Tolnai Napló, 1951. január-június (8. évfolyam, 1-150. szám)
1951-06-03 / 127. szám
«*! JUNIUS S NAPLÓ I «• I 3 A gyönki járás dolgozó parasztsága befejezte a cukorrépa egyelését és első kapálását Termel öcsupor t jaink példái mutatnak a növényápolási munkálatot bari | Ax elműil belek során beállt jó ía- j vaszi időket dolgozó parasztságunk | igyekezett kellő mértékben kihasz- I nálni, Ennek következtében megyénk i területén jó előrehaladás mutatkozott p a növényápolási munkáknál. Különö. [ sen azokban a járásokban és közsé- | ,cetben unit atkoznak' jó eredmények, i ahol a tanácsok és a tömegszcrvezclek | szoros kapcsolatot tartanak a falusi .1 es járási pár(szervezelekkel. Azokban a községekben, ahol Pártunk irány- 1 mutatását köve ték, kiépítenék a versenymozgalmat. a népnevelők és; az állandó bizottsági ‘tagok személyes pél damutalással! kapcsolódtak he a ver- sen\mozgalomba, azt igyekeztek minél nagyobb mértékben kiszélesíteni, olt a I. növényápolási munkák és a széna- betakarítás során jó eredményeket értek el. A verseny mozgalom kiszélesítésének eredménye lett az is, hogy a tavaszi növényápolás! munkálatok során a rostié«, kender és a kapásokon kívül , a gabonák gyonilalanítva leltek, valamim! az is, hogy a cukorrépa egye- iése, saraboiása, a gyapot sarabo!ás,i és annak első kapálása, a dohány kiüli elése és annak első kapálása is leöjes egészében befejeződött. Dolgozó parasztságunk már a gyapot második kapálását, kukorica, napraforgó és burgonya- kapálását is csaknem teljes egészében befejezte. A vcrscnvmozgalotn során járásaink közül a g,vön ki járás halad »r élen a növényápolás! munkálatokban. A cukorrépa egyclésél és kapálását teljes egészében befejezték. A növényápoüási munkálatok során termelőszövetkezeti csoportjaink mu tatnak példát egyéni dolgozó parasztságunk felé. A gyönki járásban a/ler- melöcsoporlok a cukorrépa második kapálásának több mini 30 százaléka: befejezték, míg az egyénieknél nem mutatkoznak ilyen eredmények. A tcr. melöesoporlokuál a kukorica első kapálását több miül 80 száazlékra, a napraforgó Qgyelését és kapálását 100 százalékra, a második kapálását közel 12 százalékra, a burgonya löllö- gelésüket 32 százalékra ‘teljesítetlek Az egyéni dolgozó parasztság pedig a kukorica kapálását '81.6 százalékra, I napraforgó kapálását 93 százalékra, a burgonyatöltögcicst pedig 2-1 százalékra végezte el. A bonyhádi járásban is 100 százalékig befejeződött a cukorrépa saraboiása és egyclé.sc. A termelőszövetkezeti csoportok növényápolási munkálatai itt is messze felülmúlják az egyénileg dolgozó parasztokét. A napraforgó, burgonya és kukorica első kapálását csaknem egészében befejzilék és megkezdi ék a burgonya töttögelését. Az egyéni dolgozó parasztság a cukorrépa második kapálását 7.7 -százalékra, a kukorica első kapálását: körülbelül 64 százalékra, a napraforgó kapálását csaknem 98 százalékra, a burgonya első kapálását pedig majdnem egészében befejezte! A dombóvári járás körülbelül a harmadik beivel foglalja el a versenyben. Termelőcsoportjai a cukorrépa egy elésé'/' és- kapálásál befejezték, a második kapálását 26 százalékra, kukorica kapálásukat több mint 80 százalékra, napraforgó kapálásukat csaknem egészében befejezték. A burgonyái'ölfögetést is körülbelül 50 százalékban végezték e'1. Az egyéni dolgozó parasztság a . cukorrépa egyclésél 93 százalékra, a kukorica kapálását is körülbelül 92 százalékra, napraforgó kapálását pedig 87 százalékra, burgonya kapálását 83 százalékra, a töitögelésl pedig 18 százalékban végezte el. A paksi járásban lemaradás mutatkozik. A cukorrépa egye lésé! ’és. sarabolását elvégezték, első kapálásnál azonban 90 százalék körül tartanak, a második kapálását is alig 12 százalékban végeztéik e). A termelőcsoportok a kukoricakapálásnál körülbelül 70 százallék, napraforgókapálásnál 90, a burgonvakapálásnál is meghaladták a 60 százalékot. Az egyéni dolgozó parasztság is 90 százalék körül végezle el a cukorrépa első kapálását, a második kapálását 13 százalékra végez-, i'.igk ell. Kukoricakapálúsjp.ál, .56, ., a napraforgókapálásnál 90. a burgonya- kapálásnál 75, a töUögetésnéi pedig 15.7 százaléknál tartanak. A tamási járás dolgozó parasztsága is elvégezte a cukorrépa egvetését és első kapálását, a fer- mclőcsoportok a második kapálást is 17 százalékra elvégezték, a kukorica kapálását körülbelül 43, a napraforgót 100, a burgonyát kő zel 64, löllögetést' pedig 31 százalék ra végezték el. Az egyéni dolgozók a kukorica első kapálásáé 69, másodikat 7.1, napraforgó kapálását csaknem egészében, a burgonya kapálása' körülbelül 90. a tölt ügetést pedig kő zel 13 százalékra teljesítették. A szekszárdi járásban a termelő csoportok a cukorrépa egy eléséé elvégezték. az első kapálását körülbelül 60. a másodikalt pedig 18.1 százalékra, a kukorica kapálásukat 72 százalékra, napraforgót 100, burgonya első kapálását SO, a töllögelést pedig 37.5 százalékra végezték el. Az egyéni dolgozó parasztság a cukorrépa első kapálását 64.6, második kapálását 13.3. kukorica első kapálását 82.1, napraforgó kapálását 95.1, burgonya első kapálását 96.8, i öl löget est pedig 20 százalékra végezte cl. Szekszárd város ierniolőcsoportja a kukorica kapálását 25.9. napraforgó kapálását 90.9, második kapálását pedig 30.4, burgonya kapálását 71.4 százalékra végezte el. Az egyéni dolgozó parasztság a cu- korrépaegyelés-nél 86.4 százalékot ért el. kapálását pedig 60.3 százalékra teljesítette, a kukorica kapálását 62 8. napraforgó kapálását 67.1, a burgonya kapálását pedig 91.3 százalékra végezte el. Ezek az eredmények azt mu/atjákj hogy egyénileg dolgozó parasztságunk, nak és termelőszövetkezeti csoportjainknak az eddiginél sokkal, nagyobb súlyt kell fektetni a tavaszi növén’y- ápolás.i munkálatok mielőbbi befejezésére. Termelőesoporljaink tagjai és dologzó parasztságunk tartsák szem előtt az aratási munkáltatok közeledését és azt, hogyha a növényápolási .munkálatokat nem végzik el idejében, úgy az aratási munkálatokhoz sem foghat hozzá kellő időben és a kései aratás nagy szem vesz te.s.s-éggel fog járni, ami dolgozó népünk kenyérellátásának biztosítását veszélyezte!) és az ellenség malmára bajt ja a vizet ■ NEMZETKÖZI KÉRDÉSÉR Kik kormányozzák Amerikát ? ii. A fasiszta Wilson a Hali Street méltó szék értőié ja Wilson minden 'tekintetben• megfelel a Wall. Streetnek. ,,Én mindig csak pénzre gondoltam — mondja — és minél többet és minél gyorsabban akartam keresni“, függetlenül attól, hogy ez mii y e n es zk ö z ö k k él sík er ült Az embergyűlölét és az embertelenség . ez Wilson ,.magasabb'! erkölcsi- sége., Nemrég, még-,a „-Times“ folyóirat ií megírta, hogy Wilson- már ifjú korában az „Electric & Co.“ gyárban gengstermódra ..szedte meg magát". Ebben a gyárban nemcsak a szénakupacok körül, verekedett, de „nem vetett meg semmi olyan •mellékkeresetet sem, amellyel még öt dollár! zsebrcvághaíott.“ Nem nehéz ki találni, hogy ez a „mellékkereset“ Wi Is ónnál mit jelenteit, kémkedett a munkások közi, akiket gyakran az ö be^ ugásai alapján kergettek ki a gyárból. 1923-ban a 37 éves Wilson már a ,.(len er a 1 Electric“ korporáció egyik „kedvence“- lelt, sőt Swoon, e korporáció volt elnöke kinevezte a bridge- porli nagy gyár vezetőjévé. 1939-ben a „General Electric“ társaság elnöki székébe került és a második világháború alatt fegyverrel látta él a hil: lerislákal, akik az Egyesült Államok, a Szovjetunió. Nagybrilannia, Francia- ország és más országok népei ellen harcoltak. Wilson, mini a „General Electric“ „vezetője, tilkós karlellsz.er- ződést kölöt't kemény öntvények gyártására a Krupp hadiipari konszernnel, a fasizmus fő fégyverszállí'tójával. A háború alatt az amerikai közvélemény nyomására bűnügyi nyomozás indult a ..General Electric“ egész vezetősége ellen azon a címen, hogy „segítséget .nyújtóitak a hitleristák- nak. az emberiség ellenségeinek“. De a monopolisták bírósági fórumai Wilson! és társaié, az amerikai nép áru lóit, felmentették és „megszüntették“ ellenük a bűnügyi eljárási. Sőt mi több, csak Wilsónuak kellett hatalomra jutni, hogy a fegyvergyártásban és nyerészkedésben egykori üzlettársa, Alfred Krupp, akit háborús bűnösként a háború után börtönre ítélitek, szabadlábra kerüljön és újra megkezdje a tömeges fegyvergyártást egy ú j háború" céljaira. A „General Electric“, Wilson, elnöksége alatt, 1950-ben a fegyverkezési hajszán és a háborús hisztérián tisztán, 119 millió dollárt keresett és arra számítanak, hogy a cég profilja 1951-ben 71 százalékkal fog növekedni. Míg az amerikaiak koreai beavatkozása élőit a „General Electric“ haditermelése a társaság egész lerme- léséuek 21) százalékai tette ki, addig az idén. szépített adatok szerint is 45 százalékra fog emelkedni. Wilson, aki gondolkodásában és cselekedetében is fasiszta, nem egyszer rendezeti véres bosszúhadjáratot a munkások ellen. 1949-ben rend- őrcsapalok segítségével vaclátiafi kegyel ienséggej gázolta le a philadelphiai gyárak munkásainak sztrájkját, akik az áremelkedésekkel és a tömeg- sziikségleli cikkek drágulásával kapcsolat ban jogosan követellek béremelést. A sztrájk 56 napig tartott. A béGeorgiában megkezdték a tea ült elvén yi= két öntöző mesterséges esőt elő. idéző berendezések kipróbálását. A* készülékeket különleges vízvezető csöveken látják el vízzel, amelybe a vizet 2—4 atmoszféra nyomással szivattyúzzák. Ezekre a készülékekre késen felvonuló munkásokra és családtagjaikra fegyveres rendőrség vetette rá magát. A tüntetés résztvevőit ütötték-verték, - a lovak nőket, öregeket és gyermekeket taposlak te. Sok voll az, áldozat. Másnap az egész reakciós sajtó Wilson dícséretét zengte és kijelentéseit óriási címek alatt közötte. Ilyenformán: „Wilson dicséri - a rendőrség erélyes fellépését“. „A sztrájkolok maguk kényszerítet'íék a rendőrséget, hogy fegyvertelen nőket és gyermekeket tegyen nyomorékká.“ Csak a jog- foszlqttságnak és a fasiszta önkénynek olyan országában, mint amilyen az imperialista Amerika, bánhatnak el a v ilsonok ilyen kegyellenül a munkásokkal. és családjaikkal. Wilson tipikus képviselője az amerikai imperializmusnak, amely esze- vesztelten arra tör, hogy meghódítsa az egész világot és az emberiséget egy új, harmadik vilgháborúba taszítsa Az amerikai monopóliumok ebben az évben az állami költségvetés dollár- milliárd jail költik haditechnikára, hadianyagok, felszerelések és tömegpusztító eszközök termelésére, a koreai, a kínai, a vietnami nép és más népek ellen kezdett kalandjuk folytatására, a Szovjetunió és a népi demokratikus országok elleni új világháború előkészítésére és kirobbantó sara. De a világ népei nem tűrik ezt. Tö mörítik soraikat, erősítik a demokrácia és a szocializmus táborát, egye sitik erőiket a hatalmas Szovjetunió körül, amely a népek közti béke, a demokrácia és a szocializmus következetes harcosa. vízszűrő fejeket szereltek; ezek a fejek óriási permetezőhöz hasonlítanak, amelyek minden irányban vizet szórnak,. A nagyobb leaüiíetvénv eken hosszú vízszóró fejekkel ellátott készülékeket próbálnak ki. Mesterséges esőt előidéző berendezéseket építenek a Szovjetunióban A nemzetközi gyermeknap eié JUf inden szülőnek, de különösen * * az édesanyáknak legdrágább kincse a gyermek. Az anya az. aki legközelebb áll gyermekéhez, hiszen ő adott; neki életet, ő az, aki nap mint nap figyeli, hogyan fejlődik gyermekének képessége. Az első lépés, az első szó, a mosoly mind, mind újabb élmény. Ilyenkor komoly akarat és elhatározás születik meg az anyák szívében, hogy gyermekeiket felnevel, jék, hogy biztosítani tudják számára az emberi életet, a becsületes megélhetést, a rendes ruhácskái és azt, hogy taníttatni tudja gyermekéi, hogy abból értelmes embert tudjon nevelni. A világ egy halód. részén a Szovjetunióban a Nagy Októberi Szocialista Forradalommal, a Bolsevik Párt vezetésével, a nép kezébe került a hatalom és kemény harcok árán, a nagy sztálini ötéves terveken. keresztül megteremtették a -szovjet nők, a szovjet anyák számára azt a tehetőséget, hogy gyermekeik számára boldog, vidám életet biztosítsanak. Minden anya vágya valóra válhat a Szovjetunióban, mert .itt a gyermekeket az élet virágának nevezik és szeretettel, gyengédséggel veszik őket körül. A gyermekek egészségvédelméről és neveléséről a Bolsevik Párt, a kormány, az egész nép és a nagy Sztálin gondoskodik. A szovjet iskolákban 32 millió gyermek tanul, itt nevelik a gyermekeket a haza iránti szeretette, az egész világ népei, kicsik és nagyok, fehérek és színesek iránti tiszteiéire. A Szovjetunióban 18.500 gyermekotthon működik. Az állam 6.000 szülőotthont tart fenn, többszáz férőhellyel. Egyedül a Kirgiz Szocialista Köztársaságban 280 ovoda van, 11.000 férőhetlílyel, emellett tavasztól őszig 776 bölcsődét tartanak fent, a kolhoztagok gyermekeinek számára, 16.000 férőhellyel. A Szovjetuniói a gyermekek paradicsomnak hívják és valóban az is. Itt a gyermekek számára rendelkezésre áll minden ahhoz, hogy képességeiket kifejlesszék. Kullúrházak, ut- törőotlhonok, a nagyobb városokban gyermekpa'loták vannak, ahol a legfinomabb műszer áll a gyermekek rendelkezésére, hogy kézügyességüket és képességeiket fejleszthessék. Az iskolai szünetben gyermekek milliói mennek táborba, üdülőhelyekre és szanatóriumokba pihenni. Mindezeket a lehetőségeket, ilyen boldog életet, biztos jövőt, korlátlan lehetőségei a tanulásra, csak olyan ország biztosíthat, ahol a hatalom a dolgozó nép kezében van. Olyan haza, amely a főid ezernyi kincsét a dolgozóknak osztja szél. Olyan társadalmi rend tud új embertípust, szocialista embert nevelni, ahol nincs kizsákmányolás, ahol a. munka becsület és dicsőség dolga. Olyan rendszer, ahol mindennek alapja a kölcsönös segítség, az elvtársi segítségnyújtás, ahol az emberek törődnek egymással. TJMső 5 éves tervünk sikeres végre ^ hajtásával lerakjuk hazánkban is a szocializmus alapjait és soha nem látott jólétet biztosítunk gyermekeink számára. Ezt már most -is érez ziik, akkor amikor hazánkban az óvó- dák száma 1950-ben 281-re növekedett, az iskolák és a szükséges tanerők biztosításával lehetővé vált, hogy az általános iskolákban 1951-ben 230.000-re' középiskolákban 95.000-re, egyetemeken és főiskolákon 33.000-re emelkedett a hallgatók száma. A dolgozók gyermekei ellőtt nyitvaállnak az iskolák és egyetemek kapui. A szakmák százai közül azt választhatják életpályának, .amelyikhez kedvük és tehetségük van. A Párt és a kormány szebbé, boldogabbá teszi évről évre gyermekeik életét. Ezért, épült meg az uttürővasút, uttörőszínház és mozi. ifjúsági áruház, iskolák és gyermek- intézmények sokasága. Az élmúlt évben és úgyszintén ebben az évben is többezer gyermeket visz az állam nyaralni a legszebb helyekre, a leggondosabb felügyelet mellett, de nagyon sok kispajtás, külföldre is eljut nyaralni. Ma már a gyermek igaz: boldogságot jelent, a szülőknek és az egész hazának egyaránt. De nem volt ez mindig így nálunk és vannak országok, ahol még ma is mérhetetlen szenvedést és bánatot jelent a gyermek a szülők számára. Az imperialista fenevadak Koreában élve temetik cl és tankokkal gázolják el a gyermekeket, a niegölt lakosság egy- harmada gyerekek közül van. A koreai nők elmondták azt, hogy látták gyermekei, aki éhesen szívta haio't édesanyja mellét, hogy tudhatta volna a csöppség, hogy anyját megölték .és, hogy melle már nem életforrás számára. Nyugal-Németországbah, améri kai, angol övezetben szovjet gyermekeket tartanak fogva a hatóságok jogtalanul. A szülök .szívszaggató kérésére. a szovjet visszahonosiló bízol:-, súg ismételt kérésén/ sem engedik haza őket. Láttuk ezt sokan a ..Van hazájuk" című filmben, ami világosan megmutatta az imperialisták aljasságát, amikor a kémelháriló embereit használták arra, hogy különböző helyekre cipeljék a gyermekeket, hogy rá ne találjanak a szovjet hatóságok. Céljuk az. hogy minél több emberi elnyomjanak, igába hajtsanak, mert az ö hatalmuknak ez az alapja. TT zt a sorsot szánták a mi, gyér- ■*"“* mekeink számára is az amerikai imperialisták és csatlósaik, a belső ellenség, a kulákok és a klerikális reakció, amikor különböző rémhírekkel akarják eltéríteni gyermekeinket a tanulástól, különösen a továbbtanulás- tói. Szeretné az ellenség elvenni gyermekeinket, mert tudják azt. hogy az öntudatos embert nem lehet igába hajtani. Bizonyíték erre a koreai nép elszánt- öntudatos harca, szabadságukért és függetlenségükért. amit a Szovjetuniótól kap lek és amit az am«, rikai imperialisták el akarnak vonni tőlük. De ezek az urak erősen élszó mították magukat, mert azt a népet, amely egyszer megízlelie a szabadság levegőjét, nem lehet mégegyszer le- igázni. A koreai nép, köztük az asz- szonyok. az édesanyák is elszánt har* cot. folytának az imperialista elnyomók ellen, azok ellen, akik az egész világ bíikeszerető ■ népeinek, így a magyar népnek, a mi gyermek einkmít is ádáz. ellenségei. Ezért segítik a békét- akaró Százmilliók, köztük a magyar nép is a koreai dolgozók harcát. Ezér( kapcsolódott bele megyénk. ■ területén G 4.000 népnevelő és ebből mintegy 3.000 nő, édesanya a koreai bélyegek eladásának munkájába. Mert tudják azt, hogy a koreai gyermekek sorsa- szorosan összefügg saját gyermekeik sorsával, amint ezt Závodon Gyurics La* josné mondta: — Én nagyon szívesen adom oda jövedelmem egyrészél koreai nép megsegítésére és népnevelő munkál is vállalok, hogy minél, több asszonyt tel tudjak világosítani arról, hogy a koreai nép harca összefüggésben van a mi békénkkel. Elmondom minden kinek, hogy mit jelent a há- ború, mert az én fiam is az igazságtalan háború áldozata lett- — Vágy Brantenbach Ádámné. aki azt mondta: — Semminemű áldozat nem nehéz számomra, mikor a koreai gyermekek megsegítéséről van szó. Hozzá akarok járulni és is ahhoz, hogy a koreai kisgyermekek arca újra mosolygós legyen, hogy elfelejtsék azokat a borzalmakat, amiket most átélnek, hisz nekem is van gyermekem, — Ezek a tények bizonyítják, hogy az édesanyák helyesen látják a békéért folyó harc jelentőségét és bekapcsolódnak a koreai gyermekek megsegítésének munkájába. T írnius 3-án, a Nemzetközi Gyér ^ meknapon, amikor gyermekeink boldog, vidám arcát látjuk, gondoljon minden asszony, minden édesanya a szenvedő koreai gyermekekre és végezzünk még szívósabb felvilágosító mürícát a bélyegek eladása terén Világosítsuk fel a szülőket arról, hogy a koreai nép harca a mi harcunk is, mert ők azok ellen harcolnak, akik a mi gyermekeink ellenségei is. Mond. juk el azt, hogy az imperialistáik azt akarják, hogy gyermekeinknek olyan nyomorúságos sorsa légyen, mint a szüleiknek volt, hogy el akarják venni tőlünk az iskolákat, szülőotthonokat és óvodákat, bombái akarnak dobni gyermekeink játszótereire, azt akarják, hogy mi is Korea sorsára jussunk. Hívjuk fel minden édesanya figyelmét, hogy milyen nagy kötelességé vannak gyermekeink neveláse terén. Neveljük gyermekeinket hazaszeretetre, a Szovjetunió, a népi demokráciák és a világ össze® dolgozói iránti szeretette. Gyermekeinknek tudni kell, hogy mit kaptak a dolgozók államától, mit kaptak a Párttól. Ha tisztán áll előttük. hogy az ország a dolgozóké, amelyben az ő boldog jövőjük bízta, sííva van, akkor öntudatos harcosai lesznek hazájuknak, népüknek, szocialista építésünknek és békénk megvédésének. Pranhier József né MND8Z m. titkár.
