Tiszai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1940–1952
1940. augusztus
letharc raj vonalai mögött .járjon, mint e világ egésze ági';- i szolgálata és ott szedje össze az élet sebesült jeit ?kötcze o be, gyógyítsa, vigasztalja vagy temesse el őket.Pedig <. z meghamisítása az eredetinek, lézus Krisztus maga mondotta, hogy harcot hozott errt> a világra és mennybemenetele alkalmával a legtotálisabb világhódító-programm hadparancs d val küldte szét tanítványait; 'kiekem adatott minden hatalom mennyen és földön, elmenvén azért,tegyetek tanítványokká minden népeket." /Máté 28:18-19/ Tanítványai is harcosok voltak. Ha az egyház nem lett volna ecclesia militans, sohase lett volna a keresztyénség azzá, ami. Természetes dolog, hegy ennek a harcnak eszközei mások,mint e világ egyéb harcainak, azonban a harcöt soha,sem az eszköz teszi harccá, hanem mindig az a hódi tó szándék és támadó lendület,amely az eszközök mögött van. A keresztyénség súlyos eltorzulása ennek a támadó lendületnek megtorpanása vagy eltorzulása. A keresztyénség is ugy járt, mint a tul hosszú ideig békében élt nemzetek: elpuhult, katonái parádés katonák lettek csupán és elpolgáriasult gondolkodás-módja a védelmi vonalra való kényelmes visszavonulásra kényszeritette. Ma az egyház inkább a betévedt bárányokat gondozza,mint az eltévedtekért harcol. Ez az álló h/boru,melyben az egyház és a világ között csak a senki földjén folynak némi csete-paték,mutat ja legjobban azt, hogy az egyház ma mennyire a világ jár szalagjára kötött megszelídített keresztyénség. Ecclesia militansi -—_ Pedig az evangélikus egyház világhelyzete is világosan mutatja azt,hogy katonás szellemre van szükség egyházunkban. Elég e tekintetben az elmúlt esztendő egyetlen olyan eseményére rámutatnom,mely a világ érdeklődésének központ jábau á 11 ott: a finn háborúra. Az a harc Suomi hófedte életre«-haléira folyt, a finn hősi halottak gyászjelentései szerint a hitért,otthonért és a hazáért folyt.Ez a haboru tehát vallásháború is volt. 3 o kru vo 1 tak,különösen a kényszer-békekötés után, akik a balti államok első megegyezésre gondolva ugy vélték, hogy mégis okosabb lett volna,ha tel jesitik a finnek az oroszok követeléseit. Mennyi pusztulástól megmenekülhettek volna. A következmények azonban világosan mutatták azt, hogy ennek a katonás,harcias léleknek köszönheti a finn keresztyénség megmaradásét. Az, hogy a szervezett isten t$l§ n sag birodalmának szomszédságiban Isten népe még zavartalanul élheti eletét, hogy ópülnctnek templomok,zughatnak harangok, Isten dicséretét zengheti a hivő sereg, annak a hősiessé,, u ok következménye,mellyel a finnek, lelkészek és hivők . egyaránt életüket és vérüket tették föl a hit, az otthon,a haza oltárára. Ennek a harcias szellőmnek hiánya pecsételte meg részben a balti államok sorsát. Fájdalommal gondolunk azokra a megpróbáltat á so kra, amelyek "Asz térsz ágban és a többi balti államokban élő hit-és faj testvéreinket próbálják most meg államaiknak a t. n* c Srköz tár saságba való beolvasztása ut'n. Y.nnak ugyan,akik rózsásabb szinban látják az egyház jövendőjét. Mikor ilyen reménységeket táplálnak, Lözépeurópára gondolnak elsősorban. Abban a meggy ős Ödönben ölnek,hegy az erőviszonyok uj alakulása uj világrenelezést fog Közjpeurópában teremteni.Ez az átrendezés majd megszünteti az egyházak politikai hatalmát s ez a protestantizmus számára nagy előnyt fog j elenteni ,mert a politikai hatalmától megfosztott római katolicizmus s „.1 a politikai hatal om nélkül elsősorban egyházi munkára, berendezke—
