Tolnai Napló, 1951. július-december (8. évfolyam, 151-304. szám)

1951-08-31 / 202. szám

1951 AUGUSZTUS 31 NAPLÓ Ne tekintsék népszerűtlen feladatnak a békeg^űlési Sárszentiőríncen sem SArszentlőnmc község dolgozó pa­rasztjai is befejezték a oséplést. A begyűjtés azonban igen vontatottan [fc-alacL A kenyérgabona begyűjtési t-arvüknek jóformán felét teljesítették. Különösen nagy a lemaradás a C- Jegyre való beadásban. A több mint '2000 lelkes községben, zabból 1 má­ssá, árpából 4 mázsa a C-vételi je­gyekre beadott mennyiség. Mi lehet itt a hiba ?-Pedig a példamutatásban sincs hiány, Bakonyi Mihályné, a pártszervezet elnöke, most helyettes titkára, túl­teljesítette kötelezettségét és a 200 Százalékon felül teljesítők között van e neve. Szűcs István elvtárs, a tanács elnöke a legelső volt, aki teljesítette jjkötelezetfsé-gét államunkkal szemben ;iés még hozzá 133 százalékra. V au­tónak azonban többen is pártonkívüli, Becsületes dolgozó parasztok is, akik mint Szabó József 129. házszám alatti •fakos, aki 300, Iker János 215, Mül- jjSer István 230 százalékra teljesítették ^beadási kötelezettségűiket. Nem elég azonban az, hogy a pél- iflamutatás meg legyen, azt helye- •*en fel is kell használni az agitáció- ypál, a népnevelő munkánál, különö­sén párttagjainknak. Ez a titka az jftfeoi lemaradásoknak és ezen kell »Sürgősen változtatni. A pártszervezet tagjainak kell összefognia a község áösszes dolgozóit békebegyüjtésük si­kere érdekében. Először is azonban e pártszervezet vezetőségének a tag­ságot kell összehozni. Tűrhetetlen éllapot az, hogy amikor a gyűlésekre, •mikor a feladatok megoldását kelle­tne megbeszélni, a tagság negyedré­sze, jó ha összejön. Nép»x erűt len feladatnak tekintik, «mikor most a békebegyűjtésben, or­szágunk, népünk, a hatalmas Szovjet- «níó vezette béketábor erősítéséért kell küzdeni. Kíméletlenül le kell •leplezni az ellenséget, a k.ulákot, aknamunkájukat, suttogó propagan­dájukat is, Kultúrforradalmunk beszédes bizo­nyítéka a népünk állama által jutta­tott 4G0 kötetes népkönyvtár is hatalmas segítség ebben a munká­ban, csak fel kellene használni. Ezt azonban éppen párttagjaink nem ve­szik döntően igénybe. Gyakorlati munkájukban pedig feltétlen szüksé­ges volna megismerni a hatalmas . Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártjának gazdag tapasztalatait, a , szovjet emberek hősi harcát és mos- ttani boldog életét. Jobban menne a tszcs fejlesztés Stis, ha szerveztek volna egy kömyv- :enkétot, például az „Uj Barázdát ‘szánt az eke“.című regényről. Nem dicsérendő az sem, hogy Bakonyi elv- társnő hallani sem akar a tszcs-rö1. Pedig Rákosi elvtárs kongresszusi . beszéde világosan megmutatja az utat: A szövetkezetbe még be nem 1 lépő kommunista is legyen tudatában annak, hogy tétovázása komoly ki­írókat okoz,“ Komoly és döntő fontosságú as ifjúság kérdése jis, amely Sárszentiőríncen egyelőre alszik, A pártszervezet nagyobb se­gítségei kell, hogy adjon az ifjúság­nak, Pártunk aranytartalékára job­ban kell vigyázni, mert ha mi nem j foglalkozunk velük, foglalkozik az ; ellenség. Ez pedig most, az egyre élesedő nemzetközi helyzetben, ami­kor az amerikai imperialisták, és csat­lósaik minden alkalmat megragadnak hogy a békére törjenek, nélkülözhe­tetlen számunkra. Meg van adva minden lehetőség a fejlődésre Sárszentlőrincen is, csak élni kell .vele. Meg kell erősíteni a pártszerve­zetet, nem úgy, mint eddig, hogy hónapok óta csak. 2 tagjelöltet vettek fel. Itt megint csak vezérlőnk, Rákosi elvtárs kongresszusi beszédéből kell idéznünk a sárs zen lőrinciek számára: ,,Ezt a folyamatot most, hogy a ter­melőszövetkezetek és tanácsok fej­lődése új feladatok elé állít bennün­ket, meg kell gyorsítanunk. De mind­ez csak féleredményt ad, ha ugyan­akkor Pártunkban nem tudunk ko­moly változást létrehozni, a fegye­lem, a példamutatás, az áldozatvál­lalás terén.“ Járási kultúrház épül Szekszárdon Eljutottunk kuútúnf orradal műnk győzelmiének: elősegítésében egy je­lentős határkőhöz. Szekszárd városban járási kui tárházat ép ítélhetünk. A já­rási kultúrház ban dolgozóink minden lehetőséget megtalálnak arra., hogy fejlesszék és képezzék magáikat és ezen keresztül elősegítsék ötéves ter­vünk sikeres befejezését, a szocializ­mus felépítését, a béke védelmét. A járási kultúrház feladata az lesz, hogy példamutatásával Segítse a já­rás területén lévő összes községi és üzemi kultúr otthonok munkáját. — Politikai előadásain keresztül elmé­lyíti dolgozóinkban a marxista.leninis­ta elméiét taniulmányozásénak fontos­ságát. A kultúrházbam előadásokat tartanak az időszerű kérdésekről, fog­lalkoznak a termelési és szakmai kér­dések időszerű problémáival. Bővítik ezenkívül dolgozó Luk köréb en a ter­mészettudományos ismereteket. Szta­hanovisták fogják ismertetni előadá­saikban módszereiket, hogy ezzei is segítsék dolgozó inkáit a termelékeny­ség emelésében. Olvasószobája mindig nyitva áll dolgozóink számára, ahol zavartalanul tanulmányozhatják a szovjet és ma­gyar irodalom értékes műveit, bővít­hetik ezzel politikai és szakmai isme­reteiket. a művészeti szakkörök lehe­tőségeket nyújtanak, hogy a tánc, színjátszás, ének, zene, stb. területén kifejthessék tevékenységüket és ezen keresztül tanuljanak és tanítsanak, szórakozzanak és ' szórakoztassanak. Mindezekből láthatjuk azt, hogy minden lehetőségünk megvan a fejlő­désre és tanulásra. Ehhez azonban az szükséges, hogy tömegszervezeteink, üzemeink fokozottabb mértékben ve­gyék ki részüket a kultúrforrada'lom feladta tarnak meg valós í tás á bók Álekszej Grigorjevics Sziahánov — o szocialista termőlés forrade masítóje (A sztahánovista-mozgalom >izenhatodik évfordulójára) E zerkilencszázötben, mikor a for­radalom vihara söpörte végig a cár birodalmát, Lugtováb&n egy nyomorúságos kis parasztviskóban született Alekszej Grigorjevics Szta- hánov. Mint milliónyi kis paraszt- gyierek előtt, a cári rendszer ö előtte is elzárta az iskola kapuját. Tanulás helyett már 10 éves korában dolgoz­nia kellett. Disznó pás ztor volt, majd napszámos munkát végzett. Az első világháboiirú harmadik esztendejében, 1917-ben, szülőfalujában éhe át a Nagy Októberi Szocialista Forradal­mat, mely megsemmisítette a cári ön­kényuralmat és a dolgozók kezébe ad­ta a hatalmat. A forradalom győzelme utóm, mi­kor a munka becsület és dicsőség dolgává lett miniden szovjet ember számára, a fiaítal Sztahánov, élve a szovjet állam adta' jogaival, nagy lelkesedéssel látott neki a munkának és a tanulásnak. A donyeci szénbá­nyában, ahol 1925-ben mint kocsis kezdett dolgozni, 1930-ban segédvájár és 1933-ban légikalapáccsall dolgozó vájár lett, szabad idejében céltudato­sam képezte magát és az alapismere­ték elsajátítása után sikeresem vé­giedig el a közép-, majd a főiskolai tanulmányokat. Még a második vi­lágháború kitörése előtt mérnöki ok­levelet szerzett az Ipari Akadémián. Közben, 1935 nyarán, a Sztálin elv­társ által kitűzött cél érdekében, mely szerint „A szocializmus csak a mun­ka magas, a kapitalizmusnál maga­Németkér dolgozó parasztságának 80 százaléka a nagyüzemi gazdálkodást választotta Sok nehézséggel kellett megküzde­ni Németikér községben is azoknak az úttörőknek, akik 1948 ősizén el in­dították a szövetkezeti mozgalmat. Szivós feilviilágoslító munkát kellett végezniök az ellenség állandó táma­dásai és hírverései ellen. Az ellenség állandóan azt hangoztatta, a dolgozó parasztság között, hogy „miért lép­nek be a csoportba, hisz kenyerük sem lies-z és a osajfcajremd'Szler.t fogják bevezetni.“ A „maroknyi csoport’“ nem riadt vissza a nehézségektől és megakalítóttá körülbelül ::3Ő csálád áz I. típusú termellócsoportot. Alig egy éves működésük után felismerték, hogy a III-as típusú termelőcsoport sokkal fejletebb az I-es típusúnál és 1949 őszén megalakították a III. típu­sú Ságvári Endre nevet viselő terme­lőszövetkezeti csoportot. Gazdasági épületeik romokban hevertek és itt is nehézségekkel kellett megküzdeni a tagságnak, hogy új é.Hebet teremt­hessenek. A romépületekeit helyre­hozták, a kutakat megjavították és megalapították a csoport jószágyártá­sának el ő'feiitébeleit. A tagság szívós, kitartó ‘munkájá­nak meg is lett az eredménye. Hiába hangoztatta az ellenség, hogy lehetet, len a csoport alakítása és ha meg is alakult, akkor sem lesz életképes, A csoport él és fejlődik. Pártunk iránymutatását követve már önálló term el ósziö vetkezetté alakult át és taglétszáma meghaladja a szá­zait, földterú'ete pedig a 600 holdat. Nagy fejlődés álig be az állatállomá­nyuknál is. Van törzsit eny ész etük, sertés törzsük, közel 20 darabból álló íó átló m á ny uk, s zár vas ma rh anö ven dók állatuk is meghaladja a húszat. A csoport, fejlődését látva, a dolgozó parasztság felismerte az ellenség ak­namunkáját és a jó példát követve 1951 tavaszán ájabb kéí lermelő- csoporiot alakiloííak. A két csoportban több, mint 30 csa­lád lépett a nagyüzemi gazdálkodás útjára. Az ellenség mesterkedése itt is kudarcba fulladt. Ez év augusztusában újabb csapás érte az ellenséget, mert a dolgozó pa­rasztság látva a már meglévő terme­lőszövetkezetnek és csoportoknak eredményeit újabb 4 termelőcsoportot alakított és ezzel Németkér község dolgozó parasztságának 90 százaléka lépett a nagyüzemi gazdálkodás útjá­ra. A Ságvári termelőszövetkezetbe 13 osailád lépett be. A napokban kér­te felvételét Vimfcovics Imre 15 hol­das középparaszt is, aki áHatáilomá. nyán kívül 3 állandó munkaerővel és két segédmunkaerővel kérte felvéte­lét a szövetkezetbe. Vinkovics elvtárs kijelentette, hogy azért lépett be az önálló termelőszövetkezetbe, mert meggyőződött arról, hogy családjával együtt sokkal jobb eredményt 'og elérni, ha a termelőszövetkezet tagja lesz, mintha elaprózott egyéni parcel­láin kisárutermeléssel foglalkozik. Az Alkotmány I-es típusú terme'él­csoportba 63 család lépett be, a Hala­dásba 48, a Dózsá-ba 25 a Petőfi-be pedig 22 család indult meg a nagy­üzemi gazdálkodás útján. A tavasz óta működő Uj Élet termelöcsoportban, j amelyik ugyancsak I-os típusú újabo 40 család kérte felvételét a Béke I. es típusú .pedig 32 családdal indul az új gazdasági évnek, Ezek az eredmények lehetővé tették azt, bony Németkép lernidő- szövetkezeti község legyen. A dolgozó parasztságnak azonban nem szabad eredményeivé1 megelégedni, továbbra is éberen kellí hogy őrködjenek, nehogy az ellenség befurakodjon soraikba és ott bom­lasztó munkát vég; ez ve, gátolja a fej­lődésüket. Kövessék továbbra is Pár­tunk iránymutatását és ha ellenség került a soraikba, Pártunk segítségé­vel igyekezzenek azt leleplezni és tá­volítsák el a csoportból, hogy az ne akadályozhassa békés fejlődésüket. Miért van szükség a ká rházi beteglátogatások szabályozására? A betegek gyorsabb gyógyulása, a szülőanyáknak épülése csak úgy le­hetséges, ha a beteg nyugalomban van és az orvos utasításait követi. A kórtermek csendje, nyugalma, jó le­vegője és tisztasága elősegíti az orvo­sok és ápolónők jó munkáját. Ha a beteg ágyát gyakran a hozzátarto­zók, rokonok és ismerősök körüíáll- ják, a beteg nyugalmát kérdéseikkel z a várják, úgy gyakran visszaesés, rosszabbodás áll be a beteg állapo­tában. A látogatók még fertőző be­tegséget is vihetnek be a gyógyulást váró beteghez. A kórházba kerülő gyermekek rövid' idő alatt megszok­ják nyugodt, új környezetüket, de a szülők gyakori látogatása őket ide­gessé teszi, a honvágyat éhre-szíi fel bennük és ezzel gyógyulásukat hát­ráltatják. Az egészségügyi miniszté­rium a dolgozók széleskörű bevoná­sával ezen hibák kiküszöbölése vé­gett rendezte a kórházi látogatáso­kat, amit minden helyesen és szociá­lisan gondolkodó dolgozó magáévá is tesz. A jugoszláv bányászok, felelősségük teljes tudatában, tettekkel vesznek részt a jugoszláv nép békeharcában és az imperialisták zsoldjában álló 1iio- issta háborús gyújtogatok háborús fér vei ellen vívott küzdelemben. A jugo szláv bányászok nap, mint nap akadá­lyozzák a Tito.klikknek a Szovjetunió és a népi demokráciák ellen irányuló háborús készülődéseit. Különösen éles harcot folytatnak a termelés csökken­téséért azokban a bányákban, melyek stratégiai nyersanyagokat küldenek az imperialistáknak repülőgépek, tankok, ágyúk és egyéb fegyverek gyártásához. A bányászok egyre sűrűbben szer­veznek sztrájkokat és tiltakoznak a tfttoistiák által kinevezett „szakszerve­zeti vezetők'4 ellen. Különösen sikeres lömegbarcot folytattak a bori bányá­szok a titoisták rendelkezése ellen, mely szerint, — mint a többi jugo­szláv bányákban is, — a munkaruhák NEMZETKÖZI MER DESEK Hogyan szabotálják a jugoszláv hatóságok a stratégiai nyersanyagok termelését árát Ic akarták vonni a munkások amúgy is nyomorúságos fizetéséből. A bori bányászok állandóan csökkentik a rezterm elést, aminek következtében ezév első negyedében Borban 25 szá­zalékkal kevesebb r.czet termeltek, mint a íiioisták követelték. A februári termelés az első évnegyedben 30 szá­zalékkai megdrágult, ami a titoislák számára három hónap alatt 40 millió dinár többletkiadást jelentett. Trepesán, ahol az olvasztárok sza bolázsa miatt naponta 100 tonna ólom semmisül meg, az ólom termelése eb­ben az évben 20 százainkkal csökkent. A rasai bányászok, akik uagy ká­rokat okoznak a felszerelések megron­gálásával, 30 százalékkal termeltek kevesebbet, mint a titoislák tervezték. A csillék 43 százalékéit úgy elrontot­ták, hogy azok használatlanul bever­nek. Egyre több bányász szökik meg a rasai bányákból, aki nem hajlandó termelésével elősegíteni az imperialis­ták háborús terveit. Annak a 280 bá­nyásznak a helyére, akik elszöktek Basából, a titoisták csupán 132 új munkást tudtak beállítani. Számos jugoszláv bányában, ágy Zenieáu és Sz uh ácsán is elárasztották a bányákat, úgyhogy a termelést telje­sen le kellett állítani. Ezt részben a szivattyúk elrontásával érték el, más részt pedig azzal, bogy a nisi „Jsztrebác“ éá a zágrábi ..Rade Kon.. csár“-gyárak munkásai használhatat­lan szivattyúkat szállítottak a bányák­ba. A kommunisták és hazafiak illegális szervezeteinek irányításával a jugo­szláv bányászok egyre szívósabb har­cot folytatnak a belgrádi fasiszták há­borús terveinek elgáncsolásáért. A titoisták semmiféle terrorral nem Ind­iák megbénítani ezt a harcot. Hiába állítanak minden harmadik munkás mellé egy UDBA hajcsárt, hiába tar­tóztatják le a legöntudatosabb bányá­szokat. A jugoszláv bányászok hűsé­gesen követik szabadsá«szerető hagyo­mányaikat és a jugoszláv nép első so raiban harcolnak a véres Tito-fasiszta rendszer megsemmisítéséért, Jugoszlá­via függetlenségéért, sabb termelékenysége alapján győz- heti:', elhatározta, hogy munkája jobb megszervezésével emelni fogja termelését. A Központi Innínői Bánya, ahol Sztahánov do-’gozott, abban az időben .elmaradt- a tervteljesitéshen, brá egyesek, köztük Sztahánov, aikj munka közben rájött., hogy a vájá­rok munkateljesítménye az>ert nem emelkedhet; megieuelö módon, meVt számos egyéb munkát, így a cölöpö­zést is egyedül kell végezniök. Azt javasolta, hogy a teTmediékenység fo­kozása érdekében válasszák külön a cö'öpözési és szenfejtért munkálato­kat. Javaslata, kezdetben' a bányave­zetőség el lenzésével találkozott, de Sztahánov. leküzdve az elébe tornyo­suló akadályokat, 1935 augusztus 30- ról 31-re virradó éjjelen, a Nemzetkö­zi Ifjúsági Nap tiszteletére két cölöm- pözö segítségével egyetlen műszak alatt 102 tonna szenet fejtett ki, ami az eddigi norma (személyenként 6—7 tonna szén!) 5—ö.szorosát jelentette. S ztahánov nagyszerű teljesítené' nyernek híre r-övid idő alatt fu. tótűzként terjedt el a Szovjetunióban és a,z újító vájár példája versenyláz» ba hozta a szovjet dolgozókat. Né­hány követője, a munka még jobb megszervezésével, túl is szárnyalta a kezdeményezőt, de Sztahánov folytat­ta a nemes versengést és alig hárorh hónap elteltével, november 19-én 227 tonnára, vagyis a norma tizenkétsze­resére emelte termelését. Tizenhat év telt el azóta és közben milliók kapcsolódtak be a Donyec- medemcei fiatal bányászról elnevezteti sztahanovista-mozgalomba, mely Sztá­lin elv társ elhatározása szerint a munkaverseny magasabb formája és ,,airra hivatott, hogy iparunkat forra­dalmasítsa.“ A szbahan-ovistia.mozgalom valóban forradalmi változást idézett elő a-szo­cialista termelés minden ágában. Biz­tosította a szocialista ipar — kapita" ■ista országokban elképzelhetetlenül magas termelékenységet — és a ter­mékek olyan bőségét állította elő, mely lehetővé teszi a szocializmusból a kommunizmusba való átmenetet. A magas technikai képzettséget és szakmai tudást követélő szocialista verseny felébresztette a dolgozók tu. dúsvágyát, ami elősegíti a szellemi és fizikád munka közti különbség foko­zatos felszámolás át. B sz t-ahá-no vista - mo zgai om meg- születése óta az öntudatos szov­jet dolgozók a magasabb termelé­kenységért és megtakarításért folyó harc egyre újabb és újabb formáit hozzák létre. A technikai haladásért folyó küzdelem egyes élenjárók ügyé­ből egyre inkább a városok és fal­vak dolgozó millióinak ügyévé vá­lik. a sztahanovista mozgalom, mely a termelékenység növekedésének egyre újabb tartalékait tárja fel; a háború utáni ötéves terv idején újabb lendületet vett. Nyikolaj Rosszijsak-i’j* nek, a moszkvai „Kolibr“ gyár , fő­művezetőjének kezdeményezésére megkezdődött az egyéni sztahánovista munkáról a kollektív sztahanovista munkára való áttérés. Mindez a mun­kásosztály kulturális és technikai színvonalának, s kommunista öntu­datának növekedéséről tanúskodik. Megjeleni az MNDSZ és az Országos Béketanács kiadásában: „Vádirat a Koreái» garázdálkodó gyilkosok ellen“ című füzet. • . , i A füzet, a Neipzelközi Nöbizó.ttság 'jelentésé; ismerteti meg az olvasóval, s a kiadvány úlyasás'án kereszti#! is láthatjuk az amerikai és liszinmanisla csapatok koreai gaztetteinek minden szörnyűségét, de a koreai nép hősi helytállását is, azt, hogy legyőzhetet­len az a nép, mely szabadságáért küzd. A füzetek mely hiteles adataival, fényképeivel bizonyíték az imperiafis. fák ellen, minden becsületes dolgozó­nak el kelil olvasnia. A füzet kapható: A Békebizoí.f sú­góknál. az MNDSZ és a DISZ szerve­zeteknél. Ara: 30 fillér. PÁRTÉP1TÉS Útmutatást nyújt a ­pártvnunkóbon

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom