Tolnai Napló, 1951. január-június (8. évfolyam, 1-150. szám)

1951-05-18 / 113. szám

z M Ä F L o 1951 MÁJUS 18 Módosítóit ötéves tervünk törvénnyé vált Az országgy űlés csütörtöki (Lesén elfogadta a felt mell ötéves tervről szótő lÖrptny javaslatot Az országgyűlés csütörtökön dél­előtt folytatta ' az ötéves, terv módo­sításáról szóié törvény javaslat tár­gyalását. Az ülésen megjelent népünk S/>vrefet-r. vezére Rákosi Mátyás elv - t Ars, Rónai Sándor elv társ, a-z Elnö­ki Tanács elnöke. Dobi István, a mi­nisztertanács elnöke, s a kormány több tagja. Drahos Lajos élylárs, elnök, az ülés megnyitásakor bejelentette, hogy az országgyűléshez Tömegével érkeznek táviratok, amelyekben a dolgozók ridvözük az ötéves terv módosításáról szóid törvényjavaslatot. A csütörtöki ülésen elsőnek Nánási László szólalt fel a törvényjavaslat vitájában. Hangsúlyozta- hogy a dolgozó pa­rasztság örömmel üdvözli a-z ötéves terv felemeléséről szóló törvényt, meri tudja, hogy ez a mezőgazdaság szocialista fejlődésének meggy őrsirá­ták fs jele n tű Hangsúlyozta ezután, hogy a módó. sí: ott ötéves terv az eddig termelt ipari növények termelésének feleme­lésén felül sok olyan ipari nyersanya. gór adó növény meghonosítását is le­hetővé teszi, amelyet eddig mezőgaz­daságunk nem is ismert.. Ugyancsak nagyjelentőségű a felemelt ötéves tervnek az a célkitűzése, amely az ál­lattenyésztés hozamának emeléséi és minőségi fejlesztését szolgálja, Nánási László után Balogh István szólalt fel. örömmel üdvözölte a tör. vény-javas a'of, majd hangsúlyozta: A béke megvédéséért folytatót’, felvilá­gosító munkában nagy, részt vállalt a Katolikus Papok Országos, Békebizott’. sága is, amelyhez már eddig is közel kétezer pap jelentette be csatlakozá­sát. — Kár - folytatta tovább. — hogy a püspöki kar az öt nagyhatalom megegyezését sürgető felhívást nem azonnal, a náluk jelentkező küldött­ségek éiső kérésére írta áld. Tétova magatartásuk aláírásuknak nem adja meg azt a súlyt, amelyet kezdetben jelentett volna. Mekis József elvtárs, a Rákosi Má­tyás Művek Koss-ut'h-díjas vezérigaz­gatója hozzászólásában kijelentette: — Az 1950-es év nagy eredményei melleit az ipa- vezetőinek le! keli fi­gyelniük egy kedvezőtlen jelenség-j re: ez a 100 forint kifizetett munka-' bérre eső termelési érték csökkené­se. amit meg kell akadályoznunk. A terv végrehajtása során az ország műszaki dolgozóira igen fon­tos szerep vár — folytatta. — Felada­tunkat csak úgy oldhatjuk meg, ha szüntelenül emeljük iparunk mű­szaki színvonalát. — ötéves tervünk új feladatainak megoldására készen áll dolgozó né­pünk. Mekis József uf.án Kanda Zsófia mondott beszédet. Első ötéves tervünk módosításá­nál teljes nagyságában mutatkozik meg a dicsőséges Szovjet Hadsereg által történt felszabadításunk jelentő_ sége — mondotta. — A Szovjetunió segítsége tette lehetővé azt is, hogy dolgozó asszonyaink olyan megbecsü­lésben, részesülnek, amire a Horthy - Magyarországon gondolni sem mer­lek. ’ ' — ' A magyar dolgozó asszonyok nevében tagadom - mondotta befe­jezésük a férfiakkal egy sorban iogunk harcolni, hogy tervünk dia­dalmas- valósággá. váljék. . Tóth Mihály. Kossuth-díjas géplaka. tos szólalt fed ezután. — Mi, magyar dolgozók — mon­dotta, azt üzenjük azoknak, akik háborúra spekulálnak, akik fejlődé­sünket gátolni próbálják hogy ne­künk elég volt a szenvedésből és ébe­ren vigyázunk eredményeinkre. I saSgóíarjáni és tatabányai ifjúmunkások kívánsága et kell érnie a7j 1,480.000 kalasztrális holdat." A 35. §. (6) bekezdésének második mondáiét javasolom a következő sző yegg ed elfogadni: „Ennek értelmében a csecsemőíérőhelyek számát az ere­deti ötéves tervben előirányzott 6000 helyett 30.000-re kell emelni." A 36,. A (3) bekezdését javasolom a következő mondattal kiegészíteni: ..ipari technikumot kell felállítani többek között Salgótarjánban és Ta­tabányán Végül a 37. §. (1) bekezdését java­solom kiegészíteni a következőkkel: ,,A tervidőszak folyamán Csepelen mintegy 30 millió forint költséggel kultúrpalotát kel] építeni.“ Vas Zolién elvtárs nagy tapssal fogadott szavai után az országgyűlés a felemeli ötéves tervről szóló tör­vényjavaslatot általánosságban és részleteiben a javasolt módosítások­kal együtt elfogadta. A büntető perrendtartásról szóló törvényjavaslat tárgyalása Ezután áttértek a büntető perrend­tartásról szóló törvényjavaslat tárgya­lására. A törvényjavaslat előadója Tóth Endre volt. — Szocialista gazdasági és társa­dalmi rendünk kialakítása szükség­képpen maga után vonja egész jog­rendszerünk ám! aki fását, a szocialista jogrend kialakítását •— mondotta. Rámutatott hogy a szocialista bún. vádi éijárásnak alapfeladatai: az igaz­ságszolgáltatás megvalósítása a bűn­vádi ügyekben s ennek révén a szo­cialista államnak, az állampolgárok jogainak, valamint a szocialista tár. sadalmi jogrendnek védelme a közös, ségre veszélyes támadásokkal szem. ben és ugyanakkor az ítéletek neve­lő hatásának biztosítása. A büntető­perrend! artásró.l szóló törvényjavaslat — figyelembe véve a szovjet büntető­eljárási jog példamutatásait — igyek­szik ai 'Szocialista jogrendszer kiépíté séhez hozzájárulni. Ezzel egyidejűleg egységes, áttekinthető, világos rend­szerét adja büntetőeljárási jogunknak. A javaslat különösen gondót for­dít a polgárok személyi szabadságá­nak, sérthetetlenségének, a levélti­toknak .és magánlakásnak tisztelet, benta.rtására, s ezeket csak annyiban engedi korlátozni, amennyiben erre az igazság érvényesítése szempontjából elkerülhetetlenül szükség van. a s-z-o dialista jog rend szer ben a tárgyalások nyilvánosságának kettős célja van: az egyik áz hogy lehetővé tegye a dol­gozó nép számára az ítélő bírói tevé­kenység feletti . ellenőrzést, a másik pedig, hogy jelentős mértékben fo­kozza a bírósági munka nevelő hatá­sát. A törvényjavaslat szerint a népi f ülnököket ugyanazok a jogok illetik ! meg, mint a szakbírókat. — A büntetöperrendTartásról szóló törvényjavaslat alkotmányunknak az igazságszolgá-itafásfa vonatkozó alap. elveit kívánja megvalósítani. Ennek megfelelően a javaslat a törvény cél ját a következőképpen határozza meg: ,,£ törvény célja az, hogy a büntető eljárás szabályozásával a Magyar Népköztársaság állami, társadalmi és gazdasági rendjének és intézményei­nek, valamint a dolgozók jogainak védelmében biztosítsa a bűncselekmé­nyék üldözésé; a dolgozó nép ellen­ségeinek megbüntetését s a dolgozók­nak. a szocialista társadalmi együtt, élés szabályaira való nevelését. — E célkitűzések szolgálatában áll a törvényjavaslat minden rendelkező se —. fejezte be Tóth Endre előadói beszédét. Az országgyűlés csütörtöki ülése ezzel végétért.. Legközelebbi ülésen, pénteken dél. előtt folyratjál^ a büntető perrendtar­tásról szóló törvényjavaslat tárgyalá­sát. SZOVJET IPAR - AMERIK AI IPAR 0 A S/A)I tiltakozó távirata nz athéni kormányhoz A Szakszervezetek Országos Tanácsa tiltakozó táviratot intézett az athéni kormányhoz és az Egyesült Nemzetek .Szervezete emberi jogok bizottságához. A lávirat tiltakozik az ellen, hogy tíz görög szakszervezeti harcost, akit 1948-ba.n halálra ítéltek, majd a töme­ges tiltakozások következtében az íté­let végrehajtását felfüggesztettül:, a görög kormány most ismét katonai hí. róság elé akar állítani. A Szakszerveze­tek Országos Tanácsa 1.700.000 szerve, zeit magyar dolgozó nevében követel;, hogy a tíz haladó görög szakszervezeti vezetőt rendes bíróság előtt, nyilváno­san, a védelem biztosításával hallgas­sák meg. Grafikonunk a Szovjetunió szocialista gazdasagának, főképpen iparának, hatalmas fölényét bizonyítja az USA — néháiiyszáz nagytőkésnek a kezében összpontosuló — gazdasági rendszerével szemben. Világosan látható, hogy az USA ipari „fellemlülésé“-liez, az emberek millióinak vére tapad. Ma el­dördülnek az ágyuk, akkor az USA politikáját irányító monopolkapitalisták vagyona megtízszereződik, de sok esetben meg.szúzs/orozódik. így lest a „fel­lendülés“ a dnilúreápák Amerikájában. — Ezzel szemben a sziláid alapokon nyugvó szovjel szocialista ipar állandóan felfelé ível, A virágzó .szovjet ipar fejlődése csnpáii 19-11 és 1945 közölt — a hitleri rnblóhadjárat idején — tö­rik meg néhány évre, bogy a Szovjetuniónak a fasizmus felelt urafoti világ fürféneimi győzelme után minden eddigieket felülmúló, lendületűi emelkedjék » ntit'v sztálini tervek megvalósítása során. Hírek a Valágif jwsági Talátko/ó tiem/t‘íliö/A rlőkp«KÜ!eleirí)l A Világifjúsági Találkozó előkészítő bizottsága legköz.elébbi ülését május 19-én és 20-án tartja Berlinben. Csehszlovákiában az cnek. és tánc- csoportok már most készülnek a Vi­lágifjúsági Találkozóra. A prágai had­sereg színházában a legújabb kullúr- csoportok négy alkalommal rendeztek előadást. A bevételt arra az alapra fordították, amely a fiatalok részvé telét biztosítja a VJT-en, Niírnbergben ifjúsági nagygyűlést tartottak, melyen a fiatalok vállalták, hogy népszerűsítik a VIT-et és támo­gatják a Nyugat-Németország felfegy­verzése ellen irányuló népszavazást. Alan Busch, neves zeneszerző, a londoni zeneakadémia tanára elhatá­rozta, hogy személyesen vezet egy énekkart a Világifjúsági Találkozóra. Az afrikai Kamerunból 17 néger fiatal levélben kérte az előkészítő bi­zottságot, hogy tegye lehetővé rész­vételüket a Világifjúsági Találkozón. Az olasz sportolók békestafélát in. dítanak Berlinbe Cassinoból, abból a városból, amely az olasz városok kö­zül legtöbbet szenvedett a második világháborúban. Amihez nem kell vízum. Két hír érkezeti Franciaországból. Az egyik beszámol arról, hogy a fran­cia kormány megtagadta a beutazási engedélyt a CGT (francia szakszerve­zet) május 27-én kezdődő kongresszu­sára a Szovjetunió és a népi demo­kráciák küldötteitől. A francia kormány azt hiszi, hogy ezzel a francia dolgozók szemét si­kerül bekötnie, hogy így a francia dolgozók szeretete nem mélyül egyre jobban a szovjel emberek, a szocia­lizmust építő népi demokráciák dol­gozói iránt. Tévednek. Ahhoz, hogy a francia dolgozók ismerjék és még job­ban becsüljék a szabad népek ered­ményeit, hogy az eddigieknél is in­kább a követendő példát lássák ben nük, — nincs szükség semmiféle ví­zumra, Minden vízum nélkül szerez­nek tudomást a francia dolgozók pél­dául a szovjet nép hatalmas, sztálini természetátalakító munkájáról, s együtt lelkesednek a diadalmas ter­vekkel, a hatalmas győzelmekkel. A Szovjetunió háború utáni ötéves tér ve végrehajtásának ragyogó adatai, z szovjet emberek növekvő jólétéről szóló hírek ugyancsak vízum nélkül érkeztek Franciaországba, s vízum nélkül lelkesítették még keményebb harcra a francia dolgozókat elnyomó­ik, hazaáruló kormányuk ellen. És a mi hazánk felemelt ötéves tervének boldog jövőt megmutató adatai is ví­zum nélkül érkeztek Parisba, Mar- seillesbe, hogy lelkesítsék az autó­gyári munkásokat, a dokkmunkásokat a háborús uszítok elleni küzdelemre. Vízum nélkül is egyre szilárdabban és egyre többen kiáltják a becsületes, békeharcos franciák: „Nem fogunk harcolni amerikai érdekekért a Szov­jetunió és a népi demokráciák elkeni“ És még valamit figyelembe vehetne a francia kormány. Erre egy másik hír figyelmeztet. Vietnámban a parti­zánok végrehajtották a nép Ítéletét a dalatí francia rendőrfőnökön. Ek­kor a rendőrfőnök helyettese, Jumcau rendőrkapitány clhurcoltatott a bör­tönből húsz vietnámi foglyot, közöt­tük négy nőt. A fogyókat tehergép­kocsin egy közeli vízeséshez szállítót - ták, géppisztollyal kivégezték őket és holttestüket otthagyták a földön. A gyilkosok ellen íelzúduló harag és felháborodás ereje arra kényszerí­tette B?o Daj bábcsászárt, hogy me- nessze parancsai egyébként hűséges végrehajtóját, a város polgármesterét; a francia gyarmati katonai hatóságo kát pedig arra, hogy letartóztassák Jumeau rendőrkapitányt, aki a kivég­zést elrendelte. A nép ereje erősebb a gyilkosoknál, erősebb — - nemcsak Dalaiban. A fran­cia dolgozók egyhangúan követelik a kormánytól, hogy adja meg a beuta­zási engedélyt a Szovjetunió és a né­pi demokráciák küldöttei számára! És egy pillanatig sem lehet kétsé­ges, hogy előbb-utóbb — ha nem eb­ben. akkor más kérdésekben, — a francia kormányt otthon is meghát­rálásra kényszerítik a dolgozók. A koreai néphadsereg főparancsnokságának hadi Jelentése útónján (TASZSZ). A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság néphadse­regének főparancsnoksága jelenti má­jus 18-án: A néphadsereg egységei. szoros együttműködésben a kínai önkéntesek egységeivel, a ‘>8. szélességi foktól dél­re valamennyi arcvonalon sikeresen visszaverték az ellenség támadásait é; súlyos veszteségeket okoztak az ellen­ségnek emberben és hadianyagban. A koreai néphadsereg vezérkari főnökének itviialkozafa az amerikai intervenciósok okmánvhamisításáról A Koreában működő amerikai pa­rancsnokság nemrégiben két hamisít­ványt terjesztett a.-z ENSZ elé. Ezekkel a hamisított parancsokkal az ameri­kaiak célja az volt. hogy a koreai nép ellen indítóit rablótámadásukat igazol­ják. A koreai néphadsereg vezérkari főnöke a phenjani rádióban felolva­sott nyilatkozatában bebizonyította, hogy a Ridgway tábornok által elké­szített okmányok hibái annyira dur­vák, hogy azok hamisított volta köny- nyen. kiderül. Az amerikaiak sietségükben a Ko­reai Népi Demokratikus Köztársaság, ban már nem használatos japán hely népneveket hamisítottak a parancsok­ba. Nyilvánvaló, hogy a hamisítvá­nyok elkészítéséhez Li Szin-Manék katonai térképeit használták fej. A hamisítványok készítői a koreai néphadsereg szervezetét sem ismerték. A hamis parancsokban „Észak-koreai hadsereg vezérkaráról“ beszélnek, pe­dig a Koreai Népi Demokratikus Köz. társaság hadseregének neve „koreai néphadsereg." Az említett parancsok sok kitétele ellentétben áll a koreai néphadsereg érvényes szolgálati szabályzatának pontjaival. Az okirathamisításra vetemedő ame rikai intervenciósok nem tudnak ki­bújni a rablóhadjárat felelőssége alól és mesterkedéseik csak gyengeségü­ket bizonyítják. A jugoszláv dolgozók fizetik meg az amerikai „turisták“ szám iáinak TOszázalékát Tito fasiszta bandája egész sor intéz­kedést hozott, hogy szélesre (árja Ju­goszlávia kapuit az amerikai tőke be­hatolása számára. A jugoszláv Nem­zeti Bank a dinár árfolyamát leértékel­te a külföldi valutákkal szemben. Az úgynevezett turista árfolyamnál" a le. érlékeiéi a dollárhoz viszonyítva 70 százalékot cr el. Az amerikai ..tur'- tri-k“.nak adóit kedvezmények azt ered­ményezik, hogy az amerikai ,.turisták" számláinak 70 százalékát a jugoszláv dolgozóknak kell megfizetniük. Érthető, hogy ilyen körülmények kö­zött az amerikai burzsoázia lapjai el vannak ragadtatva Tito .Jugoszláviájá­tól cs anri-k ,,nagyvonalú" gazdaság- politikájától. A New York Herald Tribune a Tito. kormány deviza rendeletét ezekkel a szavakkal üdvözölte: ..Ilyenformán Jugoszlávia a világ egyik legdrágább országából a világ leg­olcsóbb országává lett ft; olyan kiilfől- dirk számára, akiknek ncmesvalutájuk van." A Szovjetuüió ppnzüoyminiszíérunnának közleménye A Szovjetunió 1951 május 3-án 30 milliárd rubel összegben kibocsátott népgaz.daságfejles7'iési állami kölcsö. nér. 1951 május 15-évéi 34,452,393.000 Mibe] értékben elhelyezték, azaz 4,452,893.000 rubellel túljegyezték jelentős túljegyzésével kapcsolatban a Szovjetunió pénzügyminisztériuma a Szovjetunió minisztertanácsa uta«i. fásának alapján — elrendelt-e, hogy 1951 május 17-étől a további köl­A kölcsön előirányzott összegének csönjegyzést mindenütt szüntessék be. Megértelek az első külföldi küldöttek a VIT nemzetközi előkészítő bizottságának ülésére Megérkeztek Berlinbe az első kül­földi küldöllek a VIT nemzetközi obi- készítő bizottságának második ülésére, amelyet május 19-én és 20-án larfanak a Népi Kamara házában. A második ülésen részi vesznek a kínai, délaI rikai. brazíliai és a spanyol ifjúság képvi­selői is. A kővetkező országok képvisellelik magukat még: Szovjetunió, Lengyelor­szág, Olaszország, Csehszlovákia, Nagyhrilannia, Ausztrália, Románia, Magyarország, Indonézia. Vietnam, Belgium, Brazilin, Burma, Kuba, Dá­nia, Finnország, Guadeloupe, Görögor­szág, Hollandia, India. I SA, Kína, Ve­nezuela és Németország, Skócia, Fran­ciaország, r Ezután.Szalad Béla elvtárs szólt hoz.' zá a törvényjavaslathoz. A salgótar­jáni és tatabányai munkás ifjak kíván. Ságénak eleget téve javasolta, hogy az új technikumok és gimnáziumok közül egy-egy új iskolát Salgótarján­ban és Tatabányán építsenek. Java­solta továbbá a csepeli kultúrpalota felépítését is, majd rámutatott, hogy az üzemi ifjúság melleit a szakérett­ségis munkásfiatalok, . parasztíiataiok, az egyetemisták és középiskolások is nagyszámban jelentkeznek Dunapen telére. Ezután a törvényjavaslat előadója, Vas Zoltán elviárs, emelkedett- szó­lásra.. — A törvényjavaslat vitája során különböző módosító indítványok hang­zottok el — mondotta. — Azt javas­lom, hogy ezeket az indítványokat a tisztelt országgyűlés fogadja el. így a 23. (2) bekezdését javaso­lom kiegészíteni á következő pontja’. A rri ri o r\ r\r r o 1 n> o iű ri i 7 cs i o tt ol/* 7 0 *~\A /") P fi

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom