Tolnai Napló, 1951. július-december (8. évfolyam, 151-304. szám)

1951-11-07 / 260. szám

NAPLÓ 1951 NOVEMBER 7 A helyes gazdálkodás alapja a munkafegyelem álló lazaságokra. A tatabányai tanács­kozás után Duna pent elérői küldöttség kereste fel Rákosi elvtá.rsat, amely tagjainak a többi között ezt mondta: „Amit a bányászoknak mondtam, áss másoknak is szólt j lányomnak mondtam, menyem is érthet belőle Rákosa elvtárs tehát, amikor I áta­lányán a munkafegyelem megszilárdí­tásáról beszélt, akkor szólt az ipar többi ágainak dolgozóihoz és szólt megyénk valamennyi gépállomásának, állami gazdas áfának, t érme! őosop őrt - jair.ak dolgozóihoz és szavai magában foglalták a fegyelem megszilárdítása terén az egyéni gazdákkal kapcsola­tos feladatokat is. Rákosi elvtárs ta­tabányai beszéde világossá tette: „A mi megyénkben eddig nagyon sok szó esett a fegyelem megszilárdításáról. Szinte napirendben voltak « hasonló szavak. Így a hangoztatásban nem is volt hiba. Annál nagyobb hiba volt, hogy legtöbb helyen csak beszéltek a fegyelemről, de tenni semmit sem tét. tek. Úgy nézett ki az egész, mintha ezek a frázisszerű szavak elegendők lennének a fegyelem megszilárdítás­hoz." / Ezeknek a frázisszerü beszédeknek a termelés gyengül ékenysénél mutat­kozott mcvg a hátránya. Ezek a gyCT1" gülések elegendők ahhoz, hogy 1®- RSárhessük: milyen súlyos következmé­nye van annak, amikor valamely szek­torban vagy községben csak beszél­nek a fegyelemről, de a szavaknak néni szereznek érvényt, tehát fegye­lem a valóságban nem jön létre. /I sárpilisi gépállomás a százalékos ki. értékelések szerint nem tartozik a gyenge eredményt, elérők közé. Ha grafikonon akarnánk ábrzolni a helye­zéseit, akar először egy egyenes vo­nalat kellene húzni, amely vonal a későbbi •kiértékelések alapján jefelé ivei: mind gyengébb eredményeket mutat. Ha a hanyatlásnak az okát ke­ressük, akkor legdöntőbb hibaként a fegyelem lazaságát fogjuk találni. Erre egy példa a sok közül: az egyik traktorosnak elfogyott a cigaretíájc és 5 kilométerre képes volt elmenni traktorra1 együtt a trafikba. Ha a hasonló lazaságok tömkelegé nem len­ne a gépállomáson, akkor a termelés ben sokkal nagyobb eredményt tudna elérni. Át la mi gazdaságainkba n szintén számos példájával találkozunk a fegyelem megbontásának. Minden­nek ellenére az jellemző az állami gazdaságok, de ugyanúgy a gépállomá­sok ős a fermelöcso'portok lazaságaira, bogy értük nem történnek példás fe- 1 elösségrevonások. Számtalanszor meg­történt, hogy az állami gazdaság szál­lítóeszközt ígért valamelyik község­nek, hogy a dolgozókat munkahelyük­re szállítják, de a szállítóeszköz nem érkezett meg. Az ilyen megnyilvánu­lások nagymértékben lejáratják a gaz­daságot és mégsem vonta felelősségre a mulasztókat sem a megyei központ, sem a gazdaságok vezetősége. A nyár folyamán sok esetben elő­fordult állami gazdaságainkban, hogy az egyik munkacsapat vagy brigád csak fél vagy 1 órai késéssel tudott a munkahelyére elindulni, mert várni kellett a késönkelőkre. De megtörtént az ja sok esetben, hogy maga a cso­port, vagy brigádvezető késett. Ilyen­kor egy-két személynek fegyelmezet­len magatartása hátráltatta egy egész munkacsapat, vagy brigád tagjait a nagyobb eredmények elérésében. Ko­molyabb felelősségrevonások ezen a té­ren sem történtek és így érthető, hogy a gazdaságvezető, vagy a megyei ki- kü’'döftek hiába beszéltek minden üze­mi értekezleten, sokszor még félóráig is, a fegyelem kérdéséről. Mindezeken a tapasztalatokon okul. nunk kell. Nemcsak az iparban, hanem mezőgazdaságunk minden ágában is a lehető legerélyesebben kell eljárni azokkal szemben, akik a fegyelmezet­len. nemtörődöm magatartásukkal aka. dótyozzák a termelést. Nem szabad elnézni még a legkisebb lazaságot sem. mert az a gazdaságvezetö, aki nem veszi észre a munkába későnjárókat, néhány hónap múlva már csukott szemmel nézi azt is, ha két napon ke. resztül nem el étik meg az állatokat. 'kévés lenne azt gondolni, hogy Rá­kosi elvtárs szavai, amelyeket a bá­nyásztanácskozáson mondott, nem vonatkoznak a községi szervekre. Kü­lönösen most a begyűjtés ideje alatt megszívlelendők ezek a szavak közsé­gi tanácsaink: a törvényt végrehajtó szervek szmára. Legtöbb községben opportunista megnyilvánulások vannak a begyűjtési törvény végrehajtása te­rén, mert sablonosán kezelik az 5—10 százalékos felemellíseket, vagy a be­adási közételezett'&égüket nem telje­sítők számára a kártérítések kivetését. Egyes községekben az egyéb bünteté­sek terén vannak siralmas példák, A községi tanács napról-napra dobol­tál) a, hogy aki nem végez el egy bi­zonyos feladatot, azt pénzbírsággal sújtja. Kezdetben az ilyen dobszók után mindenki teljesíti a tanács ké­relmiét egy-két kávéteöeL Az egykét „kivétel" lelett a tanács szemet huny: nem sújtja őket pénzbírsággal. A következő alkalommal hiába fenyeget a tanács pénzbírsággal, nem hisznek a község dolgozó parasztjai, helyette az mondják: „A múltkor is azt dobolták, hogy így meg úgy büntetik azokat, akik nem teljesítik a tanács kérelmét és a végén még sem bűnt ettek meg senkit Hasonló példa történt Miszlán. Simon Pál hosszú évek óta sem az adófizetésének, sem a beadásának nem tett eleget. A községi tanács ennek clenére nem hatott oda, hogy elnyerje méltó büntetését, és ezért hangoztat­ják állandóan a miszlai dolgozó pa­rasztok: „A Simon Pali sem adót nem fizet, sem a beadási kötelezettségét nem teljesíti és még egvszersem ülői­tek a körmére érte, ugyanúgy nem lesz nekem sem bántódásom, ha nem egyenlítem ki a hátralékomat . A fegyelem megssiiárdílástínál legnagyobb feladat a kommunisták­ra, a dolgozók leg jobbjaira hárul. Ha egy gépállomás. munkájára a fegyel­mezel tlenség nyomja rá a bélyegét, azért elsősorban a kommunisták fele­lősek, ha egy állami gazdaságban a felelőtlen munkásokat nem vonják fe­lelősségre, azért elsősorban szintén a kommunisták felelősek. Pártunk tag­jai tehát a fegyelem megszilárdítása: Rákosi elvtárs Tatabányán elmondott szavainak betartása terén, nagy fel­adatok hárulnak. Nekik kell az agilá- ción keresztül a dolgozók körében fe­gyelmezett szervezeti életet megterem­teni. A konkrét példákkal való érve­lés mellett legdöntőbb ezen a téren a személyes példamutatás. Ahol a kom­munisták — akiknek a munkáját szá­zak figyelik — maguk sem mutatnak jó példát, ott nem képzelhető el szi­lárd munkafegyelem. Jó példa erre a Bonyhád-islvánmajori „Dózsa Népe" termelőszövetkezet, ahol a kommunista vezetők közömbös szemlélőkként el­néznek a hibák felett: tehát nem jár­nak élen a fegyelem megszilárdításá­ban. Hangyási József volt párttitkár és Búzás Gáspár a szövetkezet egyik politikailag legfeljettebb tagja, lénye­gében semmit sem tettek a fegyelem megszilárdítása érdekében akkor, ami­kor a tagság vadászgatní jár, a szö­vetkezetben pedig társadalmi munká­sok dolgoztak. A „Dózsa Népe“ szö­vetkezetben elsősorban a kommunisták mulasztása okozta az őszi munkála­tok elvégzése terén mutatkozó hatal­mas lemaradást.. A fegyelem megszi" lárdítására az ősz folyamán indult el a gyönki ..Vörös Csillag ban. Pontosan feltérképezték a szö­vetkezet összterületét elosztva brigád­éi munkacsapat területekre. Ugyanak­kor elhatározták a szövetkezet tagjai, hogy a munkacsapat területeken belül megszervezik az egyéni területeket is. Ez alkalmat da arra, hogy lemérhes­sék. ki milyen munkát végzett, ho­gyan állta meg helyét a termelésben: mennyire dolgozott fegyelmezetten. Ha a kapálások ideje alatt, ahelyett, hogy saját területén végezné a mun­kát, elfecsérli az idejét, — az mind­járt észrevehető, mert az ő területe gazos marad. Ha nem lenne meg az egyéni terület, nem lehetne lemérni — és így csak elsikkadna — mulasz­tásának nagyságát. A szocialista és szocialista jellegű szektorokban fennálló hibák kikíiszö- böléaíire felbecsülhetetlen segítséget helves kezdemény esés kaptunk a néhány héttel megyénkben járt szovjet parasztdelegáció tagjaitól. A szovjet küldöttség tagjai a bony- hádi gépállomáson a tervkészítés terén vettek észre súlyos hiányosságokat és rámutattak arra, hogy ebből adódik a laza munkaszervezés és a munkafegye­lem hiánya. A küldöttség tagjai meg­állapították, hogy a tamási „Vörös Szikra“ termelőszövetkezet sokkal jobb eredményeket tudna elérni, ha kiépí­tették volna a brigád, munkacsapat é« az egyéni munkaterületeket. Rámutat­tak arra, hogy a szovjet kolhozokban a terület megosztása az alapja a szi­lárd munkafegyelemnek. A területmeg­osztásnak nélkülözhetetlen jelentőlé­ge van a jutalmazásoknál is, mert, aki nagyobb eredményt ér el, az na­gyobb jutalmat érdemel a rendes ke­reseten felül. Az eredmények pontos lemérése pedig csak a munkamegosz­tás által képzelhető el. lljabb szovjet módszerek alkalmazásával harcol a vybnanicei szövetkezet a jövő évi bő termésért Az őszi mezőgazdasági mun­ka■ m alapja a köri étkező év bő termésének. Ezzel kapcso­lóiban Josef Kraiochvil, a vyhnanir.ei termelő szövetkezei szántóföldi brigádjának veze­tője a következő levelet küld te a, „Etűdé Právo“ szerkesztő, ségén eh. Amikor néhány hektár földemen egyéni gazdálkodó voltam, bizony ne­hézen ment a mezőgazdásági munka. Akadt elég feladat: szántás, előkészí­tés a vetésre, gondolkodás az állatok­ról és a takarmány biztosítása. Hogy a munkám eredményesebb legyen és segíthessek az új szebb élet kialakí­tásában én is, beléptem a termelő- szövetkezetbe. A szövetkezeti tagok megválasztottak a szántóföldi brigád vezetőjévé. Eleinte visszariadtam a feladatoktól. Éppen elég munkám volt annak idején hét hektár földem­mel, hogy boldogulok most majd 150 hektár földdel. A nehézségeket azonban sikerült legyőzni. Brigádot alakítottunk; a brigádon belül mindent megbeszél­tünk és kölcsönösen segítünk egymás­nak a napi feladatok megoldásában. Este, amikor a szövetkezeti tagok be­írják aznapi teljesítményüket, megbe­széljük a következő napok feladatait. A tagok javaslatait közlöm a szövet­kezet vezetőségével, egy-egy lényege­sebb javaslattal pedig a pártszerve­zethez fordulok. A pártszervezel min. denben a segítségünkre siet. Az aznapi 'feladatokat reggel adom ki az Összegyűlt szövetkezeti tagok­nak. A szoros együttműködés ered­ményeként a párhuzamosan folyó szén-a begyűjt és és burgonyaszedés munkaidejét lényegesen megrövidítet­tük. A jó eredményeket nemcsak annak köszönhetjük, hogy minden szövetke­zeti tag ismeri feladatát, hanem an­nak is. hogy a brigádokat kisebb cso­portokra osztottuk, ahol vegyesen vonnak gyorsan és lassan dolgozók. Ez a módszer különösen bevált a ké­ve-kötésnél és.a krumpli-szedésnél. Az őszi munkák sikeres befejezése érdekében nemcsak a szövetkezeti ta­gok beszélik meg a napi feladatokat, hanem állandó m eg'b ész élések e t tar­tunk a gépállomások dolgozóival is. Ezek a megbeszélések elősegítették a munkaerők helyes elosztását és ennek következtében például a csépiési időt 9 nappal lerövidítettük. Most az őszi munkák idején a. tér. toros minden reggel hat órakor meg- melőszövetkezet elnöke és Lukes trak­tor gyed ja az előző nap végzett mun­kát.. A szövetkezén tagok cs a trak torosok között a heti munkaterv alapján osztják el a munkát Eldön­tik, hogy melyik táblát, készítik elő a vetésre és hol használják fel a szö­vetkezet- fogatait. Három nap alatt két traktor és néhány fogat segítsé­gével vetésre előkészítettünk 15, be­vetettünk 10 hektár földet,. Egy másik lófbgattal pedig 6 hektár földről szán­té ttuk ki a burgonyát, A gépállomás elhatározta, bogy Lu­kes brigádvozető módszerével megis­merteti a töbib gépállomás traktoro­sait is, hogy az őszi munkákat mi­nél hamarabb és minél eredményeseb­ben tudják befejezni. . Ugyanakkor mi is elhatároztuk, hogy javítunk munkánkon. Ezért meghívtuk a mostani szövetkezeti ta­gokat. hogy ismertessék a Szovjet­unióból átvett keresztsoros vetési módszert. Indrák elvtárs, járási agro- nómus ismertette a módszer előnyeit. — A keresztsoros vetés biztosítja a magok egyenletes elosztását és azt, hogy minden egyes növény napfényt kapjon és megfelelő mennyiségű ta­lajnedvességhez jusson. A gyakorlat bebizonyította, hogy keresztsoros ve­téssel a búza terméshozama körülbe­lül 5 mázsával nagyobb hektáronként, mint az eddigi egysoros módszerrel véágzett vetés esetén. Magasabbra nő a gabona és jobban lehet irtani a gyomnövényeket is. Ulána Josef Hlavsa, vybnanicei ter­melőszövetkezeti tag szólalt fel. — Nos, próbáljuk meg! Csakhogy több a munka, ha két irányban kell elvégezni a vetést. Gyorsan ki kell szedni a burgonyát, hogy idejében elő tudjuk készíteni őszi vetésre a földet. Jan Krajcsi, a mostani járási vég­rehajtóbizottság mezőgazdasági osztá. lyának tagja eloszlatta Hlavsa aggá­lyait, — Te legyenek gondjaid a. többi munkával kapcsolatban — mondotta. — Összekapcsoljuk a gépeket és gépcsoportok segítségével hamarabb végezzük el a keresztsoros vetést, mint az egysoros módszerrel. Átvettük a mostiak tapasztalatát és bevezettük a szovjet munkamódszert: a keresztsoros vetést. Elhatároztuk, hogy ősszel 10 hektáron búzát, 10 hektáron árpát és 5 bektá^n zabot vetünk már keresztsoroean. A szovjet agrotechnikai módszerek alkalmazásával biztosra vehető, hogy dúsabb lesz az aratás, sokkal bősé­gesebb gabonatermést takarítunk majd be a jövő nyáron, mint ebben az esztendőben. NÉPNJVI.t'ÓK ÍS PÁRIBhZAtMIAK SZAWA»A nélkülözhetetlen az agitáció* munkában D. BELJ AJ EV: a sí ft€HRIMMIIIRB“‘ ELVTAR Az Októberi Forradalom, hulláma csak decemberben ért cl a mi tele­pünkig. Azon a napon a gyár legtágasabb műhelyében, a hangerőében jöttek össze a, munkások, hogy megválasszák a. munkás bizottságot. Elsőnek Kirill Mironov, egy köpcös, vörösszakállú hengerész kapasz­kodott fel a szónoki emelvényt helyettesítő ócskavaskupdcra, de még ki sem nyitotta a szájút, amikor ■máris ilyen kiáltások hangzottak fel: — Válasszuk meg őt elnöknek! — Helyes! Úgy van! — Nahát, állj csak neki, Kirjusa! Mironov segélyt kérőén1 pislogott, jobbra-bálivá. A lelkes felkiáltások teljesen elnyellek rekedtes hangját, csak szája mozgásából lehetett követ­keztetni, hogy ezt. mondja: — De elvtársak! Annak rendje és módja, szerint megválasztották „A termelést ellenőrző mnukésbizottság'' elnökének. — De hát. ez lehetetlen, elvtársak! Hiszen én-még... Szavai itt félbeszakadtul:., mert a. munkások rállukra, kapták és diadal- in.r.nelben vitték a gyári irodához, amelynek ajt.ján már kiszegezte, valaki a. „MunkásbizoHság" feliratú táblácskát. En akkoriban a helyi szovjet, végrehajtóbizottságnak küldönce voltam. ljÜU alkalommal kezembe nyomtak valami cédulát azzal, hogy vigyem el a gyári muri kásbizotf Sághoz és hozzam el az öt villanylámpát, amit a, végrehajfóbizottság kér. Mironov tempós mozdulattal vette, át tőlem a papírt, figyelmesen meg. ué-.te, majd engem is végig mért. Huncut-kár kacsintással próbált ugratni: llát aztán mond csak, kedveském: i.udsz.o: mar olvasni? Már hogyne tudnék. Hiszen már az ötödik osztályba, járok. Né mond! Tényleg tudsz olvasni? Isten bizony tudok, Kirill Szavelics. — Csak ne cskiklözz. Hadd lám, mit tudsz. Olvasd el nekem ezeket a sorokul... Átvettem a cédulát, amit hoztam és elolvastam. Ejha! Es tényleg. Egészen jól olvasol. Most pedig azt mondd meg nekem: írni is tudsz? De még mennyire! No nézd csak! Nem füllentesz, kedveském? — Nem én. • — Lássuk csak. Tegyünk próbát. Itt a toll. írd hát oda arra cédulára: Szjomin raktáritoknak, pont. Adj lei a VB-nek öt lámpát, po-nt." Megvan? — Meg. — Mutasd csak... Ez már igen, barátocskám! Figyelmesen vizsgálhatta írásomat, majd megmártotta. a tollút, és nagy sz üszögös, nagy kínlódás közepette odakaparta, szarkalábbetűkkel, hogy „Kir. Mir." Amikor végzett, megkönnyebbülten sóhajtott, majd, megtörölte gyöngyözö homlokát. Vasportól és fűztől feketére cserzett kezével megsimogatott, lopva körülhordta tekintetét a szobán, azután halkan megkérdezte: — Mondd., kedveském: megtanítanál-e engem ír ni-olvasni? Marthát látod-, ezek itt megválasztottak elnöknek, aztán én még írni sem tudok. Emiatt az átkozott aláírás miatt már elkereszteltek „Kiri-Miré'.nek. l’cdig nekem nincs nevetni való kedvem. Sok-sok téli estén át ültünk kettesben az ábécés könyv melled. Tizennyolc tavaszán egyik este különös kedvességgel fogadott. Megkínált teával, és feketére pirított kenyérrel. — Tudod, kedveskein: holnap indulok a frontra, mint a telep munkás- zászlóaljának kommisszárja. Meg kell vernünk azokat a. gaz fehéreket.. Ide tudnád-e adni. nekem ezt a könyvet? Most már valahogy elboldogulok egn- mágam is. — Örömmel odaadom, a könyvet, Kirill Szavelics. — Köszönöm, barát ócskám. Nemrégiben zajlott le a Szakszer rezetek Házában a szovjet béke kon­gresszus, amelyen én is résztvettem.. Az emelvényen egy őszhajú. frissen beretváll, keménykötésű, idősebb férfit láttam. Korát meghazudtoló frisses. seggel lapozgatott jegyzeteiben, majd szólásra emelkedett. Lelkes szavak- fiaikat mondotta el, hogyan harcolnak a szovjet, emberek a béliéért immár a forradalom első napjai óta. Beszéd közben többször idézte. Lenin és Sztálin szavait. Amikor lejött az emelvényről, hozzáléptem, örömömet és meghatottság gomat nehezen leplezve, szorítottam kezet vele: Jó estél. „Kiri-Miri“ elvtárs! — üdvözöltem. Késő éjszakáig bolyongtunk Moszkva utcáin és i*y kedvesebb ende, keinket: a mi egykori munkástelepünk „Októberét“ idéztük Alig több, mint két hete, hogy le­zajlott *a tatabányai jbányásztanáos- kozás. A tanácskozáson felszólalt Rá­kosi elvtárs és felhívta a bányászok figyelmét a munkafegyelem terén fenn-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom