Tiszai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1940–1952

1940. augusztus

r» - O dött protestantizmus könnyebben veheti fel majd a versenyt. Gondolnak arra is,hog^ a tengelyhatalmakban a protestantizmus hatalma számánál fogva nagyobb lesz ,mint a régi világbari. fJzek az elgondolások qzonban elfelejtik, hogy Iiözépeurópán tul más szelek fújnak és az égboltozaton nem bárányfelhők gyűlnek. Elfelejtik azt is,hogy Németországban az egyháznak nemcsak politikai működése szünetel, hanem oulyos nehézségek vannak a jellegzetesen egyházi munka végzése előtt is. S arra sem g ďu dol na k eléggé - aminek más vonathoz'soan csak örülni lehet - hogy a mai római katolicizmus már nem csupán politikai hatalomra törő és mindent ebből a szempontból megítélő egyház,hanem hatalmasan bontakozik ki szorosan vett egyházi munkájának lelki lendülete is. Az egyháznak tehát, ha a világhelyzetből fakadó tanúságot nem ak rja figyelmen kivül hagyni, elpolgáriasult gondolkodásának kényelmességéből ki kell gyógyulnia s a nyárspolgárok "civil" egyházából' ecclesia militanssá kell lennie. Az egyház és az állam. Mikor az eg yhá z álal áno s vi ? ágh aľyz e t érő 1 magyar viszonyokra siklik át tekintetünk,

u szabad elfelejts niiak azt, hogy Magyarországon az egg híz helyzete világviszonylatban egészen kivételes, ügy ''11 a világ h j borg ó tengerében hazánk, mint valami szikla-sziget, amelyikről visszaverődnek t szennyes hűllámok. Itt korlátlan szabadsága van az Igének, tekintélye van az egyháznak s az állam természetesnek tartja az egyház anyagi támogatásét. Ezt elfelejtfjriiv; vakság lenne és hálátlanság. Pedig a magyar államnak is sok ol 'an feladata van, mely erőteljesebben leköti figyelme o és anyagi erejét.Az általános háborús világhelyzet hazánkra is eresebb honvédelmi készültséget kényszeritett s'hogy az anyagil g és munkaerőhiány szempontjából is mit jelent, azt nem kell bő""ebben senkinek sem cngyar'zni. Azon kivül isten lassan, de biztosan őrlő' malmai kezdik felőrölni a trianoni kény szerbéké be ' > emberi tákolmányként létesített államok tartó pilléreit s azok reesecve ropogva dőlnek ossza. Ezek a biztató reménységek is figyelmet, készenlétet és anyagi erőt követelnek az államtól. Nem szabad elfelejtenünk azt sem,hogy ha a vérönön távolmaradt is még hazánk hat'raitól, nem maradt távol, ebben az esztendőben a vízözön. A tavaszi árviz 7031 épületet döntött össze. Egész nemzeti katasztrófa.Mindezeken felül tudott dolog, hogy az uj népi politika kövotelméry einek engedve az állam a telepítési törvény alapján a nag y biz to k testekből másf' 1 millió t. holdat kivé n kih si t ani, hogy ezen a területen mintegy lOo.OOO egészséges nagyságú és formájú kisgazdaságot létesítsen, verte átlagosan mintegy 200.000 kat.holdat sajátít fci az állam. Nem szorul mag

jarázatra,hogy ez is mennyire leköti .az állam anyagi erejét. \ Ezeket a körülményeket figyelembe véve hálával keli gondolnunk arra,hogy az elmúlt esztendőben az állam aterülöt-n.gyobbodással kapcsolatban felmerült egyházi feladatok megoldására felemelte o megnagyobbodott e ©'házkerül etek államsegélyét j u folyó év január 1- től kezdve az eddigi 4b helyett' 50 ;--ban folyósította a .lecsökkente tt lelkészi korpótlékahtj az állami népiskolákban teljesített hitoktatások díjazására szánt összeget 110 pengővel megemelte; bajba jutott gyüíe keneteinknek és lelkészeinknek rendkívüli segélyeket folyósított s ha nem is nagyobb összeggel,demégis hozzájárult több népiskolánk tatarozásénak költségeihez.Itt említem meg azt a jóindulatot is,amelyet az állam a rimaszombati egyesült pro-