Tolnai Napló, 1951. július-december (8. évfolyam, 151-304. szám)
1951-08-31 / 202. szám
2 NAPLÓ T«51 AÜGDSZTÜS Sf Megkezdődött a Szovjetunióban az aláírások gyűjtése a Béke Vílágfanács felhívására ■Mosakva (TASZSZ): A szovjet bé- ksvédelmi biootüság auguszitu* 28-i plenáris ülésén egyhangú hatÁrozai- tál'. felhív0tit minden szovjet polgárt, hogy írja alá a Béke Világ.tanács feó hívását. A Béke Világ tanács fe'lhívásának szövege a következő: „Az emberek milliói világszerte megnyilvánuló törekvéseit kifejezve, tekintet nélkül az új világháború veszedelmét előidéző okokról alkotott véleményünkre, a béke és a nemzetközi biztonság biztosítása érdekében követeljük, hogy az öt nagyhatalom -— oz Amerikai Egyesült Á'lamok, a Szovjetunió, a Kínai. Népköztársaság. Nagybritannia és Franciaország kössön béke egyezményt. A békeegyezmény megkötésére irányuló találkozó elutasítását bármely kormány részéről az öt nagyhatalom ' közül — úgy tekintjük, mint e kormány agresszív tervének bizonyítékát. Felhívunk minden békeszerető országot. hogy támogassa a minden állam részére nyitvaálló békeeg\'ez. mény megkötésére irányuló követelést. Aláírásunkkal látjuk el a felhívást és felhívunk a béke megszilárdítására törekvő minden jóakaratéi embert és szervezetet, hogy írja alá a felhívást.“ A felhívást elsőnek Tythonov, a szovjet béke Védelmi bizottság elnöke írta alá, majd a béke védelmi bizottság tagjai írták nevüket a felhívás alá. A szovjet emberek termelési sikerekkel erősítik me£ békealáírásukat Moszkva (TASZSZ). Augusztus 29-én sok moszkvai váűlalat munkásai gyűléseken tárgyalták meg a szovjet bé- kevédekni bizottság határozatát a bé- kealáírásgyüj'.ési mozgalomról., A munkások a gyűléseken égyöiv tetőén kijelentették, hogy támo gatják a szovjet békevédélmi bizottság határozatát, A moszkvai villamoslómpagyá rhan Vlagyimir Gyemen lyev komszomolis'.a gépkezelő kijelentene: „A szovjet ember számára nincs nagyobb boldogság, mint a szocialista haza javáért, az egész világ békéjéért dolgozni. A műhely, amelyben dolgozunk, békés célokat szolgáló termékeket gyárt. Valamennyien ellenezzük a háborút és egy emberként írjuk • alá a Béke Világtanács felhívását.“ A moszkvai Sz. M. Kirov ,,Dinamo‘‘- gyár minden műhelyében gyűlést (ártották. Az 5. műszergyártó műhelyben, ahol a Volga.Doni hajózható csatorna zsilipéinek irányzóasztáilait szerelik, Dóbrov, a szerelöré.szieg mestere kijelentette: „Mi, munkások, mérnökök és technikusok, a kommunizmus nagy épílkezése, a Volga-Doni hajózható csatorna megrendelésein dolgozunk. Egész életünk fényes bizonyítéka a szovjet nép békés törekvéseinek, Uj termelési sikerekkel erősítjük me^ aláírásunkat a Béke Vil'ágtanács fölhívásán.“ Lelkesen helyeselték a szovjet béke- védelmi bizottság határozatáé a főváros többi üzemeiben is. Keszenben tartózkodó külföldi újságírók nyilatkozata leleplezi ez amerikai összekötő tisztek gyalázatos magatartását Kössön (Uj Kín».): A Keszonhan tartózkodó külföldi tudósítók nyilatkozatban megbélyegzik az augusztus 22.én a koszom semóeges övezet eilen végrehajtott támadásról szóló va- főtlain beállítású amerikai jelentőst, és részlet.95.£ri beszómolmaik arról, hogy miként történt vallójában az incidens. — Mi, a sangháji, csungkingi és jongkongi Takungbao. a londoni Daily Worker és a párisi Ce Soir tudósítói, kétszáz yardnál közelebb voltunk ahhoz c helyhez, ahol a bombák leestek — mondják nyilatkozatukban. — Néhány lábnyira álltunk Kinney és Murray ezredesektől, amikor azok úgynevezií „vizsgálatukat“ lefolytatták.. Tanúskodunk a kínaiak cs koreaiak által kiadott hivatalos jelentés pontossága mellett és leleplezzük azt. a határtalan komolytalanságot, amellyel az amerikaiak az egész ügyet kezelték■ Szavaiknak egyszerű ismétlése nem is képes kifejezni azt a tűrhetetlen magatartást, amelyet a koreai és kínai küldöttség iránt tanúsítottak, épp úgy, mint ahogy nem lehet kifejezni az utóbbiak rendkívüli türelmét. ‘A nyilatkozat további részében részletesen beszámolnak az újságírók Kiruney ezredes fenaifcéjázó magatartásáról a vizsgálat alatt, majd elmondják, hogy Kinney nem volt hajlam,dó folytatni a vizsgálatot, azt hangoztatva, hogy túlságosan sötét van. Beleegyezett abba, hogy másnap visszatér amerikai újságírókkal. Ezután tudomásukra hozták, a két. fél abban egyezett meg, hogy Kinney telefonálni fog és megmondja, - mikor jön. Mindmáig'nem telefonált. Kinney ezredes jelentésében azt ál. líto'bta, hogy nem lehetett bizonyítékot találni napalbomba burkolatokra, hogy a megtalált vezérlő szerkezetek egy amerikai repülőgép, vagy rakéta farokrészei voltaik, hogy Csang Csun-San ezredes „attól az időtől fog. v-a" lemondott minden tárgyal,ást s hogy megtagadta a további vizsgálatot. Jelentéséhez Kinney egy csokor, nyi kisebb valótlanságot fűzött hozzá. A fenti nyilatkozatot aláírták: Csu Csi-p-i.ng (Takungbao), volt haditudó. siló, az amerikai fegyveres erőknél a Csendes-óceán térségében, Willíred Burchett (Ce Soir), volt haditudó. sító az amerikai fegyveres erőknél a Csendes.óceán térségében, valamint Alan Winning ton (londoni Daily Worker), haditudósító Kínában és Koreában és volt Londoni légoltalmi felügyelő. koreai néphadsereg íöparaocsoaksásának Mijelentése Phrnjan (TASZSZ). A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság néphadserege főparancsnokságának közlése szerint a néphadsereg egységei, a kínai népi önkéntesekkel szorosan eg> ti Hm ű kod ve a front különböző .szakaszsír visszaverték az ellenség támadásait. Az II Paese tudósítása az Iránban működő imperialista olajtársaságok ellen harcoló nemzeti szövetség sajtóértekezletéről Róma; A7 II Pa-eee teheráni tudósításban számol be a sajtóértekezletről, amelyet Iránban működő imperialista olajtársaságok ellen harco'ó nem. zeti szövetség tartott Teheránban. A szövetség tagjai között munkások, parasztok, értelmiségiek vannak, akik f őfelad at ukn 3 k a külföldi olajtársaságok elleni küzdelmet tekintik, első lépésként a nemzeti felszabadulásért vívott harcban. 1 A szövetség álláspontját a választmány egyik tagja ismertette a7 egy- b egy ült iráni és külföldi újságírókkal. Az iráni kormány — mondotta a szövetség szóvivője, — vissza kell, hogy adja a demokratikus pártok és a munkás szakszervezetek teljes cse_ fekvési szabadságát és meg kell, hogy szüntesse az ostromállapotot, ami július 15-én a kegyetlen teheráni vérontáshoz vezetett. A nemzeti szövetség szóvivője a továbbiakban megállapította, hogy a Moszadik-kormány eddig csupán né. hány kezdeti lépést tett az angol-iráni olajtársaság megszüntetésére, ál* tatában azonban a kormány nem tett mást, minthogy igyekezett fékezni a közvélemény követe’éseit, A kormány különösen súlyos kötelességmulasztást követelt el. amikor megengedte, hogy te USA Harriman útján beavatkozzék Irán helügyeibe. Harrima^ azért jött Iránba, hogy itt egy amerikai olaj. tröszt megalakítása számára kedvező helyzetet teremtsen. Amerika ugyanis n^m akarja elmulasztani azt a kedvező alkalmat, amelyet számára Anglia iráni nehézsiégei teremtenek. Az új amerikai tröszt megosztaná az iráni olajat Angliával. A továbbiakban rámutatott, hogy Moszadik és társai nem őszintén szolgálják az ország érdekéit. Az ólajál- lamosításról szóló törvényt csak azért hozták, hogy lecsillapítsák a közvé. teményt, most azonban minden módon igyekeznek csökkenteni ennek a törvénynek a jelentőségét és korlátozni végrehajtását. Budapesti művésze’* és művészegyüttesek szórakoztatják hős bányászainkat a bányásznap ünnepségein A bányásznap ünnepségei során az ország tíz központi fekvésű bányatelepén rendeznek műsoros estéket és' ünnepségeket. Ezeken az ünnepsége, ken több fővárosi művészegyüttes, énekes és színművész is fellép, hogy ezzel is emeltje a bányásznapi ünnepségek színvonalát. Tatabányára a honvéd központi művészegyüttes látogat el. az ajkacsinger- vö'lgyi bányászdolgozókaf, a Szabadságharcos Szövetség központi együttese keresi fel. A belügyminisztérium központi művészegyüttese Salgótarjánba és Pel őri-bányat elepre utazik. , A. Landler Jenő járműjavító színjátszói, íánccsopórlja és népi zenekara a do. r»gi bányászoknak ad műsort. Az ének- és színművészek közül is többen utaznak ezen a napon vidékre, hogy rész tvegyenek az ünnepségeken Dorogon Simándy József operaénekes és "Palotai Erzsi szavalóraö- vésznő, Salgótarjánban Mészáros Ági, a Magyar Népköztársaság Kossuth* díjas érdemes művésze és Rösler Endre operaénekes. Nagybá'.onyban Bánky Zsuzsa színművésznő és Bencze Miklós operaénekes, Komlón Ascher Ősz* kár előadóművész és Neményi LiÜ operaénekesnő, Pelöfi-bánya-telepen pedig Ladányi Ferenc, a Magyar Nép- köztársaság érdemes művésze és Varga Lívia operaénekesnő lépnek a közönség elé. A bányásznapon több bányavidékünk kap új kultúrotthont. Ezen a napon Urkuíon, Mizserfán, Rákóczi- telepen, Budabánván és a salgótarjáni szénmedence zagyvái rakodóján adnak át bányászdolgozóinknak új kuliúrotl- honokat. űz indiai saiiá leíháboradóssa! bélyegzi meg a japán békeszerződés amerikai tervezetét Peking (Uj Kína): Az india; sajtó leleplezi az amerikaiak japán béke- szerződés tervezetében rejlő imperialista összeesküvést, megbéryegzd Ame. rikának azt az eljárását, amellyel, kirekeszti a Kínai Népköztársaságot a békeszerződésből és rámutat annak jelentőségére, hogy India nem hajlandó rész tvenni a sanfranciscoi konferencián. Az indiai sajtó hangoztatja hogv az amerikai békeszerződés-tervezet nem a japán kérdés békés rendezésének tervezete, hanem a japán mi- litarizmus által elkövetendő új agressziók előkészítésének tervezete. A japán militarizmus ebben az esetben az Egyesült Államok uralkodókörei* nek szövetségese lenne. IIáv László kitiliileíése A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Háy Lászlónak, a külkereske- delmi miniszter első helyettesének 60. születésnapja alkalmából azoknak az érdemeknek elismeréséül, amelyeket a magyar munkásosztály felszabadít á&á- ért és a Magyar Népköztársaság megerősítéséért kifejtett munkájával szerzett, a magyar Munka Érdemrend arany fokozatát adományozta. Darvas József közoktatásügyi miniszter nyitja meg a hetedik szabad Könyvnapot Az idei hetedik szabad Könyvnap ünnepélyes megnyitója Budapesté^ az írószövetség Nemzeti Színháznál felállított kö ny v.sá fcránál Lesz augusztus 31_én délelőtt ti órakor, ünnepi beszédet mond Darvas József közoktatásügyi miniszter, a Magyar írók Szövetségének elnöke. A tömegszervezietek és a honvédség központi sátrainál ugyancsak ünnepélyes megnyitók lesznek. Újfajta, ízléses, tartós szövetei!, ksszruhák és kabátnk nagy választéka biztosítja a dolgozók őszi és téli rubasziikséglotének jó kielégítését A gyapjúipari mintatervező központ többféle ízléses szövetet tervezett a dolgozók őszi és téli ruhaigé- nyéniök kielégítésére. A minták megtervezése előtt tanácsot kértek az üzemek dolgozóitól és a kereskedelmi szervek képviselőitől. Az inifézet nemcsak szemre szép szöveteket tervezett, hanem laboratóriumában komoly kísérleteket folyta, tott a legjobb és legiairtósabb szövetek előállítására is. A ruhaipari tervező vállalat ezekből változatos, íz- léses ruha- és kabátfazon okát terve, zott. Szövetruhából 30 minta-fazont készítenek. Ezenkívül készítettek még húszfél« flanel ruhámodekt. A flanel ruhák könnyen moshatók, vasalhatok. — Ugyancsak húszféle kasha- és szö- vefcszoknya-modelt terveztek. Sok blúzfazon is készül, mert a blúz-szoknya viselet a dolgozó nők. egyik legkedveltebb ruházata. Az amerikai és liszinmanisía csapatok koreai gaztetteiuek kivizsgálására alakított nemzetközi nőbizotíság jelentése Sztrájkok a tőkés országokban Majna Frankfurt. A fémipari szak szervezet, frankfurti helyi szervezeté, nek egyik megbízottja hétfőn sajtó tudósítók élői1! kijelentette hogy az óra bérek emeléséért hétfőn Hessemben megindítóit fémmunkás-sztrájk tovább .folyik- A sztrájkoló fémmunkások harci kedve töretlen. * Santiago. A chilei kik ütőm uuk ások sztrájkba léptek — jelenti az AJ P. A dolgozók anyagi helyzetük javítását követelik. * Khartum. Az angol elnyomás alatt sínylődő Szudán munkásai vasárnap általános sztrájkba léptek. A sztrájk tovább folyik. Khartumban több tüntetés és nagy 'tömeggyűlés volt. A gyű lés részvevői ülésen tiltakoztak az angol imperialisták és a szudáni kor mány háborús nyomorpolíitikája ellen. * Oruba (ADN). A „Standard Oil of Jersey“ nevű óriási amerikai kőolajvállalat Oruba (HoSland-Nyugatindia) szigeten lévő kőolajfínomítójának, amely a világ második legnagyobb ilyen vállalata, 7.(M)0 dolgozója sztrájkba lépett. Közel 200.000-eri tekintették meg eddig ,Ötéves terv "-kiállítőst az A főváros dolgozói és az ország különböző részeiből Budapestre ér. kezelt Jáitogtíjtók nagy érdeklődéssé! lek:ruták meg az ötéves Terv-kiállií- frásk Ezt mutatja, hogy eddig csaknem 200.Ó00 ember nézte végig az eddigi eredményeinket és felemelilee- desünk távlatait bemutató dokumentációs anyagot. A namphoi műtrágyagyár Észak- Korea együk legnagyobb iparvállalata volt. Az amerikaiak 1950 augusztus 31-cn 6 óra hosszat (este 9 órától hajnali 3 óráig) bpmbázták a gyárat, az üzem 900 munkása közül 300-al meg. öllek. A gyár épülete erősen megvon gálódoM, sok műhelyt egyáltalán nem. t e h e t h el y r eá Hí tani. A Bizottság lagjai a város sok lakosával beszéltek. Két gyermek. Kim Szun-Ok, 13 éves kisleány és Kim Kvon-Ho, 11 éves kisfiú (mind a Fertő az árvaház lakója) elmondotta, hogy amikor az amerikaiak elfoglalták Napmho', minden gyereket erőszakkal meg akartak keresztelte!ni. Aki nem engedelmes,kede'.i'., annak nem adtak enni, megkínoziák. Visszavonulásuk elölt .az amerikaiak azt mond. Iák, hogy a kínai önkénlések minden gyereke' megölnek. Azzal ijesztgették őket, hogy az amerikai csapátok atombombái dobnak Észak Koreára. A 44 éves Kvan Tai-Szon molnár sem ilyen pártnak nem vol t a tagja. Malmában 10 munkás dolgozol!. Az amerikaiak lefoglallak minden gabonakészletet és visszav-on-ulásuk során az egész malmot szétrombolták. Kvan Tai-Szoni ' megtévesztene az amerikai propaganda: ő is ■ elmenI az amerikai csapatokkal!. Más honfitársaival együtt a 38. szélességi fok közelében fekvő Hajdzsu városába irányították őket. .Amikor már sok menekült gyűlt itt össze — mondotta el Kvan Tai-Szon —, amerikai repülök gépfegyverrel kezdték lőni őket és sokezer koreait megöltek közülük. O j Jang-Juk, 46 éves. protestáns HeJikész elmondta a Bizottság tagjainak, nogy Namphóban 45000 keresztény élt. Az amerikai hírverés őket is megtévesztene. Az On Nang lie egyházközséghez mintegy 1500 hívő , tartozott. Ezek 1950 december 5.én valamennyien 'összegyűltek, hogy hajóra szánjanak és elhagyják Nem- phót. Az amerikaiak a tenger felől tüze! nyitottak rájuk cs repülőgépekről is géppuskáziták őket. A keresztények azt hi 1 Lék, hogy tévedés történt, vallásos dal oka' kezdtek énekelni, de az amerikaiak tovább tüzeltek és 275-öt megöllek közülük. Kim Kvon-Taj, 43 éves parasztul az amerikaiak letartóztatták, mert a Pa- rasztszöve'ség tagja volt. Annyira meg- kínoslák. hogy lábujjai mind elnyo- morodlak és soha többé nem tud már rendesen járni. Feleségét és leányát az amerikaiak szintén összeverték. Feleségének arcát elcsúfították: vasvesszn- vel betörték az orrát. l^angsze városában az épületek -nagy részét megsemmisítették és a fiúiskola nagy épületét felégettek. Ebben a városban a Bizottság tagjai rövid időre megállapodtak, utána Szin- esun járásba látogattak éti, ahol az amerikai megszállás idején, 1950 október 20-tól december 7-ig az amerikaiak 1561 embert vadállati kegyetlenséggel halálra kínozlak. 1384 embert, köztük 932 férfit és 452 nőt agyonlőttek. A halálrakínzotlak közöli 454 mindkét nembeli,, 8 éven aluli gyermek volt. Ezenkívül 57 emberi (42 férfit és 15 nőt) felakasztottak, 50.c‘ (30 férfit és 20 nőt) elevenen eltemet« tek, 35-öt (25 férfit és 10 nőt) botial verlek agyon, 35-öt (32 férfit és 3 nőt) megégettek, s így tovább. Ezeket az adatokat Li Jang-Szuk, a Népi Bb zoBság elnöke közölte a Bizottság tag« jaival, mintegy 40 életben maradt heó lyi szemtanú jelenlétében. A Bizotlság tagjai sok tanút hall- gat'ak ki. Vallomásuk alapján' megállapíthat, hogy az amerikaiak a! következő „büntetlek“ miatt börtönös^ tek be embereket: azért, mert hazafiak voltak, mert rokonaik voltak % néphadseregben, mert a Parasztsrp- vetség és más olyan drmokratikus szervezetek lagjai, mint például a Fogyasztási Szövetkezet,, vagy' ni éri v<%* konaik voltak lagjai ezeknek a 'szép* vezetéknek. Tgv például az egyik Ja« kos,.aki azelőtt a szövetkezeti áruházban dolgozott, a bizottság tagjainak' számos sebet mulatod mindkét lábán, azoknak a kínzásoknak nyomait, melyeket az amerikaiak izzó vaspálcák- kal hajtőitek végre. Az 1561 áldozat közül azokat, akik nem hallak bele a kínzásokba, az amerikaiak magaslatra, vezették és ott, egy részüket agyonlőttek, a többit elevenen eltemették Sir- jukat a helybeli parasztok mutatták' meg az amerikaiak visszavonulás* után. Az amerikaiak ugyanis ezeket * parasztokat kényszeríte'.lék sírjuk! megásására. Ilyen sírokat talállak * következő helységekben- Tajcsang Mi>, Mujon, Ili, iiva Szang-Bong, Csang Taj-Kva.n, Csöng Szen-Mien, Lik* Mien, Tong Kul-Mein. (Foly táljuk).
