Tolnai Napló, 1951. január-június (8. évfolyam, 1-150. szám)

1951-06-28 / 148. szám

*? 4ÍB* NAPLÓ 1951 JUNIUS 98 A vádlottak felszólalásai az utolsó szó jogán KÜLSŐ ÉS BELSŐ BITANGOK A Grosz.banda bűnperében a védő beszédek után a vádlottak az utolsó szíj jogán tett felszólalásai hangzottak el. Elsőnek Grősz József lépett a bi róság elé. Grősz: Az utolsó szó jogával élve ki akarom jelenteni, hogy sajnálom és bánom, amit a Magyar Népköz társaság ellen vétettem. Múltam és világnézetem szembeállított a népi demokráciával. Nevelésemnél, körül­ményeimnél fogva legitimista meg- gvöződésű voltam, annak vallom ma­gaínat most is, ez vitt bele azokba a cselekményekbe, amelyekért most felelnem kell. A zárka magányában sokat töprengtem és rádöbbentem ar­ra, hogy azok az eszközök, amelyek­hez folyamodtam, károsak és ártalma­sak arra az ügyre, amelyet életfel fog**/>tőből eredően a magaménak val­lók; Cselekedeteim pedig ártottak és kárt .okoztak a magyar népnek. Hi­szem, hogy az emberek irg'almasan ítélik meg a tetteimet, egyben pedig remélem, hogy paptársaim, híveim és barátaim példámon okulva, nem jár­ják azt az utat, amelyen én jártam és tartózkodnak azoktól a káros é= az egvházra is hátrányos cselekmé­nyektől, amelyeket én elkövettem. Kérem a bíróságot, hogy beismerő vallomásomat és körülményeimet fi. gyelembevéve hozza meg ítéletét. Ezután dr. Bozsik Pál élt az utolsó szó jogával. — Az utolsó szó jogán kötelessé­get kívánok teljesíteni —- mondotta.-— Midőn őrizetbe kerültem, már ak­kor súlyos beteg voltam. Midőn a vizsgálati szervek észrevették, kór­házba utaltak, ott egy tágas magán­szobát kaptam, nappalra külön ápoló­nőt, éjjelre külön ápolót rendeltek mellém. Az orvosi kezelésnek köszön­hettem, hogy visszanyertem egészsé­gemet. Hálámat nem tudom másként kifejezni, minthogy itt a nyilvánosság előtt a vizsgálati szerveknek és keze­lőorvosaimnak köszönetét mondok. — A bíróság vallomásaimból ismeri beállítottságomat, ismeri összeesküvő tevékenységemet is. Tudom azt, hogy tevékenységemmel súlyosan vétettem a népköztársaság törvényei ellen, Be. ismerő vallomásom alapján kérem a bíróság méltányos ítéletét. Dr. Farkas Endre az utolsó szó jo­gán elmondotta, hogy Grősz és Bozsik befolyására kapcsolódott bele az ösz- szeesküvésbe, a másik ok — mon dotía — amért az összeesküvésben való részvételt vállaltam, az volt, hogy az amerikaiak állandóan megígér­ték, hogy Tiíoékkal együtt fegy­veres erővel fognak fellépni a régi rend visszaállítása érdeké­ben, „Ha ennek a két körülménynek ha tása engem el nem ragad, nem kerül­tem volna ebbe az összeesküvésbe.“, Dr. Hévev László az utolsó szó jo­gán egyebek között a következőket mondotta: A népköztársaság ellen súlyos bűnt követtem el azzal, hogy fegyveres összeesküvés vezetésében vettem részt. Bűneim nagyságára és követ­kezményei messze kiható horderejére letartóztatásomkor döbbentem rá. Nem akarom és nincs szándékomban, hogy a népköztársaság ellen elköve­tett bűneimért a felelősséget mások­ra hárítsam. A bűnöket szabad aka­rattal és megfontoltan követtem el Én vagyok tehát érettük a felelős Mégis, utalni szeretnék arra, hogy bű­neim elkövetésekor legitimista kör­nyezetem befolyása is hatott. Dr. Pongrácz Alajos, az utolsó szó jogán felszólalva, az amerikai követ­ségtől való függőségére hivatkozott. — Éreztem, — mondotta —- hogy a követségen elfoglalt pozícióm meg­tartása érdekében teljesítenem kell feletteseimnek az összeesküvéssel kap­csolatos. utasításaik — Be kell vallanom, a különböző rémhíreknek is hitelt adtam. Ezek valótlanságáról elég alkalmam volt meggyőződni. A Velem szemben tanú­sított bánásmód szigorú, de embersé* ges. Kábít ószerekről, injekciókról tér. jesztett rémhírek valótlannak bizo nyúltak. Józanul, tiszta fejjel, testi és szellemi képességeimnek teljes bir­tokában tettem töredelmes beismerő Nam ír tábornok, a koreai nép had sereg vezérkari főnöke, a Zeenminzei- bao keddi számában rövid áttekin test adott a koreai háború meneté­ről.. — Kudarcba fulladt az USA vezető köretnek az a kísérlete — írja t-öbbi között Nam ír tábornok —, hogy könnyen és gyorsan fejezzék be a koreai háborút. Az amerikaiak döntő csapásokat szenvedlek. — Az amerikai háborús uszítok — folytatja a cikk — lebecsülték hadse­regünk erejét és harci készségét, le­becsülték népünk elszántságát. A há­ború alatt hadseregünk katonái ön­vallomást. -— Kérem a bíróságot, ve­gye ezt tekintetbe és irgalmas ítélet­tel sújtson. Endréd y-Haradics Vendel arról szólt, hogy őszinte beismerésyét nem kívánja az utolsó szó jogán módosí- lani. Ezután arra kérte a feloszlatott szerzetesrendek tagjait, igyekezzenek kórházakban, az iskolákban és a töb bi" munkaterületeken becsületesén szolgálni a népet. Csellár István Jenő az utolsó szó jogán arra hivatkozott, bogy a kör. nyezet, amely a pálosrendben körül­vette, vitte a rossz útra. — Bűneimben ■— mondotta — erő­sített Grősz József érsek is. Hagyó-Kovács és Vezér-Vizer Fe­renc vádlottak nem éltek az utolsó szó jogával. Ölti Vilmos tanácselnök ezután a tárgyalást félbeszakította és az ítélet­hirdetést csütörtökön déli 12 órára tűzte ki. feláldozó hősiességről tettek tanúbi­zonyságot. A kínai önkéntesek tíz­ezrei vívták ki a koreai nép szere­tet ét és háláját hősiességükért. A cikk 3 továbbiakban rámutat, hogy az. egy esztendős háború leg­kiemelkedőbb jellemzője a koreai hadsereg állandó növekedése és erő södése. — Nemzeti hősünk, Kim Ir-Szen tábornok vezetése alatt — fejeződik be a cikk — néphadseregünk minden katonája, partizánegységeink és a mögöttes országrészek lakossága meg­kettőzi erőfeszítéseit. A dolgozó százmilliók világszerte lelkes érőmmel fogadták J. A. Malik elvtárs rádiónyilatkozatát MegalahuH a vcszpréniiNCjKj ei katolikus papok bekehizottsása Veszprém megye néphez hű katoli­kus papjai értekezletre gyűltek össze, hogy hitet tegyenek a béke mellett és megalakítsák a katolikus papok veszprémmegyei békebizoUságát. Stir ling János lovászpatonai esperes el­nöki megnyitója után Beresztóczy prelátus. az 'országos papi békebizoti- ság elnöke tartott előadást. Amikor a Grösz-pe>- tárgyalásá­nak eseményeire visszagondolok és megelevenedik szemem előtt a tárgyi bizonyítékok hatalmas sora, akkor megdöbben a szívem, mert sem a fő- pásztori dísz, sem a szerzetesi mini nem adta meg azt a szilárdságot, hogy ebben az országban minden pap a béke megvalósításán dolgozzék. Az Összeesküvés célja volt egy inter­venciós beavatkozás eseten terror- cselekményekre való felkészülés — mondotta többi között. — Így telje- seri világosan látjuk, miért " voltak egyes főpásztoraink a stockholmi alá­írás ellen is. Inkább hittek a kill Midi uszftóknafc, ez ük ebb társaságuknak, az amerikai követség! titkárnak, n belső reakció és legitimista csoportok képviselőinek, mint Krisztusnak, aki­től a, felszenlelésben a béke hivatás­szerű szolgálatát kapták örökségül. — I-Jívő papok, akarunk lenni, de jó állampolgárok is — folytatta. — Még akkor is, ha akadunk fŐpnjiol;. afúík eladták magukat a nagytőkés imperialistáknak, a grófoknak, a gyá­rosoknak, ha akadnak olyanok, akik­ből eltűnt az állampolgári kötelesség és csak a népellenes politika maradt meg bennük. Kaptunk ijesztgetéseket. idézlek fejünkre kánonokat, amelyek azon­ban csak olyat egyesülésben való részvételt tiltanak, amely hitelienes, sőt: államel.lenes. Ilyen esetben tehát nem mi. turném maguk az Összeeskü­vők tekinthetik magukat kiközösítet- icknel:-, meri államéi/,enes szervezke­désben vet lel: • i észt — Megdöbbentő az a kettősség ami megnyilatkozoP » magva) katoü kus egvházpoliiikában. Deiélőt.l alá­írták a megállapodást, délután p< «ig m összeesküvőkkel tárgyaltak. Egvtk oldalon óriási pénzbeáramlások történ tek, mádk oldalon a hívek keserves fillérei estek áldozatul, nem egyházi;)-- cél ikra. Horváth Dénes keszthelyi lelkész felszólalásában a kormánynál, a kon gr/iával kapcsolatos intézkedései -je­len tőség ere és nagyszerűségéi- muta­tott rá. A felszólalások elhangzása után az értekezlet kimondta a Veszprémmé- 2 vei papi békebizottság mega!akii Iá sár. amelynek elnökévé Maár János szűcsi plébánost, alelnökévé Hanusz Albint, titkárává Nagy György úr kufi plébánost választották meg. Az értekezlet határozati javaslatot foga dott el, amely a többi között kijelen­ti. hogy a veszprémmegyei rónia,i ka­tolikus papság az Alkotmányra tett eskü szellemében 'támogatja népköz­társaságunk államrendjét, és az egy­ház ellenségének tekinti ázz, aki az egyház és álkim megegyezésének betűje vagy tartalma ellen. szól. vagy cselek­szik. ..Békénk megbontott, római kát öli kiLS egyházunk és drága hazánk el­lenségeit. akik visszaélve bizalmunk­kal. népünk békéje, házunk függet­lensége és egyházunk érdekei ellen összeesküvést szervezlek. nemcsal; népünk -ellenségeinek tekintjük, ha­nem a római katolikus myaszent- egyházuvk kártevőinek is‘ — hang zik a határozat, majd. így folytatódik:, ..Tudjuk, hogy kormányunk nem azo­nosítja az összeesküvőkkel az ország békét akaró római katolikus papsá gát. Mi imádságainkkal és tetteink­kel bebizonyítjuk, hogy íörclleríil és hűen. az 1050 augusztus 80-i megálla­podás ' alapján állunk és bekéért, népünk felemelkedéséért munkáiké dunk.“ A,z értekezlet résztvevő' határoza­tukban kötelezetiságei vállalnak,, hogy a nép boldogulását. <e emelkcuéset és megerősödéséi célzó ötéves tervei elősegítik, és tévékéiig részt vesznek kő iségiik béke bi 2 ot tságának munká­jában a Béke VHágtanács határozr tatnak végrehajtását minden erejük­kel elősegítik. Gyors ütemben épfii megyénk büszkesége, az ötéves terv városa: az új Komló. Meszesen nőnek az új bá­nyászházak falai. Nincs olyan eldu­gott falu. ahol . ne építenének valá_ mit az ötéves- tervben. Az egyik községnek új. iskolát, a másiknak új bekötőutat, ggészségházat. kultúrott- honf, új kutat, új házakat, villanyt, telefont hoz az ötéves terv Dolgozó parasztjaink mindezt lát­ják, tudják jól. Látják, hogy kor­mányunk, államunk jól gazdálkodik a népgazdaság jövedelmével, s a dol­gozók •'minden' forintja valóban a dolgozók érdekét szolgálja. Ezért dol­goznak ol.v , le késén megyénkben is a munkások a bányákban az építkezé­seken, az üzemekben, ezért végzi a béke-aratás nagy munkáját verseny­ben dolgozó parasztságunk. , ezért ké_ szülnek máris arra, hogy közvetlenül a gép mellől tegyenek eleget hazafias kötélezeftségílknek. vigyék be a: ga-. bonét az állami begyűjtohelyekre. De a kulákok, népünk ellenségei, mindent elkövetnek, hogy akadályoz­zák, gátolják az aratás, a begyűjtés munkáját. Grősz Józsefnek és ban- ditatársainak követői még itt vannak közöttünk: a kulákok, a különféle el_ lenseges elemek. Vannak még elegen, akik Tito fasiszta bandájától és az amerikai imperialistáktól remélik visszakapni e’vesztett uralmukat a nép fölött. Dóczi József fel sÖegérsze­gi kulák nem aratta le időben, árpá­ját. És nem egy Dóczi van megyénk­ben is! Ezek a dóczik nemcsak ma­guk akadályozzák a munkát, hanem agitálnak, iázítanak dolgozó paraszt­ságunk között is a begyűjtés ellen. Mert. tudják, hogv a beovüjtés jó tel­jesítése a dolgozók érdeke. Határainkon túl, Tito Jugo­szláviájában más a helvzef. Otl a kizsákmányolok, a kulákok azon dol­goznak, hogy a dolgozó parasztság utolsó szem gabonáját, utolsó tehenét, is elszedjék. elrabolják Mert ez az ő érdeküket szolgálja és nem a dol­gozókét. Nézzük a tényeket. Tito Jugoszlá­viájában 1949-ben a katonai kiadá.- sok az állami költ-sécrvetés 33 szá_ zaléká’t tették ki. 1950-ben már 50 százalékát. 1951-ben pedig több, mint 70 százalékot - irányoztak elő katonai kiadásokra. A dolgozó parasztok ne­héz verejtékéből kisajtolt, elrabolt pénzen gyárak, iskolák, kultúrottho. nők helyett repülőtérieket, erődítmé­nyeket építtetnek Titoék. Jugoszlávia mai kényurai közül Rankövics, a gyilkos belügyminiszter az adózók pénzéből saját személyi ki­adásaira 1,928.000 dinárt költött, Pet- ko Dapcsevic» fasiszta tábornok 920 ezer dinárt, Kardeij már „szerényebb“ volt,, ő „csak“ 631. ezer dinárt köl­töt). el magára, fizetésén kívül. Érthető, ha a jugoszláv dolgozó parasztok nem hajlandók, vetni' és aratni gyilkosaik számára. Ezért áll­nak sokhelyütt vetetlenül határainkon túl a földek, ezért lepi .be a gaz a táblákat ezért dolgoztatják a fasiszta janicsárok fegyveres őrség mellett a jugoszláv dolgozó parasztokat, mint Ivándárda határán túl is tették. A Grősz-banda tárgyalásán viíá? gossá vált: belső ellenségeink, a' rot­hadt fertőben lebzselő hazaárulók már hetek kérdésének tekinteti ék csupán, hogy Tito fasiszta bandái rátörjenek hazánkra. Dolgozó parasztságunk megértette, hogy az ellenség aljas terveinek újabb leleplezése mire kötelez. Min­den eddiginél lelkesebben dolgoznaik, hogy erősítsék szabad hazánkat, nö­veljék a béketábor erejét. Ezt fejezi^ ki az új, ragyogó hőstettek a béke­aratás frontján. Ezt fejezik ki szer­kesztőségünkbe küldött leveleikben, fogadalmaikban is dolgozóink. A ma­gyarteleki Gerő Ernő tsz dolgozói így írnak levelükben: „Mi, magyar teleki volt gazdasági cselédek, akik most boldogan élünk a népi demo­kráciánk adta lehetőségekkel, az újonnan épült egészséges házainkban, szeretnénk Ököllel rájuk sújtani. De azzal véd oszolunk minden hazaáruló­nak, hogy ezután még fokozottabb éberséggel őrködünk eredményeink felett, még nagyobb teljesítményekkel segítjük győzelemre vinni ötéves tervünket, még jobb harcosai leszünk a nagy Sztálin elvhtrs által vezetett béketábornak.“ Ez dolgozó parasztságunk válasza a haramiák terveire, s ezt a választ ismét meg fogja értetni minden ellen­séggel: ,.A mi hazánk nem rés. hanem erős bástya a béke frontján!“ Az agitátorok harca a jobb műszaki és gazdasági eredményekért Az alkotmányunk ünnepe tisztelj téré tett módosított vállalások telje­sítésének igen fontos feltétele a szín­vonalas, állandó üzemi agitáció. Az üzemi népnevelők megnövekedett fel_ adataik elvégzéséhez értékes segítsé­get kapnak a Magyar Dolgozók Párt_ ja Központi Vezetősége agitáció.» és propaganda osztályának kiadásában megjelent „Az agitátorok harca jobb műszaki és gazdasági eredményekért“ című könyvecskéből. „A szovjet agitációs módszerek al­kalmazása elő fogja segíteni a kon- ’gresszusi határozatok végrehajtását“ — írja a füzet előszavában Zsofi- nye-c Mihály elvtárs, kohó- és gép­ipari miniszter. A brosúra híven tükrözi a bolsevik agitátorok példamutatását agitációjuk eszmei átfűtöttségéi, felvilágosító munkájuk egyszerűségét, harcos szel­lemét. Megismerkedik az olvasó egy_ egy színesen és élénken megírt, törté­netből a sz-ovjet, agitátorok módsze­reivel. a. szovjet agitátor mozgósít az elért eredmények további fokozására, neveli a dolgozókat, hogy érezzék és támogassák az újat, segítsék a2 el­maradókat, értékéljék a perceket: er­ről szól a füzet. A szovjet agitátorok között ott ta­láljuk a „párttagok mellett a pártohkí. vülj. kommunistákat is, akik a párt­tagokkal együtt személyes példamu­tatásukkal, jó termelő munkájuk példájával járnak elő] a kommuniz­mus építéséért vívott harcban s ma­gukkal ragadják a többi dolgozót. A szovjet üzeme’kben megtörtént esetie­ken keresztül ismerkedhet meg az ol_ vasó azzal is. hogy a mérnökök, mű­szaki dolgozók milyen tevékeny agi­tátorai a termelésnek. Felbecsülhetetlen segítséget nyújt a füzét utójsó fejezete i3r amelyből, megismerhetjük a pártszervezetek lés szakszervezetek szerepét az agitáto­rok munkájának irányításában. A Szovjetunió üzemi pártszervezetei és szakszervezeti bizottsága; elsősorban arra irányítják az agitátorok mun­káját, hogy fáradhatatlanul terjesz- 6zék a műhelvek munkásai kőit az új megmunkálási módszereket, ne­veljék a dolgozókat az anyagok gaz­daságos felhasználására, személyes példájukkal alakítják ki a dolgozók munkához való új viszonyát. A füzet 80 filléres árban jelent meg. A koreai néphadsereg főparancsnokságának hadijeleutése Phenjan (TASZSZ). \ Koreai Népi Demokratikus Köz­társaság néphadseregének főparancs­noksága június 26-án közölte, hogy a néphadsereg egységei, szoros együtt­működésbe«) a kínai önkéntesekkel, az arevonal különböző szakaszain folytatták a helyi Jelentőségű harco­kat. Június 24-én éjiszaka a koreai .ícp- hadsereg légi egységei egyikének éj szakai bombázó raja bombázta a szr- voni repülőteret és megsemmisített tíz ellenséges repülőgépet és tübh repülő téri épületet. Ugyanazon é.jlszakán egy másik légi egység éjszakai bombázó­raja az Észak- és Dél-Han folyó egy­másba torkolása közelében lévő nam- szűri és buvotri községek inellet» el­lenséges gépkocsioszlopot fedezett fel, amelyet bombázott és géppuskázott és több mint harminc ellenséges gépko esi! megsemmisített Június 25-én a néphadsereg légi egységeinek egyik bombázó raja el­lenséges csapatösszevonást géppuska zott Munszan környéken, nagy vesz­teségeket okozva az ellenségnek. Június 26-án a néphadsereg légelhá- rító egységei és az ellenséges repülő pépekre vadászé lövészek osztagai le­lőttek 12 ellenséges repülőgépet, India és Pakisztán közvéleménye támogatja az iráni olajipar államosítását ív dia és Pakisztán közvéleményt! nagy többségébe!, állási foglal Lan­nak az olajipa» államosítását kimon_ dó döutese mellett. A sajtóhoz irt levcjt.v sorra mutatják a két ország népeinek mélysége/ imperialistaelle- ner. érzelmét A Lahorcbar és Karacsiban egyide júleg megjelenő Pakistan Times jú­nius 8-i szamaba; a lap egv olvasó ja a többi között így ti- ,,Vészé Ívben vannak a brit kormány érdekei és ezért angoi ejtőernyősöket küldtek Ciprus szigetére, ahot készenlétben állnak esetleges iráríj bevetésre. — Ázsia népei éberek és nem tűrik to vátb, hogy ügyemébe beovalkozzc. nak.“ I VARSÓ A Trybuna Ludu Malik elvtárs be­szédével kapcsolatban többi között a kővetkezőket írja: — Malik beszéde új bizonyítéka volt a békeakaratnak, annak az akaratnak, hogy véget vessenek az újabb véreng­zésnek, hogy békésen megoldják a ko­reai kérdést, amely nagymértékben ve­szélyezteti a békét, LONDON Harry Pollitt, az Angol Kommunista Párt főtitkára Newcastleben mondott beszédében kijelentette; A koreai há­ború befejezését célzó új szovjet lépés nemcsak békéi hozhat Koreának, de je­lentékenyen elősegítheti az egész nem­zetközi helyzet feszültségének enyhíté­sét is. Ezt a célt akkor érjük el. ha az ENSZ elfogadja és megvalósít ja a Szovjetunió javaslatát. PARIS A Liberation keddi száma leszögez zi; Malik nyilatkozatát a világ közvé leménye fellélegzéssel fogadta, A Szov jetunió nemcsak bebizonyította, hogy c békét, mindenek fölé helyezi, hancn ugyanakkor döntő lépést is tett a béki érdekeben. ROMA Az Unttá így ír: — J. A. Malik sza vai. amelyek ma már az egész világor ismeretessé váltak, a béke reménységéi lobbaníották lángra az emberek szívé ben. Malik szavai azt bizonyítják, hog3 a Szovjetunió továbbra is hisz a nem zetközi tárgyalások politikájában amelyek lehetővé teszik az enyhülés, és a megegyezést. INDIA „Hazám mindig pártolni fogja a; olyan kezdeményezéseket, amelyek c béke helyreállítására vezethetnek". — jelentette ki a sajtónak Malik nyilat­kozatával kapcsolatban India moszkva nagykövete. J. 0. Maiik elviárs levele az ENSZ titkárságához J. A. Malik, a Szovjetunió állandó képviselője az' Egyesült. Nemzetek Szervezetében — aki júniusban a Biz­tonsági Tanács elnöke — június 2ő-én a következő levelet küldte az ENSZ titkárságának: ó „Kérem, hogy a titkárság a Bizton- k sági Tanács okmányaként tegye k8z zé a Nemeztközi Demokratikus Nő­tt szövetség Végrehajtó Bizottságának í 1951 június 21-i, levelét, »melyei. mini a Biztonsági Tanács elnöke kaptam IS am ír tábornok cikke a koreai háború egy esztendeiéről

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom