Tolnai Napló, 1951. július-december (8. évfolyam, 151-304. szám)

1951-11-03 / 257. szám

1851 NOVEMBER 3 NAPLÓ Á Nagy Októberi Szocialista Forradalom ünnepének tiszteletére tett fogadalmak teljesítéséért Kalcmos Jánosné a bimontornyai Bőrgyár dolgozója 135 százalékos vállalását 179 százalékra leljesiteltp százalékról 135 százalékra emeli. Vál lalását túlteljesítette, mert az utolso tíz napon 171) százalékot teljesített s tervével november 19-nél tart. Az ilyen jó példák nem egyedülállók, hanem sorozatosak, ami azt bizonyít­ja, hogy dolgozóink kötelességüknek tartják, hogy Rákosi clvlársnak tel1 ígéretüket valóra váltsák. mint példáiul a Dunakömlödi Útépítő­nél. A pártszervezet kezdeményezésére a vállalások teljesítése érdekében a dolgozók vállalták, hogy vasárnap is dolgoznak. Megyénkben a nagyüzemek, a Tol nai Textilgyár kivételiével mind tellek fogadalmat'szeretett vezérünknek, Rá. kosi elvtársnak. A munkaversenyben a dolgozók 80 százaléka kapcsolódó'1 be. Egyes üzemekben azonban több dolgozó lett felajánlási, mint például a Dombóvári Malomban, ajho! a dolgozók 100 százaléka áll ver­senyben a november 7-i vállalások Ic.ljesítséért. A Bonyhádi Cipőgyár dolgozóinak !)1 százaléka lett fel­ajánlást. A november 7-i versenyben legjobban a Bonyhádi Cipőgyárban ismerhetők fel az eredmények. A verseny kezde­tén csupán 14 brigád volt, ma már ez! a számot ‘21 brigádra emelték fel. Az üzemátlag is 20 nap alatt 6.4 szá­zalékkal emelkedett. A verseny lendületével a 100 szá­zalékon alul teljesítők száma legna­gyobb mértékben csökkent a Tatarozó Vállalat dolgozóinál. A 100 százalékon alul teljesítők száma az utóbbi kiér­tékeléseknél 5 százalékra csökkeni. A Tolnai Selyemgyárban 746 vállalás voll, ebből teljesítettek 624 vállalási. A november 7-i munkaversenyben egyenlően szervezik dolgozóink a termelés emelése mellet! az anyagla- karékosságo! és a Gazda-mozgalmai is. A Bonyhádi Cipőgyárban a Gazda-mozgalom (erén október 2Ő. ig 62.844 forint megtakarítás! értek el. A Tolnai Selyemgyárban 8.400 fo. rinlot, a Szekszárdi Tatarozó Válla- la'nál 6.000 forintot takarítottak meg. A munkafegyelem megszilárdítása terén azonban még nagy feladatok várnak üzemeinkre. Egyedül a Bonyhádi Cipőgyárban vezették be a 10 perces mozgalmat, amely a műszak pontos kezdését bizto­sítja. A Paksi Téglagyárban a vállalat- vezető plafont bűz. ..Ezzel a létszám inai többel 'termelni nem lehet1* — mondja. Hiba azonban az is. hogv az üzemi bizottságok nem irányítják a versenyt. hanem fordítva, a dolgozók irányít­ják az üzemi bizottságokat egyes fel adatok elvégzésében. Ennek követkéz, menye az, hogy a lervteljesítésérl fo­lyó küzdelem veszít jelentőségéből. Szomorú tapasztalat az is, hogy egyes üzemi bizottságok az irodá­ból irányítják a versenyt, mint például a Simon tornyai Bőrgyár­ban, ahol az Ü3, szakszervezeti funkcionáriusok nem figyelik kel­lően. hogy a munkaverseny mi­lyen kihatással van a terv tel­jesítésére. De több helyen a vállalatvezetők sem fektetnek erre kellő súlyt. Ebből kö­vetkezik az, nem látják, hol van s lemorzsolódás, mint például a Bony­LEVELEZŐINK ÍRJAK: Kedves Tolnai Napló! — írja Nagy Ferenc levelező, a dunakömlödi be­tonútépítő egyik kubikos brigádjának vezetője. -— Meglátogattam a duna- kömlödj Szabadság termelőszövetke­zetet. Látogatásom arra a.z időre esett, amikor a szövetkezet tagsága gyűlést tartott. Megállapításom szerint jól volt megszervezve a gyűlés, mert a tagságnak csaknem 1Ö0 százaléka je­len volt. Érdeklődésemre megmutat­ták a tagság munkaegységének ki­mutatásál, amiből megállapítottam, hogy a tagok jól kivették részüket az eddigi munkaiatokból. A Hornok Imre családja október 1-ig 633 munkaegységei ért el. Va.sz_ kő György pedig 365-öt. Katona Jó­zsef sem az utolsók közé tartozik’, ő is 217 munkaegységet ért el A többi tagok is szép eredményeket érlek el. A fiatalság közül Knap László alig 15 éves. mégis 211 munkaegységet ért el. Az eredmények mellett ko­moly hiányosságok is tapasztalhatók a szövetkezetben. amelyek abból adódnak, hogy egyes tagok még min­dig az ellenség befolyása alatt van­nak, és nem segítői, de kerékkötői a szövetkézet fejlődésén-ek. Nagy Ferenc levelező Dunák ömlőd. Hattush'M János levele Duna köm lódról a termelőszövetkezetből érkezett szer, kesztőségiinkbe. Arról számol be, hogy a bölcskei gépállomás vezető­ség-e mennyire elhanyagolja a terme- lőcsoportokaí. A hibák kezdet^ az aratásnál mutatkozott meg abban, bogy a gépállomás a legrosszabb ara­tógépjeit adta a termelőszövetkezet­nek. A jó gépeket pedig a dunafö'.d- vári egyéni gazdákhoz küldte aratni. Ennek következtében a terms'!őszövet- kezetnek kézi erővel kellett elvégezni a-z aratást A cséplésnél hasonló volt a hely. zet. A 800 holdon gazdálkodó Szövet­kezetnek egy hatos cséplőt küldött o gépáFomásvezető. j\ nyolcas és tizes cséplőgépeket most js az egyéni dol­gozó parasztsághoz küldte. Enmek kö­vetkeztében a szövetkezet utolsónak | fejezi^ be a cséplésl a községben. Az j őszi vetések megkezdésekor nem I küldte meg a, gépállomás a talajelő- I készítéséhez szükséges gyűrűshengert I és ezzel akadályozta a csoport veié ! sének menetét A kért hengereket szeptember eleje he'yett szeplember 27-re küldte csak el. azt is nagy ve­szekedéssel. így mivel a csoport vem akart késlekedni a vetéssel, logatos erővel kellett elvégezni a talajelőké­szítést és a vetési munkálatokat. Ne is csodálkozzunk, hogy ilyen hibák merülnek fel a gépállomáson, hiszen a gépállomás vezetője kész cséplőgarnitúra tulajdonosa volt és így érthető, hogy miért nem támogat­ja a lermelőcsoporlolxat — írja Na- nuska János, dunakömlödi levele­zőnk. A jtínosházai könyvetöképső iskoláról az alábbi lévaiét kaptak: KEDVES TOLNAI NAPLÓ! A szenlgálpusztai Szabadság tér meiőcsoportból jöttem Jánosházára könyvelői iskolára. 43 éves vagyok, de csoportunkban tőlem fiatalabb nem vállalkozott a tanulásra. 144 a sok fia. tál között iparkodok tanulni, most akarom elsajátítani azt a tudományt, amit a múltban magamfajta ember nem sajátíthatott el. Igyekszünk is tanulni mindannyian, hogy hazatéré- ünk után minő' jobb könyvelői lé­gyéi nk te rm el ő c s o p o r t j a i nk nak. Ideutazásom alkalmával láttam az inoiiai erőmüvet, a,mit ipari dolgo­zóink egymással versenyezve építe­nek. hogy azt minél előbb átadják rendeltetésének, hogy ezen keresztül meggyorsuljon szocializmusunk építé­se. Mi is versenyben tanulunk, hogy megháláljuk pártunknak és szeretett vezérünknek, Rákosi elvtársnak, hogy számunkra is lehetővé tette a tanulást. Ketten vagyunk itt; a bonyhádi járás­ból és úgy igyekszünk a tanulással, hogy az elsők között legyünk. Tud­juk. azt. hogy sok nehézséggel kel! megküzdenünk. de bátran fogjuk meg­állni helyünket, ahová pártunk állí­tott. Fiilöp József szentgálpuszt-ai Szabadság tsz. Ns tűrjük, hogy megyénk az uíe'sók kéziül legyen az országos versenyben Megyénk még mindig a sereghajtók között van az országos versenyben. Erről a szégyenletes helyről napokon belül el kell kerülnünk. Hogy fel­zárkózhassunk a2 élenjáró megyék mellé, ahhoz megvannak a lehetősé­gek. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az. hogy már számos község, köztük Pari és Gerjen, a legtöbb t-er- ménynemnél már túlteljesítette a ter­vét. . Megyénkben számos o/yan község I van, mint Dunalöldvár, Paks. Miszla, Koppányszántó, Nagy dörög, ahol kü­lönösképpen nagy a lemaradás. Az nem képzelhető el, hogy a lemaradott községek, mint kis szigetek a tenger­ben kü'önösképpen kedvezőtlen kör rülmények között vannak és ' így nincs lehetőség a teljesítésre. De nincs is ez így, hiszen a begyűjtési terv teljesítésének alapja, a bő termés, alig észlelhető eltéréssel minden köz­ségben megvan. A lemaradás okait tehát a begyűjtést végrehajtó szervek munkájában kell keresni. A lemaradt községekben szinte szokássá vált a ,,gyenge termés“ mese. Funkcionáriu­saink ahelyett, hogy minden erőt mozgósítsanak a begyűjtés sikere ér­dekében, felütnek az ellenség hang­jának. azt igyekeznek bizonygatni, hogy „valóban gyenge a termés.“ Az ilyen síró hangokra mindennél vilá­gosinkban válaszoknak az olyan meg­nyilvánulások, mint. Nagykónyiban Valiko Miklós példája, aki 6 hold földön gazdálkodik és 10 mázsa feles­leges kukoricájára kötött szállítási szerződést. A lemaradt községekben nem fek­tetnek kellő gondot az agitációra. ami természetes lemaradást von maga után a begyűjtés terén Ez a helyzet a többi között Pakson is, A paksi tanácsnál ugyanakkor arról beszél­nek, hogy a község ckégozój nem ér- lik meg a begyűjtés ffontosságát. Ha valaki a népnevelő munka iránt ér. delelő dik. egy lemaradt községben, legtöbb esetben ezt a választ kapja: .Elvtárs. mi állandóan agitálunk, a mi községünkben rendszeres a házi- agitáció.“ Ha megnézzük, hogy az ilyen ■,.dicsekvés“ a valóságban ho­gyan áll. mindjárt szembetűnik, hogy néha v a1 óbán végeznek a népneve­lők háziagitációt, de azmindössze annyiból áll, hogy megmondják a gazdának: „Teljesílse a beadási l:ö- telezeltségét, legalább nem zaklatják folyton a községünket“, ahelyett, hogy arról beszélnének, mit kap viszon­zásképpen a falu a.z ipari munkásság­gá1. Az ilyen tessék-Iásséks.zerű nép­nevei őmunkáért súlyos felelősség ter­heli a kommunistákat, mert az ő. de — elsősorban a vezetők — feladatuk a népnevelők aktivizálása. A lemaradt községekben a pártszer­vezeteik munkájára általában az jel­lemző, bogv nem gyakorolnak- meg­felelő ellenőrzésit a tanácsok, földmű- vesszövetkezetek és a tömegszerve­zetek munkája felisitt. A pártszerveze­tek nem nézik meg nagyon sok eset­ben, hogyan á|l a tanács apparátusá- ban a példamutatás, milyen a be. gyűjtési csoport nyilvántartása és Így tovább sorolhatnánk azokat a feladatokat, ameyek megoldásához pártszervezeteinknek nagy segítséget kell adni az ellenőrzésen keresztül. Sok esetben tanácsaink sem tanúsíta­nak megfelelő érdeklődést, például az olyan esetek iráni, mint ami Pakson is megtörtént, hogy a íöldiriüvesszö- vetkezet nem tette lehetővé a gaz­dáknak, hogy az ólvevőhelyen meg­kapják a vételi jegYeket. Az állan­dó átvevés biztosításába sem folynak bele segítő munkájukkal sok helyen, a tanácsok. Sok községben igen súlyos hibáit vannak a nyilvántartás terén, ami nagyban akadályozza a begyűjtést. Ha nem tartják például napróLnapra pontosan nyitván a gazdák betakarí­tási munkáltainak állását, nem tud­ják végrehajtani a begyűjtési tör­vénynek azt a pontját, ami a hátra­lékok- 5—10 százai ékkai való feleme­lésével foglalkozik. A nyi''vántartáso_ kát sürgősen helyre kell hozni min­den tanácsnál. Amikor a nyilvántar­tásokkal foglalkozunk. arra kell gondolnunk, hogy az is egyik fontos alapja a begyűjtés sikerének. Ozoro és Regszemcse községek példái ezt világosan megmutatják. Regszemcsén pontos a nyilvántartás, jól halad a begyűjtés is, ugyanakkor Ozorán a községi tanács nyilvánlortásából alig lehet valamit megtudni Ennek igen nagy szerepe van abban, hogy Ozora a járás községeinek a sereghajtója. Hogy megyénk előrébb törhessen a.z országos versenyben, feltétlen meg kell javítani községeinkben a ver­senymozgalmat is. Nem szabad azzal megelégedni, hogy papíron meg le­gyein a versenykihívás. A verseny - mozgalom állását állandóan értékelni kell. Helyes, ha a7 egyik községből a másikba verseny bizottságok men­nek időnként a verseny állását ellen­őrizni. Az ilyen értékelés alkalmat ad a szomszédos községek tapasztalatai­nak a felhasználásához; Szélesíteni kell a gazdák és utcák közti páros­versenyt is. Egyes községi tanácsok ezt úgy képzelik el, hogy gazdagyű­lésen, vagy egyéb értekezleten meg­szerveznek 2—3 versenykihívást és ezzel' be is fejeződött minden. Az ilyen versenymozgaiom nem szolgálja a2 eredmények növekedésének ügyét. Tanácsainknak a versenykihívások után gondoskodni kell azok rendsze­res értékelésiéről és az eredmények propagálásáról. A begyűjtés terén tehát éppen elég tennivalónk van. Községeinkben szá­mos o!yan kicsinek tűnő hiányosság­gal találkozunk, amely a valóságban erősen gátolja a begyűjtés menetét. Mindezeket a hibáikat sürgősen kikeli javítanunk, mert csak így tudjuk be­gyűjtési tervünket időben teljesíteni, csak így tudjuk jelenteni Rákosi elvtársinak: ..Méltóképpen ünnepeljük november 7-ét.“ Kövessük példájukat . . . Bc*e Lajos az ozorai földművesszövelkezet ket­tes számú bol'tkezelője 223 mázsa ku. koricára köttetett szállítási szerző­dést. Fari községben Horváth Mihály terményfelvásárló 330 mázsa, Suszbach László termény­adminisztrátor 138 mázsa kukoricát szerződtetett le a község dolgozó pa­rasztjaival. Az ő eredményük nagy­ban hozzájárul ahhoz, hogy községük már 60 százalékon felül teljesítette a szerződtetési tervét, A INagykónyi földművesszövetkezetnél • Ágyik Mar­git terményadminisztrátor november 7 tiszteletére vállalta, hogy 100 má­zsa kukoricára köttet szállítási szer­ződést. Vállalását október végéig 90 százalékra teljesítette. Siszler Irén lerményadminisztráfor szintén 100 má­zsa kukoricaszerződés megkötését vállalta.' Eddig 95 mázsára köttetett szállítási szerződést. ÉLETEM LEGNAGYOBB MEGTISZTELTETÉSE Fazekas János sárpilisi terményfelvásárló 54 mázsa' kukoricára köttetett szállítási szerző­Micrkó Irén,. elvtársnőt, a Simontornyai Bőrgyár dolgozóját, a tagság megválasztotta a pártszervezet vezetőségébe. — Élelem legnagyobb megtisz- Iéltetésé ez — mondja halkan Micskó Irén. Igen. ez nagy megtiszteltetés talán a legnagyobb.. Mennyivel más ez, mint a régi „megtiszteltetések“, mim. például ez, amikor a lökés kihalászott a tárcájából egy cigarettát és a mun­kás kezébe nyomta. Micskó Irént az élenjáró dolgozók bizalmukkal tisz­telték meg és a dolgozók élcsapatának, a pártnak lehet vezetőségi tagja A mull hét szombatján volt a taggyűlés és olt India meg Micskó Irén. hogy a vezetőségbe jelölték. — Nagyon, meglepődtem, de mégis elmondha lation jó érzés volt elsősorban az. hogy a pártszervezetünknek lehelek a vezetőségi tagja. Másodsorban pedig, hogy a tagság méltónak tartott ro és elfogadta a jelölési, — pedig nincs ebben semmi csodálatos, mert. ahogy beszélgetünk vele itt az üzemben, percenként szólnak hozzá a munkások, munkásnők. — Irén nézzél ki egy kicsit! Elvihetem ezt a bőrt? Jó lesz? — Irén nincs véletlenül egy tablettáid, nagyon fáj a fejem. A dolgozók szerelik Micskó Irént, mert ő maga is jól dolgozik. Nem régen dolgozik ugyan a bőrgyárban, de megállja a helyét. Jól teljesít és a tanulással is sokat foglalkozik. Pártiskolát végzett. — Mióta pártvezető ségi tag vagyok, mindig akad egy kis időre más elfoglaltságom is — mond ja. — Éppen ezért, pedig senki sem kért erre, most korábban jövök be, hogy munka közben legyen >döm mással is foglalkozni. Micskó Irén elv­társnő árva leány. Proletár családból származik és apja szcrencsétbmseg áldozata lett. Azóta nehéz és küzdelmes élete volt a fiatal leánynak. Min­den öröme a munkában volt. minta a bőrgyárban dolgozik. Ö büszke is erre később párt iskolára került, amely minden dolgozónak kitüntetés, így mondja ő is. A kongresszusi verseny ideje alatt többször volt jó eredményéről szó. sokszor irt róla a Tolnai Napló. — A legnagyobb megtiszteltetés számom­ra mégis az. hogy a pártszervezetnek vezetőségi tagja tehetek és úgy sze­retnék ezentúl is dolgozni, hogy ne legyek érdemielen erre a megtisztel­tetésre. — Rákosi elvtárs február 10-i beszédében mondotta ezeket a szava­kat: — ..Járjon elöl minden kommunista a munkaverseny minden ágában, az újítómozgalomban, a brigádmozgalomban...“ Micskó Irén elvtársnő elől járt. a munkaversenyben, a brigádmozgalomban és így érdemelte ki azt, hogy tagja legyen a párt,vezetőségnek. A gyakor­latban példázta meg azt, amit Rákosi elvtárs elmondott... dést a község dolgozó parasztjaivá!. Erdei Ferenc decsi boltkezelő 90 mázsa kukoricára köttetett szállítási szerződést. > ig Janó« harci boltkezelő résztvesz az 50 má­zsás mozgalomban; vállalása! Iliitől • jesítetbe. mert 7r mázsa kukoricára köttetett szállítási szerződést. Bigád Ilona felső ná na i terményndminisztrútor 25 mázsa kukoricára köttetett szállítási szerződést. / Az augusztus 20. utáni munkaverseny folyamai os to tábbv it ele megyénk üzemeiben azt bizonyítja, hogy a mun- kaverseny kampányszrrüsége felszámolódik és kezd állan­dóvá válni. Dolgozóink nagy számban lettek felajánlást rr Nagy Októberi Szocialista Forradalom méltó megünnep- Vosórr ós fogadalmai lellek szerCtcit vezérünknek Rakna: íjgy születtek az eredmények a Bonyhádi /ománrgyárban. ahol 803 vállalási tettek a dolgozók és Rákosi elvtársnak fogadalmat tettek hogy évi <érvükét november 7-re tel­jesítik. Eddig elérték, hogy október 26-án teljesítették pénzügyi tervüket. A Simontornyai Bőrgyárban kommu­nista példamutatással lelte meg fel­ajánlását Kalános Jánosáé, aki vállal, in hnffv félévi átlag!ermelés-él 133 Jó kezdeményezés tapasztalhat ó az építőiparban, elvtársnak. Ezek a felajánlások, teljesitések megmutatják dolgozóink hal árt alan szeretedét a nagy Szovjetunió, pát­iunk és annak vezére, Rákosi elvtárs iránt. A verseny szélesít ősében üzemeink túlnyomó többségében pártszerve­zeteink betöltik irányitó szerepüket és az irányítás met lelt aktív scéilsé&et adnak a verseny szélesítéséhez hadi Zománcgyárban, ahol'az CB csak ellenőrzi a versenyfelelős munkáját Az ilyen munkaverseny lélektelen és kikapcsolja az aktívák tevékenységéi és így akadályozzák a termelést, de akadályozzák a káderek fejlődéséi is Nem véletlen az, hogy a Bony­hádi Zománcgyár termelés ala­kulása annyira váltakozó és hul­lámzó, hogy tényleges emelkedést nehezen lehet megállapítani. Tervünk részleteiben való teljesíié. snéél feladatunk, hogy jobban kiszé­lesítsük az üzemen belüli versenyt és lendületesebbé tegyük úgy. hogy állan­dóan népszerűsítsük az elért eredmé­nyeket. De nemcsak a magas száza­lékot kell népszerűsíteni, hanem az olyant is, aki azelőtt 100 százalékon alul teljesíteti és felemelte teljesít­ményét 100 százalékra. Ezeket a hiá­nyosságokat csak úgy tudják meg­szüntetni üzemeink, ha minden üzemi bizottság a pártszervezet segítségével a verseny-mozgalom élére ált és az' állandóan irányítják és szervezik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom