Tiszai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1906–1910

1910. augusztus

92 szaporodás kedvezőtlen voltával is. Mert hiszen a kivándorlók legnagyobb része éppen a családfő. Hogy a kivándorlás minő óriási veszteséget jelent magában véve is egyházunkra, arra a legutóbbi népszámlálási adatok vetnek élénk világot. Az 1881 —1890. évek alatt a természetes szaporodás és a tényleges szaporodás között 24,518, az 1891—1900. évek alatt 40,130 lélek különbözet állott elő, ami túlnyomó részben a kivándorlás következménye. Még nagyobb arányokat öltött a kivándorlás a most záródó évtizedben. A rendelkezésre álló adatok szerint az 1905., 1906., 1907. évek alatt 49,973 evangélikus vándorolt ki. Mig az evangélikusok az ország lakosságának alig 7 és fél százalékát teszik, addig a kivándorlóknak 10, 11, 12 százaléka evangélikus! Es bár a visszavándorlók közt 5746 lélek volt 1907-ben az evangélikusok száma, alaposan lehet tartani attól, hogy a legközelebb' foganatosítandó népszámlálás az evangélikusoknak nemcsak az eddiginél is lassúbb szaporodását, hanem számbeli csökkenését fogja feltüntetni. Már az 1900-iki népszámláláskor is hat vármegye volt olyan, amelyben az evangélikusok száma tényleges csökkenést tüntetett fel. Nevezetesen csökkent a számuk: 1. Árvavármegyében 4*8 százalékkal, 2. Komáromvármegyében 3'4 „ 3. Abaujvármegyében 5*7 „ 4. Gömörvármegyében 1*3 „ 5. Sárosvármegyében 3*4 „ 6. Szepesvármegyében 16*8 „ 3. Harmadik oka térvesztésünknek az áttérések. A statisztikai adatok szerint 1896-tól 1907-ig 8570 evangélikus tért át más vallásra. A legtöbb