Tiszai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1911–1913

1912. július

— 9 — Brassónak és Árvának, egyenlő része az ünneplő népnek és az ünnepélyt irányító gyülekezeti és egyházmegyei elöljáróknak. Sehol a legkisebb zavaró momentum. Mindenütt a legpéldásabb rend, a leglelkesebb ünneplés, és az értesítések szerint a legáldottabb építő hatás! Legyen áldott érette Az, aki forrása minden erőnek és áldásnak, akinek kezében egyről-egyre mindannyian csak gyenge eszközök vagyunk, de lélekben, hitben, szeretetben összeforrva, csodás hatalommá erősödünk. El nem mulaszthatom e helyütt legőszintébb főpásztori hálámat és köszönetemet tolmácsolni az árvái és brassói egyházmegye elnökségének, Molnár Viktor és Lehotzky Miklós esperességi felügyelőknek, Bohus Pál és Novák Pál főespereseknek, Kemény Lajos egyházkerületi jegyzőnek, a két vármegye politikai hatóságainak, mint amelyek és mint akik lankadatlan kitartással kísértek a fárasztó úton véges-végig és támogatásukkal lehetővé r tették az ünnepélyesség követelte feltételek betartását. Ámde nem kisebb hálával és köszönettel tartozom a két esperesség lelkészi, felügyelői és tanítói karának, presbitériumainak és közgyűléseinek, valamint mindazoknak is, akik akár a helyi előkészítés munkájával, akár üdvözlő beszédeikkel, akár énekeikkel, akár a szeretetnyílvánítás megannyi más lekötelezően szíves, figyelmes jelével tették feledhetleníil vonzóvá látogatásom egyes reszleteií. A canonica visitatio megejtésében főként három részletre helyeztem kiváló súlyt: a bevonulást nyomon követő istentiszteleten a gyülekezethez, a néphez intézett oltári buzdító, istenhez emelő és intő főpásztori szózatra, a lelkészi hivatal ügykezelésének megvizsgálására és a gyülekezet színe előtt a templomban vagy a tanácsteremben tartott ünnepélyes egyháztanácsülésre, amelyen egyúttal a mutatkozó hiányok pótlására, szabályellenességek megszüntetésére, a belélet megerősítését célzó intézkedések teljesítésére adtam egyházi jogszokásaink értelmében a canonica visitationális eljárás kifolyásaként törvényerejű utasításokat. Örömmel és teljes megnyugvással állapítom meg, hogy oltári beszédeimet mindenünnen a legélénkebb figyelem fogadta, továbbá, hogy ami a lelkészi hivatali ügykezelés külső formáit illeti, főként a brassói esperességben igazán mintaszerűen tökéletes rendet tapasztaltam, úgy, hogy az ottani kezelési módot példaként vehetné minden esperesség minden lelkészi hivatala, és hogy törvényes *