Tiszai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1914–1925
1920. október
~ 6 — hálásan iktat egész terjedelmében a jegyzőkönyvébe. — Ezt követőleg 2. p. elnökség a közgyűlést szabályszerűen megalakultnak jelenti ki s javaslatára ünnepies hangú táviratban üdvözli Horthy Miklós kormányzót. A hódoló táviratra Őfőméltósága még a közgyűlés folyamán válaszolt. 3 A püspök hálás kegyelettől sugallt szavakban emlékezik meg ez alkalommal is az egyházkerületet Szent-Iványi Árpád kerületi felügyelő halálával ért veszteség súlyáról. A közgyűlés ezt a megemlékezést és az elhunyt gyászszertartásáról szóló beszámolót a tett intézkedések jóváhagyó tudomásulvételével és az indítványok elfogadásával a következőkben iktatja jegyzőkönyvébe : A közgyűlés első percei is szóljanak az Úrhoz tért egyházvezér, egyházkerületünk lángbuzgalmu volt felügyelője, Szent-. Iványi Árpád emlékezetének. Nemes emléke elvesztése első órájától kezdve, mint hü barát, mint jó tanácsadó, mint bátorító és vigasztaló példa hűségesen követ bennünket és pillanatra csak hálás szivünk utolsó dobbanásával hagy el, hogy aztán szellemalakjaink örök egybeforradásban találkozzanak az égi kegyelem szellemoltárainak küszöbén. Igen, emléke számunkra épp oly feledhetetlen, mint ahogy a több, mint husz éven át csodált egyházvezéri buzgósága és több, mint öt évtizedes egyházias serénysége, lelkes közreműködése és áldozatkészsége mindannyiunkat egyenesen bámulatra ösztönzött Bámultuk mély vallásosságát, forró egyház-, haza- és családszeretetét, szókimondó, bátor, férfias jellemét, minden komoly egyházias törekvésünk után való állandó, lelkes érdeklődését, mindanynyiunk iránt megőrzött, szinte atyai melegségü őszinte szeretetét, bölcs, buzgó, odaadó, áldozatkész vezéri munkáját. Hálás szívvel áldjuk emlékezetét, kövessük példáját. Elhunytáról, a temetés idejéről táviratilag értesítettem az összes illetékes kormánytényezőket, testvéregyházak és kerületeket, a kebelbeli esperességek és intézetek vezetőit, összesen 49 táviratban ; az egyházkerület nevében gyászjelentést bocsátottam ki, a ravatalra koszorút helyeztem, az 1918. nov. 1-én Sajógömörön végbement gyászszertartáson Paulik János egyházkerületi főjegyző és Bányai Béla egyházker. pénztáros társaságában megjelentem, a gyászoló csatádnál az egyházkerület részvétét tolmácsoltam, vi-