Matador porral, nehogy meg- tetvesedjenek, mert a tetőtől kapja meg a malac a himlőt. Ezt minden anyadisznónál és? malacnál kétszer hetenként el kell végezni, akkor A kötesd aleótengetici vasát állomról 62,tLrkéae-n kanyargó kövesét jezet dél-nyugati irányban és a fáktól körülvett települések között bu- g: aL Ai ismeretlen utas bizonyta- anul nézegeti a helység nevét feltűntető táblákat az út mentén: Alsó- Tengélic, Kőzép-tengelie, Tengelic. fefeŐ-Tengeiic, Ha megkérdezi, hogy lol van Kőzép-Tengelic, nehezen fog ti fele tét kapni. Ez azért van, mert nég sokan régi nevén ismerik: ÍSfeapó-Tengelicnek hívták még abbanj a időben, amikor a roesz emlékeket felidéző Csapó nevű nraeág bashsko- |oU ezen a környéken. 1945-ben wonban Sztálin hőé katonái Tcnngeli- i©t i» felszabadították ős ezzel vég érvényesem megszabadították 3. Oa- ^é-féle araktól a sokat szenvedett te megkínzott népet. Azóta Közép* fengelic a neve annak az ötvenhat- jran épületből álló telepé léén r-k, aho- vf. moet ütünk vezet. Az út mindkét »’dalán összefüggő táblákon üdezö'd letértek ég feketén pihenő wánt áso-k váltakoznak. Hirdetik a nagyüzemi, tzooialista gazdálkodást és. élvezetiül: bennünket a fák közül barátsá- fíisan kitekintgető pirostét ejti, hófehérre meszelt házakhoz. Széles út rezet a pusztába. Egyik oldalon nagy- «mőtt, de már szárazává, pudvás leleejű jegenye, mint egy nyiszlet- íerekú, kivert kutya, jobbra dőlve tjomorkodik: itt maradt még véletlen a múltból... Mellette két-három Kés pompás fiatal gcsót-enyefák iid- röí-Bk a belépőt, Í!>«k§z«y, IK:,1| K « f W rod a 5 mit bau Egy hosszú alacsony; épület előtt »ozgás van. Jól megtermett ember, Kürke ruhában nagy talicska trágyát hord a trágya dombhoz. Nyugodt, feinpós lépésekkel megy. Erős, izmos ‘racer, pedig sötétszürke kalapja alól fehér haj világít ki. Arca piros-pozs- {•ás, mint. aki sokat kint van a friss levegőn. Ez Csécsi Gáspár elvtára. Magyar Monkaérdiívmrendes sertés- ftudezó. r A nagy épületből.; mély röfögés és «ékony malacéi ví/,/Ls hallatszik ki. fct vagyunk a teiágelici termeiöszö- .»ctkezet büszkeségénél: Csécsi elv- társ munkahelyéből, a., sertésfiazta- ócal. Csécsi eltitárs barátságosan fogad. Olyan;, éjimen. amilyennek a. Szabad Föld 52. számában megjelent ényképe mutatja/: sűrű, tömött ma- jyaros bajusz, Mosolygós, de mégis «rös, kemény vonások. Amikor bemutatkozom neki és megmondom, iogy megnézni jöttem a szövetkezet Igész Tolna megyében híressé vált lÖatállományát, kék szeméből meleg nos oly sugárzik felém: — Látja elvtdre, most is dolgozom, íimién héten kétszer kihordom az íhnot a kutricá'hól, utána tisztára ki- ftpörgetem a pia dl ót és csak azután jordok be fris»? szalmát. — Benézek % egyik kutricába: lustán nyujtóz- iodnák a kis malacok a selymes szálfán. Fehérre meszelt, fertőtlenített reteszekben pihennek az anyadisznók lalacaikkal. Ivét oldalon, hosszú sótokban. egymás mellett, vannak egymástól deszikafellal elválasztva a termelőszövetkezet egyik legnagyobb írtékei, a hat/van darab amyadiszoó. ígyik alatt 4'izenegv, a másik alatt fix a harmadik alatt megint tizen jgy van.. Csécsi elvtárs közel két láz» ás hatalmas any a disznóhoz veiét: — Ezt nézze meg. tizennyolcat iáit. Elvettem tőle hetet, mért úgy ém tudta volna felnevelni. De ennek tt még most is tizenhárom malaca •an. Vagy két órája lettek, nézze — mutat a másik rekeszbe. ■ A tizenhárom kismalac egymást dfö- flnyözi, túrja e! a csecstől. Olyan Mtérek, mint a tűid alól áttetsző ?fó- Xaszírt selyem. Piciny, piros töm.T.si rrúkat felénk -fordítják egy pi! Iáidra, aztán tovább folytatják barimat egymás között az életért, a tej-éirt. ‘égigmegyünk, a rekeszek hosszú boán. Mind egyforma voksirivel ke- >sztezeU mangalica. Van közöttük ét hetestől két órásig, két nap ónig nyugodtak lehetünk a himlő felöl. A Matador, porral való lefuvatást, a tetű elleni védekezést minden állatgondozó társam figyelmébe ajánlom! — Amikor végez Csécsi elvtárs az almozáseal, megyünk lakása felé. Útközben elmondja, hogy ötéves kora óta árva, kilencen voltak testvérek, tizennégy éves kora óta cseléd, 19 13. óta von ezen a pusztán. A dunaszentgyörgyi gépállomás élenjárói Csécsi elvtárs «os*«t tamiif n «soviel lurió«okfól Araikor a felszabadulásról és az utána következő időkről beszél, könnye* lesz a szeme á meghatottság tél. — 'Tudja elvtá.rs. az 1945-ös fel- szabadulás oivan változást hozott életemben, arait teljesen csak most értek meg. El tudja maga képzelni, mit. jelent tizenkét gyerekkel cselé- deskedni? Alig .kettőnek-háromnak jutott ruhának nevezett rongy, cipő meg még annyinak sem! A felszabadulás után kaptam 12 hold földet. Ez már igazi kenyeret adott, nem dohos gabonából készült, vékony szelet cselédkenyeret. Nagynehezen vettem lovat, ami megdöglött. Volt ökröm is, de nem húzta rendesen az ekét. Vettem tehenet, azzal sem mentem semmire. Igaz. megváltozott az életünk, lett minden gyereknek ruhája, cipője, de sokat jártam-keltem, éjszakáztam és a végén még adósságom is lett. 1949-ben megalakult itt a pusztán a termelőcsoport. Először csak néztem, mit csinálnak. Mind jobban Láttam, hogy nem kell éjszakázni, job baz élet, tervszerűbben lehet dolgozni. nagyobb a jövedelem. 1950 októberében én is beléptem, nem tartottam érdemesnek, mint egyéni gazda tengeni-lenfeni. A csoportban beosztottak a sertéstenyésztéshez. Volt a csoportnak 40 darabból álló anyadisznó törzse, de abból már öt elpusztult-, amikor átvettem, kettő még orr, én kezem alatt is elhullott, a többi nagyon leromlott állapotban lévő sertést lassan kezdtem helyrehoz ni. 1951. nyarán Budapestre hívtak egy értekezletre, ahol egy szovjet» tudós volt az előadó. A sertések; gondozásáról, ápolásáról sokat beszélgettünk az előadás után. Én mindent feljegyeztem. Azóta a malacok takarmányozását szovjet módszerrel végzem. Az abraktakarmányt 95 fokos vízzel forrázom le, élesztőt teszek bele és megkelesztem. Amikor megkelt, jól összekeverem és lefödöm. Amikor meghűl, akkor adom oda nekik. Az almozás, Matador porral való lefuváe, takarmányozás tervszerű munkája következtében a szovjet tudós tapasztalatait felhasználva a 33 anyadisznónak 563 szaporulata lett egy évben. 530-at tovább adott a szövetkezetünk tovább- tenyésTJtésre, amiből jövedelmünk százötvenezer forint volt, 11 hétig szopnak a malacok, súlyuk 20—22 kiló. Saját tenyészetünkben 38 darabot állítottunk be. Ha nem hallgatom akkor a szovjet tudós előadását, biz tosan tudom, hogy nem érteni volna el liven eredményt. Három, hatalmas sál ógödör mellett megyünk el, nagy istállókat Iátok. Az egyikben 138 darab hatalmas hízóökör A másik nagy istállóban fejőstehenek, vám. Nemsokára szállítják Budapestre, borjúk és másfél -két éves üszők van. naik, 150 darab összesen. Minden nehéz munkát traktor végez az 1030 holdas területen, mégis van 11 '-pár- lovuk, 14 csákóval. M^ga® drótkerítéssel elkerített helyen, tyúkok, gyöngy- tyulkok százai koíkod-ácsolnak, kukorékolnak». Nagy gondja van a szövetkezet vezetőségiének a jószágállományra, ezért ,,minta termelőszövetkezet“ a tengeüici Petőfi tsz Tölna megyében. Csécsi elvtárs olíhoasa, családja Hazaérünk Csécsi elv-társ otthonába. Egyszerű, szépen berendezett, új bútorokkal ellátott lakás. Alacsony, sovány asszony fogad bennünket, a felesége. Csécsi elvtárs nagy családjából nem sokan vannak otthon. Két fia katona, egy fia állami gazdasági üzemegységvezető, egy fia erdészeti szakiskolát végzett, most erdész. Két fiú van otthon. Az egyik katoriasor- ban van, apja egyik legnagyobb segítsége, a másik hétéves, iskolás. A többi? Ki erre, ki arra, mindegyik dolgozok, vagy nős. Egyetlen lányuk van, Mariska, aki január elején traktorvezető iskolára megy. Büszke, hogy édesapja elengedte. Csécsi né szomorkásán jegyzi meg: — Ez az egy lányom van és ez is elmegy, de csak menjen, ha kedve tartja. — Csécsi elvtárs előveszi munkaegység - könyvét és megmutatja: 607 munkaegysége van. Az egységek mögött ott van a sok malacszapornlat, fárasztó munka, de ott vau a hatalmas jövetem is: tízozerhatazázkileneven forint, több, mint 17 mázsa búza, 6 mázsa 9 kiló árpa, kukorica, burgonya, nap: két liter tej. Ott van a gondmentes élet a lillafüredi kéthetes üdülés. A termelőszövetkezeteik és gépállomások élenjáró dolgozóinak országos tanácsán rész Ivett Csécsi elvtárs is. Rákosi elvtárs beszédéből megértette, hogy az állattenyésztés,re nagy súlyt kell helyezni. Fegyelmezett munkával kell pótolni a hiányosságokat. Ekkor saját hiányosságaira is gondolt: nem érte el mindenben célját, több malacot kell felnevelnie, hogy oda is tudjanak adni, ahol még ni d cs ... — Tudja elvtárs, a Magyar Munka Érdemrend, amelyet Budapesten adtak át, még többre kötelez. Még többet kell tanulmányoznom a Szovjetunió tapasztalatait az állattartás terén, még többet keli1.-, foglalkoznom a fiatalokkal, m-ert ez a béke kérdés-e is. Ha mi itt kis őrhelyünkön keményen dolgozunk, szeretjük munkánkat, akkor szeretjük a békét és azt megvédjük, ha kell, tíz körömmel is. Rákosi elvtársid életemben először láttam. Mindenkihez vd’t egykét jó szava, mindenki meg is értette, hogy békénk és munkánk elválaszthatatlan. Megtanultam Rákosi elvtárstól, h-ogv szeretni kell szövetkezetünket, szereti:! kell munkánkat, mert akkor szeretjük hazánkat és a békét is! Így beszél Csécsi Gáspár elvtárs. Csapó „nagyságos úr“ egykori kisemmizett cselédje, akinek mellén diadalmasan ragyog a „becsület és dicsőség“ jelképe, a Magyar Népköztársaság Munka Érdem fend je.. Elbúcsúzom Csécsi elvtárstól. — Ahogy megyek a nagy pusztán át látom a. száz tehén számára készülő nagy istálló alapjait, látom a hatalmas sextésfiaztató helyét, amelyben majd Csécsi elvtárs neveli a kis malacok százait, ezreit. Hosnyámszki elv. társ, a tsz elnöke bü-szkeségge1 nyilatkozik Csécsi évtárs munkájáról. Elmondja, hogy a dsz vezetősége mindenben segítségére van Csécsi elv- társnak. A 200 darab hízó beállítása 1952 évben, száz hold kukoricavetés beállítása Csécsi elvtárs tervszerű munkáját segíti elő. Kölcsönös a bizalom és szeretet a tsz-ben Csécsi elvtárs iránt, aki szívvel-lélókkel, tudásával, tapasztalataival harcol a tsz- őrt, a pártért. A régi korhadt.- s-zúeite fákat kidöntögetik, és a helyettük ültetett fiatal csemeték ezreinek sora mutatja az új világ, új élet felé vezető utat, amelyet beragyog a diadalmas szocializmus vörös csillagának gyönyörű, soha el nem halványuló drága fénye! SZÁSZ JÓZSEF levelezői bikácsi ált. fsk. igazgatója.! lékos megtakarítás1 ért el. A Síre*- szentCvölgyi répállomáson Szabó Jé- /.séf a legjobb traktoros. Őszi idény- tervének túltejjrsítéséért . ncmc-sals a nappal; míisrak alnC dolgozott, hanem az éjjeleke* is igyekező -l kihasználni eredményeinek növelése érdekében Debreceni István brigádvezető tervé. 173 százalékra Teljesítette. Brigádja kimagasló eredmény*, ért cl az tizem- unyagfogyasziás csökkentése terén. Brigádjának iizemanyugfogyaszlási szá zaléka 6S százalék, ami a legjobbak közé tartozik az egész megyében. Debreceni István fegyelmezett magatartásával és jó eredményével bebizo- nvíioVta, hogy harcos katonája a -szocializmus építésének. Kern Lajos traktorvezető 264 százalékot éri el az őszi idénvtervének ó'l- toljesítóse terén. Az üzemanyagfo- gyászíásnál 22 száza.ék a meg.akaii- lása. Kern Lajos a gépállomás mn- sodik legjobb traktorosa, tí^vénvk túlt-elj-erítósével nagyban elősegít ót to, bogy a dunaszen.györgyi gépállomás előre tudott törni a megye gépállomásai közölt folyó páros versen vhen. Szabó József traktorvezető egyéni tervét 29i százalékra lelcjsíletle és az üzem an y-agf o gyász ‘ á s terén 26 százaöz indiai választási helyzet január 2-i adatok tuVrehfn Delhi (TASZSZ): A január 2-i adatok szerint a haidviubadi .lürvényho. zó gyűlési választásokon az Indiai Nemzeti Kongresszus Párt 1.8. a bal oldali pártok négy, a szocialisták három, a függetlenek egy mandátumot szereztek. A január 2-i adatok szerint a T,ra- vankor—kocsini választások során az Indiai Nemzeti Kongresszus Párt harminc, a Kommunista Párt-vezette Egyesült Baloldali Front l&l a függetlenek hét. a szocialisták öt és órás pártok két mandátumot szereztek. A szakszervezetek új választása elé Levelezőnk toll óból Övömmel olvasom a lapokban, hogy a szakszervezetben új válasz lások lesznek. Erre már általában szükség is van. Községeiénél, járásoknál és a megyénél is vannak kisebb-nagyobb hiányosságok. Nem volt, aki a szakszervezeti életet, vezette és irányította volna, nem voltak megfelelő vezetőink. Így a járás nem foglalkozott a községi dolgozókkal, a járást pedig elhanyagolta a megyei szakszervezet. Ezt látva dolgozóink elkedvetlenedve, közömbösek lettek a szakszervezeti élet iráni és ebből kifolyólag elhanyagolták a legemelibb kötelességet, a gyűléseken való részvételt és tagdíjfizetést. Meg a választások elölt sürgősen fel kell számolni a lazaságokat. A hibákat lehetőséghez mérten ki kell javítani. Meg kel! nézni, hogy a községeknél és mindenütt, a dolgozók milyen munkaviszonyok között végzik munkájukat. A szakszervezetek taglétszámát bővíteni kell és felvilágosító, meggyőzé munkát kell végezni ennek érdekében. A munka sikeres eredménye nagyban függ a jó szakszervezeti éleitől. A vá lasziási gyűléseket úgy kell megtana- ni, hogy szavazati jogát minden tag. így a vidéki tagok is érvényesíteni tudják. Nem utolsó sorban olyan dolgozókat kell az új vezetőségbe választani, akik mindenkor a dolgozók érdekeit szívügyüknek tekintik és azok érdekéiért. bátran sikraszállnak, nem tej- bológatókra van szükség. Tudjuk azt, hogy a szakszervezet egyik előiskoíája pártunknak, ezért a paksi járás szak szervezeteiben javítsuk meg a szervezeti életet, vegyünk példát ipari dolgozóink szakszervezeti munkájáról, akik úgy termelési, mint oktatási vonalon szép eredményeket értek el. SZABÓ GÉZA levelező. — Áz idén ismét lombéval versenyzőnk, — írja kétyi levelezőnk KEDVES TOLNAI NAPLÓ! Községünkben gazdagyűlésen beszéltünk a feladatokról. Először is megbeszéltük. hogy mii jelen; részünkre a jegyrendszer megszüntetése és'azt. hogy munkálatainkat az 1952-es évben még jobban fokozzuk. Ezentúl különösen a tej, tojás és baromfi begyűjtésére fok telünk nagy gondot. Annak ellenére, hogy jók vöt ak eredményeink, tovább fokozzuk azokat. A téli időszak alatt minden trágyát kihordunk a földekre. Községünk dolgozó parasztjai a vágás után azonnal eleget tesznek zsírbeadási kötelezettségüknek és eiha.ározuk, hogy nagy gondot fordítunk a feketevágások leleplezéséire. Mi jó eredményt ériünk el az elmúlt évben Zomba községgel folytatott páros versenyben. Most hozzáfogtunk az 1952-es évben egy hosz- szúlejáratu versenyhez. Az idén ismét Zombával versenyzőnk. Nekem az » kívánságom, hogy minden tanács kövesse a mi példánkat. Mi ezzel -akarjuk megakadályozni azt. hogy ne térhessen többé vissza az az idő, amikor nem tarthattunk gazdagyű’éseke! és mi. parasztok nem szólhattunk semmit, mert a csendőrök szétvertek bennünket. / Illés József levelező tanácsé! nökhely e 11 ért? Kétv. nk hurzsoé újságok sienzoaöra vadásznak, mi azonban nem hajszoljuk a szenzációkat; ezért ahhoz, hogy leveleink érdekesek tegyenek az szükséges, hogy érdekes legyen a tartalmuk, kulturált a megjoga mazásuk/* (N. f. Kalinyin) Á szőveíkezeijielk sok állata van: ex a gazdagodásuk legfőhb alapja Csécsi Gáspár, a teageiici Petőfi tagja, Muakaérdemret! des sertésgondozó
