Tolnai Napló, 1951. január-június (8. évfolyam, 1-150. szám)

1951-05-16 / 111. szám

[7) Fokozni kell a talajén*» pótlását.

— elsősorban a műtrágya és termesze tes trágya használásának növelésével

— széles körben alkalmazni kell a fejlett agrotechnikai módszereket, hazánkban eddig nem termeit, új ipari növények termelését kell kikísérletezni és meghonosítani, legalább 500 köz ségben be kell vezetni a Szovjetunióban bevált füvesvetésforgó rendszerét.

(3) Emelni kel] a mezőgazdaság, elsősorban az állattenyésztés fejlesztéséhez szükséges épületek számúi, fel fcel-1 javítani ' a. tenyészd] la tál lom a nyt es ki keli szélesíteni a lakarmáriynö- vé n y ck ve t és te r ü le tét'.

(4) Folyó- és állóvizek szabályozásával az öntözéses gazdálkodás nagymértékű ki-terjesztésével, szikes terű letek megjavításával, erdősávok i-éte. eílésévéi és egyéb intézkedésekkel, a terv időszakában eiő keil készíteni, szem előtt tartva a Szovjetunió példáját, a rermész-ev átaiakitá.sának nagy müvét.

(5) Az állami mezőgazdasági üzem-kei, az öiéves terv időszakában,

. mintaüzemeikké ked fejleszteni. Biz. to sí tani kell', hogy az állami gazdaságok és hizlaldák magas árutermelésükkel nagymértékben hozzájárul janak.a n-em őstermelő lakosságnak hússal zsírral, vajjal, tejjel, főzelékkel, gyümölccsel' és liszttel való el iá. lésé hoz. Az állami gazdaságoknak kell főként ■elláiniök a mezőgazdasú- got nemesített vetőmaggal s egyben a tudományos kutatás és kísérletezés a,apjául keil szó igái ni ok.

24. §. (1) A gépállomások és az ál ami gazdaságok korszerű mezőgazdasági gépekkel való ellátásává] el keil érni, hogy 1954-ben országunk szántóföldi területén a mélyszántás 90 százalékát, a tarl óhántás 83 százalékát, az aratás 50 százalékát, a bürge nyaki-szedés 50 százalékát, a cukorrépa kiszedés 43 százalékát, a kapája- 30 százalékát géppel végezzék.

(2)f Áz ötéves terv időszatkában 26.1Ó0 traktort kell a gépállomások és az állami gazdaságok rendelkezésére bocsátani. Ezzel a. mezőgazdaság Iran dolgozó állami traktorok tejjesí ' őképessegét. vonóhorog LE-ben ki- lej,'jzve az 1949. évi 69.271 LE-röl 1954, év végére 334.637 LE-re kell növelni. A traktorok számának nőve lese mellett adni keil a gépállomásoknak és állami gazdaságoknak 17.320 új traktorokét 11.300 traktor- tárcsát, 6800 kultivátort, 5300 Irakto- ros vetőgépet, 860 burgonyaültetőgé. per. 1820 szelektort., 9060 kévekötő arat ógépel és 2600 arató-cséplőgépet.

. 25. §. A termőföld talajerejének pótlására az 1. kát. holdra jut.*’ mütrá- gyamennyiséget az-állami gazdaságokban az 1949. évi 101.5 kilóról 1954-re 156 kilóra, országos átlagban pedig 12 kilóról az eredetileg tervezett 54 kiló helyett 73 kilóra keli emelni..

26. $. A tervidőszakban az öntözött területei-, az eredetileg előirányzott 118 ezer kát. hold helyett 324.000 ka.t„ holddal kell növelni.

27. §. A gépesítés, a fokozott ta- lajerőpótlás, a növénynemesítés, az öntözés és egyéb rendszabályok ered menyeképpen ei kell érni, hogy a búza kát holdanként! termésátlaga állami gazdaságokban az 1949. éviá.r mázsáról 1954-re 12.5 mázsára, országos átlagban 7.5 mázsáról 9.7 mázsára, a kukoricáé az állami gazdaságokban 12.6 mázsáról 17 mázsára, országos átlagban 8.5 mázsáról 13.5 mázsára, a burgonyáé az állami gazdaságokban 42.5 mázsáról 74 mázsára, országos átlagban 38.1 mázsáról 59 mázsára, a cukorrépáé az állami gazdaságokban 82 mázsáról 150 mázé ura, országos átlagban 66.7 mázsáról 132 mázsára, a, lucerna szénáé peri lg az állami gazdaságokban 23 mázsáról 29 mázsára, országos átlagban

21.3 mázsáról 26.5 mázsára emelkedjek.

28. §. fi) A tervidőszakban számos új, Magyarországon eddig nem tér, mg t- növény termelését kell kikísér- iet-ezni és nrnghonositani.

(2) A textilipari nyersanyagszükség, let mind nagyobb mértékben hazai

r.versanyagokból való kielégítése érdekében a gyapot vetésterületét. az

i.94'9. évi 600 kát. hóidról 1954-re a.z eredetileg előirányzót«, 100.000 kát. Föld helyett 200.000 kát.’ holdra kell emelni.

(3) . Be. kell vezetni a hamvas gu- mlpjurpang, a textilipari nyersanyagot biztosító kenaf, valamint az olaj

• •s édesipari nyersanyagot, jelentő föl ri; mogyoró Termelését.

29. ?. (1) Biztosítani kell az állu.l- ienyészté.s hozamának növelését és minőségi fejlesztéséi. A' számosállat- «sűrűségét száz. kát. hold szántóra szá. mítva a.z állami gazdaságoknál az

1949. évi 14.4 darabról 1954-re 44 da rabra, a mrnníőszöve:kezet--knél pe*

d.g az 1949. évi .10.2 darabról 35 darabra kel! növelni.

(2) . Az állatállományt úgy kell fejleszteni, hogy a szarvasmarbaálio- -irány az 1949. évi kél, millióról 1954 re 2.4 millióra, a sertésállomány 5.2 millióról hat millióra, a juhállomány

950.000-ről- 2 millióra, a baromfi törzs állomány pedig 17.5 millióról 25 mi Móra emelkedjék.

(3) A tejhozambt hetenként a./ ál- • mi mird as ágokban az 1949. évi 1900 i'er-őj 1954-re 3500 literre, országos

átlagban az eredetileg előirányzott 20.

százalék helyett az -ö.iéyes tervidőszak alatt 31 százalékkal keli fokozni. A juhonkén-ti átlagos gyapjúhozam 1949 évi hárommillió kilós gyapjútermést 1954-re hétmillió kilóra kell emelni

(4) Az állattenyésztés fejlesztéséhez, szükséges takarmányszükséglet, bizto sílására a szá'as takarmányok vetés- tórii tótét az 1949. évi 922.000 kát. holdról 1954-re egymillió 300.000 kát holdra kell növelni.

30. .§, (1) Az ötéves, térv folyamán a népgazdaság fokozott fa-anyagszükségletének nagymértékű kielégítése mellett jóvá kell tenni, a -tőkés rabló gazdálkodás mulasztásait és be kell fejezni az erdőgazdaság szocialista átszervezését.

(2) öt.százhelvenezer hold területen erdősíteni kell. ideértve a fel írj itat lan vágásterületek és az évi v^gásterüle- tek újraerdősítését is. Uj ^rdőt az eredeti ötéves tervben előirányzott

50.000 kak hold helyett 80.000 kát holdon kel»! telepíteni.

A facsemeteszük,véglet. biztosítására a facsemetekertek területiét 2600 hold ról 6600 kát holdra kell növelni.

31. §. A tervidőszakban a mező- gazdaság területén beruházandó 11 milliárd forintból' a növénytermelésre két rnilliárdol. az erdőgazdaságra egy milliárd 500 milliót, az állattenyésztés céljaira négy milliárdot, gépesítésre pedig három- milliárd ötszáz milliót kell fordítani.

C. Kőzle5ted?s

32. §. (1) Az ipari és mezőgazdasági termelési előirányzatok felemelésének megfelelóén fel kell emelni az áruszállításra von,atkozó előirányzatokat is. Ehhez képest az 19.49. évi szállításhoz viszonyítva, az 1054. évre eredetileg előirányzó1!; hatvan százalék helyett 133 százalékkal több áru szállítását kell biztosítani.

(2) 1954-ben a vasútnak az eredetileg előirányzott öt milliárd 880 niifiiió árutonna km helyet! kiienc milliárd 224 millió árufonna kin-í, a folyami hajó- j

zásnak az eredetileg előirányzott 750 millió árutonna km helyett 841 millió árutonna km-.t, a tehergépkocsi közlekedésnek az eredetileg előirányzott 170 millióé,árutonna kni helyeit 215 millió áru'unna km-t kell teljesítenie.

(3) Növelni, keil'l a személyszállításra szolgáin eszközök teljesítőképességéi olymódon, hogy 1954-ben a vasút az eredetilég'• előirányzóit 163 millió helyett 2-18 millió utas szakítását biztosítsa. A; folyami hajózásnak az előirányzóit kétmillió helyett, hárommillió, a távolsági aufoiuiszközilekedésnek az előirányzón .16 millió helyet»: 54 millió utas szállítását kell biztosítania.

(4.1 A viziközlekedés beruházásúira a tervidőszakban 382 millió forintot kell fordítani.

(5) . A közúti hálózat fejlesztése érdekéhen új beton- és aszfaltú lak .építésével, valamint a meglévő makadám- utak bitumennel való befedésével, búr költ útjaink hosszát .51 van hét százalékkal keill növelni. Az új utak építésén kívül ezer km főközlekedési kos-kenv makadámúit keli korszerűsíteni. A közüli közlekedés beruházásaira összesen 1501 millió forintot kell fordítani

(6) A városi közlekedés megjavítása céljából! kétmilliárd 200 millió forint összegű beruházást kell megvalósítani. Az ötéves terv időszakában meg kell építeni a budapesti földalatti gyorsvasul első szakaszát olymódon, hogy annak a Sportstadion—Sztálini-tér közötti része 1954-ben már üzembehe- lyezhe'te legyen.

(7) A gépkocsi közlekedés fejlesztésére kél milliárd 935 millió forintot kell fordítani. Ezen belül 375 millió forintért 1500 új autóbuszt és Irolli- buszt kelll beszerezni.

(8| Ki kell fejleszteni a távbeszélő kábelhálózatot és a távbeszélő központok állomás befogadóképességét 57 százalékkal kel»] növelni.

(9l A rádiózás fejlesztésére a műsorszóró rádióadók létesítményét öt év alatt 887 KW-val kell emelni és meg kell indítani távolbalátó adási. A rádió-előfizetők számát 1,320 000-re kell emelni

III. fejezet:

A dolgozó nf‘|> anyagi ós kullnrális élo^zíiuonalának onsolóme

33. §. (1) Biztosítani kel], hogy az ötéves lerv időszakában a lakosság fogyasztása ipari-, közszükségleti és élelmicikkekben az ötéves terv eredeti előirányzatánál nagyobb mértékben emelkedjék.

(2) Az egy főre eső fogyasztást 1949. évi szinlrő! .1954. érre textilárukban 71 százalékkal, bőr-, szőrme- és cipőárukban 64 százalékkal, bútoripari cikkekben 84 százalékkal, üveg- és porcéba mariikban t lő százalékkal, va s- tömegcikkekben 65 százalékkal, iejipa- ritermékekben 56 százalékkal, zsiradékban 25 százalékkal, sütőipari termékekben 29 százalékkal, gvii- mölcs és főzelékfélékben 59 százalékkal. fűszerárukban és édesipari cikkekben 41 százalékkal, baromfi- és tojásárukban 6!) százalékkal kel! növelni.

84. §, (ti Az 1951 54. évi tervidőszakban az eredeti ötéves tervben ellőirányzott 180.000 helyett 220.000 új lakást kell építeni.

(2) A 'tervidőszakban a városok és községek belterülete közúti hálózatának kiépítésére 467 milliót, a köztisztaság fejlesztésére 80 milliót, parkosításra 43 milliót kell fordítani. Lakásépítésre, község és városfejlesztésre összesen hat milliárd 490 miTiió forintot kell biztosítani.

35. §. (1) Az 1950—54. évi tervidő szakban 1138 millió forintot kell beruházni a dolgozó nép, elsősorban a munkásosztály munkaképességének fokozását. családjának, egészségének verleimet szolgáló intézmények fejlesztésére és létesítésére.

<21 Az üzemi dolgozók egészséges munkaviszonyainak biztosítására az üzemi egészségügyi létesítmények teljesítőképességét 1949-hez képes' 1954- re. további 350 millió forint fölhasználásával. száz százalékkal kell emelni

<3i A kórházi és klinikai ágyak szá mát a tervidőszakban ötezerrel keh növelni. Miskolcon és Veszprémben új kórházat kell létesíteni. A mentőállomások számát a tervidőszakban 30 százalékkal kell növelni.

'ti Az egészségügyi ellátás javítása végett a rendelőinlézietíi szolgáltatást "I ev alatt 92 százalékkal kell fejleszteni, a fogászati székek számát 132 százalékkal kell emelni és biztosítani kel] Budapesten, valamint a nagyobb vidéki városokban a körzeti orvosi rendelőhálóza 1 kiépítését.

15) A mezőgazdasági lakosság egészségügyi ellátásának javítására az eredeti ötéves tervben előirányzóit 306 helyei1'.. 356 falusi orvosi rendelőt kell létesíteni.

(6) A női "d'Oflgozók munkájának és m unkába állításának megkönnyítésére a bölcsődei férőhelyek számát 1919- hez képest 1954-re 39(1 százalékkal

kell emelni. Miinek érdekében a csecso- mőféiőtielvek számát az eredeti öléves tervben előirányzott 6000 helyett, 2(1 ezerre kel] emelni.

Í7) Az óvodák 90 százalékát napközi, ól ■'honos óvodákká kell átszervezni és az óvodai férőhelyek számát 1951 re.

az 1949. évihez képest 40 százalékkal kell növelni.

36. § (1) A népgazdaság gyorsabbü'cmíi fejlesztésének megfelelően az eredeti ötéves lerv előirányzatától] eltérően fokozottabb ütemben kell gondoskodni a munkások, a dolgozó parasztok és értelmiségiek gyermekeinek szakmai, közép- és főiskolai képzéséről és az ország növekvő szakemberszükségletének ellátásáról,

(2) A népgazdaság szakmunkássziikségle'ének fedezése érdekében a gyáripari tanulók létszámát az 1949. évi 31 ezer 600-ról. 1954-re 85.000-re kell

emelni. Az ipari lamiJóműhélyekben a tanulók szárnál, az 1949. évi 8260-ról, az eredeti ötéves tervben előírt 14.900 helyett 32.000-re. a tamilóotlhonok férőhelyeinek számát pedig az 1949. évi 6200-róJ az eredeti ót éves tervben előirányzott tízezer helyett harminc- ezerre kell felemelni.

(3) A középiskolai tanulók létszámát az eredeti ötéves tervben előirányzott 45 000 fő helyett a tervidőszakban 77 ezer fővei kell emelni. A középiskolai tanulók összilétszámának — a dolgozók középiskoláit beleértve 1954-ben 165 ezer főt kel] elérnie. Ezeknél az ipari technikumok hallgatóinak szárnál 10 ezer 400-ról 50.000-re kell felemelni.

(4) Az egyetemi és főiskola hallgatók számát a tervidőszak alatt az eredeti öléves tervben előírt 8000 fő helyeit 30.000 fővel kell emelni. A főiskolai és egyetemi hallgatók létszámának 1.95-1-ben el kell érnie az 53.000 főt. 1949-ről 1954-re a műegyetemek

hallgatóinak számát 4800-ról 13.800ra, a műszaki főiskolai hallgatóknak számát 2100-rói, 7200-ra, az agrártudományi egyelem hallgatóinak szárnál 2200-ról 4900-ra. a közgazdaságtudományi egyelem és a közgazdaságtudományi főiskola hallgatóinak szárnál 1.760-ról 5200-ra keli felemelni.

(5) . Az egyetemi és főiskolai hallgatók: számának emelése és a felsőfokú szakképzés színvonalának további ja vitása érdekében az eroded ötéves tervben előírt új egyetemeken kívül a tervidőszakban további há rom műegyetemet kell létesíteni; Gö döliön fej kell építeni az agrártudományi egyetemet és Budapesten a közgazdaságtudományi egyelem szá> mára új épületet kell biztosítani.

(6) A munkás- és parasztit jóság tanulmányainak megkönnyítésére és a lemorzsolódás megakadályozására a tervidőszak alatt az általános iskolái otthonok, középiskolai kollégiumok és egyetemi diákszállók férőhelyeinek számát, az eredeti ötéves tervben eiő irányzott 6700 helyett. 30.000-re] kell emelni.

(71 Egyetemek, főiskolák, ipari és mezőg»az d a s ág i technikumok, k6zép iskolák és ipari tanulói níézmétiyek építésére és fejlesztésére az ötéves tervidőszak alatt 1.7 milliárd forinlot kell beruházni. Ebből ti felsőoktatás fejlesztésére az, eredeti ötéves tervben előír) 377 millió forint helyett 780 millió forintot kelti fordítani.

feni, teljesítését biztosítani és Múltéijesítósét előmozdítani.

(3) A miniszterek kötelesek a módosított terv felemelt célkitűzéseinek elérésére — a termelőerők célszerű felhaisználásával, termelékenység emelésével ős az önköltség csökkentésével __ a. minisztériumra eső felada-. tok részletes kidolgozását biztosítani, gondoskodni a terv leviteléről az üze mekig, üzemrészekig, minden egyes dolgozóig.

(4) A minisztertanács, a miniszterek és az ál.ami irányító szervek fel- adara, hegy a módosított' ötéves terv végrehajtásának folyamatos ellenőrző, sét a maguk munkaterületén biztosít sák.

(5) Fejleszteni és szélesíteni kel] a szocialista munka-versenyt, a Sztahá- nov- és újitómozgalmat. Serkenteni és támogatni kell a dolgozók alkotóerőjének széleskörű kibontakozását.

(6) Népünk milliós tömegeiben tudatossá keli válnia annak, hogy a módosított ötéves terv a béke építésének terve, amely közvetlenül szolgaija országunk gyorsabb felemel kedését, az életszínvonal emeléséi, nép. gazdaságunk szakadatlan fejlődését, a szocializmus építését.

A módosított ötéves népgazdasági terv sikeres megvalósítása megköveteli. hogy:

még fokozottabban takarékoskodjunk, erősítsük a közvagyon védelmé^ szilárdítsuk a tervfegyelme', összpontosítsuk erőinket a terv döntő feladatainak végrehajtására, a dolgozók széles tömegei fokozott áldozatkészséggel öntudatosan és fegyelmezetten dolgozzanak a terv felemelt célkitűzéseinek megvalósításán,

tanúsítsunk még nagyobb éberséget a belső és külső ellenséggel szembc-n, hiúsítsuk meg az imperialisták mesterkedéseit,

legyen megbonthatatlan a munká. sok és parasztok szövetsége, szilárd legyen a munkásosztály és Pártja: a Magyar Dolgozók Pártjának vezetése.

még szorosabb és szélesebb gazda, sági kapcsolatokat hozzunk léire a szocialista Szovjetunióval ésaszocia. lizmust építő népi demokráciákkal, minden téren mélyítsük el a baráti együttműködést az imperialistael'enes béketábor legyőzhetetlen vezetőjével, a kommunizmus felé haladó Szovjet, unióval építő munkánk biztosítására, a béke megvédésére.

A módosított ötéves terv: ,a béke terve, út a vas és acél országához, a gépek országához, az erős, jómódú művelt, szocialista Magyarországhoz.

Drahos Lajos elnök ezután bejelenj tette, hogy Rákosi Mátyás miniszter- elnökhelyettestől, a Függetlenségi Népfront elnökétől levxl érkezett az országgyűlés elnökéhez.

...4 Magyar Függetlenségi Népfront elnöksége a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnökhelyettesévé Kovács Istvánt, a megüresedett két tanár stag sápra pedig Me kis .József és Nerv ál Ferenc ország- gyűlési képviselőket javasolja“ —

hangzik a levél.

Az országgyűlés tagjai a Függetlenségi Népfront elnökségének javaslatát elfogadva, egyhangúlag megválasztották Kovács István elvtársat az Elnöki Tanács tagját a Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökhelyettesévé, Mekis József és Nezvál Ferenc elv- társakat pedig az Elnöki Tanács trójaivá.

Az országgyűlés ezután bizottsági tagokat választott meg a megüresedett bizottsági helyekbe.

Az országgyűlés legközelebbi ülését szerdán délelőtt 10 órakor tartja. Napirendjén az ötéves tervről szóló 1940. évi XXV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat szerepel.

„Űrnapja“ iskolai szünnap, rendas munkanap

A Magyar Közlöny 16-i száma közli a minisztertanács határozatát, nieiyiuT, értelmcben ,,űrnapja" rendes munkanap. A közép- és általános iskolákban ezen a napon a tanítás szünete!.

Négy telitalálat a laton

A beküldőit szelvények közül tiégv izénké t a Iá la fos, 20 568 forint nyer*, nemivel. 28 tizenegylalálatos. 293S fount és 350 ti/.la.álalos szelvényt akadt ■gyenként 229 forintos nyereménnyel, forog—Honvéd 0:3. 2. Szegedi Honvéd—Csepel 1:2. 2. Győr Dózsa cl ma- adl. törölve. Szombathely -Bástya 1:1, 2. Kinizsi Vasas 0:0. x. Sorlex—- fiús gyűr 1:0. 1. Salgótarján-—Szegedi »eiőfi 2:0. 1. Budapesti Lokomotív ■)zd 0:1, 2. Dinamó Tatabányai Bá- ivász 3:3. x. Nagvkanizsai i.okomo'fv -Pécsi HD SE 1:4.'2. Kiskunfélegyháza — MÁVACi 1:0. 1. Békéscsaba -Bp. E'ő ■r 2:2. Csillaghegy Nagykaniz

szikra 2:2, x.

(8) A tudomá.nyo* kutatás fejlesztésére az ötéves tervidőszakban 1.7 milliárd forintot, kell juttatni. » Ezen belül tudományos kutatóintézetek lé telítésére, felszerelésére és bővítésére az eredeti ötéves tervben előirt 177.5 XDiiU-ió forint helyett 775 millió forintot kell beruházni.

37. §. (1) A dolgozó tömegek műveltségi .színvonalúnak emelésére' a tervidőszakban nagymértékben fejleszteni kell az üzemi és terült ku'l- túrotthonok, mozik és népkönyvtárak hálózatát.

(2) Az • ötéves tervidőszak végére 3500 k'u-itúrottbo írnak kel! működnie.

(3) A népkönyvtárak számát 1949- bez képest öt év alatt 749 százalékkal, köteteiknek számát 3166 százalék kai kell. növelni.' Biztosítani kei], hogy az ötéves tervidőszak végére minden üzemben és községben, minden gép- áFornáson, állami gazdaságban és termelőszövetkezetben könyvtár legyen.

(4) A kiadott kpnyvek összpéldány. szám,át 1949 évi szintről 1954-re száz százalékkal,, a napilapok péjdányszá mát 35 százalékkal kel'l emelni.

(5) A keskeny filmet játszó mozik számának 654 százalékos emelésével öt év alatt, biztosítani kell, hogy minden községben rendszeresen vetik senek filmeket..

(6) A népművelési intézmények fe jlesztésére ötszázhetven-hét millió forintot ke.Ii beruházni, további 80 .mii. lió forintot üzemi kultúrotfhonok létesítésére kell fordítani.

(7) Az ötéve-s tervidőszakban befejezendő. budapesti Népstadiont úgy keil megépíteni, hogy az eredeti öléves tervben előirányzott 70.000 helyett 100.000 néző befogadására legyen alkalmas.

Zárórendelkezések

38. §. (1) A minisztertanács, a mi niszterek és az állami irányító szervek vezetői kötelesek az ötéves nép- gazdasági terv e törvénnyel felemelt célkitűzéseinek végrehajtását biztosi tani.

(2) A terv végrehajtásában az első év tapasztalatai is azt bizonyítják, hogy minden terv — így a jelen törvénnyel módosított terv — csupán megközelítése azoknak a hatalmas le. hetőségeknek, amelyeket szocializmust építő rendszerünk, a dolgozóknak a munkához való megváltozott viszonya és a Szovjetunió gazdag ta_ pusztalajainak á-tvétele biztosít. A módosított ötéves tervet dolgozóink széleskörű tapasztalata és alkotó kéz deményezése alapján kell íökéletesíKoFács István elvíárs a Xrpkö/íársasájr Elnöki Tanácsának elnoklielvettese

Ä törvényjavaslat benyújtása után Dobi István, a minisztertanács elnöke benyújtotta a büntető perrendtartásról szóló törvényjavasla'tot, Darvas József vallás- és közoktatásügyi miniszter pedig az állami egyházügyi hivatal felújításáról szóló törvényjavaslatot,

Ezután Szabó Piroska, a Népköz- társaság Elnöki Tanácsának titkára tett jelentést az Elnöki Tanács működéséről, amelyet az országgyűlés 1950 december 8-án berekesztett ülés. szaka és a most megnyitott ülésszak közötti időben fejtett- ki.

Ismertette a két ülésszak közti idő ben hozott fontosabb törvényerejű rendelet eket.

Az Elnöki Tanácsnak egyik legje ientősebb törvényerejű rendeletalkotása volt ebben az időben a munka tör vénykönyve — mondotta. — A szó eializmusl építő munka meggyorsítása és a munkásosztály hatalmának további megszilárdulása szükségessé tette, hogy az eddig fennállott munkaügyi jogszabályok helyébe — amelyek nagyrészt már elavultak és az Alkotmány alapelveinek meg nem felelő rendelkezéseket tartalmaztak - egységes munkaügyi jogszabályrend szert állítsanak. A munka törvény- könyvről szóló törvényerejű rendelet világosan kifejezi a dolgozóknak a munkához való megváltozott viszo nyát és azt a tényt, hogy a dolgozok hatalmas többsége felszabadult a ki- ► zsákmányolás alól és a munka mindinkább a becsület és dicsőség dolgává válik.

A Népköztársaság Elnöki Tanácsa törvényerejű rendeletét » alkotott az anyasági érdemrend és érdemérem adományozásáról, valamint a sokgyer mekes anyák megjutalmazásáról is. Az anyasági érdemrend és érdemérem rendszeresítésével az állam megtisztelő kitüntetésben részesíti azokat a sokgyermekes anyákat, akik gyermekük világrahozásával és felnevelésével jelentős mértékben hozzájárul nak hazánk megerősödéséhez. A törvényerejű rendelet világos bizonyítéka annak, hogy az országunkban az egyik legfontosabb társadalmi kötcle- zcttséö a öv érmek felnevelése.