Tiszai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1914–1925

1915. július

Fiedler I., Marusák K., Kótsch S., Micsek J., Ondrous J. és még sokan mások Miskolcról, — a családtagok részéről pedig az elköltözöttnek fia, egyházkerületünk főjegyzője, dr. Zelenka Lajos budapesti kir. táblai biró nejével és fiával, nővérei: Geduly Elekné, Góbi Imréné, Horváth Miklósné leányával és dr. Švehla Gyuláné. Kimentették magokat: Dr. Meskó László, dr. Medveczky Sándor egyhm. felügyelők, Kübecher Albert, Korbély Géza, Novák Pál, Gyürky Pál, Simkovics János főesperesek, Dómján Elek ker. jegyző és az elköltözöttnek özvegye, az utóbbi hülésből származó betegsége miatt. A miskolci egyház dalárdájának bevezető éneke után Csók György miskolci lelkész a felavató ünnepély jelentőségének vázolásával üdvözölte a megjelenteket s felkérte alólirottat a felavatás elvégzésére. A felavató beszéd és ima ekként hángzott: Hivő ker. Gyülekezet, az Urban szeretelt Testvéreim! Alig, hogy egy borongós decemberi napon 3 és fél esztendővel ezelőtt, a mi könnyeink és mély fájdalmaink között az utolsó sírhant is reáborult a mi boldogult nagy nevü püspökünk, az én felejthetetlen, áldott emlékű elődöm, Zelenka Pál koporsójára, a veszteségnek szűnni nem tudó érzése, a kegyeletes hála-érzés parancsszava megdönthetetlen szent kötelességként varázsolta mindnyájunk lelke elé azt a nemes és magasztos feladatot, hogy az elköltözött áldott emlékű, prófétaihletü, lángszellemü főpásztornak hozzá méltó emléket állítsunk, amely legyen megszentelt szimbóluma az ő hervadhatatlan emlékezete és a mi hálás szivünk eltéphetetlen kapcsolatának, amely legyen kimagasló bizonyság az ő valóban fejedelmileg kimagasló főpásztori áldásos tevékenységének fennkölt, tiszta emlékezete mellett, legyen a hivő szivek áhítatának emlékeztető oszlopa, emlékeztető arra, hogy nem embernek, de Istennek szól a dicsőség, aki az ő végtelen hatalmát, jóságát és szeretetét gyönge