Tolnai Napló, 1951. július-december (8. évfolyam, 151-304. szám)

1951-12-20 / 296. szám

■tó 1051 'DECEMBER Ä . . . ......un................ Az országgvülés szerdai ülésén foly­tatta a költségvetés részletes vitáját. Elsőnek a 'kohó- és gépipari tárca költségvetését tárgyaltaik. Víg Iák a költségvetés előadója foglalkozott a párt .és a kormánv legutóbbi határo­zatává; és .hangsúlyozta, hogy a Ma­gyar Dolgozók Pártja vezetésének kpszönihetjük ötéves tervünk eddigi s ii. ér eit. eredőién y cink e I - K kn o i u I o 11 • i: h r*gv 1032-ben a kohó- és gépipar fej- '«yztésörc több, mint kétmilliárd forintot ’ irányoz elő * költségve tős és ennek nagy részét vaskohá­szatunk további fejlesztésére for­dítjuk. Szükség van érre azért, hogy például nyersvasból az ideinél 27.3 százalék­kal, tehergépkocsiból 23,9 százalék­kal, autóbuszból 117.7 százalékkal ter­melhessünk többet. Jelentősen emel­kedik gépgyártásunk temuclése is. Lánctalpas traktorból például 66.7, kombájnból 150 százalékkal gyártunk az ideinél többet. >i«slvís chíárs I» jsepjjv asríÁi» bet*míí áfásának 25 wmü?« (Wínbfli v siló cint»léf*«*í Makis József elvl-árs, a Rákosi Má lyás Vas- és Fémművek vezéiigaz- gätöi.j hangsúlyozta, hogy felaclatain- •kalt csak úgy tudjuk maradók talmiul végrehajtani, ha üzem cinkben kövct- kezeteseri megvalósítjuk az esfysz?mo- . Ívj felelős vezetési. Nehéziparnak tej I észt ésének egyik legfontosabb követelménye a ■' ny.hezipa.r gépi beruházásainak növe­lése. Bár a költségvetési előirányzás.- bán ilyen célokra jelentős összegek s ?«r cp e. J.O'cik, mégis .indokaltnak tartom, hogy kohá­szatunk gépesítését tovább fokoz­zak. Ezért szállítóberendezésekre és egyéb kohászati gépekre tíz-' millió forinttal javaslom az elő­irányzat megemelését. A gépipar fejlesztését gyorsabb üte­mű gépesítéssel 'lehet elérni. A kö t- ségvetésben erre a célra is jelentős összegeket irányoztunk elő. de a mi­nőségi termékek előállítása megkö­veteli, hogy több vas- és fémmegrrimi- yáío gépel bocsássunk gépiparunk rcndctkézésérc, ezért esztergagépekre, fúrógépekre, ma­rógépekre 1.5 millió foríúttal ja­vaslom az eredeti előirányzat meg­emeléséi. A költségvetést elfogadta. Ezután megkezdték a bánva- és energiaügyi tárca költségvetésének tárgyalásaI, amelynek előadója. Potbornyik József, a Bányaipari Dol­gozók Szak szervezet éneik elnöke vart. Rámutatott, hogy a sztahanovista, újító, munkamódszer átadó • mozgalom, az egyre jobban kiszélesedő1 szocia­lista muníkaverseny eredményeként 25.7 százalékkal nőtt tíz hónap alatt, áz elmúlt évihez viszonyít­va, e bánya- és energiaügyi mi­nisztériumhoz tartozó iparágak termelése. Hangsúlyozta, bogy a felemelt be­ruházási összegek lehetővé teszik el­sősorban -a szénbányászat fokozottabb gépesítését és erőmüvi hálózatunk ki-, szélesítését. Háti>á§?,lakások ég»ílé.*c (•<* ófeSóIs?sr 213 initi o forinfol ja* »*oll Ornyzi János Orőszi János, a salgótarjáni—zugy- vaá szénbányák igazgatója szólt hozzá a bánya- esi energiaügyi tárca költség- vetéséhez. — 1952, évi tervünk — mondotta, — a szénbányászat, területén 21 szá­zalékos í emelkedést irányoz élő. A termelés ilyen nagyarányú emeléséi rcsr.ben a dolgozók létszámának eme­lésével. főleg azonban a termelékeny­ség növelésével érhetjük el, Az 1952. évi terv szerint a bá­nyaipari dolgozók létszáma 1951 - bez viszonyítva mintegy 7000 fő­vel emelkedik. Véleményem szerint a 7000 ...dolgozó beállításának kérdésével egyidejűleg már most gondoskodni kell arról, hogy megfelelő lakás álljon rendelkezésük­re, amelyekben végleges oíibont nyer­hetnék .családjukkal együtt. Javaslom ezért, hogy a bánya- és energiaügyi minisztérium részére a bányavidékeken építendő laká­sok költségeire pótlólag 24,3 mil­lió forint beruházási illicit boesás- sanák rendelkezésre. A költségvetést elfogadta. A jiirö évben a hátná^at áifaíáuos géjiosilése uieiicM irányt TCSíii.nk ejjTes bányák I e 8j e« gé pes * f ésé re 0zottrwr eh társ beszéde hzutari ' Gzothipr Sándor hánya- és eaergjja.ügyi miniszter mondott be­szédei. . - A . Magyar Dolgozók Pártja II. kongresszusának határozata — mon­dotta , rámutatott iparunk hiányos­ságaira is: köztük az alapn.nyagtcrme- 1$ Iparágaink elmaradottságára, mely- lassan iparunk egész fejlődésének gát­iévá. válhat. . A íöégnövelt feladatok alapján vállalataink az 1951-es költség- vRfesi évben termelésüket mint­egy. 25. százalékkal növelték az d?50-és termeléshez viszonyítva, mialatt vállalataink összes dolgo­zóm ált * létszáma több, mint 20 ezer fővel növekedett. :í - Iparúnk nagyméretű fejlődése és ■ népünk életszínvonalának növekedé­se. nyomán jelentősen megnövekedőit villamoscnergiaszükségletünk. E növe- közel 20 százalékos, amelyet új iCröinü építése, a meglévő erőművek (bővítése, valamint a hálózati veszte­ség csökkentése tett lehetővé, y? . A folyó évben létesült 120 cs 60 kiJovoJtos országos jelentőségű 'távvezeték hossza összesen 253 kilométer. Az egyéb nagyfeszültségű távvezeté­kek és kisfeszültségű e.osztók hossza pedig, körülbelül. 13 százalékkal bő­vüli az év folyamán. Ez évben eddig mer 98 községet vüamosítottunk, szem 9lőtt tartva, hogy villanyt ka szociálist a községeink. Egyes iparágaink eredményeiket ter­mészetesen csak dolgozóink és mű­szaki-értelmiségünk lelkes munkája nvornan érhették el. Élenjáró üzeme­im* közül, menyek évi tervüket már teljesítették, ki kell emelnünk a do­rogi, zagyvái, kislerenyei szénbányá­kat, . az ipari robbanóanyaggyárat, a Hungária vegyiműveket és az aikai erőművet, ahol a siker egyik legdön­tőbb forrása a műszakiak és a fizikai dolgozók példás együttműködése. Az önliidn os dolgozók eroíc.szi- léseinek eredményekén! már az év fisé» |'j hón apjában egy sor fontos g>ártináiivunknái leljesílettük ti'i 1 ,iz. őr; Icrvrl. Igv például :i csapágy- fíVmné!. ]iá tvasércn.él. fos/form íí I r:> ­c> án.-i'l kőszén kátránynál, n ppnicillin­capianak nél . 124.4 százalékos '.ervteljesí'ést ériünk el. A beruházások és átszervezések mellett a, termelés növekedésének egyik döntő eszköze volt munkásaink szakképzettségének növelése, Ennek érdekében nx év lolv amim október végéig 1630 tan folyamon , több, mint 44.000 dolgozói rcsztóftejájBnk szakképzésben, akik köztit közel 7000 női inuukavállaló volt. Népi demokráciánk fejlődésével- .mind nagyobb összegeket fordítunit szociális.- célokra, dolgozóink jóié i, kulturális és sportolási helyzetének 'javítására, bogy a munka után fel­frissülve, vidámabban és erdménye- sebiben végezzék el az elöltük álló feladatokat. Az. év folyamán (ezekre a célok­ra mintegy 25 niiilió forintot fordítottunk, •— Fentieken kívül fokozottabb .jut­tatásokat folyósítottunk bányászaink lakáshelyzetének megjavítására. 1951- ben vállalataink dolgozói, elsősorban bányászaink részére 1990 lakást és 2050. férőhelyes legény szállói- létesítet­tünk. Igv Komlón 410, Tatabányán 400, Oroszlányon 250. l’etöfibá- ii v án 170. Pécsein 120, Dorogon ISO egy- és kétszobás kakas épült? hogy csak a jelen.ösebbekei emií> sete., —r. Kultúrtermek, könyvtárak, or­vosi , rendelők, esecsemőgondozók, napközid! tbpnok. kulturális és szociá­lis intézmények létesültek oJyan he­ly eken. aliol ezelőtt a tbc 'pmboil és a betegek löineglnhúsokban együtt él tek egészséges dolgozókkal, köztük apró gx-erinivkekk'el,-..-orvosi. gondozás és .felügyelői , íróik ül. Ezután .a iminkaverschy. a Sztabu miv ■ és - ú jílíVmozgalom fejlődéséről szólt; 1 Jan,gsúlyozta, hogy a bcriyujtóu javaslatok közü l megválóin toltunk már közét tízezrét,-'amely úji‘ásóknak az elérhető évi megtakarítása több, mint 1 7U millió forint. A jövő évben a bányászai áHa­lait os gépesítése melleit irányt veszünk egyes bányák teljes gé­pesítésére, hogy ezzel is biztosít •suk a bányászaink rendelkezésére bocsátó It gépek teljes mértékű ki­használását. ■— A szén- és olajbányásza! nagy­mérvű termelés-emelkedése az 1952. évben és a további években megkö vételi.' hbgy az ezen iparágakra for­dítandó bcniliázásoka! tovább növel j ük. Javaslói» » gépesítés fokofásái*« az 1952, évi b«*i*p h fi jrfis« li nt fe! «*111 cS ni az alább* tél elekkel: — A szénbányászat gépesítésének meggyorsítására, 3. gépesítések emelé­sére 10.5 millió, az olajbányászat gé­pi beruházásainak meggyorsítására 7.8 miliő, a népligeti, albertfalvai és angyalföldi alállo-mások 1952 évben való megválód'.sására pedig 21.1 mil­lió forinttal. — Ere- . és vegyesbányászatunk ter­melése mintegy 4b százalékkal emel kedik az ez évi várható termeléshez viszonyítva. Ezirányú beruházásaink jelentős része a gvöngyösoroszi érc­bánya fejlesztésére és a velencei érc­bánya feltárására irányul. Emellett Budapesten és Mádon 1—t örtöfnüve létesítünk. Fokozol! gepesí'ésl. valósi-, tünk meg a már termelő érc- cs ve gVbsbányáinknál -is és mind nagyobb mértékben térünk rá a nagyüzemi munkamódszerek széleskörű beveze­tésére. — Tovább folytatjuk színesfémipa­runk fejlesztését. Ezen a téren első rendű feladatként bauxitbányásza­tunknak a lehetőségeik szerint gépesí­tése. valamint timföldgyáraihk kapa­citásának kibővítése jelentkezik. Mind­ezek következtében bau xittcrm,elésünk 51 százalékkal. Itulaaluminium termelésünk pedig 17 százalékkal növekedik 1952-ben. — Villamoseiiei’giatcrmelésünk az. ipar zavartalan energiaellátása és- a falu kulturális színvonalának emelése érdekében 18.5 százalékkal növeke­dik. Sor kerül további 158 falu, 74 állami gazdaság, -10 gépállomás és 98 I e nn e tő s z 5 v e (kezel, i 1 le ’.ve t e rni cl ő s z ö - immamMiMJt.iM’m ■■ .1111111111 ■ vetkezeti csoport villamosítására. A j szükséglet biztosítása érdekében foly- i 1 tatjuk s. „November T\ t barsoái sz:áiinvárosi és má.ravidéki eröffnt építését, és megkezdjük egy új erőnk építését is, i. — Jövő évi feladataink maradékü lan .telj esi léséhez ‘nem elég azonban csak a műszaki', feltét eleket biztosié ni,., hanem ••• elsőrendű fontossAgú iparunknak megfelelő káderekkel való ellgtáss Ennek érdekében (ovábbfolytatÍUk ;'i szalixminkásképzést és fokozol*- mér ‘ékben íoglalíkózunk iparunk közéjt káderszükséglelének biztosításával. >. — A következő évben tovább növel jük. a szociális juttatásokat i».'. Erre’ a célra mintegy 29 millió fortafo-' irányoztunk elő a kőltségtűíés-beú, amely összegből többek kozo l újabb bölcsődéket, kultűroUhonofca1, köflyv. tárakat és sportlétesítményeket bocsa tank majd dolgozóink rendelkezésért futó el i e ft t o kozol t. mértékben . folyta! juk a munikásla kasok és bánytszsziP lók építését, . ■ .*■ J 1 — .1062 évi költségvetésünk 'raegva­lósii.ásával — mondotta végül — há j záuk újabb hatalmas lépésekkel j^t előbbre a szocializmus építése, hé- kénk megvédése terén. Költségűét* sunk — szemben a. nyugati kapitális ta országok háborús böltség^jtégévá-f ~ a békét szolgálja, a béke kö.'ség ve'ése, a .szocializmus 'építésénél költségvetésé. . ‘ / A tjioernyos oiiioriüBi oivßrzoosoK i]yy6öon hözöíí ií“!S!8t a Szovletunis Legfelső Bírósaga Mos/Jiva (TASZSZ) A Szovjetunió Legfelső Bíróságának kqjonai kollé­giuma a napokban tárgyalta A. T. Oszmanov cs F. K. Szavanccv jmeri- kai diverzáns ügyet. Oszmánovot cs Sz.arancevck mint a vizsgálat során cs a lárgyaláson ki­derüli, ez év augusztusában éjszaka ejtőernyővel dobták le, amerikai rc- piilőgépröl a -Szovjetunió területére, a Moldvai SJWtyjet Szociailshi Köztársa­ság tcrscgcbeii. A szovjet állambiztonsági szervek letartóztaiíták a bűnösökéi, akiknél motozásuk isoráu hamis okmányokat, fegyvert, mérget és diverziós, vala­mint terrorista tevékenység kifejtésé­re szolgáló egyéb eszközt. továbbá nagy pénzösszegeket talállak. Azon a környéken, altot Oszma.no vet c-s Szaraneevet letartóztatták, megtalál­ták és lefoglalták azokat az ejtőer­nyőket amelyeken őket ledobták. Oszmanov és Szaraneev beismeric. hogy Nyugat-Németországban, ahol az „elhurcolt személyek“ táborában vol­tak, az. amerikai kémszolgálat szer­vezte bé őket kémkedési, diverziós és terrorista tevékenységüknek a * Szov­jetunióban való kifejtésére. Oszmanov és íSzaraneev vallomásában elmondta, hogy az amerikai kém szolgálat tiszt­jeinek vezetésével különleges kikép­zésben részesültük Lereprajzi ismere­tekből,' katonai lőfegyverrel való lö­vésből. cjtőernyőuerásból, valamint d iverzió és áerror megíizerreEésehí'l és kémkedésből, A vizsgálat során tó a tárgyaláson ra egállá pit ást nyert, hogy- Oszmánéról cs .Szaraneevet, a fc-tforgato tevékenv ség kifejtésére történt kiképstóének befejeztével átszállították Görögor. szagba, onnan pedig amerikai repülő gépen és amerikai tisztek: I kíséreté­ben szállították ahhoz a ;%oviví!*4UÍA területén lévő helyhez, ahol t.&doblák őket. Oszmanov és Szaraneev a bíró Ságon bevalotta. hogy 3 rájuk bízol! bűnös feladatok teljesítése után a tö­rökországi Kars városába kellett vnl na menniük, hogy találkozzanak 9/ amerikai kémszolgalat tisztjeivel. | Oszmanov és Szaraneev vádiolt * lárgyaláson beismerte bűnösségéL A Szovjetunió legfelső Bíróságának katonai kollégiuma Oszmanov és Sza rancev ellen az OSzSzSzK büntetőtör vényköuyvének 58-1 „B* «d&kely« alap jón emelt vádat teljes mértékben bf- hjzonvítotlnak ismerte eh A Szovjet unió l,egfekö Bírósíigának katonai kollégiuma —figyelenibevéve »• szov­jet állam ellen általuk elkövetett bfii* cselekmények súlyosságát —- a Szót- jetunió Legfelső Tanácsa Elnökségé uck 1950 január I2~én kelt aspa W? delete érlelni ében, amely halálbünte­tés kiszabását írja elő haza árulókkal, kémekkel, aknamunkát kifejtő diver zánsokka) szemben, golyőóltaii hal ál­ra ítélte őket. Az ttélelet vcgrchajtoiláV ■ [mikor a római Sun, Giovanni-[órán hullámzó■ néptenger felett leszállt, az alkony, fáklyák 1/nul­lái,- lei a- tüntetők kezében. Lobogó-, vörös fényük 'megvilágította a magasra emelt képet, amely a ffiktyu-fény villódzásában olyan volt. mintha élne. Jóságos tekintete színié simogatta a hatalmas te­ret megtöltő tömeget, amely összeserer/lelf. hogy kifejezze legmélyebb érzését: « békeakaratát. És egyszerre százezer emberből harsont fel a lelkes kitiltás: — Evviva Sztálin! Av szeretet, lelkesedés és ragaszkodás, bi- alom es rémény roll ebben a kiállásban, amely ágy zúgott m.z olasz ég alatt, mint tisztító vihar szele. ; i, kiállás azoknál: a hajléktalanoknak "nigja volt. akik ott húzódlak meg Róma ókori I ievezelc.k/uifózatának labirintusában, meri a csil­logó. pompában élő Rómában vem jutóit fedél a lefut, föle. hz a szegény mezőgazdasági■ cselédei', a föld nélküli parasztok hang fa roll. aki/: mindig másokért hullajtottá!: verejtéküket. Azoknál: a f/yeimekakurk hangja volt. akiknek anyja, rendőr- golyótól, találva abban a húréban esett cl, arne lyrt magáért, gyermekeiért, „íz élet fogáért vi- rnfl. .1 munkás hangja volt. akit egy' szombati napon, kilökte/:^ az utcára. s .azóta inunké tlrwi.d tengődik. Az ifjú hangja volt. aki előtt. (Ring ve becse nődtől: az egyetemek ku pái. Ilan-i felhívás, a bizalom sugárzása, és a rr- mf'Hy hangja, volt n név. amely újra, és újra, vé- gigziiriiit.t „ római tízezrek ajkán. És. amikor m.cg/n.l.liiii/oi'táb a szovjet küldöttséget, odosereg- 'át'!:. lóriit vet tek bennünket és áradlak a kiút- ■ lások: — I ig.gé/: el köszöntésünket Sztálinnak! — (Rászórs:ág dolgozó népe üdvözli Sztálint! hs ekkor eszünkbe jutottuk .azok az évek. anr.i ..or hazán/: felett szőritt/ű vihar zúgott vé­gig . .. LlUnség hada hömpölygőit, rakétái- röppen- ■u< cgie, fasiszta tankok fekete. Iomega kúszott a utakon, de minden harcos szívében’bizakodás í°9;■ nincsenek egyedül, velük van Sztálin es- m,itatja a győzelem felé vezető ah,/. oiónokban, amelyekben a megszállói; rekedt, na, "/tessz ara. n,■oltott, remény gyűlt. ki. a színük-. j l e-i i.)l-l:r-:rc adták « r épülő gépe/:­un leszűrt rop iratot., amely nr-k szőrege bin ke-- a,idolt: ' ■■ ■ est varr inlr (r. ellenség áJ/nl ideiglenesen megszállt területen., Vanda Vasziljevs*kaja; ÜDV SZTÁLINNAK Az 0 üzenete volt. A partizán, mnijtor úttal un uUthon lopakodót- az erdő mélyén, hogy az ellenség hálába kerüljön biztosan halad! célja felé a legsötétebb éjszaka ben is. Amikor robbanóanyagot rejtett a. fasisz iák raktárainak tőréhez, vagy vasúti sínekre amelyeken rövidesen az ellenség csapat- vág, hadianyag szállító vonata irobog keresztül, nem. remegett a keze. És túl a messzi Uralom utioi negyvenfokos hidegben gyárak nőttek ki a föld­ből. és a ■megmentett gépek felett új termelésre lendültek az erős munkáskezek, ez a minik<■ gyors volt és eredményes, meri az Ő szövőire gondoltai:. Amikor egy harcos ajkán Sztálin névévéi halt meg. a halál előtti utolsó pillanat nem a két ségbecsésé. hanem -a. boldogságé, és a reménye volt. Az (j neve adott erő/ Zója Koszmogyemjetii- szilájának, amiken- agyon fagyott és megkuizoti testtel, törékenyen és meg gyötörtem egy nagt, nép erejének jelképévé tudott emelkedni. Ö ve­zette új és iij hőstettekre Alckszanr.lr McUfossovoi és íj a.cíiozia meg Sztálingrád, Ogyessza■ és a körülzár! Lenin,/rád ^védőinek szívét. Amikor részes fellegek gomolyoglak felet­tünk, Sztálin névé jelentette a napol, amely dia­dalmasan áttört a sötét felhőkön ... # Az elnyomottal:, és üldözöttek mindenütt re­ménnyel ,és szén tett el gondolnál: it. star.jet föld. a szovjet ember felé. Afrika, homokidvatagjainak teherhordói, a gyapot földel: munkásai, a brazil 'inmiiülo-tvényei; kizsákmányoltjai. az indiai tea- földek, kulijai, a görög gyermekei;, akiknek apja <i. szabadságért vívott küzdelemben eseti el és spanyol partizánok, akik már másfél évtizede vívjál;. harcukul Asluriu hegyei között, Sztálin nevéből merítenek erőt és reményi.. Sztálin neve. ott van mindenütt, ahol az enr berek' szenvednek és -reményre, bizakodásra van szükségül;, s ott van. ahol hurcolnak és győzedel­meskednek, Az éi neve emelte jnagasra a szabad Kína zászlaját, neve ott zeng egy 'varsói traktor- gyár gépi ivek untnIvarit)Húsúban és a. francia bá­nyák melyén, n szénportól fck-ctearcú bányászok mely. ragaszkodással és szeretettel mond jük: — Vdv Sztálinnak! A köszöntés 'visszhangzik a föld minden tá­ján. A. Szajna' és a Po mellől elszáll a Jmy-ce és a Ganges partjára, mindenünnen Imlatszik: — Üdv Sztálinnak! Emberek, akármerre végzik munkájukat, akár­milyen nyelven beszélnek, tudják, mit jelant szá­mukra ez a név. Ő volt, aki a gyűlölettől megmérgezett világ­ban a népek barátságát hirdette és megmutatta, hogy tucatnyi nemzetiség élhet- együtt egységes akaratban, boldogságban és fejlődésben. Megmu­tatta az utat. amelyen az emberek a napfény felé. haladhatnak. Megmutatta, hogy vari élei vél- | ságof: és katasztrófák, kizsákmányolás és elnyo­más nélkül, sőt csak ezek nélkül van szép és bol­dog éled. Uj világ tárult fel, amelyben rdnesemk írástudatlanok, olvasni nem tudók, nincsenek munkanélküliek és hajléktalanok. A szörnyű években, amikor megsemmisiUas fenyegette egész Európát, amikor városok ós fal­va/; rombadőltck, felégettek a vetéseket, felrob­bantották a gyárakat, emberek milliói haltak meg és szenvedtek idegen elnyomás alatt, koncerttrú- 1. iós táborokban, millió és millió szív akaratát egyetlen nagy akarattá, millió és millió ember gyűlöletet egyetlen, hatalmas gyűlöletté tudta ko­vácsolni és megmentette az emberiséget a pusz­tulástól, győzedelmeskedett a sötétség felett. A né v ekkor a- valóra vált reménységei W lentette. És ma, amikor n,z emberiség egén újra Sötét felhői: gyülekeznek, amikor a, háborús óyujtoga- tók, a. hadtang./aygyárosak és a mások éledével és vérével spekulálók újra, ármányaikat' szövik, s « háború tűzeső vaját akarják a világra ■vetni, — újra Ő jelenti a: erőt. a reményt és a bizakodást. Megmondta, hogy a, nemzedék közölt nem le­hetnek .olyan összeütközések, amelyeket he le­hetne békés úton megoldani. Megmondta, hogy a háború elkerülhető, megakadályozható, mert a népe!: erősebbel:, mint az emberiséged halálos sza­kadékba■ hajszoló bűnözök maroknyi hada. Mindig a búké! hirdeti és a világ eddigi leg­nagyobb tömegmozgalmának, a száz és százmil­liókat átfogó békeketrcnak bölcs irányítója és leg­erősebb harcosa. A nevét mindenütt, ahol hisznek a bekében és készek a- béke megvédésére, mély ragaszkodással és szeretettel ejtik ki. líetvcjikcftcd.il; születésnapjának tiszteletűre a. dolgozók szer ele te és reménye áramlik a Kreml felé ahol az emberiség nagy ziisrlórivőjo él, aki egyben maga a zászló is...

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom