Tolnai Napló, 1951. január-június (8. évfolyam, 1-150. szám)

1951-05-16 / 111. szám

VILÁG PHOl.ElÍRJ AI BG.fESÖLJbTEK TOKNAK A MAI SZAMBÁN: Cuurpi MO'|)«*rtl*Bgg,völp»eken tárgyalták meg IrlmlRJnikat a megye termelőszövetkezeteinek tagjai i;j. o.) — Nagy lendülettel folynak a megyében a növény ápolási munká­latok (4 o.l — Küttlöilvúlaszlő taggyűlés a szekszárdi rendőrségi DISZ-.szerve/.elben l. o. V/. utolsóelőtti fordulóban is megőriz le veretlenségét Dunaíöhlvár 4. n. — Nagymányoki győz etem született t olnán 4. o.) Vili. ÉVFOLYAM, Itt. SZÁM ARA 30 FILLÉR SZLItUA. 1951 MÁ M S IC. Gerő Ernő elvtárs benyújtotta az ötéves terv módosításáról szóló törvényjavaslatot Kedden délelőtt megkezdődött az országgyűlés új ülésszaka Kedden délelőtt az országgyűlés új ülésszakra ült össze. A képviselői padsorok zsúfolásig megteltek, a dip­lomáciai páholyban helyet foglaltak: ,). D. Kiszeljov, a Szovjetunió nagy követe, Huan Cen, a Kínai Népköz- társaság nagykövete és a diplomáciai testület számos tagja. A minisztertanács tagjai, élükön Rá­kosi Mátyás elvtárssal, Rónai Sándor elvtárssal, az Elnöki Tanács elnöké­vel, a képviselők lelkes tapsa köz­ben vonultak be az ülésterembe, majd Drahos Lajos elvtárs, az országgyűlés elnöke megnyit?*-;.* az országgyűlés új ülésszakát. Bejelentette, hogy Kiss Károly elvtárs külügyminiszterré tör­tént megválasztása folytán lemondott az Elnöki Tanács elnökhelyettesi tisz­téről, valamint az Elnöki Tanácsban viselt tagságáról. Házi Árpád elvtárs belügyminiszterré történt megválasz. tása folytán ugyancsak lemondott az Elnöki Tanácsban viselt tagságáról. Gcrö Ernő elvtárs, a Népgazdasági Tanács elnöke, a képviselők nagy tap­sa közben előterjesztette az ötéves tervről szóló 1949. évi XXV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot. A törvényjavaslat MÖvege: Az ötéves terv első évében, 1950- ben, a népgazdaságunk, különösen iparunk gvorsabb ütemben, nagyobb mértékben fejlődött, mint amilyen fej­lődést az ötéves népgazdasági tervről szóló 1949. évi XXV. törvény érteimé ben kellett volna elérni. A népgaz- daság gyorsabb ütemü, nagyobb mér­tékű fejlődését a Magyar Dolgozók Pártjának és a Magyar Népköztársaság minisztertanácsának helyes vezetése, a rejtett tartalékok fokozottabb fel­tárása, a szocialista munkaverseny, az újító- és Sztahánov-mozgalom kibon­takozása, munkásosztályunk, dolgozó népünk odaadó munkája, a szovjet szocialista termelési tapasztalatok és munkamódszerek mind szélesebb kö rü alkalmazása, a Szovjetunió állandó segítsége tette lehetővé. Az ötéves tervidőszak első évében a magyar népgazdaság fejlesztése te­rén elért sikerek s a népgazdaságban feltárt újabb tartalékok bebizonvítot- ták, hogy dolgozó népünk sokkal na­gyobb feladatokat képes megvalósíta­ni, mint amilyeneket az ötéves nép- gazdasági tervről szóló 1949. évi XXV. törvény az 1950—54. évekre előír. De az ötéves tervidőszak első évének ta­pasztalatai azt is mutatják, hogy or­szágunk, népünk szükségletei nagyob­bak, mint amilyen szükségletekkel az ötéves tervről szóló törvény számol. Az ötéves terv első évének tapasz­talatai arra figyelmeztetnek, hogy az ipari alapanyagok termelésének a nö­vekedése szocialista iparunk jelentő­sen meggyorsult fejlődésével nem tart lépést, s hogy a mezőgazdaság fej lödésenek üteme a szocialista nagy­ipar igen gyors fejlődéséhez képest el­marad. Mindezekre tekintettel az ország­gyűlés elhatározza az 1949. évi XXV. törvénymódosítását. A módosított öt. éves terv megvalósítása útján biztosí­tani kell az ország iparosításának meg­gyorsítását, a mezőgazdaság elmaradá­sának felszámolását, a nép életszín­vonalának az 1949. évi- XXV. tör­vényben előírtnál nagyobb mértékű emelkedését. Meg kell gyorsítani el­sősorban a széntermelés, a vas- és acélipar, a gépgyártás, az aluminium és a vegyipar, valamint a villamosener­giatermelés fejlesztését. A termelő- eszközökét előállító iparágak fokozott fejlesztése révén biztosítani kel! a fo­gyasztási javakat előállító Iparágak termelékenységének az eredeti ötéves érvben előírtnál lényegesen gyorsabb növekedését is. Az 1919. évi XXV. (örvényben előír! mér! ékhez képes! fokozni kel! a mező Z a z d a s á g g é p es í lését, többszörös é r e kell növelni az öntözött íeriiilelet, löbh műtrágyát. neiiiesíie!! vetőmagot kel! jn1tatai a mezőgazdaságnak, nagyobb összegekéi kell biz'nsílani mezügazdn- •ági épjlkezesekre. Mindezek segítségé­vel is elő kell mozdítani a mezőgazda­ság szocialista átalakítását, tovább kell növelni a mezőgazdaság terméshoza­mát, s ily módon meg kell javítani a lakosság ellátását mezőgazdasági ter­mékekkel s a fogyasztási javakat ter­melő könnyűipar ellátottságát mező­gazdasági eredetű nyersanyagokkal A módosított ötéves terv megvalósí­tása útján biztosítani kell az ország rohamosan növekvő szükségleteit a legkülönfélébb szakemberekben, fo­kozni kell a tudományos kutatást, meg kell gyorsítani népünk kulluráiiis fel­emelkedését. A megnagyobbodott feladatok meg­valósítására lényegesen fel kell emelni az ötéves tervről szóló törvényben megállapított beruházások összegét. Több gyárai, utat, vasutat, több isko­lái, kullúrollhont, bölcsődét, több sportpályái és több lakást kell építeni. Az ötéves terviörvényben meghatáro­zott körön túl további városokat és községeket kell iparosítani. A módosított ötéves terv segítségével 1. §. Az ötéves terv alapvető felada- tainak megvalósítása érdekében öt év ala'tt az eredetileg előirányzón 50.9 milliárd, forint helyeit 85 milliárd fo­rintot kell beruházni a népgazdaságba. 2. §. (1) A beruházásokra előirány. zott teljes összegből a gyáriparba 41 milliárd forintot (a nehéziparba 37.5 milliárd forintot, a könnyűiparba és az élelmezési iparba 3.5 milliárd fo­rintot), az építőiparba három milliárd fo­rintot, a mezőgazdaságba 11 milliárd forintot, a közlekedés fejlesztésére ÍO milli­árd forintot, lakásépítésre, község, és városfej­lesztésre, egészségügyi, szociális, kulturális és egyéb beruházásokra 14 milliárd forintot, a kereskedelem fej. íeszt-ésére 1 milliárd forintot kell for dítani. _ (2) Az ötéves terv végrehajtása so­rán jelentkező előre nem látható be­ruházásokra öt milliárd forintot kell tartalékolni. ■3. §. (1) A népgazdaság fejlesztésé­nek eredményeként a gyáripar terme, lésének 1954-ben el kell érnie az 1949. évi gyáripari termelés 310 szá­zalékát, az eredeti ötéves tervben elő­irányzott 186.4 százalékkal szemben Ezen belül a nehézipar termelésének értéke az 1949. évi termelés értéké­nek 380 százalékát a könnyűiparé 245 százalékát éri e-1. (2) A mezőgazdasági termelés ér­tékének 1954. évben el kell érnie az 1949. évi termelés 154 százalékát, az A.Ipar 8. §. (1) A bányászati termelés ér­tékének Í9$4-bcn, az eredeti ötéves tervben előirányzott 55.2 százalék helyett, 142 százalékkal kell megha­ladnia az 1949. évi termelés értékét. (2) A széntermelésnek 1954-ben nemcsak az évi lütőanyagszükség!elei kell fedeznie, hanem a népgazdaság részére jelentős tartalékot is kell biz­io-sítania. Ezért a termelést az 1949. évi 11.5 millió tonnáról 1954-ben az eredetileg előirányzott 13.5 millió tonna helyett 27.5 millió tonnára kelj növelni. (3) A bányászat termelésének nö­vekedését az eredetileg előirányzott két milliárd 465 millió forint beruhá. zása helyeit négy milliárd 800 mplió- forint beruházással kell biztosíiani. 9. §. (1) A kohászati ipar termeié, sének az ötéves terv időszakában az eredetileg előirányzott 95 százalékos növekedés helyeit 162 száza’ékos emelkedést keli elérnie. (2) A Dunai Vasmű üzembehelyezé­se. a diósgyőri kohászati üzem újjá­alakítása és egyéb rendszabályok lé­vén vaskohászatunknak 1954-ben a magyar népgazdaság ellátását hazai termelésű vassal teljes egészében biz­tosítania keli. <• V Magyarországot a vas- és az acél or­szágává, a gépek országává, fejlett ipa­ri országgá alakítjuk. A módosított ötéves terv megvalósí­tásával tépünk jobbmódúvá és boldo­gabbá, illánk virágzó szocialista or­szággá válik. A módosítóit ötéves terv a béke épí­tésének és megszilárdításának a terve, mert erősíti népünk egységét a közös nagy cél érdekében, mert népünk mil­liós lömegcil összekovácsolja a hazánk gyorsabb felemelkedéséért vívott küz­delemben, mert a felemelt ötéves terv sikeres megvalósítása a haza minden hű fiának saját érdeke és egyben a nemzet ügye. A magyar népnek szilárd alapja van ahhoz, hogy a felemeli ötéves terv fel­adatait sikerrel teljesítse. A Magyar Népköztársaság ország­gyűlése, felkarolva a Magyar Dolgozók Parija II. Kongresszusának kezdemé­nyezését az 1949. évi XXV. törvényt az alábbiak szerint módosítja: eredeti ötéves tervben előírt 142.2 százalékkal szemben. 4. (1) A munka termelékenysé­gét a gyáriparban 1949. évi szintről 1954-re az eredeti ötéves tervben elő­irányzott ötven százalék helyeit 92 százalékkal kell emelni, (2) Ugyanezen idő alatt a gyáripari termelés önköltségét 25 százalékkal kell csökkenteni. 5. §. Az életszínvonalnak az öt­éves tervidőszak alatt- — az 1949. évi. hez képest — az eredeti ötéves terv­ben előirányzott. 35 százalék helyeit átlagban 50 százalékkal kell emel­kednie, s így 1954-ben a második vi­lágháború előtti átlagos életszínvonal, nak min-:egy kétszeresét- kell elérnie 6. §. A gyáriparban és az építő­iparban az ötéves tervidőszak folya­már a,z eredetileg előirányzott 480.000 helyett 650.000 új munkaerőt kell munkába állítani, köztük mintegy 45.000 műszaki munkaerői. Az ötév.es terv munka er őszükségle- iéí elsősorban a mezőgazdaság gépe. sí lése révén felszabaduló dolgozók, a-z ifjúság és a nők soraiból kell bizto­sítani. 7. §. A nemzett jövedelem értéké, nek 1954-ben el kell érnie az 1949. évi nemzeti jövedelem 230 százalé­kát, az eredeti ötéves tervben elő­irányzott 163 százalékkal szemben. A nemzeti jövedelemben az ipar részese, dése az építőiparral együtt, az 1949. évi 51.1 százalékról 1954-ben — az eredeti ötéves tervben előirányzott 58.7 százalék helyett — 64 százalék­ra emelkedik. (3) Az acél nyers vas termelésének az 1949. évi 398.000 tonnáról 1954-re egymillió 280.000 tonnára, az acélter­melésnek pedig 860.000 tonnáról 2,200.000 tonnára kell emelkednie. (4) A kohászati termelés emelke­désére az. eredetileg előirányzott há­rom. milliárd 998 millió forint, helyett hét milliárd 130 millió forintot kell beruházni. 10, § ^1) A gépgyártás gyors fej­lődésének elsősorban biztosítania kel az. alapanyagtermelő ipar, az építő­ipar és a mezőgazdaság nagymértékű gépesítését, valamint, az export . cé­lokra szolgáló gépek gyártásának je­lentős növeléséi.' A gépipar termelé­sének öt év alatt az eredetileg elő­irányzott. .125 százalék helyett 390 százalékkal kell emelkednie. (2) A gépipar feji eszi ősére a terv­időszakban az eredetileg előirányzott öímilliárd 150 millió forint helyett hét milliárd forint összegű beruházást kelj fordítani. Ebből a nehézgépipar terme, lésének emelésére, az eredetileg elő­irányzott négy milliárd 214 millió fo­rint helyett négy milliárd 480 millió forintot kell beruháznunk. 11. §. ÍL A népgazdaság és a lakos ság szükségleteinek kielégítésére az 1949. évi kél milliárd 200 millió kwo villamosenergia termelést 1954-re az eredetileg előirányzóit négy milliárd 270 miLüó kwo helyett ha! milliárd kwo-ra kell felemelni. (2) Ennek érdekében az erőmüvek leljesítőképességét 584 000 kilowattal kell növelni, az eredetileg előirányzott három milliárd 285 millió forint érté­kű beruházás helyett ö‘! milliárd 470 millió forint értékel kell beruháznunk. 12. §. ÍJ) Az épílőanyagtipar terme­lésének öt év alatt az eredetileg elő­irányzott 114.5 százalék helyett 306 százalékkal kell emelkednie. (2) A tervben előirányzott hatalmas épílkezések biztosítására 1954-ben egy milliárd 420 millió darab téglái és két­millió 100.000 Ionná cementet kell lei­me luk (3) A termelési, előirányzat teljesíté­sének biztosítására az épílöanyagipar- ban az eredetileg előirányzott 618 mil­lió helyeit kéé milliard 716 millió fo­rintot kell beruházni. 13. §. (1) A vegyipar termeléséi — az öléves terv idején — az eredetileg előirányzóit 138 százalék helyett 273 százalékkal kell növelni. (2) A termelés emelésére az iparban az eredetileg előirányzói1! egymillióid 934 millió forint helyett négy milliárd 80 millió forint értékű beruházást kell végrehajtani. 14. §. (1) A textilipar termelésé1; öl év alatt az eredetileg előirányzott 52 százalék helyett 92 százalékkal kell emelni. >2! Az 1951. évben az 1919 é\ i ter­melési eredményekhez képest 97 mi!-1 lió négyzetméterrel több pamut-szöve­tet, 14 millió négyzetméterrel több gyapjúszövetet és 2450 tonnával több kötöttárut kell előállítani. 15. §. (1) A dolgozók igényeinek fo­kozol! mérvű kielégítése érdekében a ruházati ipart nagyiparrá kell fejlesz­teni és biztosítani keli, hogy a ruhá­zati nagyipar termelése a tervidőszak alatt az eredetileg előirányzott 250 százalék helyeit 750 százalékkal növe­kedjék. (2) A ruházati ipar termelési elő­irányzatának teljesítéséi az eredetileg előirányzóit I 19 millió forint értékű beruházás helyeit 262 millió forint ér­tékű beruházással kell elősegíteni. 16. §. (1) A faipar termelésének öt év alat't az eredetileg előirányzott 78.4 százalék helyett 220 százalékkal keil emelkednie. (2) A termelés növekedésének elő­mozdítására a faiparban az eredetileg előirányzott 78 millió forint helyett 103 millió forintot kell beruházni. 17. §. (1) A papír- és nyomdaipar termelését az' ötéves terv idején az eredetileg előirányzott 56 százalék helyett 116 százalékkal kell növelni. (2) A termelés emelése érdekében a papír- és nyomdaiparban az eredeti­leg előirányzott 165.2 millió forint helyett 287 millió forintot kell a terv­időszakban beruházni. 18. §. A kisvállalatok összevonása és szakosítása révén az élelmezési iparnak át kel! alakulnia gépesített nagyiparrá. Az élelmezési ipar terme­lésének öt év alatt az eredetileg elő­irányzott 70.1 százalék helyett 157 százalékkal kell emelkednie. 19. §. A városi és községi helyi ipari vállalatok termelését az 1949. évi 441 millióról 1954-re két milliárd 885 millióra, a kisipari termelőszövet­kezetek termelését pedig az 1949. évi 494 millióról két milliárd 320 millió­ra kell emelni. 20. §. (1) Az építőiparnak a terv­időszak alatt az eredetileg előirány­zott 21.3 milliárd helyett 45 milliárd forint értékű építkezést kell. végrehaj­tania. Az építőipar termelési értéket ezzel öt év alatt ?z eredetileg elő- iránvzoit 131 százalék helyett 338 százalékkal kell növelni. (2) Az előirányzott termelési érték­ből a magasépítőiparnak 31.3 milliárd, a mélyépítőiparnak pedig 13.7 milliárd forint értékű építkezést kell végrehaj­tania. (3) Az építőiparra váró nagy felada­tok megoldása érdekében meg kell gyorsítani az építőiparnak nagyipar­rá való átalakítását, az építkezés 1 nagyfokú gépesítése, gyorsított épít­kezési módszerek széleskörű alkalma zása, előregyártón épületelemek le!- használása úlján. Mindezek segítségé­vel el kell érni az építőipar önkölt­ségének jelentős csökkentését. (4) A termelési előirányzat teljesité- sét az építőiparban, az eredetileg elő irányzott 864 millió forint helyett há- rommilliárd 23 millió forint értékű be­ruházással kell elősegíteni. Az építő­ipar összes beruházásaiból a gépese tési terv megvalósítására kél milliard 243 millió forintot kell fordítani. 21. §. (1) Az ötéves terv idején, az eredetileg előirányzott 263 új ipari üzem helyett. 341 új ipari üzemel kell létesíteni, mégpedig 267 nehézipari, 29 könnyűipari, két építőipari és -13 élelmezési ipari üzemet. Az ötéves terv folyamán üzembe kell helyezni a Dunai Vasmúvet, az inotai a!utn> nium-kombinátot, két nagy vegyipar' kombinátot, két új villamosmotor- gyárat, új kazángyárat, új transzfor­mátor-gyárat, új golyóscsapágy-gyá- rat, több erőmüvet, a váci cement­gyárat, a kaposvári fonodát és több gyapotfeldolgozó üzemet, új szalma- ceilulozé-gx árat, több tejüzemet, hú- tőházat és egyéb nagylétesítményeket, (2) A tervidőszakban az erőket foko­zottan a nagyméretű, országos jelen4.ö- ségű beruházások lehető legrövidebb idő aluli való megvalósítására kel! összpontosítani. (3) Iparunk újjáalakításának cs to­vábbfejlesztésének eredmények éppen el kel! érni, hogy a nehézipar terme­lésének részesedése az egész gyár­ipari termelésben az 1949. évi 49.1 százalékról 1954-re 59 százalékra emelkedjék. A gépipari termelés ré­szesedésének az egész gyáripari ter­melésből 20.7 százalékról 35 százalék­ra kell növekednie. (4) A végrehajtott beruházások eredményeképpen az eredeti ötéves tervben iparosítandó városokként megjelölt helységek — Szeged. Deb­recen, Hódmezővásárhely, Békéscsa­ba, Makó, Szolnok, Kecskemét, Ka­posvár, Zalaegerszeg, Esztergom, Ka­locsa, Eger, Székesfehérvár. Szombat­hely, Veszprém, Nyíregyháza, Gyön­gyös, Szekszárd — mellett ipari jel­legű városokká kell fejleszteni Balas sagyarmatot, Ceglédet, Dunapentelét, Gödöllőt, Hajdúszoboszlót, Jászbe­rényt, Karcagot, Kazincbarcikát, Kis­kunfélegyházát, Mezőtúrt, Mezőköves­det, Orosházát, Szentest, Vácot cs Várpalotát. 22. §. (1) Az iparban a munka ter­melékenységének 92 százalékos növe­lésére vonatkozó előirányzat végrehaj­tását a munkaverseny és Sztahánov- mozgalom továbbfejlesztésével, a mun­kások ‘szakképzettségének emelésé­vel, a nagy munkaigényei termelési folyamatok jelentős gépesítésével, a korszerű gyártási módszerek alkalma­zásával és a munkaszervezés megjaví­tásával kell biztosítani. (2) Az ipari termékekre vonatkozó 25 százalékos önköltségcsökkentési terv teljesítése céljából meg kell való­sítani a fokozott anyagtakarékosságot, a termelőberendezések jobb kihaszná­lását, az ipari vállalatok költségei­nek állandó csökkentését és biztosí­tani kell, hogy a munka termelékeny­ségének növekedése felülmúlja az át­lag munkabérek növekedését, B. Mezó'gaz<la§ág 23. §. (1) Meg kell gyorsítani a me­zőgazdaság elmaradottságának felszá­molását. Ennek érdekében fokozott segítséget kell nyújtani az állami gaz­daságoknak és a dolgozó parasztok önkéntes társulásán alapuló mezőgaz­dasági termelőszövetkezeteknek és termelőszövetkezeti csoportoknak. Az eredeti ötéves tervben előirányzott­nál gyorsabb ütemben kell a mezőgaz­dasági gépállomásokat nagytel jesítmé- nvü gépekkel ellátni. A mezőgazdaság fejlesztését célzó beruházásokat az eredeti ötéves terv előirányzatához képest 37.5 százalékkal kell növelni és ebből lényegesen emelni kell a me­zőgazdasági munka gépesítésének fo­kát. I. fejezet: A* ötéves <erv főfeladatainak biztosítása II. fejezet: A termelés és a beruházások terve

Next

/
Oldalképek
Tartalom