Tolnai Napló, 1951. július-december (8. évfolyam, 151-304. szám)
1951-10-17 / 242. szám
toukai NA P VlLÁü PROLETÁRJAI EGYES ÜL JETE#! f A MAI SZÁMBAN* G«tű Ernő elvtárs állnmiuiniszter, a népgazdasági tanács elnökének felszólalása az országos kohászati értekezleten (2. o.) — Műiden ország dolgozó népe támogatja a Béke Világtanáes felhívását (2. ©.) — A jugoszláv Ifjúság szabó látja a titoLsta terveket (2. o.| — A vezet őség választ ás előkészítésének muirkájárói ŐS. oá A szovjet parasztküldöttség tagjai megtekintették az alsőleperdi állami gazdaságot (4. o.) A határozatok végrehajtásával, javítsuk mega pártoktatás mun kaját Pártunk leletében az idei vezetőség- választás mellett óriási jelentőségű a pártoktatási év megkezdése Az erről szóló határozatot alaposan tanulmányozni, népszerűsíteni, a belőle következő teendőket, a maga munka területén megállapítani és a legpontosabban végrehajtani: ez elsősorban kötelessége pártunk minden funkpionáriu- sámk, minden tagjának. A határozat nemcsak rámutat a hibákra és okaira, hanem azt is megmondja, hogy miklént kell a hibákat megszüntetni. A pártmunka előterébe kell helyeznünk az oktatást. Meg kell érteni minden párttagnak és vezetőnek, hogy jó pártmunkát csak az tud végezni, aki állandóan és kitartóan képezi, műveli magát és egyre otthonosabban mozog a marxizmus- leninizmus döntő kérdéseinek ismeretében, !elhasználásában. Ennek meg. valósítása érdekében kíméletlen harcot kell indítani az elmélet lebecsülése ellen. Ugyanakkor az egyre éleződő nemzetközi helyzet a Ti to-banda állandó provokációt, de a hazai ellenség, a kulókok kártevései is, fokozott éberségre figyelmeztetnek. Sok elméletileg gyengén képzett elvtársunk bizony nem egyszer akaratlanul is az ellenség által hirdetett valótlan adatokat hiszi el, nem veszi észre a mézes- mázas szavak között a kártevést. A nagy nemzetközi eseményeket nem érti tanulás hiányában, a saját és a mások munkájának megjavítására nem tudja felhasználni. Megyénkben mint a hibák egyik forrását kell megemlítenünk a járási pártbizottságainknál tapasztaltakat. Nem tanulmányozzák eléggé a Politikai Bizottság május 17-i határozatát. Ebből adódik, hogy nem ismerik az egész oktatás rendszerét. De az elmélet lebecsülését jelenti az is, hogy ők maguk sem igyekeznek a tanulásban példamutatóan élenjárni, mert még tanuló félnapjaikat sem veszik ki. A szekszárdi városi pártbizottságnál például Schilling elvtárs, aki a veze- lőségválasztó taggyűlések megszervezésénél jó munkát vfágzelt, az oktatást lebecsüli. Az egyik elvtársnőnek azt mondja, hogy — te nem tudsz mást, csak az oktatással foglalkozni. — Ez még rosszabb, mint, ahol reszort feladatnak tekintik. A vége az, hogy itt sem. de a DÍS^ megyebizottságon sem veszik ki az elvtársak a tanulófélnapjaikat. Általában hiba van a DISZ oktatással is. Nem kellő a rádiószemi- náriumok hallgatóinak szervezése sem. * 1 2 A Bonyhádi Zománcművekben a lolgozók versenyét tíz naponként érák ették és ismertették a párosverseny Mását. A november 7 tiszteletére fo yó versenyszakaszban azonban na- oiíla értékelik ki a verseny eredmé- vét és azt a műhelyekben étrendért". újszerű versenytáblán hozzák yivánosságra. A dolgozók versenyét általában az dlcmzi, ho>gy az elmaradt verseny- írs-ak behozzák 'lemaradásaikat. Sok seihen csak néhány órai termelés önli el a két hónap óta folyó Hóember 7-i versenyt. Csőri István és itó Ferenc hosszúlejáratú páros veremben állnak egymásai. Bii.ó Fc- mcnek még júliusban sikerült fél api előnyre szert tenni és azt 1 gusztusban is tartotta. Szeptember én, a felajánlás napján megváltozó!': verseny állása. Csőri István naponta 2 százalékkal megelőzte versenytársát. Az előnye mindössze annyi, amennyit 2 órai munka 100 százalékos normale! jesitcsc jelent. rendszeres kiértékelés segítette Lues fai jóst ín, hogy a kél hónap óta Harcot kell indítani a mennyiségre törekvés ellen, nem szabad elhanyagolni a minőséget. De hiba az is, hogy egyes helyeken asztal mellett osztják be a hallgatókat. Ezért történhet meg qz, mint a dombóvári fűtőháznál, hogy a propagandista szemináriumra a 200 hallgatóból csak 10 jelent meg. Bár a dombóvári járási pártbizottság elég jól foglalkozott az oktatás kérdésével, mert a DISZ-nek is biztosították a propagandistákat. Aki a határozatot komolyan tanulmányozza, az meg kell, hogy értse az oktatási munka számára óriási segítséget jelent, ezen keresztül pártunk tevékenységének minden területére, hazánk egész fejlődésére kihat, s ha jól hajtjuk végre, új lendületet fog adni népünk számára, a szocializáld építésének és a béke védelmének minden szakaszán. A pártoktatás a pártpropaganda megjavítása tehát nem szűk értelemben vett oktatási kérdés, hanem egyik döntő feltétele annak, hogy megvalósítsuk azokat a hatalmas feladatokat, amelyeket a kongresszus tűzött pártunk és népünk elé. Biztosítani kell azt a tanítási módszert, „mely az elméletet szakadatlanul az eleven élet tapasztalataival, gyakorlatával, vérével és húsával táplálja(Rákosi). Ennek érdekében biztosítani kell, hogy a napi munka tapasztalata bsihatoljon a tanulásba, hogy a tapasztalatokból elvi következéseket is levonjanak, s hogy az elmélet állandó irányító, útmutató legyen a napi munkában. Állandóan tanulmányozni kell a párt- és kormány- határozatokat, mert gyakorlati munkánk fővonalát eizek szabják meg. Emellett nem szabad, hogy háttérbe szoruljon a tanulás főanyagja a ma x iz mus -1 ani ni zmus elméleti tanításának elsajátítása. A gyakorlattal való szoros kapcsolatnak az időszerű példáknak alá kell támasztaniok a marx- izmus-leninizmus elvi tételeit. P árfsz-tírvezeteink hal adéktalanu 1 számolják fel az eddigi tapasztalt hiányosságokat és érezzlők át döntő jelentőségét az oktatási munkának. Dolgozzunk úgy propaganda munkánk megjavításán, ahogy- azt Sztálin elvtárs szavai alapján tennünk kel!: „Mint alapigazságot kell elismernünk, hogy minél magasabb a párt és állami munka bármely területén működő fűnk. cionáriusaink politikai színvonala és marxista-leninista öntudata, annál magasabb és termelékenyebb maga ez a munka, annál hatékonybbak a munka eredményei“'. vezető Forró Ferenc 3 napos előnyét egy nappal behozta. A dolgozók egy része már közel van a felajánlás teljesítéséhez. Doirti Lajos ifjúmunkás a 182 százalékos állaggaljesítése melleit vállalta, hogy szeptember írtől november 7-ig 4 nappal növeli az eddigi eredményét és ■ november 7-én nem a március 25, hanem 1952 március 2ö-i tervéi teljesíti, A vállait 4 napból már hármai teljesített. Dobsi Lajos október 13 án február 2tH leryén dolgozóit. A dolgozókat felajánlásuk teljesítése érdekében a műszaki dolgozók is újításokkal segítik. Gyopár Ferenc műszaki dolgozó a kibővítet! szabász- műhelyben a kürlá resavágó gép mellé elhegyezi az excentprést, amelyen a körtarcsa vágásánál keletkező sarok- hulladék anyagot dolgozzák fel. S'.eidv Gyula műszaki dolgozó vál- lal’a. hogy a páradús levegői elszívó berendezés csöveinek ki fi.szí í| ásóval az o t lerakódó festékanyagot összegyűjti és újra őrlés után jsipél hasz- ualhni'u lesz. Igv 60 kiló fes!ék;vny:v go't takarít meg „Siessünk, mórt hátha megjön hirtelen az eső és akkor nagyon $otk gyapot vész kárba és ha főbbéi szedünk, több lesz a keresetünk“ — így biztatják egymást ni unka közben a vár- dombi állami gazdaság gyapotszedői. A lelkesedésnek meg lelt az eredménye. Csálovics Márkné több, minit 23 kilót szedet'!, így keresete közel járt a 60 forinthoz. Vachtler Borbála is igen jó eredményt ért eű, keresete 54 forinton felül volt. Medyec.zki Erzsébet 22.6 kiló gyapotot szedeti, így 55 forintnál több volt a napi keresete. Szombat este, amikor mentek hazafelé. a jó eredményt elértek közül is. a lemaradónak közül is többen mondogatták: „Legközelebb még jobban iparkodom a szedéssel. . . megéri, mert a sok pénz mélleii! textilvásárlá- si utalványt is kapunk . . Vasára a vártain gyspoMok közti! többen ofvaslák a Szabad Nép egyik cikkében: „Gulyás Rózsi egy nap alatt 107 kiló gyapotot szedett egy' új munkamódszerrel“. Erről mintha csak összebeszéltek volna. így vélekedtek: „Azt nem hisszük el, hiszen mi is mennyire iparkodtunk, de leg többen még a 20 kilót sem tudták megszedni“. Hétfő reggel azzal indult munkába a két női gyapot- szedő brigád. Haibieh Éva és Fekete Ilona vezetésével, hogy kipróbálják: „hány kiló az a gyapot, amennyit bárki közülük egy nap alatt le tud szedni.“ Annál is inkább bízlak a jó eredményben. mer! a gazdaság vezetősége megígérte, hogy a minisztériumból egy elviárs gyakorlatban is bemutatja az új, szovjet gyapot szedés i módszert, már pedig az új módszernek biztosan veszik valami hasznát. Már közeledett a S óra. a kél lelkes brigád tagjai pedig a gyapottá]}]a szélién bosszankodtak, hogy még nem lehet szedni, mert nagy dér voll! az éjszaka. „Nem tudom, hogyan tudjuk inegdönleni a szoiphali eredményeinkéi — szól", a társaihoz Csálo- vicsmé — amikor nem Imiink rendes időben a szedést elkezdeni“. Már 8 óra is elmúlt, amikor elkezdték a munkát. Balázs elviárs, a minisztérium kiküldötte először tanácsokkal látta el a szedőké!: „Az nem helyes, hogy egymás mellett lévő sorokban szedi mindenki a gyapotot. Ki kell jelölni 10—15 sort minden szedőnek és gondoskodni kell arról, hogy lehetőleg a következő szedéskor is ugyanazok kerüljenek arra a par cellára. így szem előtt lehet tartani, hogy ki végez minőségi munkát. Az sem helyes, hogy a hosszú sorokon végigmennek, mert az unalmas és így a munkakmdűiet csökken-“ Közben odaszólt a hrigádvczrtőknok: „Elsőnek jelöljétek meg valami ku- koricaszár félével a sorok hosszát és az egyes szedőre eső terül el szélességé'.“ 9!ip érleli néhány méterrel távolabb a szedők a sor végétől, odament közéjük Balázs elviárs és újabb tanáe-soka! adu!:: „így hiába siettek, csak jobban diórádiók. de az eredmény nem fogja megközelíteni a 100 kilót. No majd én megmutatom., hogyan keli! szedni, hogyan lehel az erő! gazdaságosan kihasználni.“ Ejj- ze! beállt az egyik lány sorába és elkezdje ké* 1 2! kézzel szedni a gyapotot. Az egyik kezével míg lépte le a gubóf. a másikat már ráhelyezte egy következő beérett gubára. Kezével nem nyúlt át a másik oldalra, azt mondta. — majd jis-sza- feié kelj leszedni arról az »Ifjúiról és akkor nem kell a kezet ál- nyujfuni a másik oldalra. — A többiek, akik erősen figyelték Balázs elviárs ügyes mozdulatait, ismét hozzáfoglak a gyapot szedéshez. Alig kezdték el az új módszer szerint szedni a gyapotot, egyik is, másik is odaszól Balázs elv",őrshöz: — Ez így nem megy, mert a balkéz mindig eltéveszti az irány'!. — Dehogy nem megy, — hangzott a fel-elet — csak meg kell szokni. Főleg a balkéznek van szüksége nagy gyakorlatra. — Egy óra múlva némelyek már ügyesen szedték két kézzel is a gyapotot. Ebédidő alatt! lemérték a leszedett gyapot súlyát, hogy megtudják, ki mennyit teljesített. Puskás Kálmánná 15.7 kilő, Keitr ratli Borbála 15.6 kiló, Csálovics A gyapolszedő brigádok vezetői eggvé- forrtak brigádjaik tagjaival. Segítenek nekik, hogy egy percre se álljon meg a gyapotszedési munka. Szépen kezd kidomborodni a személyes példamutatás is. A gaxdaságvezeüő felesége, Puskás Kálmánná a legjobb gyapotszedők közé tartozik. Igen súlyos hiba azonban, ami nagyban gátpUja a még nagyobb eredmények elérés-ét, hogy nincs szervezel'! versenymozga- lom. Ki kell építeni a vcraenyinozgal; inat brigád és brigád között, műn kacsapatok és az egyének közölt. Ezen a téren helyes kezdeményezés van Fekete Ilona brigádjában. ahol Vince Rozália és Török ötéves tervünk végrehajtásában gyorsan haladunk előre. Nagy sikereket értünk e! iparunk, mezőgazdaságunk fejlesztésében, népünk jólétének, kultúrájának fehnelésében. Ezek a sikerek nem maguktól hullottak az ölünkbe, népünk kemény harccal- odaadó munkával vívla ki őket. A lermelés. a len' teljesítése harci feladat, ahol ezt nem értik meg. őrt súlyos hibák jelentkeznek. A Paksi Konzervgyárban például hónapok óta elmaradnak a terv mögött, a legutóbbi k'értékt léseknél a főzelék konzerv tervükéi 73 százalékban. az egyéb kouzervek tervét pedig 35 százalékban teljesítették. Ha a vállalat igazgatóját, Radnai József dlvlársal és az üzemi pártlitkárt, vagy akár az üzemi bizottságot megkérdezzük, siránkoznak, hogy a dolgozók nem kapnak élelmiszert, tehát akkor munkaversenyt sem liehe! indítani. Ez pedig nem áll fent, mert a dolgozók megkapják azt. ami a népi demokrácia nyújt az élelmiszer ellátás terén. Az elmaradás okát valójában pedig nein ez, hanem a vállalat vezetőségének a nemtörődömsége és a munka rossz megszervezése magyarázza. De laza a munkafegyelem is, mert a dolgozók elkésnek a munkáról, nem A szovjet mezőgazdasági küldöttség tagjai vasárnap K. K. Sub’adze és K. a. Borin vezetésével Dunapen- fe!éré látogattak el. A vasmp építői a pártház e’őít fogadlak a szovjet vendégeket. Innen végigvezették őke! a Május 1-úton, megmutatták a város húsztantermes iskoláját, az első házakat, amelyeken már a vakolás és festés befejeződött. Elvezették a küldötteket a város jövendő főterére, ahol most épül az új pártház, az orvosi rendelő és egy 800 szemé ves filmszínház. Megmutat, Iák a dunapenleleiek az új napközi otthont és az óvodát/ amely vasárMárkné 17-3 kiló. Yachtler Borbála 14.5 kiló, Török Ilona 6.7 kiló. Szajkó Anna 12 kilő, Dongó Rozália 13.7 kiló gyapotot szedtek alig több. ui in t 4.5 óra alatt. A várdombi állami gazdaság kél! gyapotszedő brigádja tehát már az első fél nap alatt csaknem kétszeres átlageredmény! ért el az új gyapot szállási módszerrel, holpt-1 még meg sem tanulták azt teljesen. Ebéd után még a reggelinél is nagyobb lelkesedéssel álltak ki munkába. Most már saját példáikból tapasztanák, hogy mennyivel előnyösebb az új munkamódszer, hogy tényleg meg lehet közelíteni a 100 kilós gyapot* szedési eredményt. Ilona párosveixsenybcn állnak egymással. A gazdaság dolgozói harcolnak a. „fehér aranyért“, a gyapotszedés sikeréért. Éhből a lelkes harcból csupán a gyapota-gronómus, Kemény István hiányzik. Még annyi fáradtságot sem. vet! magának, hogy az új módszer bevezetésénél megjelent volna. Nem sokat törődik a munkálatok jó megszervezésével sem. Javasoljuk Kemény István szaktársnak, hogy ő is kapcsolódjon be ebbe a munkába az eddiginél sokkal aktívabban, mert különben csak kerékkötője lesz a mind maga' sabb gyapotszedési eredményekért folyó küzdelemnek. használják ki rendesen a munkaidő! sem. A vezetőség akarva, nem akarva az ellenség nótáját fújja, amikor maguk' is így beszélnek. „A dolgozókat »ein lehet megnevelni és nem lehet intézkedni, mert a munkások otthagyják az üzemet.“ Ez az eset is világos bizonyítéka annak, hogy a meg- növekedett feladatok elöl niegháf- rál a vezetőség, az ellenség befolyása alá kerül. De hiba még az is, hogy a dolgozókat vasárnap is dolgoztatják, ugyanakkor nem kapják meg az!, amit a kollektív szerződés előír. Hogy néz ki a Gazda-mozgalom? Egyszer volt ismerteivé a dolgozókká'’, de azóta a vezetőség hallgat róla. Pedig a gyár területén sok hulladék van, amit a Gazda-mozgalom keretén belül kitünően fel lehetne használni és nagy megtakarítást jelentene népgazdaságunk számára. Feladat tehát az, bogy a Paksi Konzervgyárban keressék meg az ellenséget, amely akadályozza úgy a terviéijesítést, mint a Gazda-mozgalom beindítását. EzeLiwk a hibáknak felszámolásával a si Konzervgyárban is induljon meg * verseny és az eddigi hibák teljes felszámolása vigye sikerre tervük teljesítését. nap már készen várta felavatását. A Duna meredek partjáról megnézték az épülő kikötőt is. Innen a vasműhöz mentek. P. I. Rozsnova. a krími terület Kalinin kolhozának dohánytermesztő brigádvezetője, a ..Szocialista Munka Hőse“ a beszélgetések során örömmel hallotta. hogv Dunapenlelén van női főmérnök és építésvezető is. Azt tanácsolta: széles körben végezzenek felvilágosító munkát a nők termelésbe való bevonása érdekében. A vasmű építői forró szeretett»! búcsúztak a vendégektől és ajándékokat adtak át nekik. A verseny nyilvánossága segíti a Bonyhádi Zom á megy ár dolgozóit a november 7-i versenyben Igen jó kezdeményezései v mű a várdombi gazdaságban. Számolják íel a hibákat, javítsák meg munkájukat a Paksi Konzervgyár vezetői, dolgozói A szovjet mezőgazdasági küldöttség látogatása Dunapenlelén Szovjet módszerrel szedik a gyapotot a várdombi állami gazdaságban
