Tolnai Napló, 1951. január-június (8. évfolyam, 1-150. szám)

1951-06-03 / 127. szám

V N AP h Ó mi június J PÁRT ÉS PÁRT * Fokozzuk az éberséget és gyorsítsuk meg az új típusú vezetők fejlődését A békéért folytatott harc, módo-si tett ötévos tervünk. a'falu saocialisia átszervezése a tolna-megyei vezetőkre az étidig Iné] sokkal nagyobb iß! adató kát ró Az ilyen nagyarányú feladat, az i'íye'n hatalmas terv szinte törveny- ' Szerűen megköveteli azt, hogy azok a? era bőreik, akik vállalják ennek a nagy feladatnak végrehajtását, olyan emberek legyenek, akik lei jes hida­saikkal,reijes erejükkel tudnak is har­colni, do'lgozni a végrehajtás teljes sí. keiéért. Amíg a kapitalista országokban a legfőbb érték a pénz, a mi or^zágunív ban m’nden a« emberért van. A béke védelme, az ötéves terv, a mezőgaz. daság szocialista átszervezése, a mű_ vészét, a kukéra, a Párt minden tevékenysége arra irányul, hogy szeb­bé, jobbá, boldogabbá tegye az embe rak éjeiét. Le keJft vonnunk tehát kö­vetkezésképpen, hogyha minden az emberért történik., a Párt tevékenysé. ci3 is, akkor az a vezető ad legtöbbet a Pártnak,- a béke ügyének, az tesz Legtöbbet a terv sikere érdekében, az ad legtöbbet a falu dolgozó paraszt­jainak, aki olyan új típusú bolsevik vezetőket nevel, akik széles látókö­rű ek., vagyis olyanok, ahogy Sztálin elvttárs szokta mondani1 „Én csalr Lenin tanítványa vn- gyök, célom az, hogy méltó ta­nítványa legyek.“' és hogy milyenek legyenek a tanít­ványok. hogy miilyenek a követelmé­nyek az újtípusú, a lenini típusú ve­zetőkkel szemben, azt is megmondót ta: ,,Legyenek ' épp oly világosak és határozóitok, félelmet nem is­merők a harcban, szabadok a pá­niknak még az árnyékától is. kö­nyörtelenek a nép ellenségeivel szemben, bölcsek és óvatosak bo nyolu.lt politikai kérdések eldön. tésében, ahol mindent felölelő tá_ jékozottságra van szükségépp olyan igazság szeretők és népét szeretők, mini amilyen Lenin volt.11 „Lenin arra tanított bennünket hogy „igazi bolsevik vezetők csak az olyan vezetők lehetnek, akik nemcsak ahhoz értenek, hogy tanítsák a munkásokat és parasztokat, hanem ahhoz is, hogy tamiljának tőlük.“ ,.A lenini típusú vezető rendel, kezzen rendkívüli meggyőző erő vei, érveljen egyszerűen, világo­san, röviden, mindenki számára érthetően. Ne siránkozzon a vére- ségnél és ne bízza el magát, ha győz. Mérlegelje józanul az ellen ség erőit, hogy Pártját esel leges meglepetésekkel szemben biztosi- tani tudja. Higyjen a dolgozó tő. megek teremtő erejében, legyen birtokában annak a zseniális élés látásnak, mely képessé teszi, hogy a közelgő események belső ér­telmét; gyorsan telfogja és kita­lálja. Elvi kérdésekben ne tűrjön megalkuvást. A.r elvhű politika az egyetlen helyes politika.“ Meg kell állapítanunk, hogy az ilyen vezetőkben ma még szűkölkö­dünk. Nincs minden helyen olyan ve zető,' aki Sztálin elvtárs útmutatása szerint megütné a mértéket. De, ha nincs, lemondhatunk-e az ilyen veze. tők k inevei és ér öl,, illetve a meglévő vezetőgárda fejlődésének meggy őrsi. lás ár ól? Nem! Amennyiben a feladatok nagysága .va-1 nem. tart lépést a politikai -á- s vak mai káderek fejlődése, az a fon io-; és nehéz feladat hárul ránk, hogy meggyorsítsuk a káderek fejlődésé' megyénkben is. Különösképpen Pártban., de nem hanyagolható el egyetlen más terület sem. Hogy meny nyíre eredményesebb a munka, ahn jó és képzett vezetők vannak, hogy mennyire kisebb a háborús úszttok belső lakájainak a tevékenysége, le- ne’őeége, azt az alábbi példákon ke­resztül szeretném bebizonyítani Ha az ellenség az a!nőszervezetekbe behatol, romboló munkájára jellemző az Érdé. ]yi testvérek högyészi működése. Pók. üzemük volt, rendszeres feketézéssel foglal koztak,a pártszervezeten belül frakciót szerveztek, csalást követtek ei, durva maga tartásukkal a dolgozó parasztságot távol-tartottták a Párttól. Van.e csodálkozni való azon, hogy « Simo-ntornyai Bőrgyárban például a nyersbőr osztályvezetője. Takács Béla úgy szervezte meg az osztályán a munkát hogy a munkások órákat ácsorogt-alc munka nélkül és állandóan 100 százalékon alul •teljesítették a normát. Nincs semmi csodálkozni va­ló, ha tudjuk róla azt, begy a volt tulajdonos-barátja a MÉP-nefc tagja volt és hogy az egész Takács família irányító szerepet játszott és azt, hogy a munkásokat kihasználta és szőlőjé­ben dolgoztatta őket. Emellett felesé- gánex Mező szálason 2 kocsmám, ke­rült) elül 28 hold földje van. A cső. dá’ikozwi való Inkább azon van, hogy s becsületes munkások nem érthették még meg az ilyen Takács-félte veze­tőkkel, hogy amikor a múltja mellett is osztály vezet ö és normalazító, bér­demagóg kijelentéseket tesz, hogy a türelmük nem végtelen. De ugyanígy van e7 a Szekszárdi Magasépítő Vállalatnál is. Nem véleí- len.bogy sohasem tudják teljesíteni tervüket. Zserdin főépítésvezető; ha bírálatot- mondanak munkája felett, idege,- lesz, ugrál és az a véleménye bogy van ő olyan okos és tudja, hogy mir csinál. Bér Istvánnak pedig az s v.v’eménye, „Oh kérem, nem kell né- kunk a bírálat. Azt csak csinálják a munkások, mert mi „haverok1' va­gyunk az igazgatóval és a főmérnök ke! . Mindez abból adódik, hogy a7-n kon a helyeken, ahol Ilyen vezetek vannak és tevékenykednek, gy^nye a Párt és alszanak a. kommunisták. Ide je, hogy Kovács István elvtárs neszé, de — amit a KV ülésén mondott — felrázzon minden ve®erőt és pártta­got, ennek megfelelően nézzenek kö rül és vállozíassaniak ezeken az álla po tokon. Azok. akik azt állítják, hogy nincs megfelelő káder egy-egy vezetőhely­re, nem látják a fától a7 erdőt. A kapitalizmus nagyon sok tehetséges embert kárhoztatott tétlenségre, zül­lésekéit a kapitalizmus erkö'csi lejtő lére, csak meg kell keresni ezeknek a tehetséges embereknek a tömegé' é- Virftkadm kel] a szocializmus éppé. sének szolgálatába állítani. A megke­resésnél rendszerint az a baj, hogy csak akkor keresünk. amikor már égetően szükséges, amikor már a kör- niünkre égett. Az ilyen esetekben rendszerint úgy j-á-runk el, paint a közmondás mondja: „Ha ló nincs, számár is jó." Nem nézzük meg a képességeit, nem nézzük azt. hogy eddig hogyan élt (kizsákmányoló voi<t-e vagy munkás) és gyakran ma. gtun-k ,könnyűjük meg az ellenségnek a bejutását a Pártba, vagy ve­zető funkciókba. Ez a. módszer sem a vezetők megkeresésében, sem a 3 I J!j J y * nevelés bein nem jó. Nemcsak akkój költi, keresni a kádereket, amikoi hiány vau és. nem csak akkor ke’í nevelni, arniko^r már a káder .soroz« t-osan hibát kövét el. Számolnunk ke azzal, hogy a növekvő ipar és a nö­vekvő' -szocialista mezőgazdaság egy­re több és fejlettebb kádereket' kíván sé ha ezzel nem számolunk, akkor szomorú meglepetések érhetnek ben­nünket, De, ha ezt megelőzzük és a mi kádereink kiválasztásánál, neve­lésénél szemelőtt tartjuk azt. hogy a vezető-káder képességei, akár párt- titkárról, akár tszcs elnökről van szó, lépést tud-e tartani jövőben is a tej. Lődé'S'bnn a növekvő feladatokkal, ak kor hosszú időre megalapoztuk a jó vezetést. Meg keld állapít ami, hogy jól vá­lasztottak a kocsolai tszcs tagjai, akik a 20 éves Tóth Erzsébet elvlá-rsnöf választották elnöküknek. Most arra kell vigyáznunk hogy adjunk módot szakmai ismeretesnek bővítésére és­pedig oly ütemben, amely arányban á]il a termelőszövetkezeti csoport fej­lődésevek Azzal, hogy ma falán 106 hold, jövőre. 1.000 hold termel ősz-ö- vetkezeli csoport elnöke ültetve veze lő jenek is jó lesz Amennyi ben áll ez a. példa a termelőcsoport fejlődé­sére a termelőcsoport tagjai életére, hatványozottan all ez a- falusi párt- titkárok ereiében, a falu, a faluban élő dolgozó paras-zlo k\» •elére. Le kell szögeznünk: a kádermunka. nem. me­rül ki abban, hogy kikeressük a jó vezetőnek valókat, a becsületes, meg. bízható kádereket. A munka neheze, ezután következik. Akkor,- amikor a vuzotés művészetében nem jártas ve­zetőkből a vezetésben jártas embe­reket . akarunk nevelni, sőt azt, hogy munka közben a kapitalista társa dal. mi életből örökölt rossz szokásaiktól meg fogjuk szabadít ami és bolsevik veztővé fogjuk nevelni. A Sztálin élvtárs által megjelőlit új. típusú vezetők ki neve lése nemcsak a pártiskolákon történik — és nem él- sős-o-rban — hanem az életben a gya korlati munka k-özben Az ilyen ká­derek ki-nevelésének Legjobb módja a rendszeres és állandó egyéni foglal­kozás. A rendszeres egyéni foglalko­zással meggyorsíthatjuk kádereink fejlődését- megismerjük képességűit, egyben megismerjük a káderek gond jál, baját, életkörülményeit, amely mind olyan fontos, kérdés, amely ki­írat a káder munkájára, fejlődésére, eős-egítheti, vagy gátolhatja azt Ugyanakkor-a káderek alapos mégis, mérésé érvéreit bennünket az ellenség leleplezéséhez is, vagyis a már bent- i'évő ellenség kiszorításához. Vannak már kezdeti sikereink az egyéni foglalkozó* terén. de ez még nem kielégítő. Az egyórai foglalkozás lényege a naponkénti se­gítése és ellenőrzése a vezetők részé­ről a munkatársaknak. De éren túl. menően találni kell módot és időt ar­ra is, hogy a kádereikkel időközön­ként megbeszéljük, összegezzük ta. paszíal-a-tainkat a munkájukra vonal kozóan, fejlődésükkel kapcsolatban Az esetleges olyan problémákat tár­gyaljuk meg velük, amelyek féke. zően hatnak egy káder eredménye­sebb munkája elvégzéséhez. Nem be. szélve arról, hogy a tömegiszerveze- lekben é,s más állami intézményekben nem folyik egyéni beszélgetés, do meg kell mondanunk, hogy e.zt a na gy-on fontos nevelési módszert még a járási pártbizottságon sem alkal­mazzák kielégítően. Ha mi ezekből a, tényekből nem vonjuk le a megfelelő követkéz)eléseket és nem váirtózta- tünk gyökeresen ezen az állapoton, akkor azok a szép tervek, amelyek reánk vonatkoznak, csak jámbor ki. vans ágok maradnak. Da, ha éber­séget fokozzuk, a káderek fejlődéséi segítjük, a termelés fokozását, mennyiségi és minőségi emelését, a haza és a béke védelmét, segítjük elő. / nyári filmévadrál A felszabadulás -ellőtt a nyári mozi­évadot joggal nevezték „uborkas-ze- zon"-nak, mert selejtes filmeket mu­tattak be a mozik. Ma már azonban gondoskodás történik arról, hogy nyá rcn is a legjobb új, vagy nagy sikert aratott ''égi filmek szórakoztassák a dolgozókat. Az idei nyári műsor ép­pen olyan nívós és változatos .miau a léli hónapok gazdag firnprog-ram ja Sőt az idén a hűsítő berendezésekké, ellátott és már működő k .er (mozik mellet! új Icu-rlmvük is nyílnak Cse­pelen,. Budafokon, Balatoniéi lén, ezen. kívül időszakos szabadtéri vetítések kel is elősegítik a dolgozók minél keilemesebb szórakozását. Különböző jellegű és nemzetiségű filmeket látunk a nyári hónapokban: „Verseny a tengeren“ című szovjet film i tengerészek vidám életéi ele. w ni ti rn-'-g. az „Utolsó puskalövés­ben a csehszlovák fi lm mesterek az el­lenállási mozgalom egyik érdekes te jevetével ismertetik meg a közönsé­get. Az új német filmgyártás két al­kotással szerepel: az egyik ..Demo­kratikus Németország“ című színes dokumentum film a háború utáni Né­metországról, a másik egy Hauff-mese alapján készül t színes mes-efilm, a „Kőszívű1'. Műsorra tűzik a „Vol- pone“ című szatirikus francia film. vígjátékot, Harry Bau-r és Louis Jou­vet főszereplésével. Bemutatják a nyáron Edward Dntylryk haladószel lenni amerikai rendező „Adjátok ne­künk ezt a napot“ című vígjátékát. A nyári évad operafilmjei közül ki­emelkedik Glinka „Ivan Szusz, any in" című dalműdének bolgár filmverzió ja' Mű-sorra kerül még Csajkovszkij ,.Cárnő cipője“ című vigoporából ké szüli. szovjet. film, valamint a „Báláz­zék“ és a '..Sevillát! borbély“, olasz művészek előadásában Az üzemi pártszervezet harcol uz önhöltságesökkentésérf A „Vörös Pfoletár“-gépgyár kol. ■y* lektivája az üzemi pártszerve, zet vezetésével a háború utáni.ötéves terv folyamán példamutatóan teljesí­tette öJikölteégcsökkentési tervéi Erőfeszítések a forgóeszközök forgási sebes-stégének fokozására,, a nyers­anyag-, fűtőanyag,;. vUlányenergia ta­karékos felhasználására és a. szerszám t-akarákosságra irányitö'tta. Az erőfeszítések nagy eredménye­ket hozlak, üzemünk, mely nagy un-i- vérz-ádi'S esztergapadokat. gyártott, 1950 januárjában a tervelőirányzatá­nál 0.3 százalékkal magasabb örakölt ségiosöktkenlési ért. el. A következetes harc az önköltség csökken léséért azt eredményezi:-, hogy 1950 decemberé­ben a g-ép-ek önköltsége 9 százalékká] aila-c&onyabb volt a tervezettnél, jy 9 százalékos költségmegtakarítás révén nagy- mennyiségű • érmékét gyáriunk terven feliül. Az önköltségcsökkentés terén dötti tő tényező a munka termelékenységé, nek emelkedése. E téren üzemünkben óriási szerepet játszott a sztahánovis- ták kezdeményezése, akik versenyt indítottak a gyors módszerek elsajátí­tásáért. JUt ég 1948 áprilisában meghívtuk a párt-bizottságba a gyors el­járással dolgozó kiváló szí ah ánov is­táinkat. Alékszej Merkovor, Nyik-o áj Ugorkovoí, Mária Zoílotajeját és má. sokait és megtanácskoztu-k velük, ho­gyan állíthatnánk élő több terméket hogyan csökkismíhetnénk a7 önköltsé­get. A gyors eljárással dolgozó szta. h-ánovistá-k ezen az értekezleten el'ha, tároziták, hogy munka versenyt in-díta nak a gyors módszerek meghonosítá­sáért.': Vá.lCainák5 hogy taniiiami fogják társaikat, az ifjúmunkásokat a gyors munkamódsze rekre. Nehéz tenne túlbeácsiüini ennek a verseny nek a jelien! őségét. Míg 1948 'elején csak mln-tegy 30 gyorséi járás­sal dolgozó sztahanovista volt a „Vö. rös Proletár"- gépgy ár ban, 1948 vé. géig 250-re, 1949-ben 400-ra növeke­dett a számuk, 1950 végén pe-dig cs'ak. n,em minden munká sunk gyorséi járás sál dolgozó szlahá-novista tett. 1 A pártszervezet a gyorsmód-szerék meghonosításának kérdését minden oldalról megtárgyalta, a pártbizottság ülésein, valamint a-z üzemi- és mű- hely-taggyűléseiken és technikai párt- konferenciákon. A faliújságok, a he­lyi rádió foglalkozott a kérdéssé! és erről,beszéltek a dolgozóknak az ági -iá-torok i-s A gyorsmóds-zerek ilyen rohamos elsajátítása tette lehetővé, hogy az 1948—49 és 1950.es tervet minder részletében határidő előtt teljesítettük^ hogy határidő előtt teljesítettük öt­éves tervünket, s ezer meg ezer új gépet adtunk terven felni a« onaság népgazdaságának. A munka".,ermeiékenyseg ilyen emel­kedése erősen hozzájárult az önkölt­ségcsökkentéshez. Az utóbhd három évben üzemünkben a munkás-létszám nem növekedett, gépi berendezésünk teljesítőképessége is azonos maradt, termelésünk azonban jelentősen meg^ nőtt. Világos, hogy az előállított ter­mék mennyiségének növelése önkölt­ségcsökkentés révén történt. A dolgozók más értékes kéz de- méDyezé-sel- is hatással voltak az önk olts ég-csökkentésre. Például a kommunista Mihail Szavkim marós, váltótársával, Alekszej KukuskinjuL együtt, szocialista megőrzésre vette át gépét. A kezdeményezés! pártszerve­zetünk azonnal az egész kollektíva közikincsévé tette. A kommunisták rámutattak, hogy mennyi hasznot jelent, államunknak, ha gépeiket szocialista megőrzés re, yé- szik át.' üzemünkben a mai napig csaknem minden gépet szocialista megőrzésre vettek át. . ■ A pártszervezet, nagy , segítiég.et nyújtott a vállalat vezetősiégének a szerszámiakarókos-ságéri vívott harc. terén i-s. A kommunisták megmagya- r-á-zták munkatársaiknak, hogy minden egyes szerszám gondos karbanfartása óriási megtakarítást tesz lehetővé. Ki. váló esztergáiypsaiink a Sztáiin-díjas kommunista Markov,' Sumilfn és Kuz nyd nagy sikereiket értek el -a ke­mény ötvoz-e tű vágósz-erszám-okkal va­ló takarékosság terén. Példa-mutatá­suk öszí-önzői-eg hatott a többi dolgo­zókra is. T T sztinja Panfil-ovna Gucsina szta. w bán-ovis'ta csiszolónő értékes kezdeményezése, hogy a csiszolókő- rongoí ipari gyémánt helyett. gyé_- mánr.pó'tlóva'l kezdte javítani. A 'párt- bizottságban és műhteiyszervezetekben megtórgyaltiák a módszer meghonosí­tásának kérdéséi, azután az üzem technikai tanácsa elé terjesztették. Ma már az üzem csiszolóinak többsé ge gyémántpótlóval javítja a csiszoló, korong-okai. Az újítás eredménye­képpen ipari gyémántalapunk -több, mint kétharmadát megtakarítottuk. Ilyen körülmények között a mun­kások, mérnökök és technikusok aiko. tó kezdeményezésének segítség-éviéi a „Vörös Proietár“-gyárban'terven felül önköltség-csökkentés! értünk, el. Dol­gozóink állandóan emelik . politikai színvonalukat, műveltségűket és tech nikaj képzettségüket, takarékos-kod, nak anyaggal és idő vei, elsajátítják a legújabb technikát és így mindig újabb sikereket érnek ei a kommu­nizmus építéséért vívott harcban. G, .Care-v K 01\ Y V r S M E R CSAKOVSZKU Ez történt Leningrádban A Nagy Honvédő Háború idején játszódó regények közül nagyon ne­héz lenbe kiválasztani a legnagysze­rűbbet. Mégi-s úgy érezzük, hogy Csakovsz-kij regénye új, friss színek kel gazdagítja a: Honvédő Háború és az azt követő békés élet irodalmát Csakovstzkij regénye két főalakja kö. ré szövi a mélyen- emberi történetet. Szavin hadi-tudósító hőslclikű, becsüle fes, szoyja’t ember. A háború első napjaiban önként megy a frontra Szerelme, Lida, a körülzárt Lenin grádban-él-i hősi, megpróbákaitÁsokka; teli életét. Szavinl egyszer visszákul, dik a v-áirosb-a szolgálatra és számta­lan akadá-lv után végre megtalálja rég látott, Lidáját. jy viszont Iáiás azon­ban rövid. H-áború van .és tudják: tartós boldogságban csak akkor lesz részük, ha kötelességük teljesítésével kivívják a győzelmet. Lida egy gyér meikrriemhrJiy vezetőj-e, majd mini ápo­lónő a frontra megy. Itt látja újra viszKJ-nt Szavimt. sú.yosa-n megsebe. sülve. A Nagy Honvédő Háború győzel­mes befejezése után egymásra talál a két' fiatal. Szavin Li-dához költözik Leni-ngráriba, a hős városba, a-mei-yel most már teljes*- n magáénak érez. A békés munka napjaiban azonban te,'- reériése-k kei-etke-z-nek .köztük. Lida gyárban dolgozik, ugyanazon gyár 1 ap j á n a k szerkeszt őségében dolgozik Szavin. Könyvel készül ind a hábo fúrói, de munkáját egyre halogatja Szavin, aki a háborúban becsül, te es er. kiállít az igaz ügy’- mellett, most köny- nyelniű, kényelmes a harchoz a-bé­kés, lázas alkotómunka sodrát szíve., .sebben nézi a pa-rtról. Lida méivségetí sz.'urel-me és munkájába vetett' hue erejével meggyőzi Saavmt helytelen m-ag-a.tartásáról. A regény azzal a szép jelenettel zárul, hogy egymás rátalált, boldog szereimes-ek együtt. ülleL-ngk fákat a Lemingrádi Győzelem Parajá­ban. Cs-aikovsz'kij minden mondatát a v.a lósággs élet rilmu-sa - telíti. Regényé­nek minden egyes szereplője hús-vér ember. Cs-a-kovezkij regénye a Nagy Honvédő Háború -korának kiemelkedő •realista ábrázolása. Megjelent a .jPártépíté^ legújabb száma Tartalmából aiz alábbi cikkek emel. kednek kit Kovács István elvtárs beszámolója a kádermunka kérdéseiről. ­A Politikai Bizottság határozata a pártok tatásról. I. Szobkó: A forradalmi éberségről Adamkó József: Készüljünk fel «z aratásra és csépiésre! Práf.h Károly: /y tanácsok mogszilár. dítása és az állandó bizottságok fel­adatai. Mándi Péter: A párlszArveepw’A feladatai az anyagrakarékosságbap. E kiemelkedő cikkek mellett" «y.’A. nios. más fontos cikket, könvvismer' test közöl a „Pártepi’és“ iegiíjfrvrf száma.

Next

/
Oldalképek
Tartalom