Tolnai Napló, 1952. január-június (9. évfolyam, 1-150. szám)

1952-01-06 / 4. szám

NRPLO ISMERJÜK MEG A SZOVJET EMBEREK ÉLETÉT JL szovjet ember sí békéért A szovjet emberek a Béke Világ ta­nács felhívásának aláírásával újból kifejezésre. juttatták r enüí tli e te t Len ’ békeakaratúkat. Mimiden. egyes aláírás vallomás a. Szovjetunió békés törek­vésed mellett. Ezeknek a állomások­nak hitelük van, mert olyanok ír­ták alá nevüket, akik megszüntették a kizsákmányolást, olyan emberek, alkok a Nagy Honvédő Háború évei­ben szétzúzták a fasiszta hordákat, most- pedig a kommunizmus nagy mű­vét építik, gyárakban, bányákban táunkaliőstettekkel keltenék csodála. to-t és új, dús termőfölddé varázsol­ják a sztyeppék és sivatagok meddő földjeit. Nap-nap után érkeznek levelek a Szovjet Békevédelmi Bizottsághoz.. — Ezekből a levelekből a szovjet embe­rek békeakarata tükröződik. L A béke® építés szene Olvassuk el Alakszandr Tyurenjkov,' a Donyec medence egyik vájárának keress lien sorait: „Godovka, a mi kis városunk 8 évvel ezelőtt, mint az egész Donyec- medente> romokban heveri. Felépítet­tük. A vidéken csupán ebben az év­ben 500 többemeletes lakóház, ren­geteg családiház épült, meg iskolák, könyvtárak, klubok. Újjáépült a bá­nya is, amelyben nagyszerű gépekkel termeljük ki a szenet. Ezek a gépek megkönnyítik munkánkat és megnö­velik termelésünket. Mindezt a békés éleinek köszönhetjük. És mi jobb munkánkkal, több termelésünkkel szolgáljuk, a békét, amely ezeket a lehetőségeket biztosítja számunkra. Minden szerelvényünkön, amely a ki­bányászott szénnel elindul, ez a fel­irat áll: „a békés építés szene." A mtilt esztendő őszén ott lehettem Varsóban, a második Béke Világkon­gresszuson. A világ minden iájáról összes3regiettek a béke hívei. Nem ismertük egymás nyelvét, nem tud­tunk beszélgetni, de mégis megértet­tük egymást, mert mindannyian egyet akartunk, s ezt akarjuk ma is: hé, kétr Mii tettél ma a békéért? . Ivan Borodulin, lemingrádi munkás így ír: ,,Minden este, amikor munka irtán hazatérek, felteszem a kérdést: mit tettél ma a hazádért, mit teltél a béke ügyéért? Es alckor elégedetten felelek önmagomnak: mer két normát teljesítettem és munkám minősége is kiváló volt. Ezzel járultam hozzá a béke megvédéséhez ... üzemünk kollektívája most gyö­nyörű. munkát végez: a moszkvai egyetem építésének megrendelésein dolgozik. Íme: amíg a másik o1 dalon he,aitámaszpontok, ú.j katonai beren­dezések, repülőterek építése folyik, mi a nevelésnek, a tudománynak emelünk olyan gyönyörű hajlékot, amelynek nincs párja a világon. Ez á béke építkezése!“ f\em láttam, de érzem . . . Megrendítő az a levél, amelyet Pla­ton Seserbd, a Nagy Honvédő Háború egyik hadirokkantja juttatott el a Békevédelmi Bizottsághoz: Jelem nagy áldozatot követelt a háború, amelyet a hitleristák kény- szériteltek ránk: elvesztettem a sze­mem világát. Hazám megvédéséért szívesen meghoztam minden áldoza­tot.^ de most táj, hogy nem láthatom n hatalmas építi! munkát, ami -szov­jet hazánkban a Nagy Honvédő Há­ború győzelmes befejezése óta folyik. Nem lathatom, de érzem . . . Érzem. bogy mii jelent a béke és érzem, hogy milyen nagyszerű eredményekkel gaz­dagította. már eddiq is hazánkat.., Mindezt, a béliének köszönhetjük... Amikor a békeívet letetlek elém, nem láttam rajta az aláírások sokaságát, csak megmutatták, hova írjam a ne­vemet.. De a kezem szilárdan, erős akarattal rótta oda ■ aláírásomat.. Mi. .szovjet anyák ... . Az anya a hal ál és rombolás ellen­sége — mondja Gorkij. A nagy író megállapítását igazo'ják -a m?l szov­jet, ^asszonyai is, amikor élesen állást fogadnak a háború ellen és elszán­tan, lelkesen kiállnak a béke mellett. '•Mi, szovjet anyák, -- úja a Hős Anya érdemrenddel kitünteteti, het­venéves Darja Nyemova szereiéi­re neveltük gyermekeinket és nem ' bogy kirajzolni és legyilkolni, l menjenek más népeket ■ •. Mi nem neveljük gyűlöletre gyermekeinket más népek ellen, mert. más a bőrük színe és más nyelven beszélnék .. Mi: asszonyok, anyák, feleségek, nő­vérek, és lányok, gyűlöljük a hábo­rúit és békét akarunk..,“' Jekatyerina Szekeres 42 esztendei értékes pedagógiai munkássága után ment nyugalomba. Megkapta - a Le- nin-rendet és az OSzSzSzK Érdemes Tanárnője, címét. Az aláírás alkalmá­val így írt: ‘ „Mi. pedagógusok és anyák nem maradhatunk tétlenek, amikor az ame­rikai agresszorok Koreában folytatott állatias kegyetlenkedéséről olvasunk. Növeli cselekedeteik súlyosságát hogy az ENSZ zászlajával leple-dk az emberiség ellen elkövetett bűntettei­ket. A világ becsületes embereinek össze kell fogniok, hogy megakadá­lyozzák az új háború ki robbantását. Megálljt kiáltunk a háborúnak! A százmilliók roppant kórusában harsá­ny.an zúg az alkotó szovjet,- nép hangja", Ax if júság szttra Sok levele; kap a Szovjet-Békévé- deltái Bizottság az ifjúság-köréből is. A1 ekszapdr B'icskov, a moszkvai ren- dézőpáíyáudviar ifjúmunkása levelé­ben emomdta, b-ogy az elmúlt háború mégakadályozta tanulmányai befeje­zésében. A háború befejezése után a dolgozók esti • iskolájában tanult to­vább, s az idén, amikor végzett, be­iratkozott a közlekedési főiskolára. ,,,\ szovjet ifjúság — írja levelé­ben szívéből köszönti minden kül­földi békeharcos barátját... Bennün­ket az a vágy tölt el, hogy minden tudásunkat a. nép javára fordítsuk. Számunkra a béke mindent jelent ezért harcolunk a béke érdekében és ebben a harcban iegyvertársul hívjuk a vilcig valamennyi országának fia­talságát .. A levélek, amelyek a Béfcevédelmi Bizottsághoz érkeznék, mind egyet su­gároznak: a szovjet nép békét akar! A ciklikus ütemterv győzelme Irta: K. RASSZAGYIN, a ,ySzkuratov agolf tröszt 7-es számú bányája szak- szervezeti bizottságának elnöke Bányánk kollektívája évi tervéi immár Öt év óta állandóan túlteljesíti. Ma már egyetlen részleg sincs, amely lemaradnia a termelésben s amely ne teljesítené feladatát. Idén már több. mint kétszeresen szárnyaltuk iúl a tervelőirányzatot. Hat év a’-alt a bányászok munká­jának termelékenysége és munkabé­re több, mint kétszeresére nőtt , a szén­termelési önköltség hómapról-h ónapra cssökkeht és idén. három évnegyed alatt több, mint 300.000 rubelt taka­rítottunk meg. Ezekei a sikereket természete­sen nem egyszerre értük el. A. teljes gépesítés és a ciklikus ütemterv alap­ján. szívós harcot folytattunk a ma­gas-termelékenységű munkáért. Cik­likus ütemterv alapján legelsőnek a Jackovszkij vezetése alatt álló leg­jobb részleg 'kezdett dolgozni. Ennél a részlegnél az előkészületei? 8 óra hosszat tartanak s a szénpad egész hosszán 16 óra alatt emelik ki az ár­réseit szénmemiyiség-et. Mire a jö- vesztő vájárok megérkeznek a mun­kahelyre, a réselogép kezelője már befejezte a szénpad aláféseSiését, a lő- mesterek pedig elvégezték a robban­tást. A vájárok két műszak alatt ki­termelik és futószalagon továbbítják a szenet. Nagy előnyei vannak a ciklusos ütemtervnek, így például lehetővé tette a gépek teljes megterhelését. A szénpadokról most már szünet nélküli áradatban szállítja a szenet a két mű­szák ideje alatt a futószalag. tj}emíeí,v a!ar>j»n dolgoznak a gépészek és a lakatosok is. A gépek tervszer,inti ellenőrző vizsgálatát, va­lamint a karbantartási munkálatokat tehát szintén ütemterv alapján vég­zik el, amivel megelőzik a.z üzemza­varokai és a baleseteket Gyatcsemko réselőgépkezelő, Szemén villanymoz- donygépész és Harcsenko technikus javaslatára a bányászok minden gé­pi felszerelést átvettek szocialista megőrzésre. A Szovjetunió Szakszervezeíe-’^pk Központi Tanácsa VI. teljes ülésén határozatot hozott a munkavarseny vezetésének megjavításáról. Ez a ha­tározat a minőségi eredmények to­vábbi megjavítására mozgósította kol­lektívánkat ;s. Míg a múltban még akadtak, akik nem tudták, miből te­vődik össze a szén önköltsége, addig ma már mindenki tisztában van ezzel a kérdéssel s a szén önköltségének csökkentéséről minden bányász gon doskodik. S’énm':dci!c<’t>S< b :»n a mi bányánk kollektívája elsőnek vette át a ,,Bu- revesztn v ik“- gy ár szil ah á no v istá ina k kezdőmén vezését Jackovszkij rész­legének tagjai termelési értekezletü­kön a szén műveletenkónili önkölt­séges öleken lésével kapcsolatban igen értékes javaslatokat tettek s a jö- vesztővá iá.rok, a bánva ácsok, a lő- mesterek és a gépészek gyakorlati ta­nácsaikkal mutatták meg. miképpen ehet tovább fokozni a széntermelésé, megjavítani a szén minőségét, csök­kenteni a bánya.fa és robbanóanyag felb.aszntV.ásáf s meoh osszab'bít a ni a géni felszerelés. élelttartamát. A ja­vaslatokat mind megvalósítottuk. A j könyvelők, továbbá a terv- és nor-1 maosztály dolgozói . kiszámították minden egyes folyamatra a munka­bérrel és anyaggal kapcsolatos ha­tárnormát. Rendszeresen nyilvántart­ják. a ' széntermelés minden egyes műveletének tényleges ráfordításait s minden bányász eredményét naponta rávezetik a személyes elszámolási la­pokra. Októberben terven félül több­száz torma szenet termeltünk, a mun­ka termelékenysége 26 százalékkal emelkedett s mintegy ’150 köbméter bányaiát és egyéb anyagot takarítot­tunk meg. A bánya üzemi bizottsága . igen nagy jelentőséget tulaj donit az ön­költségcsökkentéssel kapcsolatos fel- világosító munkának. Mérnökeink előadásokat tartanak erről a kérdés­ről s az előadások után a bányászok rendszerint újabb javaslatokat tesz­nek. B ’ayásseaiak örömmel vették a, hírt, hogy a szocialista .munkaverseny során a mi bányáink kapta meg a Szovjetunió Minisztertanácsának ván­dor „V őrös Zászló “-ját. A bányászok ünnepélyesen megfogadták, hogy a haza érdekében végzett sztahanovista munkával erősítik meg eddigi győzel­meiket. MILLIÓK TANULNAK A Bolsevik Párt és a szovjet kormány határozata érteimében a kolho- faivakban Í950 október 1-én megindultak a kolhozparasztok háromévi tanfolyamra’. Ezekem a tanfolyamokon mintegy-4 millió ember tanul apéV.’ kül, hogy közbe.n a termelő munkából kikapcsolódna. A földművelés ős. az. állattenyésztés alapismeretéi ma már nemesek- kolhozvezetők, .hanem minden ko'lhozparasztt számára uólOcülözhetetlene'j• Ez azt jeleníti, hogy a. szovjet mezőgazdaság dolgozóinak kötelessége rendszeres tanulás és általános, műveltségük, műszaki tudásuk fejtesz s t tése. 1950 pklóber 1-től kezdve új rendszert vezettek be a kolhoatagpfc te: meg oki a tusában.. Az ú.j oktatási terv évenként 200 órát ölel fel. Az .óráéi felét gyakorlati foglalkozásokra fordítják». A hároméves tanfolyamok első oktatási évében a kolhozparasatok földművelés -technikai alapiismereteit sajátítják el. A következő oktatási évben szerzett ismeretek egy-egy növényfajta magasabb termelési erec menyeinek elérésére, illetőleg egyes állattenyésztési ágakban magasat'!-, hozam elérésiére nyújt kellő szakismeretet.. A harmadik év elvégzése utb a hallgatói? komoly szaktudással rendelkeznek a mezőgazdaság egy-eg: ágálban, a szántóföldi munkák, a. konyhakertészet, a gyümöTcstermetíslé vagy az állattenyésztés terén. Megérkeztek az iskolához a kirovi mezőgazdasági intézet roeHeti műkődé kolhozegveleni hallgatói. A távolkeleti nnnáj nők is szorgalmasan készítik feladat a lkat JCépck a izoojél falu életiből A háború utáni években hatalmas munkál végezlek ‘ u Szovjet unió mezőgazdusa gának villamosítása térén. A Nagy Honvédő Háború előtt iv.OOO kolhozt és 2500 gépállomást villamosíloltak. 1950 végére a villanyára mot mintegy 80.000 kolhoz­ba és több, mini 6000 trak~ torállomásra vezették be. A falusi viitanytclepek tel­jesítőképessége a háború­éi öt áhez képest 2.8-szctc- sen megnövekedett. Ukrajna területen több, mint 1200 falusi vizierőmu dolgozik, kétszer annyi, mint a háború előtt. A ter­meli energiamennyiség a háború előttinek 8.5-szerrse. .1 falvakban sok hőerőmű Is működik. A Roszj ’ folyo menten az újjáépített korszuny sevesenhói vizierőmüvön ki viil még két nagy 3400 kilo 'wattos erőművel építettek és hamarosan megindul még egy nagy vizicrőmü-építke- "és. Uknajnában számos kol­hozhozt vizierőmüvet építőt lek. A poilavai területen októberben helyezték üzem­be a veliko bogacsani 450 kdowattös vizierőmüvet és a rovnoi területen az iva- nyevoi villanytelcpet. Három év telt el azóta, °gy a Bolsevik Párt és a szovjet kormány történel­mi jelentőségű hálározatot, hozott a Szovjetunió euró­pai sztyeppés területein végzendő természet átalakí­tási munkálatokról. Azóta Ukrajnában a Baskír Au­tonom Köztársaságban, o szaraiovi, rosztovi, cskalovi és más területeken számos mesterséges tavat és víztá­rolót létesítettek, amelyek területe meghaladja a 60.000 hektárt, vízmennyisé­gük pedig megközelíti az cgymilliárd köbmétert. A középső, feketeföld- övezelben a tavak területe négyszeresére, víztároló ké pessége pedig tízszeresére emelkedett. A cskalovi terű Jeten a ,.Kujbisev‘‘ és a , Zsdanov“ kolhozokban olyan mesterséges tavakat építettek, melyek viztároio képessége egyenként 700.000 köbméter, területük pedig több, mint 30 hektár. Számos sztyeppes kerw letben a mesterséges tavak és víztárolók vizét. öntö­zésre használják. Az itteni kolhozokban a háborúutani években 130.000 hektár te rüh’ten létesítettek kisebb öntözési rendszereket. A sztyeppés kerületek szevhozai/három év alatt körülbelül ezer mestersé­ges tavat és víztárolói épí­tettek. * A Szovjetunióban évről- évref növekszik a gabonáié lék és az ipari növények terméshozama. Az utóbbi néhány év folyamán a ga­bonatermés meghaladta az évi 1.2 milliárd mázsát Az idei gyapot' és cukorréoa termés magasabb a tavalyi­nál. A sz oviét tudósok és ez úiító kolhozntmasztok ered­ményes munkát fej'cnek ki a term^'-hpram további emelése érdekében. A kolhozföldek sokmillió hektárnyi területén, a ke- rcsztsoros és a keskenyso- rú vetési módszereket al­kalmazták. Ez a termés­hozamot hektáronként 1— 3 mázsával emelte. A kievi területen az új vetési mód­szerek hektáronként 5 má­zsáig terjedő terméstöbble- let eredményeztek. Ukrajna, Szibéria, Észak- Kaukázus és a Szovjetunió délkeleti vidékének rekeie- földes talaján' ugarszánlásl es ó'szi szántást végeznek, amely a felszántott réteg vastagságát 30 cm-ig növe­li és már az első évben tick táronként, három-öt mázsás terméstöbbletet eredmé­nyez. A szántási réteg mé­lyítését az idén 14 millió heklár kolhozföldön végez­ték el. * A micsurini tudomány vívmányainak, az élenjáró kolhozparasztok tapaszta­latainak terjesztésére a Szovjetunió kolhozaiban több mini háromezer me- ' zögazdaságfejlesztő közpon­tot létesítettek. A voronyezsi terület Zsda­nov kolhozának mezőgazda- ságfejleszlő közponl jóban földművelési, állattenyész­tési és szőlőtermelési ter­meket és nagy könyvtárt rendeztek be. A kolhozpa­rasztok esténként előadá­sokat hallgatnak üt A krasznodar-vidéki „Vörös Lobogó" kolhoz mezógaz- daságfcjlesziö központja gyönyörű laboratóriummal, könyvtárral és kísérleti földdel rendelkezik. Veze­tője. C. Skoda kolhozpa­raszt olyan őszi búzát ter­mesztett, amely hektárod­ként 20—-30 mázsás termést ad. Jelenleg G. Skoda olyan rizsfajta termeszté­sén dolgozik, amelyet majd úgy lehet elvetni, mint a közönséges gabonái. & A Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom előtt o tambovi terület Otjasszi fa­lujában a lakosság nagyob bik fele ínístudatlan volt Ma a faluban számos olyan ember él és dolgozik, aki nek közép- és főiskolai képzetsége van. Nagyon sok értelmiségi dolgozó ke rült ki a faluból. A paraszt gyermekek közül jelenleg löbbs'zázan tanulnak denn és középiskolákban, har­mincán pedig főiskolákon és I echnikurnokban folytatják tanulmányaikat. A brigád vezetők és az élenjáró kol­hozparasztok szántára a kolhozban hároméves agro­technikai és zootechnikai tanfolyamok működnek. Otjasszi faluban 5 elem) és 1 középiskola, kórház- gyógyszertár, klub, rádió­központ és számos kulturá­lis és jóléti intézmény van, amelyeket a szovjet hálá­lom létesített. A klubban filmek'ü mutatnak be be­számolókat és előadásokat farínnak. Több, . mint 80 agitátor végez politikai mrvelő és kulturális fetvi- lágoútó munkát. Amikor leszáll trz esi. a falut villanylámpák lénye" ragyogja be, messre kúdet ve, hogy a szoi'frf. kolhoz- parasztok kultúráltak ét fó módban élnek L

Next

/
Oldalképek
Tartalom