Tiszai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1940–1952

1941. szeptember

- 17 naptárt eladtak 2909 darabot, a Tiszavidéken 1331-et,a Hegyalján 1038-at, Gödörben 510-et ás az erdélyi egyházmegyében 30-at. Lap szerkesztő-munkába uj embor egy kézkor ül etünk területén az elmúlt esztendőben nem kapcsolódott be. Most is két lelkész és két tanár végez lapszerkesztői szolgálatot. Egyszerű cikkeken túlmenő s önálló kiadványokban megörökített irodalmi működést fejtett ki a lelkészek közül a begyaljai egyliázmegyében Dr.Vető Lajos, a tiszavidéki egyházmegyében Dr.Pass László, Rédei Károly és Turóczy Zoltán. Ugyanigy működött tanáraink közül a jogakadémiáról Bruckner"Győző dr., Hacker Ervin dr és Szent,.gh Vilmos ár. Jogakadémiánk adta ki Kiss Antal jogszigorló munkáját is "Az 1934/37.éri budapesti országos evangélikus zsinat előzményei, lefolyása ésjcgauyaga"címen. Ezzel a kiadvánnyal jogakadémiánk az összes evangélikus zsinatokat feldolgoztatta,- közülök a fentin kivűl az 1913/16 évi zsinat előzményeit Kiss Antal és joganyagát Kovák István dolgozta fel.- Gimnáziumunk tanári karából Dr. Beloborszky Ferencnek, tanitóképzőintézetünk tanári Ikrából pedig Lekoczky Egyednek és Lajos Árpádnak jelent mog könyve. Iskoláink. E rovat elején külön be kell számolnom a jogakadémia válságáról, A jogakadémia működését fájdalmasan érintette az a törvényjavaslat,amelyet Erdély visszatérésével a kultuszkormány nyújtott be a kolozsvári egyetom visszaállítása és a szo gedi Horthy Miklós Tudományegyetem felállítása iránt s amely örvendetes javaslatnak a jogakadémiával kapcsolatosan a következő jogfosztó intézkedése volt: "A jogakadémiákon az 1941-42. tanévtől kezdve csupán két évfolyam működbe tik. A jogakadémiák tanulmányi rendje az egyetemi jog-és államtudomá nyi karok első ós második évfolyamának tanulmányi rendjével megegyezik. Jogakadémián csupán olső és második alapvizsgát lehet letenni.A jogakadémiai hallgató tanulmányait a második alapvizsga sikeres kiállása után tudományegyetem jog-és államtudományi karán folytathatja," Ez a javaslat tehát a jogakadémiát elekészitő intézménnyé kívánta degradálni s intézkedései létalapjában renditették mog a történeti multu jogakadémiát és az egyetemes evangélikus egyháznak az 1790/91: XXVI.t.c.-ben biztosított főiskola-fenntarthatási jogát is lehetetlenné tették. De súlyosan érintették mind erkölcsileg, mind anyagilag Miskolc városát és környékét is,ahonnan a jogakadémia hallgatói legnagyobbrészt kikerültek,akiket a javaslat most a szülői háztól és lakóhelyüktől sokkal távolabb, jelentősen nagyobb anyagi áldozatok árán kényszerit tanulmányaik folytatására. Ezért a jogakadémia tanári kara,majd per dig 1940 október 5-én a jogakadémia igazgató-választmánya az egyházkerületi felügyelő ás a társjogakrdémiik képviselőinek bevonásával rendkívüli ülést tartott s intézkedéseket tett arra,hogy az egyetemes egyház főiskolafenntartási jogát súlyosan sértő javaslat okozta sérelmek illetékes helyen feltárásra kerüljenek.Az igazgató-választmány elhatározta egy emlékirat és tájékoztató elkészítését s előbbivel Zsedényi Béla dr-t, utóbbival Bruckner Győző dr-t bizta meg.Azonfelül szükségesnek tartotta,hogy az egyetemes egyház vezetősége az összes egyházkerületek bevonásával értekezletet hívjon öszsze a további teendők megvitatására.Az értekezlet október 12-