Tolnai Napló, 1951. július-december (8. évfolyam, 151-304. szám)

1951-10-17 / 242. szám

s NAPLÓ 1951 OKTÓBER t? Sere Ernő elviérs ál!»iniszier,a népgazdasági tanács é nükének fe'szélaláse a UU- és gépipari minisztériumban tartolt országos kohászati értekezleten A kohó- és gépipari minisztérium országos kohászati értekezletet tartott, amelyen resztvettek a kohászati üze­mek műszaki vezetői, számos párt és szakszervezeti funkcionárius és sztahanovista. A konferencián ^meg­jelent és felszólalt Gerö Ernő elvtárs is. Gerö Ernő elvtárs bevezetőben ko­hászatunk helyzetét jellemezte. Meg­állapította. bár vaskohászatunkban a felszabadulás óta viszonylag jelenté­keny összegeket ruháztunk, be, a mi vaskohászatunk lényegében még a ré­gi. Egészen új üzemeink még nincse. nek és meglévő üzemeink gyökeres újjáalakítása, általános rekonstruk­ciója éppen csak hogy elkezdődött — mondotta. — De mindezt, figyelembe- véve sem lehetünk megelégedve vas­kohászatunk munkájával, mert ne­künk nem visszafelé kell néznünk, hanem előre. Nem azt kell elsősor­ban néznünk, hogy milyen óriási utat tettünk meg, hanem azt, hogy az elmaradás a gépiparral, s általá­ban ipari iejlesztésünkkel szemben — amelyről néhány hónappal ezelőtt már beszéltünk — egyelőre nem csökkent, hanem növekedett. Abból a hengerelt árumennyiségből, amely- lyel a vaskohászat, elmaradt, kitelne Budapest összes jelenlegi hídjának vasszerkezete. Ha pedig gép készült volna ebből a mennyiségből, úgy az még sokkal nagyobb értékét jelente­ne. Es ez csak a 'mennyiség, a mi­nőség szempontjából enné] sokkal na­gyobb mértékben el vagyunk ma­radva. . Itt számos felszólaló rendkívül meg­győzően bebizonyította, — folytatta ‘Gerö elvtárs, — hogy ha valóban ki- "használjuk a rendelkezésünkre álló felszerelést, ha megvalósítjuk a gra­fikon szerinti termelést, ha lecsök­kent jük a kieső időt, ha bevezetjük o tervszerű megelőző karbantartást, ha átépít jak a bérrendszert, ha be­vezetjük a prémiumrendszert, — úgy' a tervet túl is teljesítjük. A konferencia egyik legfontosabb .eredménye az — a javaslatokon kí­vül, — hogy' az elvtársak valóban meggyőződtek a terv realitásáról. Wmú igazi ipari oaranmUá munlésieazgaJóinii, műszaki kádereink! — Nálunk a vaskohászatban még nincs elegendő számú káder, műszaki vezetőkáder. Különösen akkor lát­szik. hogy kevés a káderünk, ha fi­gyelembevesszük, milyen feladatok •állnak előttünk a jövőben. De ez a konferencia megmutatta, hogy van vezérkarunk. Van vezérkarunk: mun- kásokból lett gyárigazgatók, régi, ta­pasztalt műszaki káderek és új. fia- tál műszaki káderek. Ha ebeket ősz_ 'szeiogjuk. feltétlenül meg tudjuk ol­dani, az előttünk álló feladatokat. De meg kell mondani, hogy a vezetés kérdésében nacrvon sok még a hiá­nyosság. Sztálin elvtárs, amikor a harmincas években arról beszélt, hogy miért nincsen igazi egyszemélyi felelős vezetés az üzemekben, azt mondta: azért nincsen, mert a mi gaz­dasági vezetőink még nem eléggé szakemberek. A mi munkásigazgatóink 'rendelkeznek vezetőképességgel, van élettapasztalatuk, munkásmozgalmi ta­pasztalatuk. Szakképzettséget is na­gyon sokat szereztek, de még nem 'eléggé szakemberek. Ezért egyik-má­sik munkásigazgatónk tevékenységé_ ben. cselekedeteiben inkább hasonlít az UD-titkárra, semmint az igazi igaz­gatóra, ipari parancsnokra. Munkás- igazgatóinknak továbbra is ugyan­olyan jó kapcsolatot kel] tartamok a do gozókkal, mint akkor, amikor még párt vagy szakszervezeti funkcióban voltak. De egyik-másik igazgatónkat helyes emlékeztetnünk arra: Ö az üzem. gazdája, akinek irányítania kell az üzemet, nem pedig „általában“ agitálni és rábeszélni. ’ A. másik kérdés: A mi műszaki ká­dereink kérdése. Régi, idősebb mű­szaki generációnk általában becsület, 1el teljesíti kötelességét, odaadóan dolgozik népünk, országunk érdeké­ben, Ez vonatkozik a kohászati ipar regi műszaki értelmi?énére is. Dp iaen gyakori eset a mi műszaki értelmisé­günk körében, hogy az állam odaál- k't/a őket. egy parancsnoki posztra — és ők nem mernek parancsolni. Tár­gyainak, vitatkoznak, mint valami diplomaták, ahelyett, hogy utasítást adnának ki. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy ne kellene megbe­szélni, megvitatni a kérdéseket, de a fe.elős vezetőnek kell döntenie, uta­sítania. Mitől félnek? Ha a párt és az állam megbízik bennük, ha odaállí­totta őket felelő? munkára, ne félje, nek semmitől! Ha becsületesen dol­goznak, megkövetelik a munkát és emiatt valaki, a dolgozók közül meg­haragszik rájuk — a minisztérium, az állam, a párt teljes súlyával mögöt­tük lesz. Meg kel] mondani, hogy bizonyos mulasztás a mi részünkről js történt. Mi egy időben észrevettük, hogy a főkönyvelő szerepe elmosódott. Erre hoztunk egy feltétlenül helyes hatá­rozatot, amelyben kiemeltük a fő- könyve'őt és meghatároztuk helyéta vállalatnál, a minisztériumnál, stb. De a főmérnök szerepét nem ugyan­akkor, hanem csak később szabályoz­tuk. Ezért sok helyen azt hiszik, hogy az igazgató után a főkönyvelő követ­kezik Ez merő tévedés. Az igazgató első helyettese a főmérnök s érmék érvényt kell szerezni a gyakorlatban is. A bérezésről és a feözellatásrGI Gerő Ernő elvtárs a bérezésről be­szólt. — Olymódon kell megvá'toztat- nunk a kohászatban a bérrendszert, hogy a bér ösztönzőbb legyen. A ko­hászat területén progresszív prémiu­mot vezetünk be. Ezt a rendszert ter­mészetesen kiterjesztjük a műszaki értelmiségre is. A közellátés kérdésével kapcsolat­ban ezeket mondotta Gerő elvtárs: — Mi. kommunisták, hozzászoktunk ahhoz, hogy a kérdésekről teljes nyílt­sággal beszéltünk Kenyeret tudunk eleget adni. Cukrot, lisztet, főzelékfé­lét is tudunk eletet adni. De húsban és zsírban egyelőre még vannak ne­hézségeink Jegyre számottevő meny- nyiséget adunk, de kétségtelenül van­nak bizonyos nehézségek. Miért? Azért, mert néhány éven keresztül szárazság vo\t nálunk, komoly takar­mányhiányunk volt és ennek következ­tében az állatállomány, amely szépen fejlődött, ismét visszaesett. Most újab­ban ismét fejlődik. Olajunk már van és mind több lesz De abból a kukori­cából. ameNet most tőrünk le, csak bizonyos idő múlva lesz hús és zsír. Idén jó a kukorica- és árpa termésünk, általában a takarmányhelyzet megja­vult. A hizlalás. az állattenyésztés fejlődött, ez év végére sertésállomá­nyunk eléri az eddigi legnagyobb szín­vonalat és fokozatosan rendbejövünk a több: területen is. A helyzet tehát kétségtelenül javulni fog. Mindent el­követünk, hogy megjavuljon. Ennek ellenére még néhónv hónapon keresz­tül számolni kell hús- és zsír eV áfán nehézségekkel — és a nehézségek el­lenére teljesíteni kelj a tervet. Ami a kereskedelmi apparátusban mutatko­zó hibákat illeti, — mert ilyenek is vannak és nem is csekélyek — ezeket igyekszünk kijavítani. Használ fal íobiian a szovjet tapasztalatokat A szovjet műszaki tapasztalatok fel- használásában már igen komoly javu­lás mutatkozik. De a jelenlegi hely­zettel mégsem elégedhetünk meg. Az a tény, hogy a Szovjetunió átadja műszaki tapasztalatait, óriási segítsé­get jelent a mi. számunkra. Két kapi­talista ország között elképzelhetetlen lett volna i-Iyen viszony. Elképzelhetet­len, hogy egy tőkés nagyhatalom se­gítsen egy kistőkés országot a korszerű nehézipar megteremtésében, ellenkező­leg, igyekezne megakadályozni, hogy korszerű nehézipara Legyen. Teljesen újtípusu viszony az, ami a kommuniz­must építő Szovjetunió és a szccia!iz­mus alapjait lerakó Magyarország kö: zött kialakult. Ezt a segítséget na­gyon meg kell becsülnünk. Ehhez pe­dig hozzátartozik az is,, hogy valóban megszervezzük a szovjet műszaki ta­pasztalatok alkalmazását a gyakorlat­ban. Itt még sok hiba van: elismerik a szovjet tapasztalat helyességét, de a gyakorlatban nem szervezik meg a bevezetését, nem ellenőrzik a végre­hajtást. Ezután Gerő Ernő elvtárs a munka­verseny kérdéseire tért át. — A ®un- kaverseny az utóbbi időben meglehe­tősen elbürokratizálódott nálunk. Sck esetben papírosok kitöltéséből, hiva­talos verseny’rodák papírgyíijteménvé­ből áll — a helyett, hogy eleven való­ság volna és azokra a konkrét fel- ( adatokra irányulna, amelyektől a terv megvalósítása ős túlteljesítése függ. Hányszor előfordul szégyenünkre, hogy a munkaverseny „kitűnően sikerül“, a dolgozók 85—95 százaléka résrt.vesz a munkaversenyben, óriási vállalások vannak, — de a tervben elmaradnak Köszönjük szépen, de az ilyen mun- kavcrscnyből nem kérünk. A munka­verseny eredményének mértéke a terv teljesítése. Az olyan verseny, amely mellett a tervet nem teljesítik, egy tojáshéjat nem cr. Mire kell irányulnia a vaskohászati munkaversenynek ? M:ndem kelőit a meglévő fe’szerelés maradéktalan kihasználására. Ezt kel] minden munkahelyen meghatározni: Ne álljon a hengersor, ne legyenek állási idők. stb A salgótarjáni kezde­ményezés, a gyorsdróthúzás, nemcsak a dróthúzás, hanem az egész vaskohá­szat és mindenekelőtt a hengerművek területén alkalmazható Annál is je­lentősebb ez, mert népgazdaságunkat elsősorban a hengerművek elmaradása fenyegeti. Ezért tehát ennek a mód szernek az átvétele minden hengerdé- nek rendkívül fontos. Befejezésül ezeket mondotta Gerő Ernő elvtárs: Ha a mai értekezlet út­mutatásait megtárgyaljuk minden egyes dolgozóval, úgy ielentős mérték­ben hozzá fog járulni ahhoz, hogy vas­kohászatunk tervét teljesítse és tű’tel­jesítse s ezzel megalapozza a még na gyobb feladatokat jelentő 1952 évi terv teljesítésének feltételeit. Mielőtt idejöttem, Rákosi elvtárs megbízott azzal, hogv adiam át a mi kohászaink­nak. mériiökeinkv-ek műszaki embe­reinknek sztahánovisfóinknak, igazga­tóinknak. meleg üdvözletét Kérjem meg őket, az ő nevében, hogy a foga­dalom. amelyet az 1951-cs terv telje­sítésére tettek, legyen szent. Vaskohá­szatunk teljesítse azt az ígéretet, ame­lyet Rákosi elvtársnak lett, — a ma­gyar nép javára, népgazdaságunk fel­virágoztatására. A Román Népköztársaság nagyszabású építkezése a Duna-Fekete- tenger csatorna partján rövidebb hajózható vizintat biztosít a Fekete­tenger felé. Az új viziűt lehetővé teszi a Dobrudzsa elmaradt vidékének iparosítását és kedvező feltételeket teremt a földművelés számára. Olyan falvakból, mint Cernavoda, Mcdsidia. Poarta Álba és Novodari modem város lesz. Uj utakat, vasutakat, ipari üzemeket és erőműveket építenek. A Szovjetunió önzetlen segítségé vei gyorsan halad az építési munka. Képünk egy szovjet exkavátort műt at be munka közben a csatornaépít­kezésnél. A jugoszláv ifjúság szabotálja a titoista terveket Irta: VELTKO SCSEPANOVICS, jugoszláv politikai menekült Minden ország dolgozó népe támogatja a Béke Világtanács felhívását ,.Bél:ét a világnak!“ Ez a jelszó ol­vasható Sztálingrád új utcája, a Béke utca felett A sztálingrádiak bélrét követelnek és harcolnak érte. Békét az egész vi­lágnak, követelik a Volga—Don csa­torna és a sztálingrádi vizierötelep építői ,a sztálingrádi öntők, a folya­mi hajósok és vasutasok, tudósok és diákok. URUGUAY A béke híveinek első uruguayi kongresszusa határozatot hozott a béke védelmében, A határozat hang­súlyozza., hogy a béke híveinek uru­guayi országos kongresszusa lelkesen támogatja a Béke Világ-tanács felhí­vását, felszólít minden szaikszerveze. tét, paraszt- és sportszervezetet, kul­turális,, felekezeti és más egyéb szer vezetet, hogy fokozza tevékenységét a Béke Világtanács felhívását támo­gató aláírásgyűjtési mozgalom ér­dekében, NYUGAT-NFm ETORSZ Ä G Vasárnap a Rúhr-vidéken megtartot­ták Nvugat-Ném’étország asszonyai­nak első békekongresszusát. A kon­gresszusra Nyugat-Németorszáp min­den részéből, összegyűltek a békesze­re tő asszonyok. A kongresszus szó­nokai hangsúlyozták, minden eszköz­zel meg kell akadályozni az újraíel- fegyverzést, mert az fokozza a hábo­rús veszélyt. STOCKHOLM Most, ért. véget Stockholmban a baloldali svéd nők szövetségének ér­tekezlete. Az értekezlet egyhangú ha­tározata a lobbi között így hangzik: „Mindent elkövetünk annak érdekér ben. hogy Svédország lehető legna­gyobb mértékben támogassa a Béke Világtanács felhívását,“ MADRID A spanyol nép megértette a Spa­nyol Kommunista Párt felhívását és egyre nagvobb számban csatlakozik a bckmTáírásgyüjtési mozaalomhoz. Különösen sikeresen folyik az alá- írásgyüités Galíciában és Kataloniá- ban. Az aláírók közül sokan Fran­ciaországban vagy Bél- Amerikába^ tartózkodnak és onnan folytatják har­cukat Franco terroria ellen. A spa­nyol békeharcosok Mexiko fővárosá­ban „Espana Y La Paz“ (Snanyo:or­szág és a béke) címmel hetilapot je­lentetnek meg. A Tito-banda véres rendszerében a jugoszláv ifjúság osztályrésze fa­siszta terror, féktelen kizsákmányolás és a legvadabb elnyomás. A titoásták arra kényszerítik az ifjúságot, hogy minél több stratégiai nyersanyagot é3 fe.készítményt .. termeljen a Tito- banda és imperialista gazdái háborús c élki tűzései nek megv al ó s í tá sá ra. A titoisták aljas hazugságai nem * ismernek határt. Miközben a Cegféktelenebb terrorral kényszerítik az ifjúságot arra. hogy a háborús építkezéseknél rabszolga-munkát vé­gezzen, szemérmetlenül „a jugoszláv ifjúság boldog és dicsőséges életé­ről“ fecsegnek. Hogy milyen „boldog“ a jugoszláv ifjúság, azt híven tükrö­zik maguk a tények, Az ifjúmunká­sok a gyárakba^, napi 10—12 órát dolgoznak, hiányoznak a legelemibb védelmi berendezésele, nincs számuk­ra sem megfelelő élelmezés, sem megfelelő lakás. — Jugoszláviában évente közel százezer ifjú hal meg tüdővészben -és más betegségben. A „Torpedo“-gyárban az ifjúmunkások 80 százaléka, a belgrádi egyetemeken a hallgatóknak több, mint 70 száza­léka tüdőbeteg. Rankovics különböző börtöneiben és haláitáboraiban több, mint százezer hazafias ifjút kínoz­nak. A parasztitjúságot féktelen, terror, ral, a tanulóifjúságot meg azzal a fe­nyegetéssel hurcolják el kényszer- munkára, hogy tanulmányaik meg­szakításával fenyeaietiik. a kényszer- munkától még a. kisgyerekeket sem kímélik meg és a háborús építkezé­seknél dolgozó „önkéntesek“ 40 szá­zaléka 10—15 év körüli gyermek. Kü­lönösen sok parasztitjút hurcolnak el kényszermunkára, így például a Ban. ja-Luka—Doboj vasútvonal építéséhe, közel 60 ezer parasztifjút akarnak „toborozni.“ A Tifo-fasiszták bevezették a kö­telező katonai előképzést, ezzel mi-li- tarizálni és fasizální akarják a jugo szláv ifjúságot. A középiskolák és az egyetemek katedráiról burzsoá-fa- siszta professzorok és UDB.ügynökök a fasiszta,, nacionalista-soviniszta ideológiát terjesztik, a Szovjetuniót, és a népi demokráciákat rágalmazzák a legaljasia-bb módon.. Betiltották az orosz nyelv tanítását és olyan tantár­gyakat iktattak be, amelyek meg- mérgezik a tanulóifjúság gondolko­zásmódját, militarista szellemet szíta­nak és' meggyalázzék a marxista el­méletet. A Nép; Ifjúság, a Népi Tech­nika és az Egyetemisták Szövetsége nevű fasiszta ifjúsági szervezetek: UDB.ügynökök irányítása alatt kato­nai kiképzésben részesítik az ifjú­ságot. Azonba.n a fasiszta Tito-banda minden itlyen törekvése csúfos ku­darcba fullad a jugoszláv ifjúság el­szánt harcával szemben. Az ifjúmunkások tervszerűen sza- botálják a haditermelést, meg­rongálják, tönkreteszik a gépeket, a gyárak falaira forradalmi jelszavakat írnak ki és kifüggesztik Sztálin elv. társ arcképét. A parasztifjúság szabo­tálja a beszolgáltatások teljesítését, bojkottálja a fasiszta előadásokat, és szervezeteket, Dalmáciában 240 falu­ban egyetlen ifjúsági szervezet sincs., Csel je körzetében 16 pártszervezetben egyetlen ifjú tag, 66 pártszervezetben egyetlen ifjú tagjelölt sincs. Az ifjú­munkások 60 százaléka, a parasztif­júság 25 százaléka nem vesz részt a kötelező katonai éőképzésen. Az egyetemisták szabotálják a katonai tantárgyakat és a kötelező katonai előképzést. A középiskolások nem jelenik ez nek a titoista katonaiskolák­ba. A hadsereg ifiú tagjai leleplezik a háborús készülődéseket, illegális, Tito-eTcnes röpiratokat és brosúrákat olvasnak és terjesztenek, a kaszár­nyák falaira forardalmi jelszavakat ír. nak. A leggyakrabban látható jelszó. ..Bajtársak! A fegyverek a mi kezünk­ben vannak és mi ezeket a fegyvere­ket sohasem fogjuk a Szovjetunió el­len fordítani!“ A iugoszláv ifjúság hűségesen ki' tartva harcos hagyományai mellett, a7 illegális új Jugoszláv Kommunista Párt vezetése alatt, a jugoszláviai doMozó töm,egek első soraiban harcol Tito fasiszta rendsze­re ellen,, azzal a szilárd meggyőző­déssel, hogy dia da’maskodxú fog,: mert igaz ügyért harcol. Titoék „új fizetési rendszere“ A francia járási választások eredménye« A legutóbbi hivatalos statisztikák szerint a francia járási választások második fordulójában 6.503.579 szava­zásra jogosult, összesen 3,857.329 ér­vényes szavazatot adott le, a szava­zók több, mint 39 százaléka pedig' tartózkodott a szavazástól. A Francia Kommunista Párt, a,z ér­vényes 3,857.329 szavazatból egymil­lió 62 ezer 360 szavazatot kapott. A hivatalos statisztika szerint a Kommunista Párt, ame'v az első for­dulóban a szavazatok 23.8 százalé­kát nyerte el, most 27.6 százalékot kapott. A kommunista szavazatok szúrna azonban valójában magasabb ennél, mert azokban a járásokban, amelyekben a szocialista, radikális vagy má.s jelölt a Kommunista Párt cqy.ségprog.mmjn alapján indult. a kommunista szavazók erre a jelöltre szavaztak. A Kommunista Párt az eddig hiva­talosan elismert 42 mandátummal is már több, mint kétszer annyi man­dátumot kapott, mint 1949.ben a já­rási választások második fordulójá­ban, amikor oaak 19-et nyert. A jugoszláv politikai emigránsok, ,.Az internacionalizmus zászlaja alatt4 című, Romániában megjelenő lapjában Sztojánovics cikket közöl a jugoszláv dolgozók nyomoráról. Titoék fasiszta rendszere, melyben az éhség, a nyo­mor, a megvesztegetés és a fekete­piac lett úrrá, lehetővé teszi, hogy a kapitalisták óriási összegeket hará­csoljanak a jugoszláv' dolgozóktól. Tények bizonyítják, hogy Titoék spekulánsokat, tolvajokat és csaló­kat támogatnak s ezzel' önmaguk cá­folnak rá az „Üzérek elleni harcuk, ró!“ szóló hazugságaikra. Az úgyoeveztt „új fizetési rendszer“ segítségéve! az egés7 országban fo­kozódik a munkások és alkalmazot­tak kifosztása. Az új fizetési rendszer alapján a titoista vállalatok vezetői­nek fizetése húszAffirirosa a munkások fizetésének. A „Kucsaj“ nevű épít­kezési válla’at ' vezetőinek fizetése márciusban 135 százalékkal, április­ban 65 százalékkal, mátusban 96 szá­zalékkal, júniusban 97 százalékkal emelkedett. A pr.istinaj fonóervár épí­tésénél a vezetők fejenként 50.000 di, nárt keresték, míg a munkások fize­tése 1.200—3.500 dinár között mozog. Titoék Macedóniában 13 millió di­nár értékű ásványt adtak el egy üzérnek, aki néhány nap alatt hiva­talos adatok szerint — 200.000 dinár: keresett az üzleten. Hasonló a hely­zet Belgrad ötödik kerületének „.Ta­buka' 'nevű vállalatánál is, amely 9 toi-lnó értékű árut adott el spekulán­soknak, amit azok 12 millióért adtak tovább. így -tehát, néhány óra alatt hárommillió dinárt harácsoltak — te. jezi be cikkét Sztojánovics. Hetvenkét iráni politikai fogoly éhségsztrájkba kezdett T eh érán (TASZSZ): Huszonhét politikai fogoly, aló több hónapja ítélet nélkül börtönben van, október 13-án éhségsztrájkot jelentett be, követelve, hogy vagv helyezzék őket szabadlábra, vagy emeljenek vá­dat és állítsák bíróság elé őket. A szolidaritás jeléül csatlakozott a* éhségsztrájkhoz a leheráni központi Kaszr-börtönben már hosszú ideje fogvataríioU 45 politikai fogoly is.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom