Tolnai Napló, 1951. július-december (8. évfolyam, 151-304. szám)

1951-11-07 / 260. szám

195t NOVEMBER 7 N A PL O 7 Inhoff Istvánné, a Tolnai Selyemgyár dolgozója 59 százalékkal teljesítette túl november 7-í vállalását A Sxu esi-es a t or íj íi és nx egyiptomi i. A Tolnai Selyemgvár dolgozói hetekkel ezelőtt megtették felaján­lásaikat a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom 34. évfordulójára és fogadalmat tettek szeretett ve­zérünknek, Rákosi elvtársnak, a többtermelés érdekében. A fogada­lom megtétele után a dolgozók között nagy lelkesedést váltott ki az, bogy a fogadalmat maradék­talanul teljesíteni is kell. A párt- szervezet, a vállalat vezetősége gondoskodott arról, bogy a dolgo­zók versenyvállalásaikat maradék­talanul teljesíteni is tudják. De emellett ajándékokat tűztek ki a versenyben jó eredményt elérő dolgozók jutalmául. A Tolnai Selyemgyár dolgozói az augusztusi munkaversenyben is ki­váló eredményeket értek el. Azon­ban a versenylendiilct zökkenő nélkül nagy lendületei ment át a november 7-re tett vállalások tel­jesítéséért. üzemrészek között fel- újult a verseny. Az egyéni és pá­rosversenyzők lelkesen vívták harcukat munkapadjaiknál, hogy vállalásukat maradéktalanul telje­sítsék. Az üzemrészek közötti ver­senyben elsők lettek a fűzők azzal az eredménnyel, bogy 18 minőségi vállalásból 17 válla­lást teljesítették és a 9 terv- teljesítési vállalásnál mind a kilencen teljesítették vállalásai­kat, illetve 47 százalékra túl­teljesítették felajánlásaikat. Ebben az üzemrészben kiváló eredményeikkel segítették elő, hogy a fűzők elsőnek kerül­jenek ki n versenyből. Inhoff Istvánné 59 százalékkal teljesí­tette tűi november 7-re tett felajánlását, Horváth József né pedig 54 százalékkal szárnyalta túl vállalását. Kiszerelőknél valamennyi dolgo­zó versenyben áll, öt dolgozó tett termelési vállalást és ezt üzem- részenkénti átlagban 22 százalék­kal teljesítették túl. Ttt kiváló ered­ményt értek cl Strcer Teréz ki­szerelő, aki "2 százalékkal teljesí­tette túl vállalását, de nem messze maradt tőle a vállalás teljesítésé­ben Joósz Erzsébet kiszerelő sem, Szabotáló kulákokat ítélt el a megyei bíróság Dolgozó parasztságunk becsülete­sen túlteljesíti beadási kötelezettsé­gét, mert ezzel saját életszínvonalé nak emelkedését és a felemelt ötéves tervünk sikeres befejezését segítik eíö. Ugyanakkor a kulákok, a dol­gozó nép belső ellenségei minden igyekezetükkel azon dolgoznak, hogy ezt a fejlődésünket meggátolják. Horváth Gyűlábé és Rajna József ozorai kulákok úgy a tej, mint a gabona-beadási kötelezettségüket el­szabotálták. Horváth Gvuláné 437 kiló tengerit- titkolt el az elszámoltató bizottság elől. Rajna József pedig S53 liter borbeszolgáltatásának nem tett eleget. Kránicz Vcndelné ozorai 50 holdas kulákasszony 203 kiló ten­gerit és 50 kiló burgonyát rejtett el az elszámoltató bizottság elöl. Hason lóképpen cselekedett Bognád István' 27 holdas pincehelyi kulák is. -aki a baromfi- és tojásbeszolgáltatásápak nem tett eleget . Ezek a kulákok így akarták a dolgozó nép államának fejlődését és. a dolgozó nép életszínvonalának emelkedését megakadályozni, mint Rajna Lőrinc 24 holdas ozorai kulák is aki a bor, baromfi- és tojásbeszol. gáltatási kötelezettségét teljes egészé­ben elszabotálta. Ezekre a szabotáló kulák okra a dolgozó nép éberen fel- j figyelt és igyekezett őket a megfele­lő helyre juttatni. A megyei bíróság f eltebb vitel! bün­tető tanácsa Horváth Gvuláné kulá kot 3 hóna-pi börtönre, 400 forint pénzbüntetésre ítélte, míg Rajna Jó­zsef kuíáikot pedig 4 hónapi börtönre. 800 forint pénzbüntetésre és 3 évi küziigyektől való eltiltásra ítélte Krániez Veadclnét 3 hónapi börtönre. 800 forint pénzbüntetésre és a politi. kai jogok használatától 1 évig tartó időre tiltotta el. Bognár István kulá- kot a megyei bíróság fellebbviteb tüntető tanácsa 6 hónapi börtönre. 500 forint pénzbüntetésre, 1000 forint értékű' vagyonának elkobzására és 3 évi közügyektől való eltiltásra ítélte. Rajna Lőrinc kulákot közérdeket veszélyeztető bűntett miatt. 7 hónapi börtönre, 800 forint pénzbüntetésre és 8 hold földjének elkobzására ítél­te a megyei bíróság. aki 31 százalékkal teljesítette túl november 7-i felajánlását. A fonoda üzemrészben is szép eredményt értek el a dolgozók, rendita-vállalásukat- túl is teljesí­tetek cs így a versenyben állók 12 számmal javították meg a ren- ditát, ami azt jelenti, hogy az egész fonodához viszonyítva 3 számmal javult meg a rendita. Ki­váló eredményt értek el Horváth Jánosáé fonónő, aki 18 százalékkal teljesítette túl vállalását, verseny- társnője Flejdi Ferencné 17 száza­lékkal. Szép eredményt értek el a no- veniber 7-i munka versenyben Gé me-i Ferencné trámázó, aki 32 szá­zalékkal teljesítette túl felajánlá­sát, Schmidt Edit 29, Frech Kata­lin sodró 22. Rottler Erzsébet mo- tollázó 20, és Pirgi Anna 18 száza­lékkal teljesítette túl felajánlását. Lemaradtak a motringotokon, ahol a dolgozók a felbontott ter­vükhöz képest 28 százalékkal ma­radlak le. Itt megmutatkozik az, hogy a dolgozók nem tartják szív­ügyüknek a fogadalom teljesíté­sét és nem látják azt, ha lemarad­nak, saját magukat károsítják meg, de egyben az ellenség munkáját segítik elő. Feladat legyen tehát minden dol­gozónak az, hogy aki a november 7-i munkaversenyben nem teljesí­tette felajánlását, az maradéktala­nul teljesítse december 21-re a Sztálin elvtárs születésnapjára. — Szakcs községben a községi nép­művelési ügyvezető egy köszöntő kul- íúrbri'gádot alakított, akik a begyűj­tésben élenjáró dolgozókat lelkesítik a további munkák jó elvégzésére, ugyanakkor a bálul! kullogó gazdákat pedig serkentik arra, hogy az állam­mal szembeni kötelezettségüket határ, idő előtt 'teljesítsék, mert ezzel fejlő­désünket segítik elő. A MAVAUT vonja felelősségre... Az elmúlt szombaton szinte felhá­borító eset történt. a szekszárdi MÁVAUT megállónál. A Simontornya- Gvönk-szekszárdi autóbuszok nem in­dultak ki a rendes idő szerint. Né­hány óra késéssel beérkezik a meg- állóhoz az egyik autóbusz, amelynek a kalauza kihirdeti, hogy csak azok az utasok szállhatnak be a kocsiba akik Gyünkön túlmennek, mert a gyönki autóbusz egy negyed óra múl­va szintén kiindul. Ez mindeddig he­lyes intézkedés volt. Nem volt azon­ban helyes és szinte felháborította az utasokat az, amikor meglátták, hogy egyes esetekben a kalauz „engedélye­ket“ ad. Előzőleg csak távolsági uta­sok fel veréséről volt szó. A kalauz jóindulatából felszáll hat ott azonban jónéhány kölescli és varsádi utas is és helyettük lemaradtak azok. akik messzebbre mentek. A lemaradt uta­sok jogoson elvárják, hogy a MA VAUT vezetősége felelősségrevonja a Simontornya-Gyönk-szekszárdi autó­busz kalauzát, aki lényegében becsap, ta az utasok egy részét. Ma i 951 -et írunk. Nem engedhetjük meg tehát a kivételezést főleg olyankor, amikor az igazságtalanság miatt azoknak kell lemaradniok az autóbuszról, akiknek valóban fontos volt az utazás. morf. Lebontották. Éveken keresztül gyűjtöttem, görnyedve hordtam össze minden fillért, s néhány óra alatt szét­ver lék a házat. Nem volt házam, pe­dig megvontam magamtól mindent, amit csak lehetett. A földesúr kifosz­tott. Később örültem, hogy elmehet­tem hozzá részesaratónak. — Vájjon változotl-e akkor az éle­te, mikor a vasútat építették? U gy-e nem voti akkor a remélt „Világvége*’1 ? — kérdeztem, s együtt éreztem vele. — Bizony nem volt még akor sehol sem a vált jobb életünk. Meghalt a feleségem és a harmadik gyermekemet is elvesztettem. Itt álltam egyedül, s csak c. még életben lévő két csalá­domban reménykedhettem, lalán majd segítenek és nem kell a ^szegény­házba1' mennem.. Nem volt senki, aki segített volna rajtunk. Valaki azon­ban mégis gondolt ránk, de akkor még nem tudtam ezt. A szovjet emberek segítettek átvészelni a nehézségeket. Minden nyomortól ők menteitek meg, a szovjet emberek!... Mélyet lélegzik, mintha most sza­badult volna fel a kizsákmányolok el­nyomásától. Pödört néhányt dús bajú- szán és tovább folytatta: — Azok gondoltak rám is. 57 év áfán végre ,én is otthon érezhettem magam a községünkben, a mi közsé­günkben. Elűzték a szovjet emberek a kizsákmányolóinkat: Bezerédj Máriát, aki 3000 hold birtokosa volt és báró fiától is, aki 1700 hold föld és a ,,hozzátartozó cselédeknek volt az ura '. A párt a község lakóinak föl­det adott. A lakosság túlnyomó több­sége kapott földet. 1500 hold helyei: 5400 holdat vallhattunk magunkénak Megnyílt Szedres dolgozó parasztjai­nak is a boldogulás útja. Végre 58. élet évemben saját, földemen dolgozhat, lám! El tudja képzelni milyen érzés volt a földbe akasztani az ekét, hasí­tani hosszú barázdát, amely nekem termeit? Gondoztam is, úgy szerettem, mint az életemet. Korán szántottam, vetettem és egyre magasabb termést adott. A. jaltai olt háztelken ismét el­kezdtem házat építeni. Állami kölcsönt kaptam, mert egyedül nem bírtam az építkezési költséget viselni. A tavasz- szál már be is költöztünk. Világos, 3 szobás, konyhás lakásom van. Ez az enyém. Itt töltöm le öreg napjaimat Álig tudtam követni gondolatait. magával ragadott a lelkesedés, az öröme. Hosszan, boldogan mesélt a megváltozott éleiéről. Már régen kiér­tünk az állomásra, de még mindig er­ről beszélt. Megtudtam tőle, hogy <r két családja éleiben maradt és együif laknak veie. A lány már férjhezment és két kis unoka vidám kacagása ie- szi szebbé az életét. Ezeknek már nem a tüdőbaj sötét, nyirkos odúja juloli. hanem világos, tiszta, köépületbcn löl. tik gyermek éveiket. A nép állama gondoskodott róluk. A község villanyt kapott, elűzte Szedres utcáiról az öröknek vélt sö­tétséget. De elűzték a dolgozók tudat­lanságát is. A volt -két felekezeti és a volt három nagybirtoki „iskolát" rendbehozták és most az ősszel iskola- fürdőt is kaptak a tanulók. S amint végig gondolom a hallóito­kat és megköszönném a szíves társa­ságát még elmondja: — Még nem küzdöttünk meg telje­sen a múlttal. Van még maradványa Szedresen is. Kulák az nincs szeren­csénkre, de ha a kuláknál lehet vesze­delmesebb egy pap, akkor bizony van mit tennünk. Árurejtegető az a nép- butíló, a padlásáról a tanács dolgozói hordták le az elrejtett kukoricát. De uszít is a népi demokrácia elten. Ki­játssza a törvényt, a népnek lázító beszédet kart. De egyre kevesebben hallgatják rágalmait, egyre többen megutálják, elfordulnak tőle. A ' vonat megérkezett. Felszálltam. Búcsúzóul még utánam szólt: — Azért érdemes volt 63 évet élni, mert megtudtam mi az öröm, tudom, hogy nincs többé olyan erő, amely el- vehetné tőlünk saját alkotásainkat. Mielőtt megkérdezhettem, volna ne­vét, a vonat elindult . . . Nevét nem tudom, de nem h fontos, mert hasonló, képpen mondhatta volna el megválto­zóit életét bármely szedrest dolgozó paraszt. Egykor valamennyien a föl­desurak rabigáját húzták, ma pedig mind szabadok! Közel hét évtizede — lSS2-ben — | brit fegyveres csapatok rohanták meg Egyiptomot, hadihajók honi bázták Alexandriai és kíméletlenül irtották az egyiptomi hazafiakat, akik hazájuk függetlenségéért fegyvert ragadtak. A brit világ- birodalom túlereje győzött es Anglia — folytatta afrikai terjesz­kedését. Tizenhat évvel később — 1898- ban — Szudánt rabolta el a gyarmati háborúkban hírhedtté vált Kitchener lord vezetése alatt álló angol-egyiptomi csapatokkal. 1899- ben aláírták az úgynevezett szudáni egyezményt, amely meg­erősítette Anglia és Egyiptom együttes birtoklását. Ez persze csak papíron volt így, a valóság­ban a Szudán feletti hatalom Ang­lia kezében összpontosult és Egyip­tom részvétele mind a napi napig csak névleges maradt. Úgy az Egyiptom ellen indított expedíció, mint Szudán meghódí­tása az angol imperializmus szá­mára az „afrikai brit birodalom“ kialakítását szolgálta. A fontosabb a kettő közül kétségtelenül Egyip­tom meghódítása volt, hiszen a fá­raók földjének földrajzi adottsága döntő jelentőségű Anglia szem­pontjából Egyiptom Ázsia és Afri­ka legfontosabb birtokaihoz, mint amilyen jelentős az a szempont is. hogy egyiptomi területen át vezet­nek azok az utak. amelyek Euró­pát és Amerikát összekötik a Kö­zel és Közép-Kelet országaival, Dél-Afrikával, Indiával és a Távol Kelettel. Egyiptom tehát a brit afrikai és ázsiai birtokok szem­pontjából Anglia legfontosabb előretolt állásával emelkedett. Ám nemcsak Egyiptom földrajzi adott­sága volt döntő Anglia törekvései számára, hanem az Egyiptom föld­jén keresztülfutó Szuezi-esatorna, amely a brit birodalom stratégiája és gazdasága szempontjából még nagyobb fontosságot jelentett. + A gondolat, hogy a Földközi-ten­gert a Vörös-tengerrel az Afrika és Ázsia között húzódó földszoroson keresztül összekössék, már a kö­zépkorban- foglalkoztatta az embe­rek képzeletét. A terv később újra és újra felbukkant, míg 1856 ban a francia Ferdinand Léssepsnek, — aki ugyanolyan tehetséges mér­nök volt, mint amilyen ügyes üz­letember és diplomata, — a francia kormány segítségével sikerült el­érni Said egyiptomi pasánál, hogy beleegyezzék a csatorna megépíté­sébe. A franciák, akik szívósan és minden eszközzel pártolták Lesseps tervét, aligha gondoltak arra, hogy a terv támogatásával — Anglia malmára hajtják a vizet. Lesseps nemzetközi társaságot alapított a csatorna megépítésére, Egyiptom ingyen adta a földet, amely a csatorna nyomvonalán feküdt, rendelkezésre bocsátotta kőbányáit és csatornaépítési mun­kálatokhoz szükséges munkaerők négyötödét. Az építés 1859 ben megkezdődött, s bár sík területen ástak, ahol nem volt szükség zsi­lipek építésére, tíz évig elhúzó­dott. Ennek magyarázata az, hogy a munkálatokat főleg kézierővel végezték — csak az építkezés vé­gén állítottak üzembe földkiemelő gépeket — és ebben a megerőltető munkában, meg a járványos be­tegségek következtében közel 20.00« egyiptomi munkás pusztult el. Tragikus sorsuk félelmetesen hasonlított őseik: a piramisokat építő egyiptomi rabszolgák sor­sára. A nagy munka végül mégis el készült és a- 166 kilométeres hosz- száságban épült csatornát 1869-ben átadták a forgalomnak. A megnyi­táskor szélessége 21, mélysége 7.5 méter volt, később 119 méterre szé­lesítették és 12.8 méterre mélyí­tették. Azóta 45.000 tonna vízkiszo­rítási! óceán járók is átmehetnek a csatornán, amelynek mentén há­rom nagy kikötő van: a Földközi tengernél: Port Said, a Vörös-ten­gernél Szuez és közepén Ismailia. ♦ A Szuezi-esatorna jelentős mér­tékben megrövidítette az utat Európa és Ázsia között, ami a» angol tengeri kereskedelem szá­mára óriási előnyöket jelentett: meggyorsította az áruforgalmat, lényegesen csökkentette a szállí­tási költségeket. A Szuezi-csator- nán áthaladó hajók között mindig a brit gőzösök voltak túlsúlyban, a „Service économique et finan­cier“ című francia bulletin adatai szerint 1950-ben a brit flotta 26.5 millió tonna telierárut szállított, utána norvég hajók következnek 11.5 millió, a harmadik helyen pe­dig az USA 8.5 milló Ionná tarta­lommal. Egyébként 1950-ben bo­nyolította le a Szuezi-esatorna csúcsforgalmát: 11.751 átha józással, 82 millió tonna telierárut szállítot­tak. A szállítások nagy része a csa­tornán délről észak felé áramlik, vagyis — a gyarmati és függő or­szágokból az anyaországok felé És ha figyelembe vesszük, hogy ezeknek a szállítmányoknak nagy- része ipari nyersanyag, akkor vi­lágosan áll előttünk, milyen sze­repet tölt be a Szuezi-esatorna az ázsiai és afrikai országok nvers- anyagkincseivel, az angol-amerikai monopóliumok szolgálatában. Természetesen nagy jelentősége van a Szuezi-csatornának a nyu­gati hatalmak agresszív háborús készülődésének szempontjából is, amit egyetlen adat világosan bi­zonyít: 1950-ben a csatornán ke­resztül északi irányban 47.5 millió tonna olajat szállítottak, amelyben Anglia. Franciaország, az Egyesült Államok, Olaszország és Hollandia osztozott. (Folytatjuk.) ÁLARC Kozmetika és íöiténeiem A kaliforniai Palo.Altoban az egye­temi és középiskolai történelemtaná­rok konferenciáján Allan Kevins, a columbiai egyetem professzora heve­sen megtámadta azokat ,.a naiv idea­listákat“, akik nem úgy adják elő Amerika történelmét, ahogy azt az ISA uralkodó körei szeretnék. Ke­vins a „naív idealisták“ alatt nyil­ván azokat a történészeket értette akik óvatosan bár. de mégis csak őszintén feltárták a gyalázatos mód­szereket, amelyekkel az amerikai hírhedt ..hatvan család“ gigantikus vagyonát szerezte. Néhány történész odáig is merészkedett, hogy ezeke- a doUármilliárdosoka.1 — rablólova­goknak nevezte. Nevins professzor kioktatta 'a kon- ffrencia résztvevőit, hogy a jövőben megjelenő kiadványokban a, rockefeL lereket, a carnegieket és morganokai nem rablólovagoknak, hanem Jko- runk anyagi hőseinek“ kell nevezni. A palo-altoi konferencia szegecseo- mosdatási kísérletének híre eljutok, a Fehér Házig is, és nyilván ennek a következménye volt Truman elnök­nek az az intézkedése, amellyel nem­régiben. a columbiai egyetem néhány fiatal történészét különleges feladat­tal bízta meg. Az elnök meghagyta, hogy állítsák össze az Amerikai Egyesült Államok igazi történetét, mert az USA históriáját az óceánor innen és túl egyes ..rosszindulatú1' személyek elferdít ettek. Az amerikai kozmetika, amely vil. lanymasszázsaival, kfémjeivel, plasz­tikai műtétéivel annakidején a körö­zött chicagói gengszterek arcát egyik napról a másikra felismerheteüenné \áltoztatta, s amely Hollvwod szarná ra futószalagon gyártotta az ábrán­dos, baba-szemű, vagy forraló tekinte­tű vamp.típusokat, most bevonult a történelem területére is. „Gazdasági hősöket“ csinál a dol­gozó milliókat leigázó könyörtelen kegyetlenséggel törtető dollärkatandó­rokból, szelíd álomlovagokat az im­perializmus condottierijeiből — s nyilván békeh arcosokat Mac Arthur meg Ridgvay tábornokokból. Csak óvatosan a kozmetikai ravasz kodásokkal, mert a plasztikai máz. amit felkennek az arcra, hamar meg. pattogzik, lehull és — előbukkan az igazi arc.,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom