Tiszai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1914–1925

1916. augusztus

— 24 ­náról, melyet az egyetemes egyház folyósított e célra. M. é. köz­gyűlésünk 82-ik pontja értelmében az akció szélesebb keretekben teendő keresztülvitele érdekében egyrészt felkértük az egyetemes egyházat hatékonyabb segélyezésre, másrészt kerületünkben gyűjtést rendeztünk e célra s ugyancsak gyűjtést rendezett erre az egye­temes gyámintézet is. Az egyetemes egyház az adóalap jövedelmé • méből 10000 K-t bocsátott a kerületi elnökség rendelkezésére az egyházközségek s ugyancsak 10000 K-t a lelkészek közt való ki­osztásra. A kerületben foganatosított gyűjtés meghaladta a 8000 K-t. A m. é. 82. sz. határozatban nyert felhatalmazásnál fogva a kerületi pénztárból e cimen felhasználtatott 3775 K 11 f., úgy, hogy az egyetemes gyámintézet gyűjtése és magánadakozások révén keletkezett összegeket is figyelembevéve, kiosztható volt az egy­házközségek közt 14600 K., még pedig a sárosi esperességben 5650 K, a többi esperességek egyházai között bizonyos arányos­ság és a mutatkozó károk és szükségletek figyelembevételével összesen 8950 K, az egyházi tisztviselők között pedig 18000 K, ugyanilyen arányban és szempontokra való figyelemmel (a sárosi esperesség lelkészei és tanítói közt 6000 K, a többiek közt 12000 K osztatott fel). Egy egyház legnagyobb segélye volt 1000 K, legkisebb 100 K, a lelkészek segélye pedig 800—200 K közt válta­kozott. Kapott pedig segélyt 52 egyházközség és 82 lelkész, 3 tanár, 2 tanító és 1 egyházkerületi pénztáros. Viszont az országos hadsegélyzöbizottság a sárosmegyei fő­ispántól vett értesítés szerint a sárosi lelkész urak között 12100, az ottani tanítók, illetve tanítónők között pedig 2000 K segélyt osztott ki. Nagylelkű határozatot hozott a soproni egyházközség, amidőn f. é. márc. 18-án tartott tanácsülésén a sárosi esperességben a háborús viszonyok következtében kárt szenvedett sárosmegyei is­kolaépületek helyreállítási költségeit összesen 9107 K előirányzati összeggel elvállalta. A testvéries áldozatkészségnek ezen fennkölt lelkű, nemes cselekedete kötelezően szól, hogy érette legőszintébb köszönetünket fejezzük ki s egyúttal lerójuk hálánk adóját az egye­temes közgyűlés, az egyetemes gyámintézet, az országos hadse­gélyző-bizottság s mindazon nagylelkű adományozók iránt, akik — kerületen kívül és belül — siettek a testvéri részvét és irgalom szeretetadományaival enyhíteni a fájdalmas veszteségek és a gyötrő gondok súlyát egyházainknál s azok tisztviselőinél. Én magam köriratban kértem fel minden felügyelőt, hogy az egyházi tisztviselők kifejezhetetlen súlyos anyagi gondjain az egy­házi pénztár rendelkezésre álló forrásaiból ezen, remélhetőleg csak átmenetileg kialakult óriási drágaság időszakában segítsenek. És

Next

/
Oldalképek
Tartalom