Tolnai Napló, 1951. január-június (8. évfolyam, 1-150. szám)

1951-06-19 / 140. szám

TOLNAI NAP VILÁG PROLET ÁRJÁI EGYESÜLJETEK l A MAI SZÁMBAN: AT eddigi választási eredményekből is kitűnik, hogy Franciaország első pártja továbbra is a Kommunista Párt (2. o.) — A magyar-lengyel szerződés harmadik év fordulója (2. o.) — A varsádi gépállomás dolgozói ver sennyel készülnek az aratás-cséplésre (2. o.) — Vádirat a Grősz József es társai elleni bűnügyben 13. o.l Szívós népnevelő munka is szükséges a magas teljesít­mények eléréséhez (-4. o } Tr AZ;':; M "Dl P T OLNAMEGYEI PÄR TBIZOT tS ÁC ÄN >111, ÉVFOLYAM. HO. SZÁM ARA 30 FILLER SW! KEIM*. 11)51 .11 MLS I;« Hogyan beszéljen as Fártunk arra tanítja az agitáto­rokat, hogy közérthető, világos, élő nyelven beszéljenek a néppel. Az egyszerű és szemléltető, lebilincse­lő és érdekfeszítö beszéd képessé­geve nem könnyű dolog szert tenni. Az agitátornak, hogy eredményes munkát végezhessen a tömegek kő zott, mindenekelőtt állandóan gya. rapítania kell politikai tudását, emelni műveltségi színvonalát, ta­nulmányozni a marxi-lenini elméle­tet. Állandóan jól tájékozottnak kell lennie országunk politikai éle téröl, arról a gigászi harcról, me­lyet a béke hívei a földkerekség ínínden országában az amerikai-an­gol imperialisták bűnös tervei el­len vívnak. Az elmélyülő olvasás, az olva­sattak emlékezetben tartása, a leg­fontosabb, legérdekesebb, legszem­betűnőbb anyag feljegyzése —• az agitátor nagyszerű iskolája. Az agitátor, ha elmélyülten, komolyan tanulmányozza Lenin és Sztálin müveit, cikkeit, beszédeit és elő­adásaikat, eszmeileg és kulturális szempontból is gazdagíthatja tudá­sát. Lenin és Sztálin munkáinak vi lágossága, egyszerűsége és gazdag eszmei tartalma magával ragad. A beszéd egyszerűsége és pon­tossága szempontjából óriási jelen, tősége van a szavak megválasztá­sának, csoportosításának, a helyes szófüzésnek. Mire vezethet a gondo­latok hanyag kifejezése, jól mutat­ja. az alábbi példa. A csodálkozó hallgatók előtt egyízben ilyen sza vak hangzottak el: ,.Csak üres, kö- tömbös emberek tűrhetik az aratás szégyenletes lemaradását és a ga­bona idejében történő beszolgálta­tását az államnak." Természetesen, az előadó ezt akarta mondani: ..... nz aratás és a gabona idejé­ben történő beszolgáltatása szé­gyenletes lemaradását‘, csakhogy más leit belőle, mert az előadó.nem gondolta át, hogyan kell összekap­csolnia a mondat szavait. Különösen gyakori, hogy össze­keverik az egymáshoz jelentésük­ben vagy formájukban közelálló szótársításokat. Egy másik alka­lommal, például ilyen mondatot hallottam: „Nálunk a traktorosok kai való politikai oktatás nincs kellően megszervezve." Persze ehe­lyett a következőket kellett volna mondani: .......a traktorosok poli­tika i oktatása." A helytelen kifeje­zés egy másik ehhez hasonló szó­társítás hatása alatt született: ,,a traktorosokkal való foglalkozás." Minden helytelenül felépített mondat a gondolat eltorzításával is jár. A nyelvtant feltétlenül jól kell tudnia az agitátornak. Sztálin elv- társ a következőket mondja a nyelvtan jelentőségéről: „Mint ahogy az építőanyagok az építés­nél nem jelentik az épületet, jólle­het nélkülük lehetetlen az épületet felépíteni, hasonlóképpen a nyelv szótári szókészlete sem jelenti ma­gát a nyelvet, jóllehet nélküle sem­miféle nyelv sem gondolható el. A nyelv szótári szókészlete azonban igen nagy jelentőségre tesz szert, amikor azt a nyelv grammatikája felhasználja, vagyis a nyelvtan, amely meghatározza a szavak ra­gozásának, a szófűzésnek szabá­lyait és így a nyelvnek szabályos és értelmes jelleget ád." És tovább: ..Következésképpen a nyelv éppen ,7 nyelvtan segítségével kap lehető­séget arra, hogy az emberi gondo- latokat anyagi burokba öltöztesse.'' Az élő beszédben a mondatok rendszerint rövidek, a szórend pe­piig szabadabb, mint az írott nyelv ben. A beszélgetés nyelve lehetősé­get nyújt az agitátornak egyes sza­vak hanglejtésének kiemelésére, A beszéd stílusára jellemző az úgy­nevezett szónoki kérdés, vagyis olyan kérdés feltevése, amelyre mag» a szónok adja meg a felele­tet, Az ilyen beszédmód gyakran előfordul Sztálin elvtárs beszédei ben. „ . . . Milyen eszközök állnak ren­delkezésünkre ahhoz, hogy elhárít­hassunk egy új támadást Német, ország részéröl, ha pedig mégis há­ború törne ki — csírájában fojtsuk el s ne engedjük, hogy nagy há­borúvá fejlődjék?" — teszi fel a kérdést Sztálin elvtárs a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 27. évfordulója alkalmából 1944 november 6-án mondott beszédében s ezután nyomban megadja rá a feleletet is. Az egyszerűség és világosság nem jelenti azt, hogy az agitátor­nak le kell szállítani mondanivaló ja és beszédkultúrája színvonalát. Nézzük csak, mit mondott Le­nin elvtárs az ökonomisták törek­véséről, akik le akarták züllesztcni a munkásoknak szánt irodalom stílusát: ,, . . . a figyelem súlypont­ját arra kell irányítani, hogy fel­emeljük a munkásokat a forradal­márokhoz, nem pedig arra, hogy a forradalmárok feltétlenül maguk bocsátkozzanak le a „munkástö. meg"-hez, a „dolgozó középparasz- tok"-hoz, amint ezt az ökonomis­ták akarják. Hiszen önök, „dolgo­zó középparaszt'Lok jótevő urai, voltaképpen előbb sértik meg a munkásokat azzal, hogy feltétlenül le akarnak hajolni hozzájuk, mi­előtt mc_g elkezdenének beszélni velük i- munkáspolitikáról, vagy munkásszervezésről. Beszéljen csak komoly dolgokról ki egyenesed ve-4s hagyják a pedagógiát a pedagógu_ soknak, ne pedig a politikusoknak cs szervezőknek!" Az agitátornak, ha régies for­dulatokat alkalmaz beszédében, is­mernie kell azok pontos jelentéséi, Milyen sután hangzik például az ilyen mondat: „Ez a Hitetlen Ta­más elárulta hazáját.“ Hitetlen Ta. másnak nevezik a bizalmatlan em­bert, aki semminek sem ad hitelt, de nem az árulót, Lenin elvtárs rámutat arra, hogy „minden propa­gandistának és agitátornak, aki jól érti a dolgát, tudnia kell idegen szavak nélkül megmagyarázni . . , az igazságot". Néha pedig idegen szavakat használnak és nem tudják a jelentőségüket. Egyes elvtársak —• szerencsére, számuk igen cse­kély — az irodalmi nyelvben el nem fogadott szavakat és kifejezé­seket használnak, olyanokat pél­dául, mint „ricsaj“, „muri", „pont olyan" stb. Beszédünkben nem le­het helye az olyan nyelvrontó és müveletlenségre valló szavaknak és fordulatoknak, mint „szedelőd- zik", „fogom magam", „melósok", stb. Igen hasznos az agitátor számá­ra, ha gyakrabban kézbeveszi és tanulmányozza a magyar nyelv magyarázó és egyéb szótárait. Ha az agitátor nem fáradozik nyel­vének, szókincsének gazdagításán, beszéde színtelen, unalmas és tar­talmatlan lesz. Egy értekezlet elő­adója, ahelyett, hogy egyenesen megmondta volna véleményét: ,’Az igazgató gondoskodjék a zsákok­ról", így kerülgette a forró kását: ,,A zsákcsomagolóeszköz kérdései megoldásának kivitelezésében az igazgató illetékes dönteni, nem bizvCí rá ezt a munkát másodrendű munkatársakra." Az agitátornak kerülnie kell a fülsértő, fárasztó, elnyűtt szavakat és beszédfordula­tokat. Az agitátor nyelvezetét élénkí­tik a megfelelő helyen alkalmazott közmondások, szállóigék, ismert idézetek. Sztálin elvtárs gyakran él a beszéd gazdagításának ilyen esz­közeivel. Ha az agitátor lankadatlanul dolgozik nyelvezete kultúrájának emelésén, gazdagítja szókincsét, tö rekszik, hegy nyelvezete tiszta, gondolatainak kifejtése egyszerű és világos legyen, sokkal eredménye­sebben tudja eljuttatni a tömegek­hez az igaz bolsevik szót. Illés János és Bíró Mihály nyomán a megye többi dolgozó parasztja is megkezdte az aratást Legtöbb helyen még folyik, állan­dóan fokozódó ütemben a növényápo­lás, de ugyanakkor nagyon sok he­lyen megkezdődött a gabona aratása is. Nemcsak a szocialista szektorok kezdték meg a beérett ősziárpa ara­tását, hanem nagyon sok helyen már az egyéni dolgozó parasztság is. Okul tak a tavalyi tapasztalatokon és nem várnak arra, hogy majd elérkezik Pé- ter-Pál napja és majd ráérünk azután is, Tudják, hogy az egyes munkálatok megkezdésének idejét nem a naptár napjai határozzák meg, hanem az idő­járás. Tudják ezt a kétyi dolgozó parasztok is. Illés János és Bíró Mihály közép- parasztok elsőnek kezdték meg az ősziárpa aratását és példájukat követik a község többi dolgozói is. Bogos Ambrus 12 holdas, Sebestyén Gergely 15 holdas, Márton Géza 9 holdas, Orbán József 15 holdas, Kö. teles Imre 12 holdas kétyi dolgozó pa rasztok is megkedzték már az aratást, Az:t akarják, hogy egy szem gabona se hulljon a földre, mert sok kicsi sokra megy. Hacsak egy-két kiló szem is hullik el katasztrális holdankint, megyei viszonylatban már az is sok­száz embernek egészéví kenyerét je­lenti, A te.ngeHcí, mőVsí, hátai dolgozó parasztok is hallgattak Pártunk szavára és megértették a kellő, időbeni aratás jelentőségét, F.zt bizonyítja az is, hogy elkezdték az ősziárpa aratását hozzáfogtak az év egyik legszebb, de legnehezebb munkájához: a békearatáshoz. A harci határban már 1 héttel ezelőtt is lehe­tett kereszteket látni a learatott ár­paföldeken. Az elmúlt héten is leg­több községben már elkezdődött az aratás. A hét végével beállott napos idők elősegítették a még kissé zöldes árpák, rozsok kellő minőségben: be­ér ését. Ez okozta, hogy ennek a hét­nek a megkezdésével hatalmas lendü­letet vett az aratás. Az árpa, rozs nagyrésze beérett annyira, hogy egy percet sem szabad késni a Maratásá­val. Legtöbb község dolgozói nem is késnek, mert szinte lesik, hogy mikor lehet araini. A dolgozó parasztok azokban csak ott készültek fel jól az ara­tásra és csak ott lesik az érést, abol Pártunk népnevelői jó mun­kát végezek és megmagyarázták * dolgozó parasztságnak kellő idő bení aratás jelentőségét. Abol elhanyagolták a népnevelő mun kát, lemaradás van a növényápolás te­rén is és így még az aratáshoz sem tudtak hozzákezdeni. Helyi pártszer­vezeteinknek, tanácsainknak éppen ezért az a feladata, hogy ahol még nem indult be az aratás és helyenkint lehet aratni, azonnal beindítsák. Has­sanak oda a népnevelő munkán ke resztül, hogy egyetlen egy percig se késsen meg egy dolgozó paraszt sem az aratással. Használjanak ki minden percet, minden lehetőséget az. aratá­si munkálatok minél előbbi elvégzés* érdekében. Gondoljanak arra, hogy most takarítjuk be egy hosszas mun­ka gyümölcsét, most biztosítjuk egész, évi Uenverünket és most rakjuk e a legszilárdabb alapokat felemelt öt­éves tervünk második évének sikeré­hez. A helyi pártszervezetek és a ta' nácsok felelősek elsősorban azért; hogy a búza viaszérésben, a rozs tel» jesérésben, az árpa sárgaérésben le­gyen aratva és ezáltal a szemveszte- ség a legkisebb legyen. De feleiős ezért minden egyes dolgozó paraszt is, mert a gyakorlatban ők vannak hi­vatva ezt a munkálatot elvegezni sa­ját területükön. Versenyben a terv sikeréért A Bonyhádi Zománcgyár dolgosói vállal ásókkal késsülnek Alkotmányunk ünnepére Megyénk ütemeiben nagy lendü­lettel indul az Alkotmányunk ünne­pére indított munkaverseny. Számos üzem csatlakozik a Diósgyőri Gép­gyár dolgozóinak kezdeményezéséhez és vállalás okkal, versenykihívásokká; segítik tervünk végrehajtását, az öt_ éves terv időelőtti befejezéséi. Az ed­digi versenyek tapasztalatainak fel­használásával fokozódik a verseny. A vállalások a terv teljesítésére, 'ül­tél jesilésére. n takarékosság fokozá­sára, az .önköltség csökkentésére, a minőség javítására irányulnak. B fontos tényezők szem:lőtt tartásával és megvalósításával ’ehet csak «ike­ré« a harc, a terv tejesítéséért JoNó küzdelem. At egész üzem dalgoiói csallakozfak a Diósgyőri Gépgyár felhívásához Alkotmányunk ünnepének tisztelet­re, az 1951. évi terv maradéktalan tel­jesítés« és túlteljesítése érdekébe n lelkesen csatlakozunk a Diósgyőri Gépgyár versenyfelhívásához és az alábbi szocialista verseny-kötelezett­ségek teljesítését vállaljuk — írják a Zománcgyár dolgozói. . 1. 1951 III. negyedévi termelési tervünket 5 százalékkal túlteljesítjük és terven felül augusztus 31-e helyeit augusztus 20-ra készítjük el a Duna. pentelei Vasmű dolgozói részére a 600 darab Makszimenko-féle habarcs öntőt. Május havi 87 százalékos terv- szerűségünket a III. negyedév végére 95 százalékra emeljük. 2. A takarékossági rendelet ma radéktalan végrehajtása érdekében vállaljuk a Kuznyecov szerszámlaka, rékossági mozgalom megszervezését augusztus 20-ig. a III. negyedévben A magyar nép együttérez a koreai hősökkel .■Én, mint hatgyermekes anya. az urammal együtt veszünk koreai bélye­gei, hagy ezzel is elősegítsem a karcai nép győzelmét és a koreai gyermekek védelmét. Tudom, hogy sok koreai árva kóborol éken. szomjan, akiknek a szüleil az amerikai halálkereskedök elpusztították. Minden édesanyának tud­nia kell, hogy mit jelent ez. Ezért vettünk, a férjem 20. én 10 forint értékű bélyeget, hogy ezzel is elősegítsük az ö harcukat, mely a mi békénkért is fo­lyik. Ezért kell mindenkinek segíteni a koreai nép szabadságharcát. Két na­gyobbik fiam jótanulással, férjem és én jobb munkával segítjük a béke védel­mét. gyermekeink boldog jövőjét''. így nyilatkozati Hl Györgyné bátaszéki dolgozó asszony a koreai hősök gyermekeinek megsegítésére indult mozgalom során. Ez a levél is hű tükre annak a ha­talmas lendületnek, amely mozgósítot­ta országunk dolgozó népét a béke vé­delméért. mert milliók adakozlak szív­ből és lelkesen Ezen a megnyilatko­záson keresztül is érezzük, hogy a dol­gozó magyar nép együk érez a - bé­kéért fegyverrel a kezükben harcoló koreai hősökkel és mindent megtesz annak érdekében, hogy a háborús gyújtogató agresszorok kegyetlenkedé­seitől szenvedő koreai gyermekek sor­sál enyhítse. Az immár egy hónapja tartó gyűjtés megyénkben is hatalmas eredményeket mutat. 'Ezek az egyéni megnyilvánulások telték lehetővé, hogy dombóvári járás IS ezer forintot gyűjtőét. Lehetővé tették népnevelők százai példamutató jó munkájukkal, hogy a siker minél nagyobb legyen, így például Zomba községben Il­lés Jánosné 365, Körösi Gyuláné 220 forintos kiemelkedő gyűjtési eredménye. De tudják a dolgozók azt is, hogy emellett a termelésben is kiváló ered­ményekei kel! elérnünk, mert így se­gíthetjük jobban a hős koreaiak sza­badságharcát. Kakasdon Ranga Fe- rencné, hét gyermekes anya amellett, hogy 70 forint értékű bélyeget adót! el 000 darab tojás leszállítására kö­tött szerződést és ezt már teljesí­tette is. Sorolhatnánk még nagyon sokáig a szebbnel-szcbb eredményeket, megnyi­latkozásokat és áldozaivállalásokat. amelyek mind azl bizonyítják, hogy a magyar dolgozó nép ezen keresztül is kezébe veszi a béke megőrzésének ügyét. 6 tonna szenet, 3000 kwo villamos* energiát. 20.000 íorint értékű zománc- anyagot takarítunk meg. A negyedév iolyamán az eddigi 50 százalélcoS hűl- ladék felhasznál ást 75 százalékra no« véljük, valamint megvalósítjuk a lel. jes zománcedény gyártást célhulla- dék lemezből. Fenti válla'ásunkkal népgazdaságunknak 330.000 forintot takarítunk meg. Augusztus 20-ig két ízben tartunk gyártakaritást, amely­nek eredményeképpen 5 tonna vas- hulladékot gyűjtünk. 3. Seíejtünkét, tekintettel a nagy­arányú célhutladék-lemez felhaszná­lására, 1951. első öt hónapjának át­lagán tartjují. 4. A III. negyedévi termelékenysé­gi tervünket 2 szállókkal túlteljesít­jük. 5. Gépparkunk fokozottabb kihasz. nálása érdekében megszervezzük a Aazaróva-mozgalmat, amelybe uugusz. tus 20-ig 15 dolgozót kapcsolunk be. 6. A szocialista muvkaverseny ki- szélesítése érdekében augusztus 20-ig 100 fői szervezünk be egyéni és páros , versenybe. 7. A Sztahánov-mozgalom kiszélesí­tése érdekében vállaljuk, hogy aug. 20-fg minden sztahanovistánk egy új sztahánov istát log kinevelni. Ezzel sztahánov istáink létszámát 8 lőre emeljük.- Ugyanakkor- a -meglévők eredményeit fokozzuk. 8. A ttőfc fokozottabb bevonását a termelésbe, amelyet a minisztertahács rendelete ír elő, úgy valósítjuk meg, hogy III, negyedévre előírt- női ajány-■ számot 10 százalékkal túllel je sí/-/ ük. 9. Az Alkotmány, ünnepének tiszte-- Jetére üzemünkben először, 20 ifjú­munkás' (ebből 30 százaléka nö) be­vonásával szakmai átképző tanfolyam mot indítunk, hogy az ötéves . terv Szakmunkás szükségletének kjelcgíté séhez üzemünk is kelőképpen hozzá­járulhasson. Fenti kötelezettségvállalásunk tel­jesítésével erősíteni akarjuk a Szov- jetunió-vezetíe béketábort, amely egyre erősödik és képes arra, hogy megvédje a világ békéjét. Vállalása­ink teljesítése út a felemelt, ötéves terv sikeres végrehajtásához., amely biztosítja népünk jólétét, békéjét. A Bonyhádi Zománcgyár dolgozói. Papp Károly • Kerner József párttitkár ÜB-titkár Nagy Ferenc . ’ igazgató»

Next

/
Oldalképek
Tartalom