Tiszai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1931–1939

1931. szeptember

15 kerületünk 26.000 pengős évi költségvetésében a folyó évben 6600 pengőt kitevő fedezeti hiány mutatkozik. Ha már most mint új terhet, figyelembevesszük a vanyarci birtokon szükségessé váló beruházási kölcsön évi annuitását is, megállapíthatjuk, hogy egyházkerületünk anyagi helyzete elérkezett az összeomlás határához annál is inkább, mert az egyes egyházközségekre búzaár-alaponn kivetett egyházkerületi fenntartási járulék a költségvetésileg felvett értékének ma már csak egy töredékét képezi. Ezek a súlyos természetű számszerű adatok, sajnos, kelleténél bővebb alátámasztást nyújtanak egy, úgy az egyetemes közgyűléshez II. sz. javaslatom értelmében, mint az államkormányhoz intézendő indokolt felterjesztés számára. Bárki is vizsgálja egyházkerületi költségvetésünk tételeit, megállapíthatja, hogy annak kiadásai a lehető legszerényebb és legszükségesebb mértékre vannak redukálva, amely mértéken alul mozgó tételekkel egy oly magas és jelentős közjogi szervezetnek, aminő'egy egyházkerület, az adminisztrációja el sem képzelhető- Nem rajtunk áll a hiba, hogy a világháború végével az államkormány a protestáns egyházegyetemek és egyházkerületek, főként pedig a tiszai egyházkerület fenntartására folyósított államsegély-összegen oly súlyos csökkentést vitt véghez, hogy annak minden további néhány százalékos redukciója már a lét és nemlét kérdését érinti. Aminthogy, ha bölcseleti alapon gondolkozunk, nem az egyházakon áll és múlik a mai világ rettentő gazdasági válsága sem- Ez a válság megdöbbentő alakulatokat kezd ölteni az egész vonalon. A pénzben, mint fizető eszközben való határtalan fennakadás nehezedik reá mindenkire. Csaknem mindenkinek vannak követelései és tartozásai, embereknek és intézményeknek, államnak és polgároknak egymással szemben, de azok kiegyenlítésére pénze senkinek sincsen, mert mint az megállapítható, a viszszavonuló külföldi hitelre és a fennálló tartozásokra való tekintettel az állam valutáris okokból kénytelen tartalékolni az aranyfedezetet és ennek megfelelően korlátozni a bankjegyforgalmat. Emiatt aztán egyházközségek, testületek, egyesek életében bekövetkeznek a legnagyobbfokú hiteléleti zavarok, szaporodnak az adóhátralékok, a magánjogi viszonylatban bonyodalmak támadnak, hitelmegvonások, sorozatos anyagi bukások következnek be, annál is inkább, mert a mezőgazdasági, ipari és kereskedelmi termelés értékesítése is mondhatatlan nehézségekbe ütközik és a látóhatáron az ezen kategóriákból élő