Tolnai Napló, 1951. január-június (8. évfolyam, 1-150. szám)
1951-06-28 / 148. szám
8 1.981 JUNIUS 28 NAPLÓ Iskolai évzáró ünnepély a Lengyel! Növénytermelési Technikumban Mintha a természet is ünnepeim' «zen a békés, júniusi reggelen. . A langyos szellő csak néha mozgatja meg az évszázados fák lombjait, melyek hatalmas területen veszik körül a Lengyel! Növénytermelési Technikum épületét. Ezen. a reggelen nem csak a madarak énekétől hangos az iskola, hanem a tanuló ifjúság jókedvétől is. Mindenki láthatja, hogy nagy napra készülnek a technikusok. — az ieko-lában most-lesz a záróiinnepély. Az öreg épület homlokzatára kikeni!' az éltető- színű vörös zászló és dra pária. Már • ez a 'látvány , is örömmel tölti el az embert. Szavakkal le sem lehet írni, hogy mit érez az ifjúság. Tudja, hogy a szellemi sötétséget a felszabadító dicső Szovjet Hadsereg nagy áldozatok árán oszlatta el elölünk. Ifjúságunk ma hálával gondol azokra a has szovjet katonákra, akik életüket és vérüket adták a mi szabadságunkért. í. n- nép élni akarja azt a Pártot, amely Rákosi elvtárs vezetésével a magyar népet győzelemről-győzelemre viszi. Az ócsHavasgyüftés idején több, mini 20 mázsa huÜadékvasat kutattak fel. hogy mezőgazdaságunkba több <tt'm jusson és megkönnyítse a dolgozók munkáját. A tavaszi növényápolást sem hanyagolták el. mind a répa. mind p'edig a többi tavaszi kapásnövényt riagv lendülettel ápolták. Példát mutatva a dolgozóknak é-s lol.epdezve az ellenség aljas rágalmát, mely szerint a mezőgázdasági normát lehetetlen teljesíteni. Az ifjúság ezt nemcsak .teljesítette, hanem felül is múlta, mert, a teljesítmény átlaga 180 százalék volt. Voltak ifjak, akik 335 százalékra is teljesítették a normát. Nem csoda tehát, ha az ifjúság 'ilyen lelkes hangulat közepette vonult be a DISZ terembe, melyet szintén saját maguk hoztak rendbe. A köztársasági induló eléneklésével kezdődött meg az ünnepély. Utána Vargha András igazgató számolt be az egész évi tanulmányi eredményekről. Beszámolójában kiemelte, hogy az-eddig elérhetetlennek hitt egyetem ma már a dolgozóké. Ennek szép példánk mutatja az a tény. hogy a most Vég zeit 26 tanuló közül 11 megy az egyetemre tanulni. Ezekből pedig egy a szovjet ösztöndíjas # iskolára megy. Majd a hozzájárulá-so-s rendszerrel foglalkozott, — A hozzájárulás nem tandíj és nem is diákotthoni díj. Ezt csak egv kis része annak a költségnek, melybe a gyermekek tanulóott-hoh'i ellátása kerül államunknak. — Népi demokráciánk mindent elkövet. hogy a. tanulókat anyagilag se git.se. Ezt bizonyítja, hogy az idei iskolai év folyamán 76.850 forintár osztottunk ki ösztöndíj és egyszeri tanulmányi segély címén. Ez az ösz- szeg kormányzatunk jövő tanévi tervében duplán szerepel. Ezen felül most áz ünnepélyen 2.150 forint jutalmat osztunk szét az iskola legjobb tanulóinak — mondotta Vargha András igazgató. Utána szavalatok és énekszámok hangzottak el. majd a diákotthon vezető foglalkozott a neveié« és szakemberképzés fontosságával, Végül az MSZHSZ megyei tit- • kára -szólalt fel és kiemelte azokat az eredményeket, amelyeket az ifjúság ért -el a szabadságharcos kiképzésben. További jó. munkára hívta fel az ifjúság- figyelmét. .Megvilágította,' hogy igaz hazafiakká úgy válnak, ha sza kadaf'lánul fejlesztik tudásukat. Ezután kiosztotta a inotoroskürhen résztvevőknek az igazolványokat és jelvényeket. Az ünnepély az1 Irrterna- cionálé hangjaival ért véget. Az ünnepély után a tanulók tantermeikbe vonultak, ahol. a bizonyítványok kiosztása mellett a nyári oktatást is megbeszélték. Ezután még sokáig hangos volt a környék. Ujjászü lettek az ifjak. Távoibanéző tekintetük szinte már látja azt az országot, mely . már nincs olyan messze. Ahol a gyárkémények ezrei emelkednek az ég felé, melyekből mindinkább nagyobb mértékben jön a munkásosz Az Állami Gazdaságok Megyei Központja kiértékelte a megye állami gazdaságaiban az újítási mozgalom eredményeit. Az értékelésből kiderült, hogy 1951 január 1-től június 1- ig csaknem 60 újítási javaslatot nyújtottak be az állami gazdaságok doh gozói. Az újítók nagyrésze munkásszármazású. Ezt a számot megköze liti az értelmiségi újítók száma is. Az újítóbizottság letárgyalta az újítások nagyrészét és azokat megfelelően jutalmazta. Az egészből mindössze 1 újítási javaslatot nem fogadott el, a többit pedig bevezetésre javasolta. A tálv segítsége, hogy közös erővel megteremtsék szq c ia 1 ist a me z őg a z d a - Ságunkat, mert esak ez fog minden dolgozónak jobb megélhetést, boldogabb jövőt biztosjtani. Látják az acél országát, a kombájnokkal felszerelt mezőgazdaságot, az új szocialista társadalmat- de úgy a uakkor azt is látják hogy mindezt az ellenség le akarja rombolni. Ilyenkor gyűlölet fogja el őket az ellenséggel szemben, mert az ö jövőjüket akarják lerombolni, mely az alkotó életet, a békét jelenti minden becsületes dolgozó számára, ezért fogadják meg. erősen, hogy a következőkben még fokozottabban, még keményebben fognak harcolni tanulásukon és munkájukon keresztül is hazánk erősítéséért, a béke megvédéséért. benyújtott újítási javaslatokból mintegy 33-at megvalósítottak. Ezek alkalmazásával megyénkben több. mint 313 ezer forint értékű megtakarítást lehet elérni. A benyújtott újítási javaslatokért több, mint 7 ezer forint jutalmat osztottak szét az újítók kö ■-ött. Ezek a számadatok bizonyítják a dolgozóknak a megváltozott munkaviszonyát, de ugyanakkor bizonyítrák azt is, hogy a dolgozó nép állama az újítókat megbecsüli, mert újításuk ér. téke arányában jutalmazza meg őket. Á tejipari dolgozók versenyre hívták a somogymegyei dolgozókat merhetünk. Nekünk pedig célunk a .óbb termelés a több terme lésen ke resztül terveink megvalósítása és a -szocializmus építése. Minisztériu műnk tejipari főosztályának' kezdeményezésére az alábbi pontok alapján Több, mint hétezer forint újítási jutalmat osztottak ki állami aazúasáoaink dömozninak NEMZETKÖZí KÉRDÉSEK Jenki megszállók Angliában A Hally Worker „A megszállók hadserege“ cím adta annak a május 5-én közölt fényképnek, mely s angol főváros utcáin masírozó amerikai tengcrészgvalo ság katonáit ábrázolja. ,.Az Egyesült Államok íengV'Ts gyalogságát azért létesítették _L írja tovább az újság - hogy rcsztvegyen Amerika gyarmati háborúiban a teng r^ntúli országokban és elnyomja a forradalmi tnegmo dulásokat a „banánköztánsaságok“ hábállaniaiban. é előretolt gyarmati állások közé most London is bekerül Az ITS A lengerészgyalogságának laktanyái vannak az F vaston Wacc-on (Kensington) és gyakorlóterei a Kensin fon parkban. Tehát Nagybritannia a legújabb „banái köztárs súg“ ... Nliátl, „hála“ a „munkáspárti“ kormánynak, újai bar n ' mc-sak az USA tcngerészgvalogsága özönlötts £ de a rPt*:ad»flanul elárasztják az Óceánon túlról Angliát ér’ en: repülök ezrei és velük jönnek az állami tiszfvis Ifit S zjbeg a Szövetségi Nyomozó Iroda spiclijei is...Mim n* yan jól berendezkednek a megszállott földön és jól hap érzik magukat az „elsiillyeszthetellen repülőgé anyahajónak“ tekintett Ankliáhan, mint otthon. ■ London szívében, a Grosvenor-Square téren van az p^űkai követség, melynek közelében székel a Hoower- fé^e Szövetségi Nyomozó Iroda angliai vezérkara. Mint a Daily W orker írja, ezt a teret „ahol legjobban csapja meg az amerikai megszállás szele, ahol óriási amerikai gépkocsik' sorakoznak a tér oldalán, hidegvérű rendőrök /édelme alatt“, teljes joggal nevezhetjük amerikai »érnek. A jenki megszállók egész Angliát elárasztották és '».akorlóteriikké lették. A Xew-York Times londoni toiló- ífója február elején arról számolt be. hogy az Angliáién létesített amerikai légitámaszpontoknak 15.000 főnyi zemélyzete van. Három nappal később, május 1-én — •Ont a tudósító írja — már több mint 20.000 amerikai lóta. szerelő é.s repülőtéri szolgálathoz tartozó személy tartózkodott Angliában. Tekintette! arra, hogy a harmadik amerikai légHiadosztálv, melyei Angliában szállásollak el. légihádsereggé alakul és még egy hadosztályt küldenek Nagybritsniiiába, a megszállók száma jelentősen meg fog növekedni. A jenki megszállók úgy viselkednek a szigetországban, mint az imperialista hatalom küldöttei. „A rágógumit kérődző kcreszleslestvérek viselkedése — írja á Daily Worker — csaknem minden országban egyforma. Aki műn született a csillagos lobogó országában, az az ő számukra alsóbbrendű lény“. Az angolokat, a franciákat, az olaszokat, a németeket, kínaiakat, a japánokat és a koreaiakat egyformán lenézett „ben szülött“ csúfnévvel illetik. Az amerikai katonák garázdálkodása olyan méreteket öltött Angliában, hogy már a burzsoá sajtó is kénytelen időként hírt adni a jenkik spekulációiról, tivornyáiról és a támaszpontok, közelében lévő városok lakói elleni terrorjáról A hatóságok nem mernek közbelépni n lakosság védelmében! — Senki sem annyira süket, mint azok. akik nem akarnak hallani — mondja egy an«o! közmondás. A Washington előtt hasoncsúszó „munkáspárti“ kormány íülebotjáí sem mozgatja az amerikai megszállók garázdálkodásai miatt elhangzó panaszokra. Sőt, területenkívüliséget biztosit a megszállóknak és kijelentette, hogy azok az amerikai katonák, akik angolok elten követnek el bűnt, — „az amerikai haditörvényszék megítélése alá tartoznak!“ Az, hogy az amerikai hadigépezet nyíltan megszállta Angliát és szalu os katonai bázist létesített, á brit szíeete- kcn. kihívta az angol nép mél’aituokodásá!, A békére vágyó becsületes angolok nem akarják r-z amerikai imperializmus csatlósainak dicstelen szerepében látni lia'áiu-, kai és ezt minden nap hangosabban és határozottabban ki is mondják. ___________ ____ | | mm , -------am .... A p ártszervezet tükre a faliújság De nem egy olyan faliújság, amit csak felállítanak és ott fe.ejtenek, mint ahogy azt az aisópéli állami gazdaságban tették, Sehogy nem ment a cikkírás, a dolgozók ta-án nem is tudták, miért van az a tábla felállítva. Ezért elhatározlak, hogy versenyt indítanak és a következő fe hívást tel!ék ki a faliújságra: „KEDVES SZAKTÁRSAK! A faliújságot felállítottuk már jó ideje, de sajnos, cikk az kevés van rajta. Hogy ezt a munkát feljavítsuk, ialiújság versenyt indítunk be, amely hereiében 20 forint jutalmat adunk annak aki a legtöbb és legjobb cikkekkel látja el a ta'iújságot. Az a jó tábla, amelyiken legalább 2 naponként váltakozik a cikkek tartat„ ma. Használjuk a táblát arra, hogy azon keresztül egymást. tanítsuk. Használjuk a kritika és önkritika kiszélesítésére. Tegyük a láb ára elgondolásainkat és meglátásainkat. Ha helyeslünk, azt is, és ha valamit nem látunk jónak, azt is. Harcoljunk la- Hújság-cikkekkel saját magunk ne_ velésén keresztül a gazdaság üzemvitelének megjavításáért, életszínvonalunk felemeléséért.“ Ez a felhívás már ^sárgult a f"’i- új.ságon, alig lehet elolvasni, de cikk az még sincsen azóta sem. Figve űrbe sem vette senki a 20 forintos jutalmat. Hibát, követtek el az elvtársak, mert nem mutattak példát, nem írtak ők maguk &em cikket, nem használták a kritika fegyverét. \ faliújság még ezádáig csak a hirdetést szolgálta az aisópéli állami gazdaságban, azonban ezek a hirdetések is már mind idejét múltak. Például a tavaszi vetések időbeni elvégzésére február 16-i dátummal van egy felhívás. Van a faliújságon egy küi- cs belpolitikai rovat, azon a részen látható kdragaszt» va, egy pár darab koreai bélyeg. Ha valaki rátekint a faliújság-táblára, nagyon kell gondolkodnia, hogy roi- 'yen célt is szolgál tulajdonképpen. Ezen a példán' okulva a faliújság- tábláról vegyék i^ az elvtársak az elavult hirdetéseket. A faliújságon csak a legfontosabb hirdetések _e- gyenek íer.n és legyen rajta sokfv.ss cikk. Dicsérje meg a faliújság a jól dolgozókat és bírálja meg az elmaradókat, sőt a vezetőség munkáját is. A harcos, élő faliújság megmutatja a pártvezeiöség és a párttagság munkáját. De n-e hiányozzon a kommunista példamutatás, ezt keli megtenni az aisópéli állami gazdasá r is. írni kell a párttagoknak sokat, hogy kétnaponként cseré őrijének cikkek és így a többi dolgozó s követi példájukat. A takarékossági rendszer a gazdálkodás szocialista módszere amelynek gazdasági alapját a szocialista gazdasági rendszer és a termelőeszközök társadalmi tulajdona alkotja, a világ leghaladóbb, s egyben legtakarékosabb társadalma. A kapitalista társadalomban. hol magántulajdon uralkodik, a kizsák- mányoi5 osztályok élték ozolják azokat az óriási értékeket, melyeket a népi tömegek,munkája hozott létre. Lenip a kapitalista gazdaság jei_ iemzéséről ezt írta:, „Milyen irtózatos munkatömeg vész most kárba az egész kapitalista termelés könnyelműsége, zűrzavara folytán.“ A szocialista gazdasági rendszer a kapitalizmussal ellentétben minden feltételt biztosít, a társadalmi munka ’leg észszerűbb felhasználására és az a. .1 való takarékosságra, a termelés célszerű folytatására. A szovjet emberüktől idegen a pazarlás, mert életbevágó érdekük fűződik a társadalmi eszközök észszerű felhasználásához. Munkájuk szerves része lett a takarékossági rendszer. A városi és falusi dolgozók, akiket Lenin-Sztálin pártja nevelt, tudják, hogy a. takarékosság lankadatlan érvényesítése a szocialista állam erejének és szilárdságának, a társadalmi vagyon és a nép jóléte növekedésének egyik legfőbb forrása. A szovjet emberek teremtő kezdeményezése egyre világosabban megnyilatkozik abban a harcban, amely a népgazdaság minden területén a szocialista fel_ halmozások növeléséért folyik. A legkülönbözőbb iparágakat ragadta magával a nyersanyagok és segédanyagok komplex megtakarításáért folyó versenyt, amelyet Lidia Korabelnyi- kova és Fjodor Kuznyecov kezdeményezése indított el. Az ipar, közlekedés és mezőgazdaság dolgozói Sztálin elvtárshoz intézett leveleikben kötelezik magukat, hogy a termelés tartalékait még job- ban kihasználják az eredmények növelése, az önköltség csökkentése és a terven felüli felhalmozások elérése érdekében. A harkovi gépgyár kollektívája példáit^ versenyt indított a fémek és más nyersanyagok megtakarításáért. A megtakarítás rövid idő alatt 30 tonna vaslemez, 40 Ionná minőségi hengereit áru, 110 tonna acélnyarsvas, nagymennyiségű aluminium. bronz, nyersolaj, benzin, cement és üveg volt. Az irkutszki cipőgyár dolgozói 20.000 pár_ cipőfelsőrészt készítettek megtakarított nyers- és segédanyagokból. azt tanítja, hogy a takarékosság nem rövid lejáratú kampány, hanem a szocialista gaz_ dasági rendszer sajátossága, melyet minden módon erősíteni és fejleszteni kell. Nagy jelentősége van az álló- és forgóeszközök takarékos felhasználá! sáért folyó harciak az építőiparban. ■ A takarékossági rendszer betartása ! azt jelenti, hogy könyörtelenül har- 1 colunk a pazar ás, a magas termelési * önköltség és a költekezés ei.cn. A szocialista gazdálkodás bolsevik stílusának lényegéhez tartozik a reánk bízott ügynek állami szempontból mélyen átérzeü kezelése, az a törekvés hogy ne csak teljesítsük, hanem túlteljesítsük a tervet, hogy elsősorban az egész állam érdekeit tartsuk szem előtt. A felhalmozásokért, az állami eszközök helyes felhasznál lásáért folytatott harcban fontos szerepet töltenek be a pénzügyi és hitéi- műveleti tervek. Minden dolgozó kötelessége szigorúan ügyelni az anya, gi és pénzeszközök felhasználási rendjét szabályozó törvények betartására, harcot kel folytatniok a pénzügyi fegyelem megsértői ellen- mindazok ellen, akik leközölni próbálják a nép pénzét. Ebben komoly feladat hárul a dolgozók küldötte inék he yi szovjetjeire. A Kommunista Párt és a Szovjet kormány a szovjet apparátus cs gazdasági élet bármely területének dolgozódtól megköveteli< hogy bátran lárják fe! és küszöböljék ki a. hibákat. megköveteli, hogy az ál tani minden .nagy és apróbb ügyét egyformán a szívükön viseljék. Megköveteli ü nép hűséges és igaz szolgálatát. A ta_ karékosságért folytatott harc az egész nép közös ügye, amelybe be kell vonni a dolgozók széles tömegeit. ’ ..Szükséges — tanítja Sztálin e.vtárs, — hogy minden egyes munkás, minden egyes becsületes paraszt segítsen a Pártnak és a kormánynak a takarékossági rendszer megvalósításában az állami tartalékok fosztogatása és széiforgácsolása elleni harcban..." akíívan részt- vesznek az 1951. cv.i terv teljesítéséért és túlteljesítéséért indí_ tolt szocialista munkaversenyben. A szovjet nép Lenin—Sztálin párljának vezetésével harcol a szocialista gazdaság további felvirágoztatásáért, a társadalmi vagyon gyarapításáért és a kommunista építés újabb sikereiért, \ Y Á 15 1 műér SZELVÉNYEIT MAR 1 BEVÁLTRA SZEKSZARDON DOMBÓVÁRON BONYHADON ________________ ö s zovjet társadalom, fi Bolsevik Párt fi szovjet em&erek n Felemelt ötéves tervünk teljest ése, «őt túlteljesítése tejipari vi- ;zonylatban attól függ, hogy mikép- >en tudúnk eleget tenni begyűjtési érvünknek. A begyűjtés kérdése gén komoly feladat és ezért min- iemt. el keil követni énnek érdekéién. Ha kevés a tej, keveset ■ terpárosvorsenyre Sisvjuk ki a Somopymeryei Tejipari Egyesülés! j — írják a tejipari dolgozók hozzánk intézett levelűkben. VERSENYPONTJAINK A KÖVETKEZŐK: 1. Vállaljuk, hogy beadási tervünknek 100 százalékig eleget teszünk 2. Vállaljuk, hogy a tehéntaríó gazdák között. fölvilágosító munkál indítunk és május-hoz viszonyítva a tejbeadás 20 százalékkal emelkedni fog. 3. Vállaljuk, hogy a begyűjtött tejek zsírtartalma nem lesz 3.4 százalékon alul. 4. Vállaljuk., hogy a tejkézelők között széleskörű ismertetést vég zünk ezen verseny sikere érdekében. Javasoljuk. hogy a kiértékelést minden hónap ' 10-ig végezzük. É párosverseny 1951. december 31-ig tartson. RADNAT JÓZSEF SZONTAGH FERENCNÉ ES vezető. begyűjtési fele'ős. Ez a versenykihívás - is ötéves tér- óink időé! oki végrehajtását segíti elő. A tejipari dolgozók váltsák valóra adóit szavukat és vállalásaik I minden pontjának teljesítésével segítsék békéért folyó- harcunk sikerét. ^■7"cin!izmusunk építésének meggyor- süását. ...
