Tiszai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1911–1913

1912. július

— 10 — alapon álló, törvényerejű utasításaimat, amelyeknek pontos végre­hajtásáért jegyzőkönyvileg tettem felelőssé az egyházközségi elnök­séget, az egyháztanácsot és az esperes urakat, minden ellenmondás (és a mi ilyenkor meg sem is engedhető, minden nagyobb vita) nélkül, illő tisztelettel és bizalommal fogadták úgy a lelkészek, mint az egyháztanács a maga egészében. Általánosságban annyit jelezhetek, hogy ez utasítások túlnyomó része a lelkészi hivatali ügykezelés tökéletesítésére, egyes bűnös népszokások elleni szívós küzdelemre, főként Brassóban róm. kath. jellegű ünnepnapok meg­szüntetésére, a kerületi stóla behozatalára, az állami munkásbizto­sító intézmény népszerűsítésére, az adott viszonyok szerint egyház­társadalmi egyesületek alkotására, kirívó adóztatási vagy tehermeg­osztási eljárások igazságossá tételére, az egyházi és iskolai épületek megfelelő karba hozatalára stb. stb. vonatkoztak. Vajha minden utasításom teremne annyi gyümölcsöt, amennyinek beéredésére a gyülekezetek és bennök isten országa javáért én vallásos szívem meleg fohászával kértem és kérem szüntelen az égi kegyelem Atyját! — Az engem körülvett szereteten kívül ebben látnám meg igazi megjutahnaztatását egyházlátogatási körútamon kifejtett és az Úrért és az ő szent országáért lelkes örömmel áldozatúl adott fá­radozásaimnak! . . . Kiirthatatlan meggyőződésemmé vált, amelyet a tapasztalatok ereje bennem szinte acélossá kovácsolt, hogy a püspöknek minden egyéb hivatali teendőjével százszorosan felér — és ezért semmi, de semmi egyébbel nem pótolható — az általa végzett canonica visitatio. Épen azért, amennyire csak a túlhalmo­mozott irodai teendők és az egészségi szempontok megengedik, a megkezdett úton igyekszem Isten segedelmével tovább haladni és — ha csak. lehetséges lesz, — még ez őszön a liptói esperesség­nek legalább kisebb részét meglátogatni. A midőn még jelzem, hogy jelen közgyűlésünk nagy feladatai közzé fog tartozni a jövő évben összehívandó zsinat költségeiről való gondoskodás, továbbá, hogy anyagi erőnkhöz mérten igye­keztem felkarolni a máramarosi, beregszászi, szabolcsi és romániai missiók ügyét, kerületünk és egyetemes egyházunk egyéb közérdekű ügyeit illetőleg utalva a m. t. közgyűlés tagjait a „Résztvettem" rovat alatt a sablonostól eltérő bővebb tudósításra és az „Intéz­kedések" rovat alatt foglaltakra, — legyen szabad még röviden

Next

/
Oldalképek
Tartalom